Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 19., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmár m., 18. vk.) — támogatva Mánditv Marin javaslatát — szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. Németh Miklós nyilatkozata A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán’. — Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikái folyamatok túllépjenek az Ország- gyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mér- legleve azt javasolja — folytatta a kormányfő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben.. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek, ggért M Ország- gyfllés == a k&Ffflány véleménye szerint = nem hagyhatja ebbe 3 törvénykezés rá bízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy 8 hitelesítés végeredménye, illetve ez esetleges népszavazás 3 most hozott döntések egyi- két-másikát módosíthatja- ízért erre a kérdésre =- a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd ae Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Hosszadalmas szavazás Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete, A házszabályok általi előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott. amíg az előterjesztett 94 módosító Indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság: egyetértett, illetve amelyet, az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt.. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. így például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Országyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt — ha e tiszt- ság betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor — a választó- polgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Balta Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. Mándity Marinnak a szavazás menetét megakasztó módosító indítványa viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak: államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. Nyilatkozat a tulajdonreformról A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvadta a pontiéi egyeztető tárgyalásokon résá vevő hé= rém fél keim* nyilatkozatát a tutejdenrefermréls s do* kumentum országgyűlési ismertetését m aláírók kérték, „A politikai egyeztető tárgyalások gazdasági középszintű fóruma aggodalommal látja és ítélj az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását, é# különböző szervezeti formák* ban történő olyan átalakítását, amely § nemzet érdekeivel ellentétes, A vissza* élések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garanciális intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnali megtételére szólít fel, A gazdasági irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél fel- merül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizsgálatnak vessenek alá, az indokolt esetben kezdeményezzék a felelősségre vonást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják e folyamatok ellen, őrzésében a társadalmi nyilvánosság széles körű biztosítását” — jelenti ki a három tárgyaló fél a nyilatkozatban. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő. Kulcsár Kálmán expozéja Bevezetőben. utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — a politikai megállapodásokkal összhangban — az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon, lényeges az egyesülési jogelvű párttörvényjavaslatban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvény- javaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a A ,,B” változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalapítást és működtetést az égypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párt- tisztség-viselésének szabályozása megegyezik az ,,A” változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B” változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatkozásában nem szabályozza a párttagság tilalmát. PöritUztség viselésével kap* esoletos viták váltották ki. Ennek eredménye 3 törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat, Az „A" változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet, A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteteket, s ott párttisztságet is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tiszségviselői, például párttitkárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tagságot — betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztsiégek viselésétől. Az alkotmány módosításáról elfogadott törvény az alkotmánybírókra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást, Etélyegyenlőség o portoknak Szigethy Dezső, a jogi, igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A törvényjavaslathoz az ülésszak megkezdéséig az ifjúsági és sportbizottság nyújtott be módosító indítványt; javasolja, hogy párt- szervezetek létrehozását és működését a törvény tiltsa meg a nevelési és oktatási intézményekben is. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szavazással a munkahelyek depoliti- zálását támogatta. Ügy foglalt állást, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeiket és ingóságokat hasznosíthatják, díj ellenében. A jogi bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali, szervezetében és az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munkahelyeken az országgyűlésiképvi&elő-vá- lasztások előtt legalább 90 nappal kell megszüntetni a pártszervezeteket. Bódi János (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Cement- és Mészművek művezetője választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sokkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helyeselte a pártok munkahelyi szerveződését, s a pártok költségvetési támogatását. A többpártrendszer létével szerinte nincs szükség más, „megfoghatatlan” általános társadalmi szervezetre. Ezek közé sorolta a Hazafias Népfrontot és ebben a formájában a szakszervezetet is. „Az érdekvédelem most is látszatvédelem csupán, tisztelet a kivételnek” — mondta. Eltérő vélemények q munkahelyi pártszervezetekről Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.), a kis- várdai kórház osztályvezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esély- egyenlőségét, előjogot az MSZP sem élvezhet. A munkahelyi pártszervek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek lebontása a cél, s nem az, hogy további 10—15 pártot beengedjünk a munkahelyekre. Bejelentette: a független képviselők csoportja egységesen 8 munkahelyi pártezerveződés ellen szavaz, Benjámin Judit (Buda* pest, 11, vk,), a fővárosi Szabó Ervin könyvtár 111, kerületi főkönyvtárának igazgatója a független szak- szervezetek demokrstikus íigéiénsk véleményét is tol* máesolve kijelentette; nem tartaná helyesnek, ha a pár* tok a munkahelyeken is működhetnének- A pártok munkahelyi jelenléte sérti a gazdásági és a szakszervezeti érdekeket, Karvaiits Ferenc (Zala m„ 1, vk,) pártalkalmazott figyelmeztetett: amennyi* ben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingat* lanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépése aa eddigi kezelőt és a bérlőt Is nehéz helyzetbe hozná, Az érvé* nyes bérleti szerződések felmondására általában hat hónap türelmi időt szokás megszabni. Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.) — a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely párt vagy mozgalom az állami költség- vetésből nyújtott támogatósból finanszírozza akárcsak részbeni működését is. Tevékenységük fedezete csupán a tagdíjból, illetve a nyereségérdekeltséggel működő gazdasági egységek támogatásából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzájárulást. Sebők János (Veszprém m., 12. vk) nyugalmazott vezérőrnagy megkérdezte az igazságügy-minisztert: mi indokolja, hogy a fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990. december 31-ig bezárólag kell megszüntetni? Dr. Deb reczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) gimnáziumi tanár — reagálva Bódi János felszólalására — rámutatott: a pártok működése a demokratikus politizálásnak a legmagasabb szintű, megkerülhetetlen eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demokráciát akarni és a pártokat nem szeretni. Alberth Béláné dr. (Hajdú- Bihar m., 8. vk.), a HNF nyugalmazott megyei titkára úgy vélekedett, hogy a pártok ott működjenek, ahol szükség van iájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni. Kifejtette: minden párt, szövetség, mozgalom tartsa el magát, állami költségvetési támogatásra semelyik ne tartson ■igényt. Ki kellene térni arra, hogy akik az elmúlt időszakban tagdíjat fizettek, most hogyan részesedhetnek a pártvagyonból. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahelyen ne működhessenek, illetve a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget ne tölthessenek be. A képviselő szerint a fegyveres erőknél és a rendőrségen a pártok szervezeteit nem a jövő év végéig, hanem már 1990. június 30-ig bezárólag meg kellene szüntetni. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk. A többpártrendszer létrejöttét ellenző megnyilvánulások egyik legdurvább dokumentumaként említette a kép* viselő a magyar nyilasáé* restes párt uszító hangú felhívását, amelyet a mosta* ni ülésen juttattak el a kép* viselőknek, Mérten János kérte as Országgyűlést! ítél* je el a nyiiaskeresztes párt megnyilvánulását: hívja fel a belügyminisztert arra, hegy állapítsa meg, kit tér* bel 0 felelősség ezért *-*< ak* kér is, ha a gyűlölködő iromány szerzői komolyan veszik gyilkos céljaikat, s akkor Is, ha provokációról van szó —, s járjon el az eJkö* vetőkkel szemben, Kállai Ferenc (országos lista) színművész egyetértve a többpártrendszerrel, kép, viselőtársait némi meditációra biztatta annak műkő- dósét; illetően. Ügy vélte: a mai politikai „ki mit tud* ban" a pártok nem rendel* keznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék. Most a többpártrendszernek meg kell oldania mindazt, amit e változástól vár .» nép, tehát nemcsak a szabadság illúzióját kell biztosítania. Pártkoncepciókra, jól érthető, világos programokra van szüksége társadalmunknak. Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót, ezért az Országgyűlés szavazással úgy döntött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek során Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügy-minisztertől, hogy munkahelyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat. Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné, a soros elnök lezárta a vitát. Fölkérte a módosításokat benyújtó képviselőket, továbbá a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát és az igazságügyminisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indítványokkal, javaslatokkal kapcsolatban. Jakab Róbertné jelezte, hogy Márton János javaslatával az Országgyűlés valószínűleg testületileg foglalkozik majd. (Folytatás a 3. oldalon.)
