Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

1989. szeptember 27., szerda 3 Somogyi Néplap Főpróba utánv kongresszus előtt ŐSZI BNV 1989 Külön pavilonban a vállalkozók Magas sxínvonalon versenyképes termékek Az elmúlt hét vége hango­san zajló politikai esemé­nyeinek a főszereplője az MSZMP volt. Nem véletlen: kongresszusra készülnek. Évtizedekig a párt — mert csak ez az egy volt — kongresszusai össznépi fi­gyelemre tartottak igényt. Ünnepi eseménynek számí­tottak, s ennek mintegy fő­próbája mindig a budapesti pártértekezlet volt. Ma már más MSZMP készül, más­fajta kongresszusra. De mi­lyenre? Érdemes ilyen néző­pontból visszaidézni a bu­dapesti pártértekezletet. A szemlélő első benyo­mása egyezik azzal, amit egy felszólaló még az első órákban megfogalmazott: itt már nemcsak arról van szó, hogy a kardinális kér­déseket a szőnyeg alá se­perhetjük vagy sem. A sző­nyeg alatt vagyunk vala­mennyien. Majd a két na­posra nyúlt tanácskozás vé­gén így tört ki egy küldött­ből a rádöbbentő szándék: Vegyük végre tudomásul, nem mi határozzuk meg egyedül az országban a po­litikai színteret, nem va­gyunk már monopolisztikus hatalmi elit. Arról kellene beszélnünk, hogyan illesz­kedjünk be ebbe az új tár­sadalmi környezetbe. Nos — ezzel adós maradt a budapesti pártértekezlet. A területi elv szerint kiosz­tott felszólalási lehetőség — szándékkal vagy csak a demokrácia félreértelmezé­séből — órákra unalomba fullasztotta a tanácskozást. Nem volt lehetőség arra, hogy a különböző platfor­mokat képviselő küldöttek a nézetrendszerek mentén ütköztessék álláspontjukat Ugyanakkor, más helyszí­neken az MSZMP csoporto­sulásai hangosan hirdették a hitvallásukat, egészen ad­dig, hogy egyes vezető poli­tikusokat távozásra is fel­szólítottak. Elgondolkodtat­ja a megfigyelőt, hogy ez a vita miért nem a pártérte­kezlet fórumán zajlott le. Az MSZMP immár minde­nütt megválasztott kongresz- szusi küldöttei számára intő jel ennek a hét végének egy fontos tanulsága. A kong­resszus csak úgy lehet ered­ményes — és itt az ered­mény a párt további szere­pének a meghatározása le­het a magyar közéletben —, ha végre nyíltan megütköz­nek az eddig kialakult plat­formok. Ami pedig ezeket a „má­sokat” illeti: nem sok si­kert ígér a jövendő MSZMP számára, ha kongresszusa is csak annyit tud majd a többpártrendszer viszonyai között folytatandó straté­giáról, taktikáról mondani, amennyi a budapesti párt­értekezleten fölsejlett. Le­hetséges, hogy nincs is még egységesen kiérlelt állás­pont? Az ellenzéki kerék­asztallal folytatott tárgyalá­sok körüli párton belüli vi­ták erre engednek követ­keztetni. De ez a vita sem tört felszínre a pártértekez­leten. Pedig ebben is olyan csomópont rejlik, amely nyílt színvallásra késztetheti a jövő párttagjait. A pártban folyó viták ke­rülgetése, vagy annak az alapkérdésnek a háttérbe szorulása, hogy mi legyen az MSZMP sorsa-dolga a hol­nap Magyarországában, olyan belterjességre enged következtetni, amely alig magyarázható. Talán csak azzal, hogy a párt tagjainak nagy része még csak most kezdi sejteni annak a gyö­keres változásnak a jelle­gét, tartalmát, amely az or­szágban napirenden van. Megerősíti ezt a feltevést, hogy a két napos tanácsko­zás mellőzte annak vizsgála­tát, milyen külső körülmé­nyek között folyik az a rend­szerváltás, mások szerint modellváltás — a pártérte­kezlet nem tudta egysége­sen definiálni —, amely négy évtized után új utak­ra vezeti az országot. És amelyben egy megújhodott MSZMP, vagy utódpártja, meghatározó szerepet kíván betölteni. Nehezen magyará- ható bármivel is, vajon mi­ért nem visszhangozták az értekezlet falai a gorbacso- vi politika bíztató üzenete­it, néhány szomszéd ország fenyegető aggodalmát, vagy a világpolitika jelentős té­nyezőinek a magyarországi események iránti őszinte és egyértelmű rokonszenvét E mozzanatok kiemelése semmiképpen sem sugallja a budapesti pártértekezlet egyértelműen negatív meg­ítélését. Csupán azt, hogv igen nehéz utat kell az MSZMP-nek bejárnia, amíg arcnélküliségre ítélt tömegei — ha megrostálódva is — politizáló személyiségekként birtokba veszik pártjukat. Varga József A vállalkozók önálló ki­állítást szerveztek az őszi BNV-n, .először mutatkoztak be saját pavilonban. A ki­állított termékek kavalkád- ja szinte megszédítette a látogatót. A belsőépítészeti termékektől a műszaki áru­cikkekig felölelték az elkép­zelhető teljes termékskálát. A belépőt rögtön lenyű­göző látvány ragadta meg: bútoripari áruházakban alig látható hálószoba-berende - zések, ágyak, szekrények, stílusban, színben, díszítés­ben mind a legkifinomul­tabb ízlésnek megfelelően. A szarvasi Arbocoop kis­szövetkezet bárpultja és vendéglői bútorzata bárme­lyik angol klubnak a díszé­re válhatna, ha nem lett volna az összes ülőalkalma­tosságba befaragva a régi magyar címer. Fa és fém ízléses kombinációjából ki­kerekített felszereléseik és berendezéseik méltán ver­senyképesek bármelyik pia­con. Az Angóra kalapipari kft. elsősorban női kalapjaival és különböző sapkáival ara­tott nagy tetszést. Modell­jeik a bátor kezdeménye­zést és a fogyasztói társa­dalom ízlésvilágát tükrözték. A bemutatott ruhakollekci­ók inkább alkalmi, mint hétköznapi viseletre készül­tek. Háztartásfelszerelési mű- anyagcíkkeivel a háziasszo­nyok körében aratott nagy sikert a Pílleplaszt termék- családja, mely színeivel, for­magazdagságával messze el­tér a hagyományos műanyag kommerszáruktól. Ugyan­csak műanyag alapú termé­keket állított ki a Bervina gmk, mely a fogasszíjak és laposszíjak több mint 50 fog­profilú és vastagságú vá­lasztékát kínálta. ötletgazdagság és szelle­messég jellemezte a kétlép­csős, víztakarékos WC- öblítőtartály kivitelezését. A készülékbe szerelt váltósze­lep segítségével 3 vagy 9 liter vízzel öblít a készülék, amely ismerve szegényes vízkészleteinket, talán már jövőre nagy fontosságú le­het. Tűz-, betörés-, vagyonvé­delmi, kombinált hang- és fényjelző készülékeivel a ri­asztást oldotta meg a Largo gazdasági munkaközösség. A mikroeletkronika vilá-, gába is betörtek a kisválal- kozók, készítményeikkel méltón egészítik ki az ipari termékeket. Némely esetben licenc alapján helyettesítik a nagyüzemileg meg nem oldható termelést. Erre volt jó példa a szegediek hurok- bővítője, mely a hosszú táv­beszélővonalak minőségét ja­vítja. A távközlési rendszerek terjedése magával hozza az antennarendszerek előállí­tását. Erre is láthattunk jó Talán helyesebb volna úgy írná. hogy lányai, hiszen az Elegancia Ipari Szövetkezet somogyvári üzemében 25 nőt alkalmaznak és a bedolgo­zók száma is hasonló. Fél- száz család anyagi helyzetén javítottak az itteni varroda létrehozásával. Somogyvá- mosról, Pusztakovácsiból is jönnek dolgozni, a szövetke­zet gépkocsiján. Zömmel be­tanított varrónők, akiknek fél év áll rendölkezésükre ahhoz, hogy felvegyék a munkatempót, elérjék a kö­telező penzumot. Hasonlóan a sok-sok kis vidéki fiók­üzemhez, bérmunkát végez­nek ők is. Az osztrák meg­rendelőknek szövetnadrágot, a nyugatnémeteknek sortot Egy pesti szövetkezet vidéki leánya A jelszó: elegancia A munka azonos, a bér Budapesten több és sínadrágot készítenek, de a hazai, kétszeresen js pi- ros-fehér-zöld színekben szereplő Ital-trade- nek is dolgoznak. Az anyagot ki­szabva kapják, és a szala­gokon átfutattva az elké­szült ruhát vasalják, majd szállításra készen csomagol­ják. Elismerően szólnak az asz- szonyok a vezetőkről, akik nemcsak a betanulásukat támogatják különböző ked­vezményekkel, hanem a to­vábbképzésükét is. Rugalmas a munkaidő, akinek gyermeke van, ráér reggel vele foglalkozni, a kicsiket elkísérni az óvodá­ba, iskolába. Bierer Zoltánná varrónő — aki a főnökasszony tá­vollétében kalauzol — el­mondja, hogy munkát bő­ven tud biztosítani a szö­vetkezet, sőt akár két mű­szakot is lehetne szervezni, ha lenne elég jelentkező. Harangozó Bajosné ön­kéntes szóvivői szerepet vál­lal, amikor összefoglalja az asszonyok véleményét: — Szeretnek itt dolgozni, mert még a vidékieknek is csak rövid idő telik el az utazással. A fő gond a fize­tés. Három és féltől ötezer forintig keresnek, darabbér­ben. Érzékeltetésül elmond­ja, hogy most például 34 féle színt varrnak, s ez bi­zony nagy figyelmet igényel tőlük egész nap. Mindig ha­táridőre, pontosan és szépen dolgoznak, s ők mégis ke­vesebbet keresnek, mint a cég fővárosi alkalmazottai. (Süli) példákat a vállalkozók ki­állításán. A műszaki megoldások tárházából ki kell emelni a hőtechnikai kisszövetkezet hordozható, pb-gáztüzelésű fűtőkészülékeit, melyek az egyre nagyobb ■ kereslet ki­elégítését szolgálják, import alkatrészek felhasználása nélkül. Így áraikkal verse­nyezni is tudnak. A vegyipar monopolhely­zetét is megingatta a VI- coop vegyipari kisszövetke­zet. Műszaki aerosol és ház­tartási vegyi cikkei a lég­frissítőktől a vízkőoldón át a csavarlazító spray-ig ki­elégítik a teljes háztartási igényt. Búcsúzóul még elidőzött a tudósító a Cserép kisszövet­kezet festett bútorai között. A magyar nép legjelesebb alkotásait idéző berendezési tárgyak, egy darabtól a tel­jes garnitúráig, az eredeti hagyományápolás szép meg­nyilvánulása. (Mészáros) GONDOSKODÁS AZ IDŐSEKRŐL Kaposváron az időskorú­ak — vagyis a hatvan év fölöttiek — aránya 18—19 százalékra tehető. Ez körül­belül 13—14 ezer ember. Többségük képes önmaga ellátására, családban él, sőt közülük nem kevesen hasz­nos tevékenységet is végez­nek még. A tanácsi szociá­lis gondoskodásra elsősor­ban azok szorulnak, akik munkaképtelenek, önma­guk ellátására nem, vagy Csak részben képesek, nincs meg a létfenntartásukhoz szükséges rendszeres jöve­delmük, s nincs az eltartá­sukra, gondozásukra köte­les és képes hozzátartozójuk. A tanács tagjai tájékozta­tást kaptak a városban élő időskorúak helyzetéről, a ró­luk való gondoskodás lehe­tőségeiről, módjairól, a leg­utóbbi ülésen. Figyelemre méltó sajnálatos tény, hogy országosan a nyugdíjasok 15 százalékának a nyugdíja csak a létminimumot éri el, illetve az alatt van, to­vábbi 45 százalékának pedig a létminimum és a társadal­mi minimum között van. Az előbbi 3600, az utóbbi pe­dig 4200 forint. Ez összesen a nyugdíjasok 60 százaléka. Dr. Varjú Irén egészségügyi osztályvezető főorvosnő sze­rint pontos adatokat ugyan nem ismernek, de úgy vélik, hogy Kaposváron sem le­het sokkal jobb a helyzet. Az áremelkedések ellenté­telezéseként 300 forinttal fölemelték a nyugdíjakat, ez azonban nem javított az alacsony nyugdíjból élők anyagi helyzetén. A tanácstagokat is meg­nyugtatta, hogy a tanács minden jogos igényt ki tud elégíteni. Kaposváron jelen­leg 224 idős ember kap rend­szeres szociális segélyt. Kü­lönösen megnőtt a rendkí­vüli szociális segélyezés sze­repe az utóbbi időben. így például évente négy-hat al­kalommal segélyezik azokat az igen kis nyugdíjból ten­gődő, idős embereket, akik­nek enélkül folyamatosan veszélyben lenne a létfenn­tartásuk. Tavaly 1178 sze­mély kapott rendkívüli szo­ciális segélyt, az idén júni­us 30-ig pedig 843. Sokat el­árul a következő adat: az évek folyamán 1988. decem­ber 31-ig összesen 826 köz- gyógyellátási igazolványt ad­tak ki, az idén, ugyancsak június 30-ig pedig 1078-at(!) A négy idősek klubjában 165-en jutnak napi három­szori étkezéshez, orvosi el­látáshoz, elfoglaltsághoz és szórakozási lehetőséghez. A tervek szerint a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárával közösen nyitnak idősek klubját az üzemi böl­csőde épületében a Ságvári- la'kótelepi időskorúak szá­mára A megyeszékhelyen 478- an veszik igénybe a szociá­lis étkeztetést. A növekvő igények kielégítése érdeké­ben a bölcsődék konyháiban is főznek az idős emberek­nek. Sokat segít, hogy hat­száz adagosra bővítették és korszerűsítették a Szigetvá­ri utcai bölcsőde konyháját. Száznegyven idős embert otthonukban gondoztat a városi tanács 14 főállású és -114 tiszteletdíjas gondozónő­vel. Nagy szükség lenne az úgynevezett gondozóházra és egy szociális otthonra is Kaposváron. Csak a követ­kező ötéves tervben várható a már sokszor tervezett 200 személyes otthon és — eset­leg — a gondozóház meg­építése. Biztató az az elkép­zelés, hogy a textilművek leányotthonának egy részé­ből — ha lejár a külföldiek szerződése — kialakítaná­nak egy kisebb szociális ott­hont is. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom