Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 4., hétfő Erdélyi körök országos tanácskozása A romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, egyszóval nemzetiségi létét fenyegető diszkriminációja az úgynevezett Ceausescu-íéle „aranykorszakban” felgyorsult és a központi vezetés által irányított, előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlik — jelentette ki Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke a magyarországi erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán. A kétnapos rendezvény megnyitóján, szombaton a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy az utóbbi években a féktelen magyar-elle- nesség már nyíltan is a hivatalos politika szintjére emelkedett. Egy újabb, a szocialista országokban példa nélkül álló elem is felmerült a kétoldalú viszonyban: a burkolt katonai fenyegetés. Erre a magyar kormányköröknek higgadtan, de határozottan kell reagálniuk. Minden higgadtság és tárgyilagosság mellett sem érthető ugyanakkor — hangoztatta Szűrös Mátyás —, hogy miért várja a magyar hadsereg vezetése magyarországi látogatásra azt a román vezetői (családi) klánhoz tartozó tábornokot, aki beszédeiben és a hírhedt „Érdé lyi ősi román föld" című könyvében nyíltan uszít a magyarság ellen, és a legal- páribb hangnemben sértegeti a magyar népet. A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a magyar—román viszony javulása alapvető érdekünk Nem mondhatunk le u kétoldalú tárgyalások nyújtotta lehetőségekről, de illúziókat nem táplálhatunk. A menekültkérdésben még sok a tennivaló, ezek között említette Szűrös Mátvás a kormány hamarosan létrejövő nemzetiségi kollégiumát, az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság megalakításának szükségességét. Az előadást követően drámai pillanatokat éltek át a tanácskozás résztvevői. Magnókazettáról hallhatták annak az erdélyi édesanyának a hangját, akinek fiát állítólagos borjúvágás miat.1 bevitték a rendőrségre, s onnan élve már nem jött ki . . . Németh Géza református lelkész, az Erdélyi Szövetség társelnöke 12 pontban foglalta össze, mj a teendő az Erdély-ügyben. Ma, 28 évvel az alakuló csúcsértekezlet után ismét Belgrádban ül össze az el nem kötelezett országok csúcskonferenciája, hogy megpróbáljon választ találni a fejlődő, s jórészt végzetesen eladósodott orságok gondjaira. Az 1961 szeptemberében megtartott első belgrádi csúcskonferencia óta nagyra nőttek az akkor elültetett emlékfák, s terebélyesedett maga a mozgalom is: 28 évvel ezelőtt még csak 25 küldöttség képviseltette magát a tanácskozáson, most 172 delegáció igazolta vissza részvételét. Merőben más, jóval kedvezőbb világpolitikai helyzetben tanácskozhatnak a tömbön kívüli országok, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a regionális problémákat megoldottnak tekinthetnék. Irak és Irán képviselője például jelen lesz a tanácskozáson, de egyelőre nem sok remény van arra, hogy közvetlen (Folytatás az 1. oldalról.) A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatba^ a Központi Bizottság a kormány álláspontjával ért egyet, mert a konfliktus vállalása nélkül egv-két éven belül a teljes csőd következne be. Hozzátette viszont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között. Az igazság az, hogy a pártnak nem volt és még most sem alakult ki tisztességes szak- szervezeti politikája, holott a KB elismerte ennek szükségességét. Végezetül szólt arról, hogy a Központi Bizottság elnapolta két szakszervezeti KB-tag — Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára — lemondási kérelmének megtárgyalását. A plenáris ülés záróakkordjaként a .reformkori Az új lengyel kormány megalakításáról folytatott tárgyalásokat Varsóban Ta- deusz Mazowiecki, a Szolidaritás-párti miniszterelnök és a LBMP két vezető politikusa: a párt kb első titkára, Mieczuslaw Ra- kowski és Marian Orze- chowski, a LEMP KB PB tagja, a LEMP parlamenti csoportjának elnöke. találkozót tartanának. A délafrikai helyzet javult ugyan, de Pretoria rendezési ígéreteit joggal vonják kétségbe a fekete-afrikai országok. A latin-amerikai országokat a kábítószerháború köti le, a ciprusi rendezés pedig csupán vágyálom még. Afganisztánban változatlanul heves harcok dúlnak. Bejrútot pedig teljesen szétlőtték már a szemben álló fegyveresek. Az el nem kötelezettek mindazonáltal nagy sikerként könyvelhetik el, hogy 28 évvel ezelőtt megfogalmazott tíz alapelvük mára a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott alapelvévé vált. Az 1986-os hara- rei csúcstalálkozó óta nagymértékben enyhült a két nagyhatalom viszonya, ami lehetővé tette számos regionális válsággóc felszámolását: létrejött- a tűzszünet Irak és Irán. között, a szovjet csapatok kivonultak Afganisztánból, s megállapomozgalom két tagja mondta el rövid előadásban gondolatait. Lovászi József a reformkörök helyzetét, a Szeged óta megtett utat vázolta. Szántó Miklós — a tanácskozás legidősebbje — elsősorban a reformkori thozgalom jelentőségét taglalta. A szekcióülések a késő délutáni órákban fejeződtek be. Az esti plenáris . ülést megelőző vacsorán Németh Miklós, az MSZMP Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke mondott pohár- köszöntőt. Leszögezte: azokkal halad együtt, akik felelősséget éreznek a nép, a nemzet, a társadalom iránt, s egyértelműen elkötelezettek a modellváltás programja mellett. Hosszasan fejtegette a párt megújulásának és választási győzelmének esélyeit, részletesen taglalva ebben a folyamatban a reformkori mozgalom szerepét. Rakowski és Orzechowski a szombati tárgyalások utón Mazowieckivel optimistán nyilatkoztak a LEMP részvételéről a kormányban Részletek ismertetése nélkül úgy fogalmaztak: a belügyi és a nemzetvédelmi tárcán kívül más miniszteri bársonyszékről is szó volt, s végeredményben „az ország életének minden lényedást kötöttek a namíbiai rendezésről. A terjedelmes elvi nyilatkozattervezetben tehát — mint az előkészítő munka során kitűnt — most inkább a korunk mindennapos problémáira, a környezet- szennyezésre, terrorizmusra összpontosítanak majd, s nem a hangzatos elvi és politikai nyilatkozatokra. „Gazdasági témák, a fejlődő országok 1,3 trillió dolláros adóssághalmaza lesz a csúcs- értekezlet vezető témája” — mondotta Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter az előkészítő munkával kapcsolatban. Először lesz napirenden a környezetvédelem kérdése: lesz olyan javaslat is, amely összekapcsolja ezt a problémát az adósságválsággal. Eszerint a fejlődő országok lehetőséget kapnának arra, hogy adósságaik egy részét leírják, ha az ösz- szeget környezetvédelemre fordítják. A nyilatkozattervezettel Kijelentette: bízik a reformok megvalósulásában, s hogy azokban az MSZMP meghatározó tényezőkén* képes közreműködni. Véleménye Szerint, a reformkorok nem a kizárólagosságra, hanem minden, a jövőért, a felemelkedésért tenni akaró erővel együttműködésre törekednek. s így meghatározó tényezővé válnak a pártkongresszuson, akkor a plénumot követően a párt talpra fog állni, és figyelmét a választásokra koncentrálhatja. Az esti plenáris ülés kezdetén ismertették Horn Gyula külügyminiszternek a tanácskozás résztvevőihez küldött levelét. Horn Gyula meggyőződése szerint a reformkorok és alapszervezetek kezdeményezései, törekvései segíthetik a párt kijutását a mostani súlyos helyzetből. A reformkorok tevékenységében az új típuT sú marxista párt kialakulásának egyik fő zálogát érzékeli. ges területén a LEMP képviseletet kap a kormányban: a kormányfő ajánlata realista, megfelel a LEMP társadalmi, politikai súlyának és kielégítheti a párttagság igényeit". Mindketten jelezték ugyanakkor: bár a konkrét tárcákról volt szó, az ajánlat kedvező, de végleges megállapodás még nincs. kapcsolatban a belgrádi előkészítő találkozón számos változtatást javasoltak, de egjsetértés van a lényeges pontokat illetően. A mozgalom korszerűsítését általános , megítélés szerint az teszi szükségessé, hogy a nyolcvanas évek végén jórészt túljutottak az eredeti célokon: a tömbeHenes politikán és a gyarmattartók elleni felszabadító harcon. Tudatában vannak tehát a nemzetközi változások mélységének és jelentőségének, s ezt úgy értékelik, hogy a nagyhatalmak elismerték a mozgalom egyik alapgondolatát, a tárgyalásos rendezés elvét a szembenállás koncepciója helyett. A korszerűsítés részleteit illetően természetesen sok elképzelés létezik: van olyan elgondolás, hogy a mozgalom akkor lesz hatékonyabb, ha több új állandó intézményt hoznak létre. Ezt számosán ellenzik, főként a vendéglátó jugoszlávok, s Az AP amerikai hírügynökség a Pozsgay Imre köré tömörülő reformszárny kudarcaként értékelte szombat reggeli jelentésében az MSZMP KB előző este véget ért ülésén- hozott döntést, hogy az MSZMP — a reformerek javaslatával szemben — nem vonul ki a munkahelyekről. Az AP idézte ugyanakkor a KB állásfoglalásának azt a részét, amely szerint más pártok is zöld utat kapnak a munkahelyeken való működésre. A hírügynökség másfelől egy magát megnevezni nem kívánó MSZMP-forrásra hivatkozva azt írta, hogy a reformkörök szombaton nyíló tanácskozására a Központi Bizottság 113 tagjából mindössze 20-an kaptak meghívást, „annak jeléül, hogy a legfelső vezetés nem arra hivatkoznak, hogy az el nem kötelezettek sosem bürokratikus irodák révén vívtak ki maguk számára tekintélyes helyet a világpolitikában. Maga a mozgalom egyébként rendkívül színes: léteznek kontinensméretű országok, mint India, teljesen kiszolgáltatott miniállamok, , gazdagabb olajországok, teljesen elnyomorodott afrikai államok, kábítószerláncolatba keveredett országok, népi kapitalista rendszerek,, s olyan ortodox államok, mint a KNDK. Még az alapító Jugoszláviában sem egységes a mozgalom megítélése: Szlovéniában és Horvátországban úgy vélik, hogy inkább Európára kellene figyelni, s nem a harmadik világra. A tömbszemlélet háttérbe szorulását mutatja egyébként az is, hogy számos olyan állam, amely katonai szerződéshez tartozik, vendégként most első ízben részt vehet a csúcstalálkozón. Köztük van hazánk, de Kanada, egész egyhatoda tekinthető a reformok iránt teljesen elkötelezettnek". A TASZSZ szovjet hírügynökség röviden, kommentáló megjegyzés nélkül tudósított a KB üléséről, kiemelve a KB-tagok többségének véleményét, miszerint az MSZMP-nek nem szabad kivonulnia a munkahelyekről. A londoni The Times szombati száma kommentárt szentelt a magyar belpolitikai helyzetnek. Szerzője úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben nincs olyan politikai erő, amely kész lenne a döntő lépést felvállalni Magyarország gazdasági válságának megoldására. Bár sürgős cselekvés lenne szükséges, a hatalmi harc a pártokon belül és nemzetig szinten zavarodottságot szül. Norvégia, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és az NDK szintén most először lesz jelen a konferencián. A vendégstátusz egyébként megkülönböztetendő a megfigyelői minőségtől: ez utóbbiak, például Brazília, teljes jogú tagok is lehetnének, ha erre igényt tartanának. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ebben az ellentmondásos és cseppfolyós helyzetben miért kereste a kapcsolatot az el nem kötelezettekkel Magyarország, s a többi vendégstátuszt élvező állam. Ezzel kapcsolatban Fodor Erika, a Külügyminisztérium osztályvezető-helyettese leszögezte: „Közvetlen gazdasági előnyünk nem származik a vendégstátuszból. Kezdeményezésünk az új magyar külpolitikai gondolkodásmódot tükrözi. A mozgalom elvei, célkitűzései az új helyzetben azért találkoznak a nemzetközi közvélemény fokozódó érdeklődésével, mert túlmutatnak a blokkpolitikán, s . ami még érdekesebb, tagadják Európa kettéosztottsá- gát.” B. Walkó György Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása Nagygyűléssel fejeződött be az MSZMP la.lt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ségének tagja reformköreinek tanácskozása. A találkozón felszó- és Pozsgay Imre(képünkön), az MSZMP elnökMTI TELEFOTO — E. Várkonyi Péter LENGYELORSZÁG Kormányalakítási tárgyalások Grósz Károly Finnországba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká ra vasárnap délután — a finn kormány meghívására — Finnországba utazott. Kíséretében van Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, Kovács László, az MSZMP KB tagja, külügymi- nisztériumi államtitkár, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója. A delegációhoz Helsinkiben csatlakozik Hargita Árpád, hazánk finnországi nagykövete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ivá- nyi Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára, Kimmel Emil, a KB Iroda és Szokai Imre, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Katariina Nienenmaa, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grosz Károlyt, az MSZMP főtitkárát a F'erihcgy 2. repülőtéren Iványi Pál, az MSZMP PIB tagja, a KB titkára búcsúztatta MTI TELEFOTO — Kovács Attila Külföldi kommentárok a magyar helyzetről Belgrádi csúcs a megújulás jegyében