Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
4 Somogyi Néplap 1989. szeptember 27., szerda KÉSZÜLŐDŐ KÜLDÖTTEK Az utolsó esély, csodavárás nélkül A siófokiak egy véleményen Az MSZMP XIV. kongresszusára készül Siófok párttagsága. A küldöttek aktívaértekezleteken találkoznak választóikkal, hogy a kapott muníció birtokában valós, többségi érdekeket képviselhessenek a legmagasabb pártfórumon. Ferenczi Miklós, a Csővezeték Kisszövetkezet műszaki vezetője, dr. Házas József, a városi kórház és rendelőintézet igazgatóhelyettese, dr. Persoczki Gábor, a Siómente Termelőszövetkezet osztályvezetője, Prohászka István, az 523. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Világ Erzsébet, az előbbi iskola tanára és Szőke Zoltán, az ádándi szakiskola szakoktatója — a város kongresszusi küldöttei - beszélgetéséből idézünk. gozást melléküzemáguknak — Már elég a szócséplés- ből — mondta Prohászka István. — A jelenlegi taktikázás véleményem szerint nem a tömegek érdekében folyik, hanem egyes vezetők karrierjét szolgálja. Az MSZMP-nek most az egész társadalmat érintő programot kell megfogalmaznia. Olyat, amelyért tenni is készek az emberek. Ferenczi Miklós arról beszélt, hogy a legfontosabbnak azt tartja: a kongresz- szus mindenféle befolyásolás nélkül tárgyalja meg a közrebocsátott tervezeteket. — Ennek alapfeltétele — állította —, hogy az elnökségben kizárólag olyan küldöttek foglalhassanak helyet, akik nem befolyásos párt- funkcionáriusok. Így elkerülhető lenne, hogy begyakorolt fogásokkal a kevésbé lényeges kérdésekre terelődjön a viták súlypontja. Kiindulási alapként feltétlenül ragaszkodnunk kell a kiadott írásos anyagok megtárgyalásához, hiszen erről mondott véleményt az alapszervezetben dolgozó „egyszerű” párttag, aki megválasztott bennünket. Párt- kongresszusról lévén szó, arról is kell beszélnünk: miképp legyen a párt kezdeményező abban, hogy a helyi igényekhez igazodjanak a meglévő kapacitások. Mert mit és kiket kíván képviselni az MSZMP? Elsősorban a saját munkájukból élők, az értéktermelő, alkotó emberek politikai érdekképviseletére akar szerződni. De mit igényel a társadalom az MSZMP-től? — En nagyon fontosnak tartom a morális válságból való kiemelkedés konkrét módozatainak megtalálását — mondta dr. Házas József. — Ebben az országban jelentős jövedelmi különbségek alakultak ki nyilvánvaló, köztudott csalásokkal, í ez hiába irritálja azokat az embereket, akik agyondolgozzák magukat és semmire sem jutnak — senki nem meri felvállalni a megoldás ódiumát. — Ez a hátizsák egyre telik — vélekedett dr. Persoczki Gábor —, ideje volna már letenni. A morális válság mellett értékválságban is szenvedünk. Pedig a szocializmust elsősorban prioritást élvező értékeinek tartalma révén lehet definiálni. A működő piac és a jogállam intézmény- rendszere a maguk automatizmusaival garanciát jelenthetnének a demokrácia különböző fórumainak és technikáinak funkcionálásához. A politizálást mint intellektuális szabadidős tevékenységet tudom elképzelni, melynek mozgási lehetősége gazdasági területen (amennyiben ott pozitív elmozdulás lesz tapasztalható) egyre inkább beszűkül. — Fogalmakkal nem lehet folyamatokat jellemezni — mondta Ferenczi Miklós. — Mindenki a gyűjtögetéssel, halászattal, vadászattal kezdte. Más országok a fejlődésben előbbre tartanak, nálunk a sematikus felfogás miatt a folyamatok lefékeződtek. Például a termelő- szövetkezetekben a feldolnevezték el, holott ez szervesen a mezőgazdasághoz tartozó tevékenység. Az agrárproletár sokkal nagyobb tempóban iparosodott volna, ha nem fojtják meg akaratát különféle szabályozókkal. A kategóriák helytelen használata ma már akadálya annak, hogy megértsük egymást. Nekünk a természetes folyamatokat kell képviselnünk, s annak sarkalatos pontjait meghatároznunk. — Sok párttag fél a retorziótól, mely a választások kudarca netán érheti — folytatta. — Ha az emberek nem kapnak garanciákat, akkor nem mernek politizálni — fogalmazta meg dr. Házas József. — Félő, hogy a „rend” megteremtése érdekében szélsőséges nézeteket valló rétegekhez fognak sodródni — így próbálják egzisztenciájukat, a munkájukhoz szükséges feltételeket biztosítani. Ez a jelenség különösen azoknál a inunkásalapszervezeteknél érződik, ahol hajdan nagyon ütőképes volt a párt. Az elmélet és gyakorlat egységét hirdettük — és nem tartottuk be. Az éjjel-nappal az íróasztal mellett gyártott határozatokat senki nem olvasta el. Légvárakat építettünk. A pártbizottsági anyagok az ország helyzetének folyamatos javulásáról adnak számot — a négy évtized alatt rosszabb esztendő nem következhetett a statisztikában, mint amilyen az előző volt. Nem biztos, hogy az emberek hittek a vezetőkben, csak tehetetlenek voltak. A csendes, langyos állóvízben voltaképp mindenkinek megvolt a saját kis boltja. Az emberek nem voltak rákényszerítve, hogy érdekeiket kifejezzék, ezért nem politizáltak. Ahogy kinyíltak a határok és összehasonlított, a kisember szája is nagyobbra nyílt. A választóvíz a mi számunkra az lesz a kongresszuson, ha kimondjuk: kinek a pártja leszünk. — Minden egyes rendszerben, mely évtizedekig fennáll, és a hatalomnak nincs kontrollja, törvényszerűen kialakulnak a korrupciós láncok — folytatta. — A „keresztapákat” kell eltávolítani. — Ezt az országot 40 vagy 60 ember nem tudta volna tönkretenni — mondta Ferenczi Miklós. — A folyamatoknak mi is részesei voltunk. Igaz: a továbblépés garanciáját csak személyi változások szolgálhatják. A közismert, nyilvánvalóan hibás vezetőket el kell távolítani, de a többiekkel együtt kell dolgoznunk. Jól értékesíthető tudás, tapasztalat halmozódott föl bennük, csak ebben a mechanizmusban dolgozva nem tudtak olyat produkálni, ami sokat hozott volna a konyhára. Én nem tartom kétségbeejtőnek, ha az MSZMP ellenzékbe szorulna. A lényeg: őrizze meg haladó hagyományait és legyen képes feladatokra megszerveződni. Egy adott csoport érdekeit képviselve töltsünk be szabályozó szerepet, legyünk kezdeményezők — de ne szóljunk bele a gazdaság szakmai irányításába. — Prohászka István ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a változásokhoz az is kell, hogy a társadalomban egy új gondolkodási forma alakuljon ki. — Ehhez hosszú idők türelmes, következetes munkájára lesz szükség — mondta. — A helyi önkormányzatok újraalakulását nagyon jelentősnek tartom — szólt dr. Persoczki Gábor. — Különösen a falvak életében fog gerjesztő erőként hatni a működő autonómia. Kétségtelen, hogy a többpártrendszer megjelenésével, illetve a nyitottabb politizálással a falun élők szerepe fel fog értékelődni. Hazánkban a munkás—paraszt szövetség mindig hangsúlyos dolog volt és egyfajta egyensúlyi tényezőnek volt minősítve. A nagyobb mezőgazdasági egységekben a pártnak volt bázisa, s ebből adódóan a faluban is jelen volt. A parasztság műveltsége, szakmai hozzáértése mélyebben gyökerezik nemzeti valóságunkban, mint a munkásságé. — Az aprófalvakban azonban meglehetősen mondvacsináltak voltak az alapszervezetek — egészítette ki dr. Házas József. — A faluban volt egy ember, aki a párt, egy másik a Haza_ fias Népfront, a harmadik a presbitérium vezetője volt, akik „jelentettek a város felé”. A parasztság kénytelen volt laza szövetséget köztni — bár az érdekek sokszor egymásnak ellentmondóak voltak. — Nekünk most nagyon fontos feladatunk az. hogy visszaadjuk azok becsületét, akiknek egyetlen hibájuk volt: vakon hittek, bíztak a felső vezetésben — mondta Virág Erzsébet. — Azoktól pedig, akik eljátszották, amit eljátszhattak — meg kell szabadulnunk. Persze nem diktatórikus módszerekkel, mert ennek az ideje már lejárt. Eddig úgy működött a mechanizmus: megkérdezésünk nélkül hozták a határozatokat, melyeket nekünk végre kellett hajtanunk. Ezt a modellt meg kell fordítani. És végre politikai kultúrát kell teremteni, olyat, mely képes lesz elfogadni, a belső és külső kritikákat egyaránt. — Ezért is fontos, hogy kik lesznek, a vezetők, és megvalósul-e a testületi kontroll — csatlakozott véleményéhez dr. Házas József. — Az MSZMP eddig nem pártként, hanem az állami struktúra részeként működött. A politikához profik kellenek, de a döntéseket népképviselet hozza meg! A vitatott kérdéseket az egyszerű párttagok előtt is világossá kell tenni, hogy ne csak érzelmei és indulatai vagy bizonyos sémák alapján tudjon gondolkodni és dönteni. A kategóriákat nem szabad abban az értelemben használni, ahogy eddig tettük. Már csak azért sem, mert ha lesz pártszakadás, akkor az elvi kérdések alapján fog megtörténni. Hogy a lényeget valósítsa meg a kongresszus, és ne legyen „cirkusz” az „összejövetelen" — ehhez előre szükséges megállapodni más megyék küldötteivel, — Nem csak a nevet kell megváltoztatni, hanem egy új pártot kell alapítani a kongresszuson — mondta Szőke Zoltán. — A szocialista társadalmi rend híveit kell összetoboroznunk, azokat, akik hasznos tagjai kívánnak lenni a szocializmusnak — mindegy, hogy kommunisták vágj- vallásos emberek. Az írásos anyagot jó hosszú távú programnak tartom, de az emberek döntő többsége nem 16 oldalas programtervezetet akar olvasni, hanem. konkrét, kézzelfogható lépéseket vár a párt részéről. — Az elmúlt két évben azért sok változás történt — állította Ferenczi Miklós. — Kapaszkodjunk ezekbe! Elképzelhető, hogy a jövőben természetes módon létrejött és állandóan változgató érdek- közösségi alapon régiók szerveződnek a politika porondján. Ha a közigazgatási határok szerint működő jelenlegi struktúra megszűnik és helyét más forma veszi át, akkor nem lesz esély a státusok burkolt formában való átmentésére. Ez így helyes. Arra azonban vigyázni kell, ne essünk át a ló másik olidaléra: kizárólag társadalmi munkában és infrastruktúra nélkül egy pártot sem lehet mozgatni. — Annyiban szerencsésebb kongresszus lesz a XIV. az előzőeknél — kapcsolódott a beszélgetésbe Virág Erzsébet —, hogy az előre kézhez kapott anyagok, a tv, a rádió és az írott sajtó segítségével jelentős meny- nyiségű információhoz jutottunk. Tájékozódhattunk, a leginkább vitatott kérdéseket megbeszélhettük a tagsággal. — A vélemény nem a kongresszuson fog kialakulni bennünk — összegezett dr. Házas József. — Nem hangulati tényezők fogják eldönteni: mire és kire adjuk voksumkat. A siófoki küldöttcsoport tagjai azokat a gondolatokat fogják képviselni, amelyek alapján megválasztották őket — kiegészítve azokkal a korrekciókkal, melyek az előkészítő munka kapcsán a tagság véleményeként megjelentek. Czene Attila Pártok képviselői a húskombinátban Politika és gazdaság a találkozó középpontjában A megyében működő pártok (pártjellegű szerveződések) képviselőit hívta meg beszélgetésre Marosán László, a húskombinát igazgatója. Célként a vállalat bemutatkozását jelölte meg és ennek megfelelően tájékoztatta vezető társaival az MDF, a Fidesz, az MSZMP, az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt (ők tettek eleget a meghívásnak) képviselőit a húskombinát múltjáról, jelenlegi helyzetéről és törekvéseiről. Noha megyénkben eléggé ismert ez a középvállalat, annyit mindenképpen érdemes elmondani róla, hogy korábban úgyszólván teljesen az amerikai piacra szállított. Ez azonban beszűkült, s a Közös Piac felé nyitottak. Termékeik 40—45 százalékát ma is exportálják, a többit belföldön forgalmazzák. A húskombinát gazdasági helyzete ma stabil, mintegy 83 millió forint nyereségre tett szert. Az utóbbi hónapokban azonban meglehetősen sok gondja volt az akadozó megyei húsellátás miatt. Nem véletlen, hogy éppen ezzel indult a beszélgetés az említett bemutatkozás után. A pártok képviselői bizonyára arra gondoltak, hog\ a fehér asztalnál többet tudnak meg erről a problémáról, mint a sajtóból; ám tévedtek. Az igazgató ezúttal is azt erősítette meg, ami lapunkban is megjelent. Most mintegy 65 százalékát tudják kielégíteni a heti kereskedelmi igényeknek, és az év végéig sertéshúsból az ellátás a tavalyi szintnek megfelelő lesz. Egyértelműen kiderült, hogy a húskombinát élni akar a kínálkozó lehetőségekkel, és január elseje után segíti a sertéshizlalást többek között úgy is, hogy malacot ad a kistermelőknek és olyan árat fizet a hízott sertésért, hogy megérje foglalkozni vele. Azt szeretnék — mutatott rá az igazgató, ha kialakulna egy olyan réteg, amelyre bizton támaszkodhatnak. A pártok képviselői persze nem álltak meg a húsellátásnál, érdekelte őket a gazdálkodás úgyszólván minden lényeges összetevője. Különösen sokat faggatták az igazgatót arról, hogy készülnek a piacgazdálkodás feltételeinek megteremtésére, miért van kötelező export, miként élnek a munkások, kiket támogatnak anyagilag, menynyiből hozzák ki a dollárt, van-e pártszervezet és párt- titkár a cégnél, kivonulnak- e a pártszervezetek a húskombinátból? Az igazgató állta a sarat, és végül mindenre választ adott, persze a teljességre nem törekedhetett. Hog végül is miben és kivel értettek egyet a különböző kérdésekben a vendégek (időnként egymással is vitáztak) nem tudni. Abban megegyeztek, hogy minden változáshoz bizonyos időre van szükség, továbbá hogy ez a találkozó jó ötlet volt, s nemcsak egy nyitott szellemű, változtatásokra kész kaposvári vállalat, hanem egymás megismeréséhez is hozzájárult. (Szegedi) Politikai egyeztetés Tabon Megemlékezés és fórum október 5-én A Független Kisgazdapárt tabi szervezetének kezdeményezésére a helyi ellenzéki szövetség ünnepélyes megemlékezést szervez október 6-áról, az aradi vértanúk napjáról. Ennek kapcsán tegnap az MSZMP Tabi Városi Bizottságán kapcsolatfelvételre és egyeztetésre került sor. A Független Kisgazdapártot Ambrus Árpád, a helyi szervezet vezetője, a Szabad Demokraták Szövetségét Riba László ügyvivő, az MSZMP városi bizottságát pedig Teleki Sándor első titkár képviselte. Az egyeztető megbeszélésen a politikai szervezetek megállapodtak abban, hogy október 5-én este 6 órakor a művelődési központban tartanak ünnepséget, majd bevonva az MSZMP reíorm- alapszervezet helyi tagjait is, általános politikai fórumot szerveznek. A nyitott párbeszédre várják a politika iránt érdeklődő tabi és környékbeli lakókat. A fórum levezetésére Reidl János országgyűlési képviselőt kérték fel. (Krutek) MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI! MINDENKI NYER, AKI NÁLUNK VÁSÁROL! Minden 1000 forinton felüli vásárlás esetén sorsjegyet adunk, mellyel visszanyerheti cipője árát. Jó minőségű áruk, figyelmes kiszolgálás! ÁFÉSZ CIPÖBOLT Boglárlelle, Dózsa Gy. út 7. (106684)
