Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-13 / 243. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 13., péntek Németh Miklós találkozója Franz Vranitzky kancellárral (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar parlament október 31-én dönt arról, hogy megépüljön-e a nagymarosi erőmű. Ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a kártérítésről, illetve a kompenzálás módjáról az érintett magyar és osztrák vállalatok, izintézetek között. A két kormány továbbra is a májusban létrejött megállapodáshoz tartja magát: miszerint a már beépített berendezések, s az elvégzett munka költségeit a magyar fél készpénzben megtéríti. Mindez a szerződés szerinti áram- szállításokat nem érinti. Németh Miklós elmondta azt is, hogy az erőműépítés felfügegsztése tekintetében az osztrák kormány lényegesen megértőbb, mint a csehszlovák tárgyalófél. Ezt bizonyítja, hogy a legfontosabb kérdéseket érintő megállapodás már májusban megszületett, s így a mostani megbeszéléseken csupán néhány percet szenteltek ennek .a kérdéskörnek. A világkiállítással kapcsolatban a magyar miniszter- elnök arról tájékoztatott: a magyar kormány ez ügyben már állást foglalt. Leszögezte, hogy egyetért a világkiállítás megrendezésével, azonosul annak politikai céljaival. Ennek megfelelően terjeszti novemberben a kormány javaslatát a parlament elé. Németh Miklós szerint a világkiállításról sok valótlan információ is napvilágot lát a nemzetközi sajtóban. A lényeg az, hogy a magyar kormány már elkötelezte magát a világikiállítás mellett, s ez tükröződni fog a parlament elé terjesztendő javaslatában is. Amennyiben pedig Magyar- ország és Ausztria megkapja a rendezési jogot, a két kormánynak erősítenie kell együttműködését a rendezésben. A továbbiakban Németh Miklós szólt arról, hogy a Magyar Szocialista Párt baloldali értékbázison szerveződik újjá, magáénak vallja a szociáldemokrata, a szocialista és bizonyos reformkommunista értékeket, ezekre támaszkodik. Az új párt nemzetközi kapcsolatait ennek megfelelően kívánja alakítani kétoldalú alapon az Osztrák Szocialista Párttal és nemzetközi téren a Szocialista Internacio- náléval. A magyar kormányfő szerint azonban nem elsősorban azzal kell most foglalkozni, hogy mi a szocializmus, illetve a kapitalizmus. Ez a hitvita ugyanis sehova sem vezet. Az az új az MSZP-ben, hogy szakít az ideológiai dogmákkal, nem azokból vezeti le gyakorlatát, hanem fordítva, a gyakorlatból igyekszik általánosítani. Vajon mindez már úgy értékelhető, hogy az Osztrák Szocialista Párt és az MSZP testvérpártok? — kérdezte a sajtótájékoztatón a Rádió munkatársa. Németh Miklós úgy vélekedett, hogy erre végleges választ csak a tettek és a cselekedetek alapján lehet megadni. A szándék azonban mindkét félben megvan. Az elhangzottakat Franz Vranitzky azzal egészítette ki, hogy „a testvér- séghez közös szülők szükségesek. De az is elképzelhető, hogy valaki testvéréül választja a másikat, ám ehhez idő kell, s feltétele az alapos és kölcsönös megismerés." Az új párt és a kormány kapcsolatáról szólva Németh Miklós elmondotta: bizakodó a tekintetben, hogy az MSZP elnöksége reformelkötelezett, s többségében fiatal erőkből áll. A párt alulról történő újjászervezése olyan feltételeket teremt, amelyek egyértelműen segíteni fogják a kormány munkáját. Az újságírók azt is tudakolták: mi történik akkor, ha a kormány több minisztere továbra is az MSZMP tagjának tekinti magát. Vajon akkor koalíciós kormány jön létre? A magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy sokféle variáció elképzelhető, ám a kérdésre csak a miniszterek válaszának ismeretében tud felelni. Sok függ attól, hogy a parlamenti képviselők körében ez a kérdés milyen módon tisztázódik. Október 31-e után ennél lényegesen pontosabb választ lehet majd adni a kérdésre. Franz Vranitzy kérdésekre válaszolva arról is beszámolt, hogy a mostani tárgyalásokon szó volt a két ország között kialakítandó biztonsági övezetről. Erről a mór konkrét megbeszéléseket tovább kell folytatni, mégpedig a két ország honvédelmi minisztériumának részvételével. Németh Miklós mindezt azzal egészítette ki, hogy mindketten támogatják a biztonsági övezet kialakításának gondolatát. A részletek megbeszélése a katonák dolga. Ezért az osztrák vezérkari főnök hamarosan Budapestre érkezik. Az MTI tudósítója azt kérdezte a magyar miniszterelnöktől : vajon voltak-e nézeteltérések egyes kérdésekben, vagy teljes volt-e minden területen a nézet- azonosság a tárgyalásokon. Németh Miklós elmondta, hogy minden területen teljes volna az egyetértés. Bejelentette, hogy Franz Vranitzky kancellárt és feleségét hivatalos látogatásra hívta meg Magyarországra. Az osztrák kancellár a meghívást elfogadta, s annak alkalmas időben eleget is fog tenni. Nem világít a vörös csillag a Parlamenten Az Országgyűlés Hivatalának vezetője elrendelte, hogy az Országház épületén lévő vörös csillag kivilágítását csütörtöktől szüntessék meg — közölte az Ország- gyűlés Hivatala az MTI-vel Mint ismeretes, az elmúlt napokban különböző fórumokon szóba került már az Országház kupoláján lévő vörös csillag levételének vagy fent maradásának az ügye. A kivilágítás megszüntetéséről a kormány október 4-ei döntésének megfelelően az állami címerre, valamint az állami felségjogra vonatkozó szabályok alapján született meg a döntés. Az Országgyűlés Hivatalának közleménye arról is tájékoztat, hogy a csillagot az élet- és vagyonbiztonsági szabályok, s a vonatkozó építésügyi előírások betartásával várhatóan 1990 első felében szerelik le. Az Országgyűlés Hivatala a közleményben kéri az állampolgárok megértését, és reméli, hogy a kormány döntésének végrehajtása hozzájárul a nemzeti közmegegyezéshez, a parlamenti demokráciához vezető békés átmenethez. A hivatal vezetője a közeljövőben összehívja mindazokat a szervezeteket és magánszemélyeket, amelyek, illetve akik felajánlották társadalmi munkájukat a technikai művelet lebonyolításához. AZ MSZP ÁLLÁSPONTJA: FORDULAT AZ NDK-BAN(?) A józanság diadala Folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat! (Folytatás az 1. oldalról.) tője is, az MSZP elnökségének a háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy az MSZP — kongresszusi állásfoglalásának megfelelően — kötelező érvényűnek ismeri el a háromoldalú tárgyalások megállapodásait. Teszi ezt annál is inkább, mivel ezek a megállapodások tükrözik az MSZP szándékait. Az MSZP elnökségének határozott állásfoglalása: a társadalmi válság leküzdése, a politikai és a gazdasági kibontakozás érdekében folytatni kell a Háromoldalú tárgyalásokat, s erre az MSZP tárgyalódelegációi készen állnak. Nem értenek azonban egyet semmiféle olyan kezdeményezéssel, amelyek megakadályozhatják a tárgyalássorozat eredményes befejezésének és a megállapodásban rögzítettek érvényesítését. Fábry Béla kifejtette: az SZDSZ és a Fidesz azzal, hogy nem írta alá a szeptember 18-ai, az első tárgyalási szakaszt lezáró megállapodást, nyíltan megtorpedózta az alapmegállapodást is, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. Fábry Béla emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányt szervezett négy ügy — a munkásőrség, a pártvagyon, a munkahelyi pártszervezés és a köztársaságielnök-választás — népszavazással történő eldöntésére. Az elnökség ezt az aláírásgyűjtést áru kapcsolásnak tartja, s véleményük szerint ez nem illik a demokratikus jogállamiságot megcélzó politikai kultúrába. A három első kérdésben ugyanis megállapodás jött létre, így ezek lényegében lezártnak tekinthetők. A köztársaságielnök-válasz- tással kapcsolatban az elnökségnek az a meggyőződése, hogy stabilizáló szerepe miatt mielőbb szükség van köztársasági elnökre. Ám az SZDSZ és a Fidesz a legdemokratikusabb jogi intézményt támadja meg, azt ugyanis, hogy a magyar társadalom, a választópolgárok beleszóljanak az elnök- választásba. Az elnökség határozottan tiltakozik az ellen; s véleményük szerint egyébként az SZDSZ-nek nincs ütőképes köztársasági- elnök-jelöltje, mert különben vállalnák a népszavazáson történő megmérettetést. Az elnökségnek az a meggyőződése — szögezte le Fábry Béla —, hogy a békés átmenet csak a köztársasági elnöki intézménnyel érhető el. S ezért továbbra is kitartanak amellett a javaslat mellett, hogy a köztársaságielnök-választásra még novemberben sor kerüljön. Az újságírók egyebek között arról kérdeztek, hogy Fejti György, Iványi Pál és Parabás János, a volt MSZMP KB titkárai jelenleg milyen funkcviót töltenek be. Fábry Béla elmondta: mindhárman felmondási idejüket töltik. Arról azonban nem tudott számot adni, hogy az MSZP-vel kapcsolatban mi a szándékuk, már meggyőződése szerint mindhárman megerősítik tagságukat, s részt vesznek az új párt munkájában. Megemlítette, hogy az előző napi elnökségi ülésen a nemzetközi ügyek áttekintése során Barabás János neve is szóba került a nagyköveti kinevezésekről folytatott eszmecsere keretében. Arra a kérdésre, hogy vajon hányán fognak belépni az MSZP-be, Fábry Béla nem bocsátkozott jóslásokba. Azt azonban megerősítette: a tagsági viszony jogfolytonos, és csak azoknál szűnik meg, akik azt nem erősítik meg. Szokatlan kép fogadott tegnap reggel az iroda felé utamba eső sarki újságárusnál: a máskor 8 óra tájban még nagy kötegben heverő Neues Deutschlandból alig tíz példány árválkodott a pulton, a többi lapból pedig hírmondó sem maradt. Vajon mitől lett egyszerre ilyen kapós a lakosság körében nem éppen unaloműzőként ismert központi pártlap? A rejtély kulcsa az első első oldalon szembeötlőit: az NSZEP KB Politikai Bizottságának szerda esti nyilatkozata csaknem betöltötte a címlapot. Ilyen terjedelmű állásfoglalásra már korábban is volt példa, ám az emberek mégsem kapkodták szét a lapokat. Hogy ezúttal más a helyzet, az a nyilatkozat tartalmával magyarázható. A kormányzó párt legfőbb döntéshozó szervének szokásos keddi üláse ezen a héten kétnaposra sikeredett. Már a szokatlanul hosszú időtartam is sejteni engedte, hogy kemény vita folyt ajj alighanem egyetlen napirendi pont — az ország belső helyzete és a további teendők — kapcsán. A téma időszerűségét aligha szükséges magyarázni, hiszen tág teret kaptak a világsajtóban a 40. évfordulót beárnyékoló hétvégi utcai demonstrációk, amelyek összesen tíz városban ezreket és tízezreket mozgattak meg, a reformok és a demokratikus változások követlésének jegyében. Elsősorban a mindegyre szélesedő tünitetéshullám- mal magyarázható, hogy a Politikai Bizottság tagjai között végül felülkerekedett a józan ész. Annyi bombasztikus, sértett mutogatás után, amely a külső „imperialista” ellenséget okolta a tömeges kivándorlásért, a belső nyugtalanság és elégedetlenség fokozódásáért, végül azok hangja lett erősebb, akik az NSZEP vezetésében is rájöttek, a 24. órában vannak. Cselekedniük kell, különben belát- hatatlanok a következmények. Egyrészt tovább erősödik a tömegek elégedetlensége, ezrekkel szaporítva az ellenzéki csoportok táborát. Másrészt a nem apadó kivándorlás következményei — elsősorban az egészségügyben, de újabban már az ipari termelésben és a szolgáltatások terén is — a lakosság ellátását fenyegetik. Az NSZEP szakított egy tabuval, amikor — jószerével utolsó pártként az országban — a nyilatkozatban elismerte: „Nem lehet kö' zömbös számunkra, ha itt élő és dolgozó emberek elszakadnak az NDK-tól. Lépésük okai sokrétűek lehetnek, és ezeket az okokat a saját portánkon is keresnünk kell”. A dokumentum az ország előtt álló feladatnak nevezi a vezetés és a lakosság közötti demokratikus párbeszédet, a társadalom javára kifejtett elkötelezett munkát, a színvonalas áruellátást, az „életszagú” tömegtájékoztatást, a környezet hatékony védelmét és a külföldi utazások lehetőségének biztosítását. Csupa olyan dolog, amely hónapok óta szerepel az alternatív és az ellenzéki csoportok, pártok „kívánságlistáján”. Ha mindehhez hozzávesz- szük az NSZEP KB ideológiai titkárának ugyancsak szerdán ismertté vált nyilatkozatát — ebben Kurt Hager az országban esedékes reformok konkrét kidolgozását, jobb tájékoztatáspolitikát és a társadalmi problémák megoldásában nagyobb lakossági részvételt sürgetett —, akkor megállapítható: az ünnep előttihez képest alaposan fordult a helyzet az NDK-ban. Ám az, hogy ténylegesen menynyit érnek a nyilatkozat pontjai, az majd csak a november végén esedékes KB- ülés után derül csak ki. Ezen terjeszti a NSZEP testületé a párt és a nép elé a változásokat célzó konkrét javaslatait. Dorogman László A nyilatkozat teljes szövege Kosa Ferenc japán interjúja Az MTI a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátotta annak az írásnak a teljes szövegét, amelyet a Jomiuri Simbun című íjapán lap közölt, hivatkozása szerint a Kása Ferenccel .készült interjúból. Ennek ismeretében az MTI megalapozatlannak tartja a nyilatkozónak a Magyar Rádióban elhangzott és a hír- ügynökség szakmai munkáját beárnyékoló kijelentéseit. A Jomiuri Simbun. a legnagyobb példányszámú japán napilap tegnap interjút közölt Kása Ferenccel, a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagjával. A lap budapesti tudósítója, Ikuma által készített írás teljes szövege: Kérdés: Hogyan értékeli a kongresszus végeredményét? Válasz: Az a progresszív reformerok nagy diadala volt. Én előzőleg arr.a számítottam, hogy az új platformot és a szervezeti szabályzatot csak a küldöttek 30 százaléka támogatja majd. de végül is az több mint 80 százalékos támogatást kapott. Én a progresszív frakciónak számító reformista szövetséghez tartozom, amely eddig is a legnagyobb volt. és tovább növelte erejét. A párt lényegében a demokratizmus felé halad. Kérdés: Sokan kompromisszumnak tartják az új pártot. Válasz: Igen. A régi MSZMP-ben az ultrabaloldaltól a progresszív reformszárnyig különböző erők tömörültek. A reformista frakcióban nézetkülönbség volt a mérsékelt Nyers Rezső és a progressiv Pozsgay Imre—Horn Gyula kettős között. Mivel úgy véltük, hogy ha a reformista csoportban szákadás következne be, az a magyar politikai helyzetet bizonytalanná tenné, ezért kötöttünk kompromisszumot Nyers Rezső személyében, ugyanakkor az új pártban nincs konzervatív csoport, ugyanis mi tőlük a kiválást követeltük. Kérdés: Mi a véleménye az új elnökségről? Válasz: Abban egy konzervatív frakciós sincs. A progresszív Pozsgay—Németh csoportból összesen kilenc fő és a Nyers által képviselt mérsékeltek közül tíz fő, valarrjint a régi középutas frakcióból öten kerültek be. A vezető szerepet tehát (a progresszívokkal és a mérsékeltekkel együtt) a reformfrakció teljesen a kezében tartja. Kérdés: A személyi vitákban Nyerssel szemben állítottak ellenjelöltet? Válasz: Igen, mi Pozsgayt javasoljuk, Nyers pedig szorgalmazta az új párt- vb-be Grósz és Berecz bevételét. Mivel ezt nem fogadhattuk el, mi pártelnöknek Pozsgay Imrét javasolva fejeztük ki Nyerssel szembeni ellenvéleményünket. A Pozsgay—Nyers-frakció közötti szembenállás csaknem a szakadásig ment el. A baloldal Horn bevételét is ellenezte, viszont mi — a progresszív csoport — ezt azzal védtük ki, hogy hangoztattuk: ha a mi véleményünket nem fogadják el, akkor szakítunk. Végül is Nyers megtört, ami a konzervatív csoport léválasztását eredményezte, így Pozsgay jelölésétől mi elálltunk. Kérdés: Az igazi arculat érdekében nem lett volna jobb, ha a progresszív csoport kiválik és új pártot alapít? Válasz: Én magam is így vélekedtem, és a progresz- szív csoport többségének is ez volt a véleménye. Viszont ha mi távoztunk volna a pártból, akkor a magyar politika bizonytalanná vált volna, aminek a külföldi hatása sem egyezett volna a magyar érdekekkel. Ha egy új pártot hoztunk volna létre, akkor Németh Miklós sem maradhatott volna meg miniszterelnöknek. Döntő fontosságú ugyanakkor, hogy a kormányt progresszív reformcsoport tartja a kezében. Végül is az ország érdekeit figyelembe véve a mérsékelt reformokat vállaltuk. Kérdés: Milyen szocializmust céloz meg az MSZP? Válasz: Személyes véleményem, hogy a szocializmus az igazságot kell, hogy megvalósítsa. Ebben az értelemben a mai Szovjetunióban, Kelet-Európábán, de Magyarországon sincs szocializmus. Mi most kezdjük építeni a szocializmust. Kérdés: Hogyan szerepel majd a választásokon az MSZP? Fennáll a lengyelekhez hasonlóan a vereség veszélye? Válasz: Lengyelországban és Magyarországon eltérőek a feltételek. A Walesáénak megfelelő szerepet nálunk Pozsgay Imre játssza. Magamat is beleértve, a szocialista párt progresszív cso- porta képes lesz a Demokrata Fórummal együtt alakítani a politikát. Lehetséges, hogy a progresszív reformcsoport az ellenzéki pártokkal egy új politikai erőt hoz létre. Valószínű, hogy a helyaét ebbe az irányba alakul, amit azonban nem szabad elhamarkodni, ugyanis a politikai helyzet bizonytalanná tétele nem kívánatos.
