Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

1989. szeptember 4., hétfő Somogyi Néplap 3 Politikai hétvége Fonyódligeten Fonyód kongresszusi küldötte Klabuzai Miklós (Folytatás az 1. oldalról.) dókat okozna. — A lényeg azonban nem ez — mondot­ta többek között Nagy Sán­dor. A SZOT főtitkárával — a témával összefüggésben — lapunk munkatársa interjút készített. Ezt holnap közöl­jük. Küzdő és küszködő nemzedék Ha két olyan ismert po­litikus, mint Barabás János, az MSZMP KB titkára és Vastagh Pál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának első titkára nyilvánít véleményt, odafigyelnek az emberek. Érthető, hiszen a tömegkommunikációs esz­közökből úgy ismertük meg őket, hogy nagy felelősséget éreznek az ország sorsáért. Éppen ezért megnyilatkozá­saik is ennek megfelelően felelősségteljesek. Kíván­csian vártam, vajon egy olyan kis közösségben, amely elfér egy fonvódlige.ti ifjú­sági tábor társalgójában, ho­gyan viszanyúlnak a nyilvá­nossághoz, nem esnek-e va­jon az ismert és népszerű emberek gyakori hibájába, azaz nem válnák-e lezserré, pontatlanná, önmutogató- vá ... E két közéleti ember hű­maradt közismert önmagá­hoz. Pontosan fogalmaztak, és az amit elmondtak figye­lemre méltó, sorsunkkal szorosan összefüggő és na­gyon elgondolkodtató volt Nem mondhatnám • viszont, hogy felemelő is, hiszen nem kerülhették meg a kudarco­kat és a kérdőjeleket sem, amelyek társadalmunkban jelen vannak és ezekre vá­laszt is kellett adniuk. No­ha tudjuk, hogy világunk­ban nagyon bonyolultak a dolgok, egyik előadó sem beszólt mellé. Amikor az egyik résztvevő arra volt kíváncsi, mi a véleményük a pártnak az átmenet ide­jén folytatott taktikájáról, Barabás János őszintén el mondta, hogy a folyamatok nem a májusi pártértekez­leten megszabottak sze­rint alakulnak. Sok volt a spontán mozgás, a szubjek­tivizmus, azaz nem jött ösz- sze igazán összefüggő stra­tégia és taktika az átme­netre, folyton igazítani kel­lett és ez bizony nem egy­szer a párt hátrálásához ve­zetett. A párt persze sokat ta­nult és ahogy nemrég nap­világot látott programterve­zete is bizonyítja, egyre ha­tározottabban szabja meg a követendő célt. Ám még koránt sincs minden rend­ben, sok a megválaszolat­lan kérdés. Legkésőbb azon­ban a kongresszuson felele­tet kell adni rájuk. Ez is hozzá tartozik ahhoz, hogy az MSZMP ne csak politikai, hanem politizáló párt is legyen. Vaon a tagság, „vevő" er­re? Az a sok és izgalmas kérdés, amely a mintegy 3 órás rendezvényen elhang­zott azt bizonyítja, hogy igen. Az emberekben nagy az érdeklődés. Csakhogy az is nyilvánvalóvá vált, hogy ennél több kell a politizá­láshoz, hiszen az előttünk állé időszak nagy csatározá­sokat ígér, és — ahogy Ba­rabás János fogalmazott: várható, hogy felfalja a ben­ne résztvevőket, mert e küz­delemnek kannibáltermésze­te van — egyebek mellett a bizalomhiány miatt is. Vagy.- is számítani lehet arra, hogy az a nemzedék, amely nicest vesz részt a harcban, a következő választásokon valószínűleg át kell adja a helyét az új küzdőknek. Te­hát a politizáláshoz nagy küzdőképességre van szük­ség. A KB-titkár szavai nyo­mán jó néhány hallgatójá­ban — hiszen emberek va­gyunk — fölmerülhetett: ha ilyen gyorsan elkopunk mi, mai emberek a harcban, ér­demes-e egyáltalán felvállal­ni. Ügy tetszik, a KB-tit- kárban is felmerülhetett ez, mert mindjárt hozzátette: Ugyanis érdemes küzdeni, mindezek ellenére is, hiszen ettől a nemzet lesz boldo­gabb. De az is biztos, hogy ezt a harcot aligha vállal­ják fel azok, akik csak azért léptek a pártba, mert szimpatizáltak egy-két cél­kitűzésével vagy mert- javí­tani akarták a statisztikát velük ... Ahhoz, ami előttünk áll tehát, elkötelezett emberek kellenek. Vajon vannak, íesznek-e ilyenek? Vastagh Páltól hallottam, hogy való­színűleg igen. hiszen min­den látszat ellenére egyre többen vállalják a párt ol­dalán a küzdelmet a kiváló koponyák közül is, mintegy bizonyítva az ellenzék által is hangoztatott tételt, hogy az MSZMP rendelkezik a legnagyobb szellemi tőkével. Ennek „előhívásához" már az is elég volt, hogy a párt változtatott korábbi, csődöt mondott értelmiségi politi­káján. Felelősséggel Hatalmas volt az érdek­lődés Horn Gyula külügymi­niszter előadása iránt. Sok intézmény és vállalat indí­tott különbuszokat. A Ka­posvári Tanítóképző Főisko­láról több mint negyvenen érkeztek előadására. Közü­lük Balta Tamás mondta el véleményét: — Azért jöttem el, mert érdekel a politika. Sok ér­dekeset hallottam az előadá­son, bár úgy érzem, még mindig vannak olyan dol­gok, amiről hallgat a felső vezetés. Igazat adok Horn Gyulának: a felelősséget va­lóban nem háríthatjuk át 60 éves emberekre. Esti fórum Szombat este nyilvános fórumot tartottak a fonvód- ligeti ifjúsági táborban. A késői órák ellenére igen so­kan jöttek el a tábor tár­salgójába. Sárái Árpád, az MSZMP Somogy Megyei Bi- zotságának első titkára, és Herczig Ferenc, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára válaszolt a kérdések­re, illetve adott tájékoztatót aktuális problémákról, ter­vekről, egyebek mellett a megyei . vezetés kongresszus előtti és utáni programjáról. A megyei pártbizottság első titkára elöljáróban szólt a politikai hétvége tapasztala­tairól is. hangsúlyozva, hogy sikeresnek tartja a rendez­vényt. Az elismerés hangján be­szélt ugyanaerről a Tolna megyei pártbizottság titkára is, kijelentve: díjazná a po­litikai hétvége kitalálóját, hiszen — mint mondta — napjainkban igen nagyszük- - ség van az ilyen jellegű ren­dezvényekre. Ezt a fórum résztvevői is alátámasztot­ták, amikor egyrészt megkö­szönték, hogy lehetőséget kaptak a közös eszmecseré-- re. másrészt kérték, hogy máskor is rendezzenek ha­sonlót. Többen hangoztatták, hogy nagy figyelemmel kísérik az ország dolgait, és igen sokat merítettek a meghívott elő­adók által elmondottakból, ám leginkább mégis szűkebb pátriájuk, megyéjük élete, gondjai érdekli őket. E ta­lálkozó egyik érdekessége volt, hogy a résztvevők nemcsak kérdeztek, hanem jó szándékkal javaslatokat is tettek a helyi gondok, prob­lémák megoldására. Az érdeklődés több óra eltelte után sem lankadt. Ennek a fórumnak valóban ' csak a gyorsan elröppent idő vetett véget. Kongresszus küszöbén Kovács Jenő KB-titkár az MSZMP közelgő kongresszu­sáról beszélt. Elmondta, hogy a július végén készített sta­tisztika alapján az MSZMP- nek jelenleg 743 ezer tagja van. Havonta általában 10 ezren lépnek ki a pártból és csak 200 a belépők száma. Az MSZMP-n belül poli­tikai mozgás figyelhető meg: számos közismert, és néhány kevésbé ismert csoport mű­ködik, mint például az „ösz- szeíogás az MSZMP meg­újulásáért", vagy a Népi Demokratikus 'Alternatíva. A KB titkára hangsúlyoz­ta, hogy utoljára évtizedek­kel ezelőtt volt ennyire nyílt a jelölés. A kongresszusi kül­döttválasztások során elsöp­rő győzelmet aratott a 30—50 év közötti korosztály, s rz radikális változást jelent a múlttal szemben. Hozzátet­te, hogy a küldöttek több mint 90 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kongresszusra készü­lők között alig van 30 év alatti, és a nők aránya to­vábbra is 10 százalék alatt van. Az MSZMP szervezeti megújulását bizonyítja, hogy a megválasztott küldöttek döntő többsége (90 százalé­ka) eddig semmilyen orszá­gos kongresszuson nem vett részt. „Szükség van az önbiza­lom erősödésére és arra, hogy az MSZMP arculata megtisztuljon. Az MSZMP nem járhat lehajtott fejjel, görbe derékkal — az ellen­zékkel fel kell venni a küz­delmet" — fejezte be elő­adását. Ezután Fejti György az ellenzék és az MSZMP kap­csolatáról, majd a választói törvényről tájékoztatta a hallgatóságot. — Valamennyi politikai erő egy békés, demokrati­kus átmenetről beszél — mondta, hozzátéve: mégnem tisztázott, hogy milyen el­vek, szabályok, törvények szerint történhet az átmenet. Az MSZMP célja, hogy e kérdésben minél előbb meg­állapodásra jussanak az el­lenzékkel. Fejti György utalt rá, hogy az MSZMP egyedül nem képes megoldani a válságot, a korábbi monopóliumot egy plurális hatalmi szerkezettel kell felváltani. Fejti György hangsúlyoz­ta, hogy a békés átmenet szempontjából rendkívül fon­tos a törvényes rend. Hol állnak az MSZMP és az ellenzék tárgyalásai? Az egyik legfontosabb kér­dés a párttörvény, amely a pártok gazdálkodását, a tör­vényes működés feltételeit tartalmazná. Itt a, legalapve­tőbb kérdésekben már meg- egye^s született. Nagy viták forrása a pár­tok munkahelyi szerveződé­sének teljes vagy részleges tilalma. Nyitott kérdés a pártok finanszírozása. Abban már megállapodtak, hogy a vá­lasztások idején a jelöltállí­tás arányában a parlament illetve a kormány támoga­tást fog biztosítani. Az MSZMP tiszta vagyoni viszonyokat akar. Ezért min­den olyan bérlemény kezelői jogáról, amit állami forrás­ból finanszíroztak — ennek értéke kb. 2,1 milliárd fo­rint — le fog mondani az MSZMP. A választási törvényről is szó esett. Két klasszikus mo­dell kínálkozik: az egyik a listás szavazás, ahol 'az em­berek nem személyekre, ha: nem pártokra szavaznak, ez ma még nem alkalmazható Magyarországon ... Alátá­masztásul Fejti György mon­dott egy esetet. A napokban tartottak egy közvéleménykutatást, amely­nek így szólt egyik kérdése: Ha holnap kezdődne a vá­lasztás, az alább felsorolt pártok közül ön melyikre szavazna? A pártok között egy nem létező párt, a Ma­gyar Demokratikus Néppárt is szerepelt, amely a „kísér­leti" szavazatok 11 százalé­kát kapta... A másik modell az egyéni választás, amely alapvetően a személyiség(ek) versenye. Hogy az illető milyen pár­tot képvisel, ez esetben hát­térbe szorul. .. Tehát a ket­tő kombinációja lehet a meg­oldás. Nem eldöntött kérdés még, hogy mikor lesznek a vá­lasztások. Sokat jelent a kellően megválasztott, jó idő­pont is. Fonyód és Ordacsehi MSZMP-tagjai a gimnázium aulájában tartották küldött­választó értekezletüket. A választási bizottsághoz két küldött nevét adták le a pártszervezetek, illetve plat­formok. Szövetséget alakítottak szombaton a kertbarátok Ka­posváron. Az előkészítő bi­zottság nevében dr. Jasinka János, a Növény- és Talaj- védelmi Szolgálat igazgató­ja, Sólymos Endre, a HNF munkatársa és Hegedűs De­zső, a megyei tanács agrár­irodájának munkatársa szá­molt be a kertbarátmozga­lom eddigi eredményeiről. A szövetségbe a belépési nyi­latkozatot ötvenkilencen ír­ták alá. Kilencen közülük a helyi kertbarát-egyesület ne­vében. Sólymos Endre külön ki­emelte, hogy csak szövetség­ként van lehetőség a vállal­kozások szervezésére. Szólt a koordináció és az integrá­ció szükségességéről, hiszen csak így valósítható meg a kistermelő számára is meg­felelő érdekeltség az igazi piacgazdaságban. Bejelentet­te: a HNF megyei bizottsá­ga 8000 forint alaptőkét biz­tosított az egyesület számára az induláshoz. Dr. Jasinka János azt hangsúlyozta, hogy ma a termelő kénytelen vállalni az összes kockázatot. Meg kell reformálni a termelést, a kereskedelem pedig legyen a termelésnek alárendelve Bolgár János százados, gvékénvesi forgalomellen­őrző pont ügyeletes pa­rancsnoka 1962-ben kezdte a szolgálatot Gyékényesen. Abban az időben csak ha­társáv-engedéllyel jöhetett ide az idegen. — Mára más lett a határ­őrizet. Ha most le akar sé­tálni a hídig, megteheti. Csak a határrendet ne sért­se meg! Voltak időszakok, amikor a környékre is ne­héz volt eljutni. Az utakon járőrök igazoltattak, s vol­tak polgári ruhás járőrök a vonatokon is. Most nincs ilyen; feleslegesen nem zak­latunk senkit sem. Jónás András határőr fő­hadnagy a lankóc-erdei őrs parancsnoka megnyugtat: lemehetek a határig, ha akarok, nincs már nyomsáv. A területet a termelőszövet­kezet hasznosítja majd. A határra ennek ellenére vi­gyázni kell! — Igaz-e. hogy az utóbbi időben egyre több NDK-ál- lampolgár próbálkozik a magyar—jugoszláv hatál megsértésével? — kérdezem. — Igaz — hangzik a vá- lesz —; találtak elhagyott gépkocsit Birzence és Barcs környékén is. De nemcsak NDK-állampolgárok pró­bálkoznak határsértéssel: Bolgár századostól tudom, hogy próbálkoztak errefelé már kínaiak is, .érvénytelen úti okmánnyal; meglehet volt érvényes útlevelük is, de nem akarták, hogy ab­ban szerepeljen a jugoszlá­viai kirándulás. Fölthetőleg féltek a következményei­től. A déli határon egyre több a csehszlovák és a lengyel turista. A nyári hónapokban Gyékényesen 50—55 ezer út­levelet kezelték.: főleg turis­A fonyódi .és ordacsehi párttagok 53 százaléka vett részt a küldöttválasztáson. A pártszavazás eredményeként Fonyódon Klabuzai Miklóst, a Balaton Mgtsz elnökét választották meg kongresz- szusi küldöttnek. és ne fordítva! Nem igaz, hogy túltermelési válság van, csak az információ áramoltatása hagy sok kí­vánnivalót maga után. Ezért össze kell fogni a kisterme­lőket, hogy kilábalhassanak a tarthatatlan helyzetből. Hegedűs Dezső ismertette a leendő szövetség alapsza­bály-tervezetét. Parázs vita alakult ki, hiszen a jelen levők saját problémáik alap­ján minősítették a terveze­tet. Egyhangú volt az a vé­lemény, hogy a vezetőséget ideiglenesen, egy évre kell megválasztani. Egy év után, ha lesz rá pénz, főállású el­nököt alkalmaznak. A Kertbarátok és Kister­melők Somogy Megyei Szö­vetségének elnöke dr. Jasin­ka János, alelnöke Hegedűs Dezső, titkára Sólymos End­re lett. Az ellenőrzőbizottság elnökévé a porrogszentkirá- lyi Göbölös Jenőt választot­ták meg. Dr. Jasinka János beje­lentette: szeptember 15-én és 16-án rendezik meg a kiskertek mesterei bemuta­tót a kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központban. Herner Endre, a Teszöv titkára köszöntötte a szövet­séget. tákét, de volt közöttük szép számmal, aki üzletelni akart. Aki valóban világot akar látni, az öt-hét napnál ke­vesebb idő alatt nem fordul meg, de aki nyerészkedni szeretne, az két napon be­lül visszajön tekintélyes poggyászával. A portéka természetesen a „lengyel piacra" kerül, többek között Fonyódon és Kaposváron. Megtudtuk, hogy egyre ke­vesebb baj van a magyar utasokkal. Ma mór nem na­gyon éri meg a „konyaktu­rizmus". Más kérdés, hogy a jugoszlávok és a lengye­lek továbbra is előszeretet­tel hozzák a Cézárt és a Zrinszkit, s természetesén az eredeti ár duplájáért árulják. Vámosokkal és határ­őrökkel szálltunk föl a Maestral belépő nemzetközi gyorsvonatra, s Fonyódig mentünk. A tapasztalai be­igazolódott: ma többnyire mindenki önfeledten akar nyaralni. Miért is ideges­kednének néhány üveg ital vagy ételízesítő miatt? — Pedig időnként érthe­tetlen dolgokkal találkozni — jegyzem meg. — Itt van például a vízum ügye. A legtöbb ország állampolgára csak vízummal léphet az or­szágba. Ha valaki vonattal érkezik és nincs vízuma, visszaküldik Jugoszláviába: ott taxit fogadhat, s mehet Berz.encére, mert csak a közúti határátkelőhelyen adnak ki okmányt. Miért nem lehet ezt Gyékényesen is megtenni? — Előbb-utóbb erre is le­hetőség lesz, mert valóban jogos a felvetés. Itt is vá­rakoznak annyit a vissza­utasított utasok, mint , amennyi időre szükség van az engedély megadásához. Nagy Jenő Szövetséget alakítottak a kertbarátok Somogybán is hagytak NDK-s autókat NYUGODT NAPOK A HATÁRON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom