Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-23 / 251. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XIV- évfolyam, 251. sióm __________________________ Ara: 4,30 Ft , 1989. október 23., hétfő A SZABADSÁG VÉRES ZÁSZLÓI írta: Nemeskürty István 1956. október huszonharmadikán megmozdult az ország. Megrázta magát és lábra állt. Az ifjúság kezdte, mint történelmünkben mindig. Nem lehetett úgy élni tovább, amilyen életet a nemzetre kényszerítettek. Marx mondotta, hogy forradalmat adok robbantanak ki, akiknek már nincs vesztenivalójuk. Túlzás nélkül mondható, hogy akkor az egész nemzet létéről völt szó. Talán belehaltunk volna, ha minden úgy megy tovább, ahogyan ment. Más kérdés, hogy minden cselekvés ellencselekvésbe ütközik. Ez a fizika törvénye. Ha valamely edényben a víz forrni kezd, leghelyesebb levenni a tűzről — vagyis: megszüntetni a forrás okát — és akkor a víz természetes állapota helyreáll. De közben a forrás során kipusztultak a kórokozók. A víz ismét egészséges. Viszont ha oktalan kezek leszorítják a fazékfedőt, a forrásban levő víz akár robbanást is okozhat. Így próbálták oktalan kezek a fedőt ránkszoritani. Ebből erőszak támadt. Erőszak erőszakot szült. A párórás szabadság zászlói bevéreződtek. Nem először történelmünkben. Érdemes elmélkedni forradalom szavunkon. Nagy kifejezőerejű, régi magyar igéből képzett főnév. Forrni, buzogni — nem csak forrásvíz létét jelenti ez az ige, hanem megtisztuló forrást is. A must is forr, amíg bojr lesz belőle. A forradalom tehát egy jó ügy felé haladás folyamatát jelZi, történelmi pillanattá sűrítve. A forradalmakat általában — nem mindig — leverik ugyan, de a történelem folyamán mindig, kivétel nélkül, mégis eredményt hozhat, mert soha, semmiféle forradalom leverése után nem állt vissza az a helyzet, mint a forradalom előtt. ' Így történt ez nálunk is; bármiféle büntetőintézkedések születtek is légyen, az ország élete megváltozott. Ily módon tehát a forradalomnak értelme volt. Viták folytak és folynak az október huszonharmadi- I ki események szabatos meghatározásáról. Felkelés? Lá- ! zadás? Ellenforradalom? Hát, ha az uralkodó viszonyok ellen, akkor ám legyen. Viszont mégis évtizedek óta berzenkedünk az ellen kifejezés miatt, és joggal. Mert ez a megmozdulás, ez a népfelkelés nem csupán valami ellen, hanem valamiért történt. A hazáért, a nemzetért, szabad, emberi életért. Értünk mindannyiunkért. A jövőért, ami a mi mánk. Mi, ma, 1956. október huszon- harmadikának jövendője vagyunk. És mi lesz a mi jövendőnk? Ez a mi nagy felelősségünk 1989 ősZén. Történettudósok dolga, hogy szabatosan meghatározzák és előadják: mi történt, hogyan történt. Mitől vére- ződtek be a zászlók. Ahol szakad a gát, ott a legtisztább víz is hord sok szennyet. Ámde a tudománytól függetlenül, a dolgokat ki kellett volna beszélni magunkból. AZ elmúlt néhány évtized legártalmasabb vétkeinek egyike, hogy ötvenhatról nem lehetett nyíltan beszélni. Vagy hallgatni kellett róla, iskolában és munkahelyen, vagy egy utólag szerkesztett, részleteiben talán igaz, de összvalóságában félrevezető, hamis történetet kellett tudomásul venni. A nemzet 'azonban emlékezett, és tudta, mi az igazság. Nagy tanulság, hogy nem szabad egy súlyos traumát, bárkinek lett légyen az igaza, elfojtani, kibeszéletlenül hagyni. Nem hiábavaló a keresztény egyház nagy lélekkönnyítö találmánya a gyónás és az ezt követő bűnbánat. Meg a lelkiösmeret vizsgálata. Elfogadom, hogy aki bármely oldalról halottját siratja, az az ő halottja és joga van elsiratni, akár a rádiónál elesett katona, akár egy eltévedt lövedék által halálra sebzett járókelő, akár a Kossuth-téri mészárlás áldozata. De a lelkünk egészségó érdekében mindezt ki kell (kellett volna) beszélni. A történelem egyetlen eseményét sem lehet azzal elfojtani, ha a szőnyeg alá söpörjük. Viszont, ha a dolgokat kibeszéltük, megbeszéltük, megismertük, ha a gyerekek értelmesen megtanulhatják az iskolában, mi történt és miért történt — akkor a lelkünket rendbe tettük. De ennél tovább kell lépni. Ha a dolgok feltárása semmi másra nem vezetne, mint újabb bosszúra, haragra, gyűlölködésre: akkor a nemzet nem jut előbbre egy tapodtat sem. Tisztán kell látnunk, ámde nem, csak a múltat: a jövőt is! Ez a mi nagy felelősségünk ma, 1989 őszén. Milyen érdekes, hogy a magyar nemzet nagy eseményeit évszámokkal jelöli és az évszám puszta kimondása egyszersmind állásfoglalás. Figyeljük csak: ha azt mondom: „negyvennyolc" — mindenki 1848-ra gondol. „Nem enged a negyvennyolcból” — ilyen közmondás született annak jelzéséül, hogy valaki szilárdan hű az elveihez. Ilyen sZó a tizenkilenc is. „Tizenkilences”: a Tanácsköztársaság híve. Sem 1945 előtt, de még utána sem jelentett jót ez annak, akire rámondták. És most itt van a mi ötvenhatunk. Nekem ez az évszám mond a legtöbbet, éppúgy mint ahogyan negyven- nyolc. Helyezzük el a sírokon az emlékezés koszorúit, tisztelegjünk a véres zászlók előtt, de nézzünk előre és tegyünk valamit a hazáért, sajat jövőnkért. A halottak, az áldozatok üzenete is ez, hisZen az evangéliumban olvashatjuk: „senkinek sincsen nagyobb áldozata, mint aki életét adja övéiért" — aki pedig meghalt, az, mint az elvetett búzaszem, szellemében feltámad. Az Országgyűlés felhívása Kikiáltják a köztársaságot A Magyar Országgyűlés felhívással fordul az ország polgáraihoz: „Értesítjük az ország lakosságát, hogy a Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án, hétfőn Budapesten a Kossuth téren kiáltják ki. Erre az ünnepélyes eseményre minden magyar állampolgárt és külföldi vendéget szeretettel várunk." Az MTI értesülései szerint az ünnepség 11.45 órakor kezdődik a Parlament előtt, a Kossuth téren. Előzőleg" már ünnepélyes keretek között felvonják az állami zászlót. Az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozik fel. Az ünnepségen részt vesznek a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői. Délben Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az országház erkélyéről kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. A délutáni október 23-ai rendezvényeket az erre alakult társadalmi bizottság szervezi. Az Országgyűlés elnöke felajánlotta, hogy az emlékbeszédeket a Parlament lépcsőjén tartsák meg. Várhatóan 18 óra után. érkeznek a Parlament elé a főváros különböző helyszínein összegyűlt csoportok; ezután kezdődik a központi megemlékezés. A rendezvény zavartalan lebonyolítását a rendőrség és a társadalmi aktivisták közösen biztosítják. (A Televízió 1-es műsora élő, helyszíni közvetítésben számol be déli 12 órakor a Kossuth térről hazánk új államformájának ünnepélyes bejelentéséről. Ezért a délelőtti program és annak minden egyes műsora fél órával korábban kezdődik.)! fájdalmas m&mmifó __ __ K oszorú és gyertya az áldozatok sírjain MEGEMLÉKEZÉS BOGLÁRLELLÉN IS Folytatódott az 1956. október 23-i forradalomra emlékezés tegnap Kaposváron a Fidesz, a FKgP, az MDF, az SZDSZ programja alapján. Délután 4 órakor egyidejűleg koszorúzás és gyertyagyújtás volt az áldozatok sírjánál a kaposvári Nyugati, a Keleti, valamint a vár- dai temetőben. Pontban négy órakor megszólaltak a harangok is, A Nyugati temetőben a rokonok, hozzátartozók, jó ismerősök és az ellenzéki szervezetek képviselői gyülekeztek az 1956-ban. Kaposváron áldozatul esett Kovács Rezső, Fehér Imre Vigh Jenő sírja körül. (Folytatás a 2. oldalon.) Általánosságban elfogadták a programot Véget ért a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése Szekcióülésekkel folytatódott szombaton a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A munkacsoportok a délelőtt folyamán megvitatták a politikai, a gazdasági, a közoktatási, a szociális, a környezetvédelmi, a kisebbségvédelmi és külpolitikai, az egészség- ügyi, valamint az önkormányzati programtervezetet. A délutáni plenáris ülésen a szekcióvezetők tájékoztatást adtak a délelőtt véglett munkáról, s eközben ismertették az MDF államfőjelöltjére, illetőleg a szervezet elnökére benyújtott ajánlásokat. Ez meglehetősen hosszú időt vett igénybe, mivel Kulin Ferenc, a soros elnök formai hibát vétett. Ugyanis csak az egyik résztvevő javaslatára bocsátotta szavazásra, hogy az MDF esetleg közös jelöltet indítson a köztársaságielnökválasztásokon más ellenzéki szervezetekkel. Előtte azonban már a küldöttek megszavazták, hogy Für Lajos kerüljön a listára az MDF önálló államfőjelöltjeként. Az országos gyűlés határozata alapján csupán Antall József neve került fel arra a jelölőlistára, amely- lyel majd az MDF elnökét megválasztják. Rajta kívül Für Lajos, Dézsák Sándor, Csengey Dénes és Szabad György neve is felmerült a küldöttek ajánlásaiban, ám ők visszaléptek a jelöléstől. A vasárnapi ülés kezdetén bejelentették — a szombati, késő estébe nyúló szavaláson 527 igennel, 43 nem ellenében Für Lajost megválasztották az MDF köztársa- ságielnök-jelöltjévé. Nagy tapssal fogadott felszólalásában utalt arra, hogy tevékenységéhez erőt merít az ország 1100 éves múltjából, s nemzedékének tapasztalataiból, amelyeket az 56-os forradalom csodálatos és tragikus perceiben szerzett. Ugyancsak a zárónapon jelentették be: 564 igen szavazattal Antall Józsefet választották meg az MDF el(Folytatás a 2. oldalon.) • - ------F órum a pamutfonóban és Toponáron Előnyök helyett több munkát! Folyik az MSZP szervazése megyénkben Az új párt szervezése folyik megyénkben is. A kongresz- szus küldöttei, a megyei és városi szervezőbizottságok tagjai tagtoborzó fórumokon vesznek részt.. Tudósitónk Sárdi Árpád kongiesszusi küldöttet, az MSZP Somogy megyéi szervező bizottságának elnökét kísérte el a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalatnál és a toponári városrészben szervezett aktívára. A korábban megszokott protokolláris formáktól eltérően bensőséges hangulatú eszmecserére került sor megyénk egyik legnagyobb hagyományú üzemében, a pamutfonóban. A nyitott pártbizottsági ülésen Sárdi Árpád tájékoztatta a megjelenteket kongresszusa tapasztalatairól, s az elkövetkező időszak legfontosabb feladatairól. Új párt alakul — mondta —, amely nem mentes a vajúdásoktól, a gyötrődésektől. Hosszabb időre van szükség, amíg a tagság feldolgozza a változásokat. Sok, megszokott dologgal kell szakítani; vége a szolgai alázatnak. Az új párt következetesen és végérvényesen szákit az állampárti gyakorlattal, a demokratikus centralizmussal, elhatárolja magát a diktatúra minden megnyilvánulási formájától. A tagság soraiban tapasztalható zavarodottság viszont nem oszlatható el pillanatok alatt. Létkérdés a gazdasági válság leküzdése. Fontos tapasztalat, hogy a világban sehol sincs olyan ország, ahol válsággal küzd a gazdaság, és megelégedéssel töltené el az embereket a politika. A lakosság mindenütt a saját anyagi lehetőségein és boldogulásán keresztül méri, ítéli meg a politikát. , Azt, hogy új párt jelent meg a magyar közéletben, mindenekelőtt tettekkel kell bizonyítani, noha tetteken se mindenki ugyanazt érti. Öszjnte, személyes hangvételű beszélgetésekre vágyik a párttagság — ez csendült ki a hozzászólásokból. Többen mondtak véleményt a kongresszus helyi előkészítésével kapcsolatban. Felvetették, hogy a küldöttjelöltek bemutatkozó fórumain alig volt érdeklődés, pedig ez jó lehetőséget teremthetett volna a kongresszusi dokumentumok előzetes megtárgyalására, a küldöttekkel való személyes ' ismerkedésre is. Fontos feladatként fogalmazódott meg a választásokra való felkészülés. Nincs irigylésre méltó helyzetben az új párt, hiszen önmaga megszervezésével együtt kell e nagy, döntő jelentőségű feladatra is felkészülnie. (Folytatás a 2. oldalon.)
