Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 228. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1989. szeptember 27., szerda & Elfogadta az Országgyűlés a kivándorlási törvényt ■ .v-UV Régi helyén, új lendülettel látott raun- kához tegnap délelőtt az Országgyűlés. A nagyon gazdag tárgysorozatot — benne a sarkalatos törvényekkel — két részletben — e héten, majd az október 17-én folytatódó ülésszakon — tárgyalják meg a honatyák. Az időszakos választásokon megválasztott ellenzéki képviselők már tegnap új javaslatokkal álltak elő, többek között október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánításával. E történelmi jelentőségű ülésszak elején Németh Miklós kormányfő felszólalásában leszögezte: a kormány csak a parlamentnek tartozik felelősséggel. A szeptemberi ülésszak első napján a Tisztelt Ház kisebb módosításokkal elfogadta a ki- és bevándolási, valamint az utazási és útlevéltörvényt. Szűrös Mátyás elnökletéi vei kedden délelőtt 10 óra* kor megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Az első forduló várhatóan péntekig tart, s október közepére tervezett folytatásakor a háromoldalú tárgyalásokon született megegyezés alapján az ország jövőjét alapjaiban érintő, a békés átmenetet, a jogállamiság megteremtését szolgáló sarkalatos törvénytervezetek is napirendre kerülnek. A képviselők kedden már a felújított ülésteremben végezték munkájukat, s a mostani ülésszakon „vizsgázik” a szavazatszámláló gép is. Az ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzte meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről, a kiemelkedő államférfiról, politikusról, az Elnöki Tanács volt tagjáról, országgyűlési képviselőről Szűrös Mátyás, a Ház elnöke emlékezett meg. A képviselők felállással adóztak Kádár János emlékének. Roszik Gábor a most mandátumot kapott képviselők nevében kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia több évtizedes száműzetésből tér vissza a Parlamentbe, s hála Istennek, a demokratikus ellenzék, amely évtizedekig a közéletben vagy a politikai életben csak illegalitásban lehetett jelen, most részt vehet a törvényalkotásban. Még a napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt röviden a háromoldalú tárgyalások és a parlament viszonyáról, illetve a sarkalatos törvényjavaslatok megvitatásáról. A kormány — folytatta Szűrös Mátyás — most a parlament elé terjesztette a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott elvek szerint a sarkalatos törvények javaslatait. Ám mindenki számára egyértelműen elfogadott: az Országgyűlés alkotja a törvényeket, s ez így történik e tervezetek esetében is. Az Országgyűlés elnöke leszögezte: a parlament történelmi feladata most az, hogy megteremtse hazánk felemelkedésének törvényi alapjait. ■■Törvényt «flk a képviselők alkothatnak Ugyancsak a napirend elfogadását megelőzően, a sarkalatos törvények megtárgyalásának indoklásául kért szót Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A kormány elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban felbukkant és felerősödött a vád, hogy a kormány és a parlament sietségét nem az átmenet szolgálata, hanem önmaga, a régi politikai struktúra átmentésének szándéka vezérli. Súlyos vád volt, nem lehetett kézlegyintéssel elintézni. S ehhez már szükség volt az ügy iránti alázatra mind a kormány, mind az Országgyűlés részéről. S mi ezt vállaltuk. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke az ülésszakon Vállaltuk, hogy felfüggesztjük a kemény munkával kidolgozott törvényjavaslatok benyújtását és megtárgyalását mindaddig, amíg azt a különböző pártok, szervezetek és mozgal-* mák magukkal és egymással megvitatják és kialakítják róla véleményüket. Az alkotmányos rend híveit, a parlamenti képviselőket, de még a kormány számos tagját is zavarba ejtette, hogy törvényadta jogainak gyakorlásában olyan erők korlátozzák, amelyek ugyan kétségbe vonják a parlament és a kormány legitimitását, de semmi sem támasztja alá az ő legitimitásukat. A nép választott képviselői e Házban ülnek, törvényt csak ők alkothatnak! Mert ha ezt a jogukat most bárki elvitatja, akkor azt bármilyen választáson létrejött, bármilyen parlamenttel szemben bárki ugyanígy megteheti. A jog tisztelete többet kíván, mint a saját akaratunk jogként való megfogalmazása. A kormánynak szüksége van egy erős, önbizalommal bíró parlamentre, és a Tisztelt Háznak semmi oka arra, hogy küldetését hitében meginogva feladja. Ezt a kormányt a parlament választotta, a parlamentnek tartozik felelősséggel. És ha változott is a politikai helyzet, változott is a magyar társadalom politikai értékítélete, ez új választásokig ez a parlament képviseli Magyarországot. A világ minden civilizált államában ez a rend. Nemzeti felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket, mielőbb emeljük azokat törvényerőre! A miniszterelnök ezután kitért arra, hogy a kormány a közelmúltban konfliktusba keveredett a SZOT vezetőségével. Kijelentéseit ma is vállalva leszögezte: a kormánynak vagy neki nem a dolgozókkal van áthidalhatatlan problémája. Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s bár ez az országnak milliárdos -többletkiadást jelentett, ettől sajnos a szegények még szegények maradtak. Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban tarthatatlan. 2000 forint a nyugdíjasoknak Ezért javaslom a Tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony ösz- szegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló összeg — tartalékképzés mellett is — módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is mérlegelhető. Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket, hogy a jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyugdíj színvonaláig január elsejétől ellentételezzük. Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt megkaphassák, a tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie kell. A januári nyugdíjemelés mértékét és rendszerét pedig a költségvetésről és a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodásáról lefolytatandó viták során határozhatná meg. Németh Miklós a továbbiakban bejelentette: azt is vállaltuk, hogy összerendezett formában is Önök elé hozzuk, még ez év őszén a kormányzati stratégia legfontosabb elemeit. A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás ismertette szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakon 22 képviselő kíván interpellálni, illetőleg 14-en kérdést tesznek fel. A képviselők elfogadták az Országyűlés elnökének ja vaslatát, hogy a szeptemberi ülésszakot két szakaszban tartsák meg. Az elsőt ezen a héten, várhatóan pénte ken fejezik be, s az ülésszak október 17-én folytató dik, Leaven nemieti ünnep október 23-a A tárgysorozat megállapí tásakor először önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről határozotl a parlament. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) az idén már két alkalommal módosított földtörvény újabb módosítását szorgalmazta. Elfogadták a képviselők, hogy az ülésszak második felében tárgyalják meg Király Zoltán (Csongrád m., 5 vk.) indítványát. Eszerint a pénzügyminiszternek az Or szággyűlés előtt tájékozta tást kell adnia az . állami tulajdonú, de az'MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról Roszik Gábor (Pest m., 4. vk) indítványt nyújtott be amelyben javasolta, hogy az ülésszakon tűzzék napirendre és tárgyalják meg október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását. Dr. Debrecze- ni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő képviselők ehhez csatlakozva a javaslat közös előterjesztését kérték. Roszik Gábor az indítványához hozzáfűzte, hogy hajlandó a javaslatban foglaltakat — a nemzeti ünneppé, iletve a munkaszüneti nappá nyilvánítását — kettéosztani, tekintettel arra, hogy utóbbinak gazdasági kihatásai vannak. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői indítványt az ülésszak második felében. 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát. A tárgysorozat: 1. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 3. a pártok működéséről és gazdálkodásról szóló törvényjavaslat; 4. az országyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 6. a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat ; 7. a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. az Állami Számvevő- székről szóló törvényjavaslat; 9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat; 10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat; (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP KB állásfoglalása az MSZMP tagozatairól Debrecenben 11 nagyüzemi pártszervezet kezdeményezésére megalakult az MSZMP városi munkástagozata és az ország 70 üzemi pártszervezetének küldték el a tagozati szerveződésre vonatkozó felhívásukat. Több helyütt felmerült agrártagozat létrehozásának igénye is. A pórt alapszabály-tervezete értelmében lehetőség nyílik ezek és más rendező elvek szerinti tagozatok létrehozására (pl. ifjúsági, nő-, nyugdíjas-, továbbá szövetkezeti-, kisiparos-, vállalkozói tagozatok szervezésére.) A Központi Bizottság támogatja a fenti kezdeményezéseket, a munkás-, agrár-, szövetkezeti és egyéb tagozatoknak — a tagság önkéntes szerveződésére épülő — megalapulását. Felhívja a területi pártszerveket, hogy ösztönözzék és segítsék ezt a folyamatot. Kezdeményezzék, hogy a területen működő tagozatok között munkakapcsolat jöjjön létre, biztosítsák együttműködésüket a községi, városi és megyei szintű testületekkel. A KB indokoltnak tartja, hogy a szerveződő munkás- és agrártagozatok törekvéseit vállaló kongresszusi küldöttek szószólói legyenek ezen érdekeknek. A kongresszus tevékenységében is érvényesüljön a munkások és parasztok élet- és munkakörülményei alakulásával összefüggő politikai törekvéseknek és a vidéki Magyarország társadalmi érdekeinek képviseletét Vállalók hangja. A párt tervezett alapszabálya új működési elveket és rugalmas szervezeti megoldásokat ajánl a tagságnak: a párt szervezeti keretein belül sajátos érdekek alapján is szerveződhet, réális esélyt biztosítva a pártpolitika befolyásolására. Az egyik ajánlott megoldás a tagozatok létrejötte, amelyekben a megegyező vagy hasonló érdekek politikai közösségteremtő ereje fejeződhet ki. A reformkorok, a platformszerveződések, a nézetközösségek és a tagozatok egymást jól kiegészítve gyorsíthatják a párt működésének új alapokra helyezését, bővítve az MSZMP politikai mozgásterét a többpártrendszerű parlamenti demokrácia feltételei között. A munkásság és a parasztság joggal igényli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában és programjában egyértelműbben jelenjelenek meg az életviszonyaik alakulásával, a szociális biztonsággal összefüggő érdekeik. Az MSZMP KB e törekvések jegyében támogatja a munkás- és agrártagozatok szerveződését. Nape/em a háztetőn A nyugati vendégek — elsősorban hollandok és az NSZK-beliek — megkedvelték a Siotour desedai kempingjét. Jelenleg 38 lakókocsi elhelyezésére van lehetőség, azonban újabb helyeket alakítanak ki a tó túlsó oldalán. Még az ősszel elkészül két teniszpálya. A tervek szerint nemcsak a kemping, hanem Kaposvár lakói is használhatják. A kemping vizesblokkjának tetején napelemeket helyeztek el. Ez működteti a vízmelegítőt, ha azonban nem szolgáltat elég energiát, akkor átkapcsol a palac- kosgáz-rendszerre. Sajnos, ez az újdonság még nem váltotta be teljesen a reményeket. A Siotour elképzelései szerint 1991-ben még egy vizesblokk épül, mert a jelenlegi már most sem tudja kielégíteni az igényeket. Nemcsak az ide érkező külföldiek miatt lenne szükség arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az illetékesek a desedai szabad strand állapotára, kijavítsák a rossz lépcsőket, megtiltsák azt, hogy bevigyék a kutyákat a strandra, s autóval, motorral közlekedjenek a járdán. Több idegen nyelvű tájékoztató is elkelne a tónak ezen á részén. L. G. Horn Gyula megbeszélései Horn Gyula külügyminiszter, az ENSZ közgyűlésének 44. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője megbeszélést folytatott több ország New Yorkban tartózkodó külügyminiszterével. Loncsar jugoszláv külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatok mellett áttekintették az európai integrációs szervezetekkel való érdemi együttműködés kiépítésének lehetőségeit. A közgyűlés elnökénél, Joseph Garbánál tett látogatást követően Horn Gyula Nakajama japán, Major brit és Van Den Broek holland külügyminiszterrel tárgyalt. Partnerei megerősítették, hogy országaik rokon- szenvvel követik a magyar- országi politikai és gazdasági reformokat. Megvitatták azokat a konkrét javaslatokat és tervezett lépéseket, amelyekkel az említett •államok előmozdíthatják Magyarország és a gazdaságilag fejlett államok közötti sokoldalú együttműködés kibontakozását. *
