Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 20., péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) zéki pártokhoz fordulva azt hangsúlyozta: vannak olyan célok, amelyek mögé minden demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta gondolatok teret kaphassanak a mai magyar politikai közéletben. Az ellenzéki pártok képviselőinek nevében Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki csoport a legmesz- szebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.) szerint ez esetben nyilvánvaló a provokáció. Horváth István belügyminiszter röviden elmondotta: a bűncselekménynek van már gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. A nyomozás eredményéről a Belügyminisztérium részletes tájékoztatást ad. Kulcsár Kálmán az alkotmánybíróságról Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az allamhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A törvény- javaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatá- sa. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos norma- kontrolira, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszti ki az alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a föltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esetekben hivatalból is kezdeményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az alkotmány- bíróság megalapításakor — vagyis a mostani ülésszakon — az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az alkotmány- bíróság felállítását — 1990. január 1-jét — követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében : az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg. Horváth Jenő, a jogi, igaz- »ftási és igazságügyi bizottság előadója elöljáróban kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. Többen, így Márton János (országos lista), Sasvári József (Komárom m„ 8. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), Király Zoltán (Csong- rád m., 5. vk.), Ráffay Ernő (Gsqngrád m., 1. vk), Szent- ágothai János (országos lista) támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a parlament ez ügyben is. A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegészítve — döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel — 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Horváth István expozéja Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett. Majd az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt. — A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben kibékíthetetlen- nek látszó ellenvélemények csaptak össze — emlékeztetett. A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a föltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a választójogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő arányban A nemzetiségek képviselete küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választó- kerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. — Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választó- kerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvény- tervezet biztosítja is. hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen Horváth István belügyminiszter expozéját mondja vonatkozásban nem azonos, a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más — jelentette ki Horváth István. A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet — mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választó- kerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek Indulására is lehetőséget teremt. A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának ki- sebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megem- lítete, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kormány nem tudja támogatni, majd így folytatta: — A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia — legalábbis a most belátható jövőben — nincs pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás választási rendszer javasolt kombinációja. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetetett azokra a gyakran felvetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a parlamentben. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál — más megyék hátrányára — több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. — Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politkai erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté váljanak és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg — hangoztatta. — Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hangsúllyal kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politkai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási kampány, amelyhez a törvényes föltételek adottak. Garancia a választások tisztaságára Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Ameny- nyiben ugyanis — a választási folyamat egészére kiterjedően — az érintet választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út, mint a választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem párt- politkai, hanem a nemzet sorsát érintő — általános társadalmi érdek. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Halasszák el az elnökválasztást Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket. A választójogi törvényjavaslathoz érkezett módositó indítványok közül tételesen ismertette azokat, amelyek az egyéni választókerületekben megszerezhető képviselői helyek arányát kívánják növelni a területi, illetve országos listán megszerezhető mandátumok rovására. Mint mondotta: a már elfogadott módosított alkotmány szerint a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia szabályainak megfelelően kell a magyar államszervezetet fölépíteni. Ennek megfelelően a pártok a szervezeteiket támogató választópolgárok politikai érdekeinek a hordozói, s rajtuk keresztül valósul meg az állampolgárok képviselete a parlamentben. Az egyéni választókerületek és a független képviselők azonban — sorolta a bizottság ellenérveit — partikuláris érdeket jelenítenek meg. Ez pedig a kormányozhatóságot veszélyeztetné akkor, amikor a módosított alkotmány a parlamentnek központi helyet szán az állami berendezkedésben. Több egyéni választó- kerületet Sokféle nézet ütközött össze a vitában. Volt, aki a nemzetiségek képviseletét kevesellte, más a 374 hivatásos, fizetett képviselőt tartotta soknak. Szorgalmazták azt is, hogy legyen több egyéni választókerület. Azt is kérték: egyértelműen fogalmazzák meg, hogy a sorkatonák hol, milyen körülmények között szavazhatnak majd. Amellett is kiálltak, hogy a törvény megalkotása után rövid időn belül meg kell tartani a képviselőválasztásokat, akkor ugyanis létrejön egy főfoglalkozású képviselőkből álló parlament. Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első elnökhelyettese javasolta: a parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Rámutatott: a vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni választókörzetek legyenek többségben. Indítványozta, hogy a törvény- tervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek. Nem jó a megyei lista Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb . távon nemzetellenes. Csak a területi képviseleti rendszer szolgálná méltóképpen nemzeti érdekeinket. Sérelmesnek és irreálisnak tartotta a lélek- számarányos választási rendszert. Nem jó a megyei lista alkalmazása sem, ugyanis bevezetésével az arc nélküli, pártérdekeket kiszolgáló képviselőkre szavaztatnák a választókat, ha ugyan elmennek szavazni. Mindezek összegzéseképpen a képviselő javasolta a területarányos választási rendszeren alapuló egyéni választási körzetek kialakítását, az országos lista elfogadását, a megyei lista elvetését. Az általános vita után hosszú polémia bontakozott ki a részletekről. A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapja — amelyen Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt — néhány perccel 7 óra előtt befejeződött. A parlament ma reggel 9 órakor várhatóan határozathozatallal folytatja munkáját. A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium illetékes szervei az elmúlt időszakban szélsőséges, fajgyűlölő, az alkotmányos rend elleni erőszakos cselekményekkel fenyegető ismeretlen személyek ügyében folytattak, illetve folytatnak nyomozást. Az egyik ügyben megállapították, hogy február végétől kezdődően egy ismeretlen férfi több ízben CB-rádión és a BM főügyeletén távbeszélőn az „Illegális Magyar Ellenzék” nevében jelentkezett. Ultimátumot közölt, amely a kormánnyal és az MSZMP vezetésével volt összefüggésben. Kilátásba helyezte, ha követelésüket nem teljesítik, Budapesten elhelyezett robbanószerkezeteket fognak hamarosan működésbe hozni. A nyomozás során megállapították, hogy az ismeretlen személy azonos Szöllösy Imre 40 éves al- bertirsai lakossal. A férfi kihallgatása során beismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendelkezésre álló adatok alapján Szöllösy Imre alaposan gyanúsítható a Btk. 237. paragrafusába ütköző, hatóság félrevezetése vétség elkövetésével. A nyomozó hatóság az ügy vizsgálatával kapcsolatos iratokat az ügyészségnek vádemelés céljából átadta. A másik ügyben, a közvélemény előtt széles körben ismertté vált és mély felháborodást kiváltó, a „Magyar Nyilaskeresztes Párt” újjáalakulását kinyilvánító röpirat ügyében széles körben folyik a nyomozás. Az eddigi adatok szerint a sajtóhoz és a különböző társadalmi szervezetekhez eljuttatott röpirat provokációs célzatú. Feltételezett készítője mögött nem áll szervezett csoportosulás. A röpiratban megfogalmazott követelések faji gyűlölet keltésére izgatnak, zsidók, cigányok, kommunisták nyilvános „fel- koncolására” uszítanak. A provokációs célzatot egyebek között az is bizonyítja, hogy a nyilaskeresztes- pártba való jelentkezést szolgáló telefonügyelet három megadott száma a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz ismert telefonszámai. Az elmúlt napokban a rendőrség olyan bizonyítékok birtokába jutott, amelyek elvezethetnek a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez. Ezt követően remélhetőleg rövidesen — nyilvánosságra hozzák a nyomozás megállapításait.
