Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

2 Somogyi Néplap 1989. október 2., hétfő Esküt tettek a katonák Ha sok mindenben el is tért a mostani katonai eskü a korábbiaktól, egyben a ré­giekre emlékeztetett. Kato­nai pontossággal hagyomá­nyosan tíz órakor hangzott el a felhívójel, s Tukacs László őrnagy, vezénylőpa- rancsnok jelentette a maga­sabb egység képviseletében megjelenít Rugár Oszkár ez­redesnek, hogy az ünnepé­lyes eskütételre felsorakoz­tak a nagyatádi helyőrség — köztük a Magyar Néphad­sereg büntetésvégrehajtási intézeteiben szolgálatot tel­jesítők — újoncai. A Him­nuszt követően Rácz Mihály őrnagy, a helyőrség pa­rancsnokának politikai he­lyettese köszöntötte a ven­dégeket, köztük az Ország- gyűlés honvédelmi bizottsá­gának tagját, Simon Ernő- nét, a csapatzászlót adomá­nyozó Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát új ve­zérigazgatóját, Ivusza Ta­mást és Nagyatád tanácsel­nökét, Hamvas Jánost. (Meg­hívták az ellenzéki mozgal­mak és az egyházak veze­tőit is, de közülük senki sem jött el.) A korábbiaknál szeré­nyebb kivitelű ünnepségen Nagy fő Attila mondta előre az eskü szövegét, mellette állt édesanyja is. ........ esküszöm, hogy a M agyar Népköztársaság hű­séges katonája leszek. Al­kotmányunkhoz, törvénye­inkhez híven becsülettel tel­jesítem kötelességemet. Elöl­járóim és feljebbvalóim pa­rancsának engedelmeske­dem. Esküszöm, hogy hazá­mat, annak határait, függet­lenségét és alkotmányos rendjét életem áránds meg­védem. Az ellenséggel alku­ba sohasem bocsátkozom. ellene bátran harcolok. Sza­badságharcos és honvéd elő­deink példáját követve zászlóinkat, csapatainkat, baj társaimat el nem ha­gyom. Fegyvereinket és egyéb harci eszközeinket megóvom. A katonai isme­reteket elsajátítom. A nem­zetközi hadijog előírásait megtartom, az állam- és szolgálati titkot megőrzőm. Alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondosko­dom. Teljes életemben mind békében, mind háborúban szeretett hazám igaz polgá­rához méltó módon viselke­dem.” Az újonnan esküt tett ka­tonákat Frank János alezre­des, a helyőrség parancsno­ka köszöntötte, aki egyebek között arról beszélt, hogy akkor, amikor a gazdasági nehézségek összeomlással fenyegetnek, a társadalmi folyamatok sodrásában meg­szűntek működni azon esz­mék és eszmények, értékek, melyek évtizedeken keresz­tül vezérelték cselekedetein­ket. — Olyan időszakban, ami­kor az ország közvéleménye nem egységes, de összefor­rott azon út ismeretében, amely az újabb társadalmi felemelkedéshez és békéhez vezethet, lesznek, akik tá­madják önöket, mert immár fél évszázada nem dörögnek fegyverek Európában, hatá­raink mentén nem gyüle­keznek koncra éhes ellensé­ges hadak, melynek hatásá­ra csökkent a veszélyezte­tettség és nőtt a biztonság érzése. Vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy amíg kato­nák bakancsai tapossák bolygónk földjét, addig bé­kénket, a nyugodt, alkotó munkát nem egyoldalú le­szereléssel, hanem fegyver­rel tudjuk csak biztosítani — mondta. És még egy mondat a pa­rancsnok beszédéből: „Hittel valljuk, hogy legfontosabb feladatunk a mai nehéz időkben a demokratikus át­menet békés biztosítása.” Az újabb különbség a ré­gi eskükhöz képest, hogy amíg korábban az eskü szö­vege alatt a Szózat dallamai csendültek föl, addig most a Bánk bán Hazám című részletének zenekari feldol­gozását játszotta el a nagy­kanizsai helyőrség zeneka­ra, s az ünnepség végén hangzott el a Szózat az In- ternacionálé helyett. Hagyományosan katonai díszmenettel zárult az ün­nepség. A sorkatonák ezt követően találkozhattak szü­leikkel, kedveseikkel, felesé­geikkel a téren felállított sátraknál. A szülők megte­kinthették azt a haditechni­kai felszerelést, amellyel az elkövetkezendő hónapokban dolgoznak majd a sorkato­nák. (Nagy) Kovács Tibor felvételei A Keresztény- demokrata Néppárt nagygyűlése Megtartotta első országos nagygyűlését a Keresztény- demokrata Néppárt (KDNP). Szombaton Budapesten a József Attila Gimnázium dísztermében rendezték — „Isten a hazáért és a sza­badságért” jelszóval — a ta­nácskozást, amelyen a mint­egy 2—3 ezer párttagot 154 küldött képviselte; jelen vol­tak a nyugat-európai szo­ciáldemokrata pártok kép­viselői, valamint a lengyel Szolidaritás küldöttei. A nagygyűlésen Keresztes Sándor, a párt szervezőbi­zottságának elnöke emlékez­tetett arra, hogy 42 évvel ezelőtt megalakult egy csa­pat, amely vállalkozott a keresztény állameszmény képviseletére, de két évvel későb a szervezkedő önkény felszámolta a pártot, az ak­kori parlament utolsó tör­vényes ellenzéki csoportját. Most mindent elölről kezde­nek. Mint mondta, a KDNP nem nosztalgiapárt, célja, hogy a magyar nép megva­lósíthassa a többpártrend­szeren alapuló jogállamisá­got, s újra beilleszkedjen az európai népék sorába. A Kereszténydemokrata Nép­párt a választásokig a konst­ruktív ellenzék szerepét töl­ti be, a reformok iránt el­kötelezettek táborába tarto­zik. Nemzeti ünnep Kínában A szervezettség és a fe­gyelmezettség jegyében ün­nepelte meg a kínai főváros lakossága október elsején a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 40. évfordulóját. Első ízben ültek nemzeti ünnepet Pekingben rendkí­vüli állapot körülményei között. Ennek megfelelően az elmúlt években megszo­kott tömeges ünneplés he­lyett Peking több mint tíz­millió lakosa közül mind­össze pár százezer vett részt meghívásos alapon a Tienanmen téren és a fő­város hat nagyobb parkjá­ban rendezett ünnepsége­ken. Nyilatkozik a munkásőrség megyei parancsnoka Kormánydöntés születik Tüntetés és kitüntetés — A jövő és a vagyon — Szélsőségek nélkül A fegyveres erők napján a Magyar Népköztársaság kar­dokkal díszített csillagrend­jét kapta Deák Ferenc mér­nök ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka. A ki­tüntetést az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlament­ben. Két „kiegészítő tény” mindehhez: ilyen magas ki­tüntetésben megyei munkás- őrparancsnok még nem ré­szesült, s (bármily furcsa) Deák Ferencnek eddig nem volt munkásőr kitüntetése. Ez alkalomból nyilatkozott lapunknak három kérdé­sünkre válaszolva. Mit tart a munkásőrség jövőjéről? Mi a véleménye a mun­kásőrség vagyoni helyzeté­ről? Hogyan ítéli meg a mun­kásőrség megszüntetését sürgető pénteki tüntetést? A munkásőrség múltját méltatva Deák Ferenc rá­mutatott arra, hogy azt a munkás—paraszt kormány hozta létre. Az elmúlt év­tizedekben a hatni, alkotni, gyarapítani védelmi elv alapján szolgálta a magyar népet, s nem a nép érdekei ellen működött — hangsú­lyozta. így folytatta: — Magyar- országon most új helyzet van. Az európai házhoz va­ló tartozás, a nemzeti köz- megegyezés, a reformpoliti­ka nagy feladatokat ad né­pünk számára. A munkásőr­ségtől sem idegen mindez, hívei vagyunk a reformok­nak. A párttal az új hely­zetben közvetlen kapcsola­tunk már több mint egy éve megszakadt, a munkásőrség alkalmazására csak a kor­mány adhat parancsot. A kormány várható dön­téseinek megfelelően o jö­vőben a munkásőrséget in­tegrálni kell majd a magyar védelmi rendszerbe. Ez- ügyben egy bizottság már munkához látott. Ügy érzem —, ha csökkent létszámmal és más névvel is —, a vé­delmi feladatokat fogja ez­után'is szolgálni a munkás­őrség; csökkentve az ország anyagi terheit, hiszen, amit más fegyveres testületek sú­lyos pénzekért vállalnak föl, mi azt önkéntes alapon és ingyen végezzük el. Vagyis, kicsit hasonló lesz ez a szervezet más orszá­gok önkéntes csoportosulá­saihoz. Tehát nem a pu- fajkások, az ávósok átmen­téséről, hanem a becsületes emberek áldozatkész szolgá­latáról van szó — mondotta. — A munkásőrség vagyo­náról általában nem tudok nyilatkozni, mert nem is is­merem eléggé — kezdte a második kérdésünkre vála­szát. — Megyénkben minden egységnék két személyre és egy minimális adminiszt­rációra szóló, továbbá esz­közök elhelyezésére alkal­mas — de nem a párthoz tartozó — objektuma van. Az eszközök között termé­szetesen fegyverek is ta­lálhatók, de nem azzal a céllal, hogy azokat a nép el­len bevessük. A vagyonról szólva emlí­tette a parancsnok a nagy­bajomi munkásőrbázist, amely nagyrészt társadalmi munkában készült. — Az első pillanattól úgy gondoltuk, hogy a bázis fe­léljen meg a kiképzés mel­lett a megye lakossága és az ifjúság igényeinek. Éven­te csaknem ezer gyereket üdültetünk itt. Szeretnénk, ha vagyonunk nem holt tő­ke lenne, hanem hasznot is hozna. Arról van szó — mondta többek között —, hogy kihasználva az üzleti lehetőségeket, igyekszünk ezáltal is pénzhez jutni. A pénteki tüntetéssel kap­csolatos vélemény: — Engem meglepett, hogy a tüntetésre szóló felhívást az MDF is szervezte, hiszen köztudottan aláírta az el­lenzéki kerékasztalnál kö­tött megállapodást. Ezt nem tartom korrekt eljárásnak. Az ellenzék logikáját megértem, ugyanis attól tart, hogy egy esetleges visszarendeződés­nek a munkásőrség fontos eszköze lehet Magyarorszá­gon. Szeretném nyomatéko­san hangsúlyozni: ellene vagyok és vagyunk annak, hogy bárminemű visszaren­deződés bekövetkezzék. A megyei tüntetéseket il­letően elmondhatom, arra adtam parancsot beosztpt- taimnak, hogy tartsák tisz­teletben a gyülekezésről szóló törvényt és ne avat­kozzanak a demonstrációba, fogadják azokat, akik ve­lünk akarnak tárgyalni. A szélsőségektől viszont hatá­rozottan elhatároljuk ma­gunkat. A megyében pénte­ken lezajlott békés tüntetés azt mutatja, hogy az embe­rek többsége nem viselke­dik szélsőségesen. Sz. N. Befejeződött a szakértői konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) tartozás alapján minősíthe­tők, hiszen a résztvevők az ideológiai határokon átlépve ütköztették nézeteiket a földrész problémáiról, az európai együttműködés bő­vítéséről. Ez új lehetőségeket nyit a pártok közötti kap­csolatok építésében — véle­kedett a finn politikus. El­mondta, hogy a megvitatott témákon túlmenően a kül­földi vendégek fokozott ér­deklődést tanúsítottak a ma­gyar belpolitika iránt. A magyarországi folyamatot a finn politikus történelmi­nek minősítette, amely ked­vező nemcsak az ország, ha­nem egész Európa szem- ponjából- is. Paolo Vittorelli, az Olasz Szocialista Párt egyik vezér­alakja a tanácskozást össze­foglalva azt hangsúlyozta, hogy a küldöttek a „valódi glasznoszty” és bizalom lég­körében folytattak véle­ménycserét. Mint mondotta, a különböző politikai pártok a fokozott nemzetközi gaz­dasági együttműködéssel és a katonai fenyegetés felszá­molásával segíthetik az egyes országok demokrati­kus folyamatait. Az MSZMP szakértői kül­döttségének vezetője, Tabaj- di Csaba, a KB osztályveze­tő-helyettese a találkozót összegezve azt emelte ki, hogy bővült a megvitatott témák köre, hiszen a to­vábbra is meghatározó biz­tonságpolitkai kérdéseken kívül szóba kerültek például a környezetvédelemmel és az emberi jogokkal össze­függő gondok is. A koráb­biakhoz képest — mutatott rá — bővült a külföldi és a magyar résztvevők köre is. 1948 óta most fordult elő először az, hogy hét párt egyenrangúan képviselte Magyarországot egy nem­zetközi találkozón — mond­ta Tabajdi Csaba. A tanács­kozás alapján reményét fe­jezte ki, hogy a magyaror­szági pártoknak sikerül egyezségre jutniuk az or­szág érdekeivel összefüggő alapvető politikai kérdéseik­ben. A kezdeményező pártok képviselőinek értékelései után elhangzott, a magyar semlegességgel kapcsolatos kérdésre az MDF nevében Szigeti Gábor kijelentette: pártja politikai stratégiájá­nak megfelelően egy demok­ratikus, független, tehát ilyen értelemben- semleges jogállamot szeretne megte­remteni, és küzd azért, hogy „a ma még lehetetlennek látszó dolgok lehetségesek legyenek”. Az MDF azonban elutasít minden olyan poli­tikai kalandorságot, amelyek látszólagosan radikális jel­szavakkal Magyarország tényleges, lehetséges kibon­takozását veszélyezteti. Ah­hoz, hogy semlegesek le­gyünk, életben kell maradni, most ez a feladat — fejtet­te ki Szigeti Gábor. GENSCHER KÖZÖLTE A HÍRT... Megérkeztek az NSZK-ba az NDK-menekültek Megérkezett az NSZK-ba a prágai nyugatnémet nagykövet “ séget elhagyó mintegy 4000 NDlK-imenekült Szombaton végre megol­dódott a prágai nyugatné­met nagykövetségen tartóz­kodó több mint négyezer NDK-állampolgár ügye. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter személyesen közölte ve­lük, hogy még szombaton valamennyien kiutazhatnak az NSZK-ba. Az NDK-ál- lampolgárokat öt különvo- naton szállították az NDK-n át a bajoroszági Hofba. Az utolsó szerelvény vasárnap reggel hagyta el a Prága— Lábén vasútállomást. AZ NDK államvasútainak, a Reichsbahnnak a keletné­met menekülteket Prágából az NSZK-ba NDK-iterütetén át szállító első szerelvényei vasárnap a hajnali órákban sok ezer várakozó ember örömujjongása közepette fu­tottak be a bajorországi Hof városának pályaudvarára. Nyugatnémet rádiójelenté- sek ■szerint az első különvo- naton az eredetileg feltéte­lezett 750 személy helyett ezerkétszázan tartózkodtak. Ennek okát abban kere­sik, hogy az NSZK prágai nagykövetségéről kiengedett személyekhez állítólag már az NDK területén újabbak csatlakoztak, másfelől pedig sok kisgyermeket eredetileg a gyors kiutazás zűrzavará­ban nem számoltak meg. A Prágából és Varsóból várt összesen mintegy 4000 me­nekült első csoportját a ba­jor Vöröskereszt, a szövet­ségi határőrség és sok új­ságíró fogadta a hivatalos kormányképviselőkön kí­vül. A kora délutáni órákig még további különvonatok érkezését várják. Az ünne­pélyes fogadtatáson a mene­külteket Helmuth Kohl szö­vetségi kancellár nevében Jürgen Warnke gazdasági együttműködési miniszter és Horst Waffenschmidt belügyi államtitkár köszöntötte. A keletnémeteket lakta­nyákban, középületekben és magánházakban szállásolják el1. A hofi pályaudvaron a 350 orvos, szanitéc és más kisegítő személyzet azonnal orvosi ellátásban részesítet­te a rászorulókat, és meleg ételt osztottak ki a megfá­radt, kimerült utasok között. Bonni bejelentés szerint vasárnap hajnalban hatszáz menekülttel elhagyta Varsót az a keletnémet vasúti sze­relvény, amely az NSZK varsói nagykövetségéről át­települni szándékozó NDK- állampolgárokat szállítja. A vonat kora délután futott be Helmstedt pályaudvarára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom