Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 248. szám Ára: 4,30 Ft ________________________1989. október 19„ csütörtök VITA A PÁRTTÖRVÉNYROL Elfogadta az Országgyűlés az alkotmány módosítását Az új államforma: Magyar Köztársaság Éles vita, hosszú szünetek tarkították az Országgyűlés tegnapi ülését. A Tisztelt Ház felbolydult, mielőtt szavazott voina, s határozatot hozott volna az alkotmánymódosításról. Két „pártra” szakadtak a képviselők: érdemes-e kiírni a köztársaságielnökválasztást vagy nem, figyelembe véve az SZDSZ gyűjtötte aláírásokat. A kormány rendkívüli ülést tartott, s a miniszterelnök nyilatkozatára fogadta el az Országgyűlés. hogy megtartják az ülésszakot az eredeti tárgysorozat szerint. Végül 333 képviselő igent mondott az alkotmánymódosításra. Az Országgyűlés ezután megkezdte a vitát a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján. A T. Ház azonban ,a határozathozatalt mára halasztotta. Fölmentették Erich Honeckert Egon Krenz az NSZEP KB főtitkára Tegnap 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva, az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Fran- ciscó-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt jegyzőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését- A testület megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit, Egy kérdésben vélemény- különbség van a jogi bizottság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk) és Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk,) javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák. Heves vita a határozathozatal * előtt A miniszter csaknem egyórás beszédében kitért azokra a módosító indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előterjesztő képviselők fenntartottak. Ezek egyike Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javaslata, miszerint lehetőséget kell adni arra, hogy a képviselők interpellációt intézhessenek a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is. A legnyomósabb ellenérv ezzel szemben: a bíró és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlatba. Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést, hogy Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók magyarországi tartózkodásának megtiltását indítványozta. A köztársaságielnök-vá- lasztásról szólva — utalva Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) keddi felszólalására reményét fejezte ki, hogy az államfőválasztási küzdelem, ben résztvevők nem egymás lejáratására törekszenek majd. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani törvényjavaslatot alkotmánymódosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmánymódosításnál a kormány mintegy a postás szerepét töltötte be, Kijelentet, te: ez a törvényjavaslat alapjaiban a készülő új alkotmány — parlament által elfogadott — szabályozási elveire épít, Ezek közül már most előterjesztették a halasztást nem tűrő változtatásokat. Ezután a határozathozata- . li procedúra következett volna, a szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársaságielnök-válasz- tást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették "figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezdeményezését a parlamentnek komolyan kell vennie, s így el kell halasztani az elnök- választást. Máskülönben a későbbiekben súlyos alkotmányjogi problémák alakulhatnak ki. A képviselő szünetet” t( er 1 hozzászólás a keddi napkezdő polémiához hasonló vitát robbantott ki, Varga Bajos (Pest m„ ?6. vk ) két. sógbevonta az aláírásgyűjtés tisztességét, A megszólalási lehetőséget megragadva Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napi javaslatára, mégpedig a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafus megváltoztatására. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem fogadja ej, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity Marin javaslatára reagálva emlékezteti arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az írásban benyújtott törvénymódosítási javaslatokkal tud foglalkozni. Ha a képviselők nem fogalmazzák, szö- vegezik meg pontosan indít, ványaikat, a bizottságnak — az ügyrend alapján — nincs módja, hogy azokra érdemben reagáljon. E kis kitérő után ismét a köztársaságielnök-választás állt a vita középpontjában. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallóssy képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége között. Szerinte a képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnökválasztást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Újabb és újabb képviselők jelentkeztek hozzászólásra. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) úgy vélekedett, ha a’ |0pviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai Parlament egyetlen, tagját sem kötelezi semmire. Szünetet javasolt a felimerült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21- vk.) az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló észrevételeket nem tartotta helytállóknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerékasztal jelenlévő résztvevőit Is, A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait, (Folytatás a 2. oldalon.) Az NSZEP Központi Bi- zotsága szerdai ülésén fölmentette főtitkári tisztségéből Erich Honeckert, és helyére Egon Krenzet, a KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát választotta meg a párt élére. Az NSZEP Központi Bizottsága javasolja a Népi Kamarának (parlamentnek), hogy Egon Krenzet válassza meg az NDK Államtanácsa és Nemzetvédelmi Tanácsa elnökévé. A Központi Bizottság előzőleg eleget tett Erich Ho- necker azon kérésének, hogy egészségi okokból mentse fel őt az NSZEP KB főtitkári és az Államtanács, valamint a Nemzetvédelmi Tanács elnöki tisztségéből. Az ülésen Joachim Herr- mannt és Günter Mittagot fölmentették PB-tagságuk, illetve KB-titkári megbízatásuk alól. A Központi Bizottság javasolja a Népi Kamarának, hogy Günter Mittagot hívja vissza az Államtanács elnökhelyetteseként yiselt tisztségéből. Megfigyelők távolról sem váratlan eseményként értékelik a 77 éves Honepker leváltását a főtitkári posztról, a lépés nyilvánvalóan összefüggésben áll az NDKFórumot rendeztek kedden este az ellenzéki szervezetek képviselői a kaposvári Kilián náűvelődési központban. Főleg országos nagy kérdésekről — nevezetesen a köztársasági elnök megválasztásának módjáról és időpontjáról — cseréltek véleményt, részben a hallgatóság kérdéseire is felelve. Sok újat nem mondtak. Incze Domokos, a Szabad Demokraták Szövetsége és Kristóf Csaba, a Fidesz képviselője az aláírásgyűjtés indokát magyarázta a hallgatóságnak. Hódos Győző, az MDF kaposvári szervezetének elnöke pedig amellett érvelt, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében szükség van középerős köztársasági elnökre, s az alkotmány módosítása — amelynek tervezetével előzetesen egyetértett a Fidesz és az SZDSZ is — csak hatvan napig teszi lehetővé az államfő helyettesítését. Elhangzott az is, hogy Pozsgay Imre és Kulcsár Kálmán mellé az MDF Für Lajos történész személyében a hét végén köztár- saságielnök-jelöltet kíván állítani. A fórum kétségkívül legnépszerűbb vendége Király Béla történész-politikus, az 1956-os nemzetőrség pában mhr régóta, de különösen az utóbbi három hónapban erősödő elégedetlenséggel, amely többek között tömeges kivándorlásban és szaporodó utcai demonstrációkban jutott kifejezésre. Megfigyelők rámutatnak, hogy Honecker még az NDK megalakulásának 40. évfordulóján elmondott ünnepi beszédében is diadalittasan vont mérleget az elért eredményekről és vívmányokról, szőnyeg alá söpörve a lakosság valamennyi rétege által akkor már tárgyalt ellentmondásokat és egyre feszítőbb problémákat. Berlini források szerint az utód, Egon Krenz személyéről már október 7—8-án egyetértés alakult ki a Berlinben időző szovjet delegáció és az NSZEP Politikai Bizottságának Honeckerrel elégedetlen tagjai között. Ugyanakkor e források többsége úgy véli, az eddig sokkal inkább keményvonalasnak, semmint reformernek számító Krenz csak átmeneti figurának tekinthető a jövő májusban sorra kerülő XII. NSZEP-kong- resszusig terjedő hét hónapban, s a kongresszuson minden valószínűség szerint gyökeres áttörés következik be a reformpárti erők részéről, rancsnoka volt, aki — mint mondta — a halálos ítélet végrehajtása elől távozott az országból, amelyet kémkedésért szabtak ki rá. Az e*. ten egyébként felmutatta a Legfelsőbb Bíróság végzését, melyben — bűncselekmény hiányában —■ felmentették a vádak alól. Király Béla félórás bevezetőjében arra figyelmeztetett: akkor lesz megújulás, ha az urnáknál dől el, hogy ki kormányozz« az országot. Mert szerirtte is minden feltétel megvan ahhoz, hogy ne csak szavazás legyen, hanem a szó politikai értelmében is válasszon az ország lakossága. A magyar nép — megfogalmazása szerint — érett arra, hogy válassza a vezetőit. Kérdést is kapott Király Béla: mi a véleménye arról, hogy a Jurta Színházban ismét megalakult a nemzetőrség. „A rendezők engem is megkerestek, hogy elnököljek ezen a találkozón — felelte. — Én azt mondtam nekik: ma, amikor a munkásőrség feloszlatásáért küzdünk, nem adoma nevemet ahhoz, hogy létrehozzunk egy másik hasonló szervezetet. Ha a nemzetőrök bajtársi szövetségét (Folytatás a 3. oldalon) llűttcr l s.ili.i. Kulis.tr Kalm.ui. Kárpáti 1 erein. l’u/.si;a> Imre es Németh Miklós az ülésteremben A demokráciát nemcsak akarni, tanulni is kell Ellenzéki fórum Kaposváron elnökválasztásról, pártvagyonról, együttműködésről
