Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-14 / 244. szám

Somogyi Néplap 1989. október 14., szombat 2 HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Katonai díszszemlét rendeztek Berlinben az NDK .megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. — Gorbacsov—Honecker találkozóra került sor. — Le­mondott a görög kormány. — Orvoskongresszus kez­dődött Hirosimában ía békéért. — Dmitrij Jazov szov­jet honvédelmi miniszter befejezte amerikai látogatását; VASÄRNAP: Az Észak-Atlanti Közgyűlés római ta­nácskozásán Szabó Sándor, a gazdasági bizottságban jelenlévő magyar megfigyelő csoport nevében tájékoz­tatást adott hazánkról. — Szenátori pótválasztásokat tartottak Lengyelországban. — Egynapos munkaláto­gatást tett Romániában Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke. — Üjabb összetűzés volt Berlinben a tüntetők és a rendőrség között; HÉTFŐ: Indonéziába érkezett II. János Pál pápa. — Két amerikai kutató kapta az idei orvosi Nobel-díjat. — Washingtonba utazott Ante Markovics jugoszláv kormányfő. — Rómában tárgyalt Husszein jordániai uralkodó. — Végétért az Atlanti-közgyűlés. — Sztrájk- törvényt fogadott el a szovjet parlament. — Ötvenezres tüntetés volt Lipcsében; ülést tartott az NSZEP KB Politikai Bizottsága. KEDD: Megkezdődött Blackpoolban ia brit kormány­zó Konzervatív Párt országos értekezlete. — Peruban három latin-amerflíai ország vezetői „kokain-csúcs”-ra ültek össze. — Varsóba érkezett Han-Jochen Vogel, az SPD elnöke, la parlamenti frakció elnöke; SZERDA: Prágában tárgyalt Németh Miklós minisz­terelnök. — Hazatért száműzetéséből Luis Corvalán, a Chilei KP veterán vezetője. — Egynapos villámlátogatást tett Mieczslaw Rakowski lengyel kormányfő. — Cossiga olasz elnök Washingtonban Bush amerikai elnökkel tárgyalt. — Elhalasztották Erich Honecker dániai lá­togatását. — Milos Jakes beszédet mondott a CSKP KB ülésén * CSÜTÖRTÖK: Nagy vihart kavart Kosa Ferenc nyi­latkozata egy japán lapnak, amit az önkényesen tor­zítva közölt. — Nemzeti megbékélési chartát fogadott el a libanoni parlament. — Otto von Habsburg beje­lentette: az Idén nem indul a magyar köztársasági el­nökválasztáson. — Az NDK-ban a hétfő politikai bi­zottsági állásfoglalás szellemében újabb testületek nyi­latkoztak a megújulás szükségességéről. — Moszkvába érkezett Kurt Hager, az NSZEP KB ideológiai titkára. — Athénban letette a hivatali esküt Jannis Grivasz új kormánya; PÉNTEK: Paskai László, a katolikus püspöki kar el­nöke Washingtonba érkezett. — (Határozatokkal ért vé­get a perui Icában a latin-amerikai államok csúcs- értekezlete. — Bush elnök fogadta Markovics jugoszláv kormányfőt. * A hét kérdése Julio M. Snaguinetti Uruguay, Virgilio Barco kolumbiai, Carlos Saul Menem argentin, Alan Garcia perui, Jose Sarney brazil, Carlos Salinas de Gortari mexikói és Carlos Andres Perez venezuelai elnök (balról jobbra) október 11- én Peruban, a III. latin-amerikai csúcsértekezlet ünne­pélyes megnyitása után (Folytatás az 1. oldalról.) módosító 1988. évi 28. tvr., s a leányvállalatok nyilván­tartási rendjéről, a szövet­kezetek és vízgazdálkodási társulások törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről szóló 63 1988. (XII. 26.) PM-rendelet hatályát veszti. Az Elnöki Tanács módosí­totta a Magyar Gazdasági Kamaráról szóló 1985. évi 11. tvr.-t. A módosítást a kamarához tartozó szerveze­tek feladatkörének bővülé­se. egy részüknek önálló jo­gi személlyé válása, vala­mint a kamara koordinációs tevékenységének elősegítése tette időszerűvé. Az új sza­bályozás folytán megnyílt a lehetősége annak, hogy a kamarának egyesületek és egyéni cégek is tagjai le­hessenek. Az Elnöki Tanács az egye­sülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhang­ban hatályon, kívül helyezte a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (Folytatás az 1. oldalról.) gét nem a „politikai hun­cutságok” érdeklik, hanem olyan hétköznapi dolgok, mint az árak, a jövedelmek alakulása. Bárd András, a Pest Me­gyei Hírlap főszerkesztője, ugyancsak a népképviseleti platform képviseletében, szólt néhány részletkérdés- ről. A kongresszust követő­en az új pártról és a plat­formokról meglehetősen el­térő vélemények láttak nap­világot, fogalmazódtak meg. Ezek egyik oka, hogy bizo­nyos információhiány ta­pasztalható a kongresszus­nak néhány, alapvető kér­désben hozott döntéséről. Másrészt az ellenzéki körök­nek nyilván nem kellemes, hogy egy baloldali, szocia­lista tömegpárt működésé­nek lehetősége a kongresz- szus után is adott maradt. A baloldalról jövő támadá­sokat sajátos szóhasználat­tal élve Bárd András „sztá­linista jobboldalinak” minő­sítette. Ezek a vélemények a népi demokratikus plat­formot és képviselőit, vala­mint az új pártot árulónak, likvidátornak minősítik. A jobboldali kritikákban pe­dig leginkább az fogalmazó­dott meg, hogy a korábbi párttól kevéssé szakadt el az újonnan létrejött. Bárd András leszögezte, hogy platformjuk mindvé­gig aktív résztvevője, for­máló, alakító ereje volt az új pártnak. Teljes mérték­ben vállalják a kongresszu­son elfogadott dokumentu­mokat és a személyi dönté­seket is. A „baloldali” támadások­ról szólva kifejtette, hogy az Antoniewicz Roland féle társaságot nem tarthatja ko­molynak senki sem. Mellet­tük szerveződnek még más tömörülések is — ilyen a Tömörülés a szocializmusért mozgalom —, amelyek pél­dául az MSZMP szerveze­teinek, alapszervezeteinek, bizottságainak megőrzésére szólítanak fel. Ezek a kezde­ményezések azonban jogta­lanok, és semmiféle alapjuk nincs arra, hogy jogfolyto­nosságukat hirdessék az MSZMP-vel. Ugyanakkor mindenkinek joga van arra, hogy új pártot alapítson. A „Kása Ferenc” ügyről szólva Fábry Béla kifejtet­te: véleménye szerint a fél­reértés a magyar és a japán kommunikációs kultúra kö­zötti különbségből fakadha­tott. Nem volt például vé­leménykülönbség alapkérdé­jogállásáról és felügyeletéről szóló korábbi határozatait, és 1990. január 1-jei hatály- lyal megszüntette ezen szer­vezetek felett a Miniszter- tanács felügyeletét. A testület megtárgyalta a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának a Hazafias Népfront útján előterjesztett, országgyűlési képviselői idő­közi választásra vonatkozó javaslatát. Az Elnöki Ta­nács, figyelemmel az idő­pontra is kiterjedő javaslat­ra, a budapesti 14. számú országgyűlési választókerület­ben, a képviselő lemondása miatt megüresedett helyre — a választójogi törvény 72. paragrafusának (1) bekezdé­se alapján — 1989. decem­ber 9. napjára időközi kép­viselőválasztást tűzött ki. A testület a továbbiakban községegyesítések megszün­tetéséről, közös tanácsból kiváló községekben községi tanács szervezéséről határo­zott. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi ügyek­ben döntött. sekben Nyers Rezső és Pozs- gay Imre között. Csak a párt munkahelyi jelenlété­ben nem értettek egyet. El­képzelhetőnek tartotta, hogy a fordításkor jó szándékúan a platform szót frakciónak, a vitát harcnak értelmez­ték, s ebből származott a tévedés. A Magyar Távirati Iroda kérdésére válaszolva el­mondták, hogy nincs idő azon vitatkozni: rövid-e az október 31-ig megszabott határidő a volt MSZMP-ta- goknak arra, hogy aláírják-e az új párthoz való tartozá­sukat. Házzá kell látni a párt szervezéséhez. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen esélyt adnak az új pártnak a választásokon, Bárd And­rás kifejtette: a fő kérdés jelenleg az, hogy milyen esélyei lesznek az új párt­nak a Parlamentben. Ugyan­is minden képviselőnek nyi­latkoznia kell arról, hogy az új pártban is megtartja-e tagságát. Némi derültség közepette megjegyezte: min­denesetre annyi képviselője az MSZP-nek is van már a parlamentben — négy MSZP-tag személyében —, mint az MDF-nek. Dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata párt, valamint a párt parla­menti csoportja elnöke lá­togatásának második nap­ján magas rangú állami tisztségviselőkkel találkozott, s megbeszélést folytatott el­lenzéki pártok és szervezetek képviselőivel. Tegnap reggel Kovács László külügyi államtitkár a Külügyminisztériumban találkozott dr. Hans-Jochen Vogellel és kíséretével. A nyugatnémet politikus tájékoztatást kapott a ma­gyar külpolitika főbb törek­véseiről. Magyarország nem­zetközi kapcsolatainak ala­kulásáról. Kovács László hangsúlyozta: a magyar gazdasági reform megvaló­sulása nem kis mértékben múlik azon, hogy sikerül-e megnyerni a fejlett orszá­gok együttműködési készsé­gét, konkrét támogatását. Ezt követően Pozsgay Im­re államminiszter az Ország­házban fogadta a pártelnö­köt. Az államminiszter tá­Hogyan hat a dalai láma Nobel-békedíja Tibet sor­sára? A Nobel-békedíjak körül nem egyszer forróvá válik a hangulat. Pedig a döntés igazán demokratikus: az Os­lóban működő bizottság meghallgat javaslatokat a világ bármely részéről. (Az idén az NSZK kezdeménye­zésére a magyar nép is sze­repelt a javaslatok között.) A döntés miatti felháboro­dásra kézenfekvöek a pél­dák: Andrej Szaharov, majd Lech Walesa ellenzéki tevé­kenységét a szocialista világ akkoriban nem tartotta mél- tánylandónak. S miközben jékoztatta a vendéget a Ma­gyar Szocialista Párt meg­alakulásának körülményei­ről, külön is kitérve a kompromisszumokra és a végeredmény hitelességére. Véleményt cseréltek arról, hogyan kapcsolódhat az MSZP az európai szocialista mozgalomhoz. Szóba kerül­tek a politikai egyeztető tárgyalások és a törvényho­zás elé kerülő sarkalatos törvények is. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak pénteken, hivatalában fo­gadta dr. Hans-Jochen Vö­gelt. A miniszterelnök tájé­koztatást adott a pártkong­resszus főbb eseményeiről, az új párt szervezésének teendőiről. Dr. Hans-Jochen Vogel kifejtette: az új párt meg­alakulása történelmi jelen­tőségű esemény. Különösen fontosnak tartotta a törté­nelmi kompromisszum létre­jöttét és hozzátette: a lénye­gi kérdések a pártszervezés folyamatában, a gyakorlat­ok ma már megbecsült tag­jai azóta sokat változott ha­zájuk közéletének, az idén megint kisebbfajta robba­nást okozott az oslói döntés. A dalai láma, polgári nevén Tendzin Gjanico egy 1950 óta kínai körzetnek nyilvá­nított terület — Tibet — né­pének érdekeit próbálja ér­vényesíteni indiai száműze­téséből. Szándékai nem ép. pen egyeznek a kínai kor­mányéival, amely tiltakozott is a dalai láma tevékenysé­gének ilyen elismerése mi­att. Ugyanerről Peking vé­leménye lesújtó: lázítással, összeesküvéssel vádolja, s szerinte ő állt a 30 évvel ez­előtt tízezrek halálával járó ban dőlnek el. Fontosnak tartotta, hogy pártja és az MSZP között érdemi pár­beszéd alakuljon ki. Ehhez kapcsolódóan szólt a Szocia­lista Internacionálé műkő déséről, szabályairól is. A kormány tevékenységéről szólva megállapította: ők abban érdekeltek, hogy a szocialista országokban de­stabilizálódás, szélsőséges ki­lengés nélkül menjenek végbe a reformok. Különö­sen nagyra értékelte a ma­gyar kormány külpolitikai lépéseit, üdvözölte a Ma­gyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok ügyé­ben hozott döntést és a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telét Izraellel. A program szerint dr. Hans-Jochen Vogel ebéden látta vendégül az MSZDP képviselőit, délután pedig találkozott a Fidesz, az SZDSZ és az FSZDL képvi­selőivel. Este e'lőadást tartott a Gellért Szállóban „A szo­ciáldemokrácia jelene és jö­vője” címmel. zendülés mögött éppúgy, mint ahogy köze volt a ke­rek évforduló márciusi za­jos megünnepléséhez is. Ennek ellenére az elmúlt években voltak biztató fej­lemények — éppen a dalai lámával kimunkált kompro­misszumoknak köszönhető­en. 1959 előtt az itt élők sor­sa mindennek volt nevezhe. tő, csak emberhez méltónak nem. A felkelés leverése után a láma száműzetésbe vonult; élesen ellenzi a füg­getlenség kivívásának fegy­veres módszerét. Szívósan építi a kapcsolatokat a pe­kingi kormánnyal, hullám­zóan, de 1979 óta megszakí­tás nélkül. Tibet független­sége szóba se jön, de kisebb engedmények nyomán vala­mit javult az élet minősége. Peking azonban nem is­meri be, hogy pusztán a gazdasági feltételek javítá­sával nem lehet az itt élőket megnyugtatni. ök vissza Budapesten, a Műszaki Egyetemen tegnap megkezdő­dött a Fiatal Demokraták Szövetségének II. kongresz- szusa. A tanácskozás résztvevőit elsőként Roszik Gábor or­szággyűlési képviselő, a Fi­desz és a Magyar Demokra­ta Fórum tagja köszöntötte. Elöljáróban azt mondotta, hogy a Fidesz betöltötte el­sődleges történelmi hivatá­sát. a többi ellenzéki szer­vezettel együttműködve megszüntette a 40 éves dik­tatúrát. s hogy a szervezet újabb küldetése most eze­ken a romokon felépíteni a magyar demokráciát. A to­vábbiakban kiemelte, hogy a Fidesz a demokrácia iga­zi harcosa volt. s az ma is. Méltatta azt a szókimondást, amellyel a Fidesz mindig őszintén és nyíltan kinyil­vánította, amit gondolt, s hangsúlyozta: a jövőre néz­ve is mérvadóak azok a fő értékek — az őszinteség, az igazság képviselete, a hatá­rozottság —, amelyeket a Fidesz képvisel. A jövőre tekintve kiemel­te az ellenzéki szenvezetek összhangjának fontosságát. Hangsúlyozta, hogy sors­döntő esemény előtt állunk, s ezzel kapcsolatban rámu­tatott: a jövő nemzedék ke­ményen számon fogja kér­ni, hogy miként készültünk fel az 1990-es választások­ra. Végezetül megállapítot­ta: „Kezünkben a demokrá­cia megteremtésének lehető­sége, egy olyan világé, ahol nincs kiszolgáltatva az em­ber, nem kell félni fegyve­rektől és hatalmasságoktól, könyebben és jobban élnek az emberek." Ezt követően Fodor Gá­bor, a Fidesz választmányá­nak tagja szólt a kongresz- szus résztvevőihez. Egyebek között kiemelte, hogy a Fi- desz-nek meg kell őriznie mindazon értékeit, ame­lyekkel kivívta helyét a ma­gyar politikai életben. Em­lékeztetett a szervezet más­akarják kapni vallási veze­tőjüket, s amíg ő haza nem térhet, addig igazi béke nem lesz a „világ tetejének" is nevezett Tibetben. Azt vi­szont a tibetiek tudják, és lámájuk is, hogy Peking be­leegyezése nélkül a száműze­tés aligha érhet véget. A párbeszédnek a Nobel- békedíj kicsit keresztbe tett. Kína most bizonyítottnak látja, hogy külföldi erők állnak a háttérben, s indo­kolt az éberség. S mivel Ti­bet az ő fennhatóságuk alá tartozik, a végül is népének függetlenségét kívánó dalai láma erkölcsi felmagasztalá- sa — beavatkozás a bel- ügyekbe. Nem volt könnyű a tiltakozáshoz címzettet választani — s nem is sike­rült a dolog. Norvégia csak annyit válaszolhatott: neki nincs beleszólása abba, hogy a Nobel-békedíj bizottság kit tart méltónak a kitünte­tésre. fél évvel ezelőtti indulásá­ra, arra az időre, amikor a Fidesz, alapító tagjait rend­őrségi figyelmeztetésben ré­szesítették, mert a demok­rácia megteremtésének igé­nyével kezdték szervezni a Fiatal Demokraták Szövet­ségét. A továbbiakban szólt arról, hogy a Fidesz mar­káns szervezetévé vált a magyar politikai életnek, ezt egyebek közt annak kö­szönheti, hogy elsőként lé­pett úgy a politika porond­jára, hogy magát politikai szervezetnek deklarálta A fiatal demokraták amel­lett, hogy jelentős részt vál­laltak a különböző politikai demonstrációkban — példá­ul a március 15-ei, június 16-ai megmozdulások —, mindinkább szerepet vállal­nak a nagypolitika befolyá­solásában, elsősorban az el­lenzéki kerékasztalon belül kifejtett tevékenységükkel. Fodor Gábor végezetül ki- enielte: a mostani kongresz- szusnak olyan politikai prog­ramot kell kidolgoznia, hogy a Fidesz ne szoruljon ki a magyar politikai élet perifé­riájára. A köszöntőket követően Kövér László, a Fidesz vá­lasztmányának tagja terjesz­tett elő javaslatot a kong­resszus napirendjére. A na­pirendet a tanácskozás részt­vevői mintegy háromnegyed órás vita után elfogadták. Ennek értelmében a követ­kező két napban megvitat­ják a Fidesz programját, a szervezeti és működési sza­bályzat módosítására tett javaslatot, valamint megvá­lasztják a Fidesz vezető szerveinek új tisztségviselőit. Pénteken, a késő esti órák­ban számolt be a Fidesz-vá- lasztmány elmúlt másfél éves tevékenységéről Szelényi Zsuzsa, majd Orbán Viktor beszámolója hangzott el a Fidesznek az ellenzéki ke­rékasztal keretén belül vég­zett munkájáról. A Fidesz kongresszusa ma a két beszámoló feletti vi­tával folytatódik. Sajt6tájék«ztat6 az MSZP-platformról A magyarországi változásokról tájékozódott Hans-Jochen Vogel Megkezdődött a FIDESZ II. kongresszusa Ülést tartott az Elnöki Tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom