Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-14 / 244. szám
1989. október 14., szombat Somogyi Néplap 3 BÁTRABB KIÁLLÁST SÜRGETVE Egyesületben az agrárreformkörök Közalkalmazottak megyei szövetsége Készülnek a létszámleépítésre Alakuló ülést tartott a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei szövetsége tegnap délelőtt Kaposváron a szakszervezetek székházában. Ezen részt vett dr. Körösi Jenő, a központi vezetőség titkára. Kocsis Dezső megyei titkár tájékoztatta az alapszervezetek képviselőit a választások tapasztalatairól. Az előkészítés most sokkal bonyolultabb volt, mint bármikor, mert a szakszervezet fölépítése a szövetségi rendszerben lényegesen megváltozik. Nyolc önálló szakszervezet alakul Tíz szakmai réteg országos szakszervezeti tanácsot hoz létre, ezenkívül négy országos alapszervezet is alakul. Fontos volt éppen ezért, hogy a megalakulás előtt ismerjék meg feladataikat, s dolgozzák ki szervezeti és működési szabályzatukat, ismertessék elgondolásukat a tagsággal. így készülhetnek a szakmai kongresszusokra, az országos tanácsülésekre. Az úgynevezett szövetségi kongresszus január 12-től 14-ig ülésezek. A megyei titkár megállapította: a legnagyobb önállóságot biztosították az alapszervezeteknek. A megyei titkárság elsősorban a választások tisztasága fölött őrködött. Egy-két esetben fordult elő olyan, hogy a hivatalvezetés befolyásolni akarta a jelölőbizottságot, ki legyen az szb-titkár. Tizenhárom új alapszervezet — többségében a tanácsi területen — alakult a megyében. A megyei szövetség megalakítását 42 alapszervezet igényelte, nyolc nem. A taggyűléseken megelégedéssel vették tudomásul az 50 százalékos vasúti kedvezmény újbóli visszaállítását, a különböző bérrendezéseket. Ugyanakkor igényelték a bátrabb és harcosabb kiállást a tagság életszínvonalának érzékelhető javulásáért, a reálbér megőrzéséért. Azt kérték: teremtődjenek meg az önkormányzat és a területi igazgatás teljes önállóságának föltételei. Szükség lenne az előmeneteli cím- és bérrendszer minél előbbi bevezetésére. Potó Gyuláné szervezőtitkár, aki a szakszervezet alapszabály-tervezetét és programtervezetét terjesztette a választói gyűlés elé, leszögezte: a rétegérdekeket eddig nem tudták érvényesíteni, épp ezen szeretnének változtatni a szakmai szerveződések. A nehezen induló vitában a nagyatádi Horváth Dezsővé megerősítette: most fogják adt érezni, hogy a szak- szervezetekre egyre nagyobb szükség van. A nagybajomi Bognár Lászlóné a várható létszámleépítésre hívta -föl a figyelmet. A kaposvári Molnár Attila azt sürgette, hogy a bér kövesse az áremelkedést. Ha ugyanis valaki eltöri a lábát, nem jövőre gipszelik be. Dr. Körösi Jenő, a központi vezetőség titkára elismerte a megyei titkárság kezdeményezéseit, megköszönte Kocsis Dezső több évtizedes munkáját. Egyetértve a hozzászólókkal, elmondta: a központi vezetőség a várható komoly foglalkoztatási gondok miatt igényt tart foglalkoztatási, m u nkanél kül i-segélyal ap ra, sőt átképzési segélyre, kölcsönre is. A két előadó beszéde után a választói gyűlés megszavazta, hogy maradjon meg továbbra is a Közalkalmazottak Szakszervezete elnevezés. A résztvevők ezután megválasztották a hat kongresszusi küldöttet, két személyt delegáltak a központi vezetőségbe. Leadták a szavazatokat az öttagú elnökségre is. A megyei szövetség elnöke Kocsis Dezső lett, titkárnak pedig Potó Gyulánét választották meg. LG. A fogyasztók tanácsa a húshelyzetről Hús helyett a hús és hús- készítmények minősége, választéka és árképzésük mechanizmusa került terítékre tegnap a fogyasztók megyei tanácsának ülésén. Miért gyengül a minőség, miért drágábbak szinte hónapról hónapra a tőkehús és a felvágottak? — ezek a kérdések fogaLkoztatják leginkább a vásárlókat, s erre próbáltak választ adni a megyei illetékesek. Pöcz Gyula, a Somogy megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatóhelyettese a minőségről szólt. Az intézet vizsgálatai szerint az utóbbi időben fokozatosan romlik a • húskészítmények minősége. Ennek fő oka, hogy lazultak a szabványelőírások, s ezek mára legalizálják a gyengébb minőségű termékek előállítását és forgalmazását. így fordulhat elő, hogy a korábbi követelményeknek nem megfelelő áruk a jelenleg hatályos előírásokat kielégítik, de a fogyasztókat már nem. Lukács György, a Kaposvári Húskombinát kereskedelmi igazgatóhelyettese próbálta megmagyarázni ezt az ellentétet. 1987 óta folyamatosan csökken a vállalat élősertés-felvásáírlása a megyében; az idén jó, ha a tervük 70 százalékát teljesíteni tudják. A sertéstartó kedv hanyatlása mellett más exportáló cégek magas fel- vásárlási árai egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtenek. AJhhoz, hogy versenyben tudjanak maradni, drágábban kell fölvásárolni az élő állatot, a drágább ár természetesen megjelenik a termékben js. Mivel a tőkehús árát nem emelhetik, a szabadáras húskészítmények drágulnak. A tőkehús, forgalmazása annyira veszteséges, hogy a húskombinátnál felvetődött: esetleg megszüntetik a tőkehús előállítását. Á helyzetet rontja, hogy azok, akik még foglalkoznak sertéstartással, igyekeznek minimálisra korlátozni a drága fehérjetartalmú tápok etetését, s az olcsóbb abrakot választják így, pedig romlik a minőség. Több zsírt és kevesebb húst kapnak a gyárak, s ez ismét rontja az eredményességet. A probléma gyökere meg- léhetősen mélyen keresendő tehát, így a tegnapi ülésen nem is próbáltak a résztvevők megoldást keresni. Egy dologban értettek egyet az ülés résztvevői: abban, hogy jövőre újabb áremelésekre és újabb ellátási zavarokra lehet számítani. Ez a teríték tényleg nem lakat jól senkit. V. O. SVÉDCSAVAR Már megtanultam, hogy a pénztárnál nem illik megkérdezni, miért 23 forint a Sopianae, amikor 19,50-et nyomtattak rá. A kereskedőnek úgyis igaza van. A termék szabadáras, tehát a tisztesség határain belül annyiért adja, amennyiért akarja. Legföljebb többet nem megyek be a boltjába, hanem ott vásárolom, ahol olcsóbban adják napi cigarettámat, és mellesleg még mosolyognak is. Mert a kereskedelemből eltűnt a mosoly. A minap Budapesten jártam: rajztagozatos osztályba járó lányomnak kerestem temperakészletet. Mondanom sem kell, hogy nem kaptam. Az éladóhölgyek azt mondták, hogy keressem valamelyik pult tetején; ott találom, ha van. A történetet el is felejtettem volna, hanem térek be Kaposváron a sétálóutcában a nevezetes Íródeák boltba. Kérdezem, hogy van-e festék. Ujjal böktek a pult felé: annak a tetején találok. A pénztárnál még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy becsomagolják. Külön kellett kérnem hozzá egy zacskót. Ez már fölöttébb bosszantott, és hirtelen eszembe jutott egy másik budapesti vásárlásom: a Kossuth Lajos utcai Amfora-bolt kirakatában észrevettem egy szakácskönyvet, majdnem fél áron. Beléptem. Formaruhás hölgyek köszöntöttek, majd a leértékelt könyvet becsomagolva nyújtották át s az ajtónál a^zal búcsúztak: köszönik, hogy náluk vásároltam. Azt már alig merem leírni, hogy egy butikban még a szavatossági hibákat is illendőbben rendezik, mint egy állami kereskedelmi vállalat üzletében. A banánt csak pult alól lehet megvenni, és szombaton csak „kiskapukkal” jutunk kenyérhez tíz óra után. A hiányt tudomásul kell venni, de a kereskedő mosolyára is szükség van. A minap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban dr. Draveczky Balázs igazgató apróságokra hívta föl a figyelmet. Volt valdha olyan áruház, ahol kötelező volt az egyening és a csokornyakkendő. Volt, ahol apró tárgyakkal ajándékozták meg a vevőt, mert fontosnak tartották, hogy az apró figyelmességek miatt visszatérjen. Megjegyeztem : efféle dolgokért nem kell a múltba visszamenni, elég, ha valaki a szomszédos Ausztria valamelyik üzletházába betér. „Élményeimet” mesélem kereskedő, boltos, áruházigazgató ismerősömnek. Azt kérdezte: „Mit akarsz akkor, amikor megfizetni sem tudom a dolgozóimat? Kicsi a haszon, talpalni kell az áru után, és boldog vagyok, ha egyáltalán bejönnek dolgozni. Tudom, kicsi a boltosok jövedelme, de azt is, hogy a forgalom után jutalék jár. Nem is kevés. Az a bizonyos mosoly megtérül, ha valaki jó kereskedő. Itt kezdődik a svédcsapar! Mert ha a kereskedők közül az állami boltok eladói rosszul keresnek, kevesen jelentkeznek a pályára. Volt „szerencsém” ott ülni egy kereskedőtanulói vizsgán. Hát... A kettest is azért szavazták meg, mert így legalább lesz valaki, aki a pult mögé áll. Mondanom sem kell, hogy a mosoly akkor is elmaradt. (Nagyi Nemzeti kerekasztal létrehozását igénylik NAGYGYŰLÉS — KIS LÉTSZÁMMAL A napsütéses októberrel, az őszi csúcsmunkaidővel magyarázható, hogy az ag- rárreformkör megyei nagygyűlésére tegnap mindössze ötvenen-hatvanan jöttek el Kaposvárra. Ahogy Feil József, a megyei választmány elnöke és Müller János, a választmány titkára is mondta: a szervezéskor tudatában voltak annak, hogy a megsokasodott, halaszthatatlan őszi feladatok sok érdeklődőt visszatartanak, ám a politikai viszonyok változása szükségessé teszi az agrárreformkörök haladéktalan cselekvését. Nem kell párttá szerveződni Az agrárreformkörök elmúlt öthónapi tevékenységéről, vitáiról, törekvéseiről, valamint arról, hogy a közelmúltban egyesületté szerveződtek, Nagy Tamás, az országos egyesület elnöke tájékoztatta a részvevőket. Szenvedélyesen és részletesen szólt azokról a vitákról, amelyek akörül folytak: párttá szerveződjenek-e a reformkörök vagy pedig párton,kívüliként „egyenesen” juttassanak a Parlamentbe az ágazat érdekeiért küzdő képviselőket. Személyes véleményével a tegnapi nagygyűlésen valamennyi felszólaló egyetértett: nincs szükség párttá szerveződésre — sőt többen hangsúlyozták, az egyesületi tagságukról is lemondanak, ha ez bekövetkezik. Tájékoztatójában szólt arról Nagy Tamás,, hogy a tárgyalások során bebizonyosodott: a politikai pártok egyike sem tud az agrárágazat legközvetlenebb, holnapi feladtairól, gondjainak megoldásáról meggyőző programot nyújtani. A reformkörök ezért döntöttek úgy, hogy elengedhetetlenül szükség van nemzeti agrár- kerekasztal létrehozására. Ismétlődik a múlt Az erről szóló felhívás, néhány nappal ezelőtt, október 9-én született. Többek között ez olvasható benne: ........ Ma ismét kísértetiesen i smétlődik a múlt. A magyar vidék, ezen belül az agrárágazat napjainkra egyre inkább a különböző politikai pártok választási csatározásainak színterévé vált... megengedhetetlen, hogy ebben a nehéz helyzetben a retorika vegye át a főszerepet a logikus szakmai érvekkel szemben... A háromoldalú tárgyalásokon felmerültek olyan alapvető kérdések, mint a tulajdon- reform, ezen belül a föld kérdése, a szövetkezetek jövője ... Ezenkívül azonban még számtalan olyan kérdés van. ami tárgyalásokat és megoldásokat kíván.” Azzal együtt, hogy az elmúlt négy évtized vitathatatlan vívmányait meg kell őrizni, esélyegyenlőséget kell adni valamennyi földet művelőnek — hangzott el a tanácskozáson. Ezzel kapcsolatban többen, is elmondták, hogy a szövetkezeteknek segíteni, támogatni kell a magánvállalkozókat, ám ezzel együtt legalább egyenrangúan fontos a tulajdonosi érzület, a szövetkezeti tagok tulajdonosi tudatának, vagyoni és kockázati kötődésének megteremtése. Akikel támogatnak Sok szó esett arról, hogy a személyi tagságra épülő egyesület — országosan harmincezer—ötvenezer belépőre számítanak — miként indíthat a választásokon képviselőt. Emellett — többen is hangot adtak ennek — támogatják azokat a pártokat, amelyeknek jelöltjei kellő súllyal képviselik az agrárágazat, a magyar falu, a magyar vidék érdekeit. Mint elhangzott: a mező- gazdasági termelők szövetsége és az agrárreformkörök lényegében azonos célokért dolgoznak, a két mozgalom egymást csak erősítheti a jövőben. Nemcsak Nagy Tamás, több jelen levő is hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat most az egyesületi tagok szervezésének haladéktalan megkezdése. Valójában a csatlakozás, a létszám ad majd választ arra, hogy a reformkörök programját az agrárvilág, a falu, a települések mennyire érzik magukénak. Vörös Márta BUSA, KESZEG FELDOLGOZÓGÉPSORON A Balatoni Halgazdaság irma- pusztai üzemében folyik a frissen kifogott busa feldolgozása. A zömmel 10—20 kilogrammos halakat tisztítják, szeletelik, fóliázzák, így kerül ia hazai ipiacra. Ugyanitt készül az új panírozó- gépsoron keszegből a mirelit halpogácsa. Fotó: Jakab Judit
