Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 23., szombat Japán vélemény szerint ■** Az MSZMP három részre szakad Az MSZMP októberi kongresszusán a párt nagy valószínűséggel három részre szakad — írta pénteken a Nihon Keizai Simbun, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapja Bihari Mihály politológus véleményét tolmácsolva, aki a lap tudósítójának adott. interjúban kifejtette, hogy várhatóan egy szociáldemokrata típusú és egy szocialista párt válik ki az MSZMP-bőI, amelynek csak a marxista—leninisták maradnak majd a tagjai. A politológus az újság tudósítója szerint azt is valószínűnek tartja, hogy az megmaradó MSZMP nem jut parlamenti székhez. Ami az ország társadalmi berendezkedését illeti, Biari Mihály szerint a lakosság döntő többsége szociáldemokráciát akar. Az ország elnevezése az új alkotmány tervezete szerint valószínű, hogy Magyar Demokratikus Köztársaság lesz, annak ellenére, hogy az MSZMP egyes körei kifogásolják a szocialista jelző kihagyását. Jelenleg olyan erőszak- mentes, csendes forradalom megy végbe Magyarországon, amilyet két évvel ezelőtt álmodni sem mertünk volna — idézte a szerző a befolyásos politikust, aki szerint a Szovjetunió nem avatkozik be a magyar bel- ügyekbe. „Ha ezt mégis megtenné, akkor a peresztrojka és glaisznoszty ösz- szeomlana” — mondta Bihari Mihály. Sokkal nagyobb gondot okoz a csehszlovák és román reagálás a magyar reformokra — tette hozzá. Azonban annak a véleményének is hangot adott, hogy egy-két éven belül szükség- szerűvé válik ebben a két országban is a gyors változás. A Varsói Szerződés szervezetéből éppen azért nem célszerű kilépni, mert a magyar határ mentén Románia haderőösszevonást hajtott végre. Amíg Magyarország a VSZ tagja, addig nincs ok aggodalomra — idézte a japán lap Bihari Mihály véleményét. Folytatódik a koncopciós porok felülvizsgálata Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor tegnap délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a február 22-ei kormányhatározatnak megfelelően folytatódik a koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügyek felülvizsgálata. Ennek során különös figyelmet fordítottak 16 olyan egykori bűnügyre, amely kiemelkedő jelentőségénél fogva ma az érdeklődés homlokterében áll. Ezekben az ügyekben már befejeződött a felülvizsgálat. A tapasztalatok nyomán a legfőbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Befejeződött — egyebek között Paskai László bíboros prímás kezdeményezése nyomán — egyes egyházi vezetők, köztük Mindszenti! József, illetve Orosz József és társai elleni büntetőeljárások iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tények felderítését, hanem eszközként politikai célokat is szolgáltak. Erre utal az a körülmény, hogy a koncepciós ügyekben, általában bevált módszereket ezekben a perekben is alkalmazták. Így például azt, hogy a bűnügyeket előre megkonstruálták, majd azután keresték meg a koncepcióba illő szereplőket. Az eljárások során a beismerő vallomásokat általában fizikai erőszak és pszichikai kényszer alkalmazásával csikarták ki a gyanúsítottakból. A büntetőeljárás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan megsértették. Találhatók azonban az ügyekben olyan tényállások is — nagy ösz- szegű devizabűntett, külföldre szöktetés- —*, amelyek az elbírálásuk idején hatályos jogszabályok szerint bűncselekmények voltak. A Legfőbb Ügyészség feltárt eddig ismeretlen körülményeket is, amelyek az eljárások adatainak tudatos manipulálását bizonyítják. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez párt- és állami vezetők adtak közvetlen, írásos irány- mutatást. A manipulációkat igazolják az ügyek tárgyalásáról készült magnófelvételek is. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg Maha Va- dzsiralongkorn koronaherceg, thaiföldi trónörökös augusztus 28—31. közötti, Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöke szeptember 7—8-ai és Carlos Andrés Pérez, a Venezuelai Köztársaság elnöke szeptember 8—9-ei, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tett hivatalos látogatásairól és a lefolytatott tárgyalásokról. Az Elnöki Tanács egyetértve a tájékoztatóval, kifejezésre juttatta, hogy a magas szintű látogatások nagy jelentőségűek és hasznosaik voltak, jól szolgálták a kölcsönös megismerést, hazánk sokirányú kapcsolatainak szélesítését és továbbfejlesztését. A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményt és az ahhoz tartozó 1967. évi Newy York-i jegyzőkönyvet kihirdető 1989. évi 15. tvr-ben foglaltak biztosítása érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a menekültként elismert személyek jogállásáról. Eszerint a menekültként elismert személyt magyar állampolgárnak kell tekinteni a jogszabályban meghatározott eltérésekkel. A törvényerejű rendelet 1989. október 15-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács határozatot hozott községegyesité- sek megszüntetéséről, közös tanácsokból kiváló községekben községi tanács szervezéséről, valamint községi közös tanácsok létrehozásáról. A határozat végrehajtásáról az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. Az Elnöki Tanács nem tűzte napirendjére a kormánynak a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló előterjesztését, mivel a testület tagjainak az előzetes tanulmányozásra nem volt módjuk. Megállapítható, hogy a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák hiánytalanul a tárgyaláson elhangzott vallomásokat. Szerepelnek viszont a jegyzőkönyvekben olyan részek, amelyeknek nincs nyoma a hangfelvételeken, tehát utólagos betoldások, azzal a céllal, hogy a tárgyaláson elhangzottakat még teljesebben az előzetes koncepcióhoz igazítsák. A végleges álláspont kialakításában nehézséget okoz az eljárások során felhasznált tárgyi bizonyítékok, egykori dokumentumok nagy részének hiánya is. A Legfőbb Ügyészség megkísérli ezek felkutatását. Összességében azonban az eddigiek alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a Míndszemty József és társai elleni, valamint más egyházi perekben a vádak súlyossága nem állja meg a helyét, illetve a büntetések még az akkor hatályos törvények szerint is aránytalanul súlyosak voltak. Napirendre került az internáltak, kitelepítettek rehabilitációjáról szóló minisztertanácsi rendelet, amely már konkrétan rögzíti a tennivalókat. A rendelet 55 ezer, 1945 és 1953 között internált embert, és mintegy 43 ezer kitelepítettet érint. A kormányt az a szándék vezérli, hogy elsősorban azokat a sérelmeket orvosolja, amelyeket politikai eljárások során szenvedtek el az emberek, így a rendelet természetesen nem vonatkozik a háborús, népellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a rendelet hatálya kiterjed azokra, akiket a II. világháború után a Szovjetunióba szállítottak munkavégzésre, illetve azokra is, akiket szovjet katonai bíróságok ítéltek el akkoriban. A rendelet ér- nyege, hogy az így eltöltött időt munkaviszonyként, szolgálati időnek kell tekinteni, és ennek megfelelően korrigálni kell a nyugdíjakat is. A rehabilitáció november 1-jei hatállyal kezdődhet meg. Mivel a hosszú idő elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szinte lehetetlenné vált, a kormány úgy döntött, hogy az érintettek számára differenciálás nélkül, egységesen havi 500 forint többletnyugdíjat állapít meg. * * * A kormány Tétényi Pált, az OMFB elnökét, az Országos Atomenergia-bizottság elnökét saját kérésére, más munkakörbe kerülése miatt, érdemei elismerése mellett tisztségeiből felmentette. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA Münchenben megkezdődött a hagyományos sörfesztivál, laz Oktoberfest. — Dél-koreai látogatásra hívták meg Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás elnökét. Szeptember 17., vasárnap: — Giulio Andreotti olasz miniszterelnök villámlátogatást tett JJugoszláviában. — Első alkalommal kezdett hivatalos látogatást az NSZK- bani India elnöke. Szeptember 18., hétfő: — (Magyarország és Izrael felújította diplomáciai kapcsolatait. — A LEMP Központi Bizottsága először ült össze azóta, |hogy a lengyel párt kikerült a hatalomból. .— Jichak Rabin izraeli védelmi miniszter Kairóban tárgyalt. I— Japánba utazott .Margaret Thatcher brit kormányfő. — Puccskísérletet hiúsítottak jneg a Burkinai Köztársaságban. Szeptember 19., kedd: u- Nemzeti .Megmentés Frontja néven új ellenzéki szervezet jelentkezett Romániában. — Megnyílt az ENSZ Közgyűlésének 44. ülésszaka. — Szöulba érkezett Dán Quayle amerikai alelnök. — Hans- Dietrih 'Genscher nyugatnémet külügyminiszter Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszterrel tárgyalt Bonnban. — Az Iszlám Dzsihád elnevezésű szélsőséges szervezet Csád felett felrobbantotta az UTA francia légitársaság egyik DC—10-es utasszállító gépét. Szeptember 20., szerda: — Moszkvában befejeződött az SZKP Központi Bizottságának nemzetiségi kérdéssel foglalkozó kétnapos ülése, amely személyi változásokról is döntött. — A kelet-európai reformországok nyugati támogatásáról tárgyalt Bonnban ia nyugatnémet és a brit külügyminiszter. — Beiktatták hivatalába Frederik Willem de Klerket, a Dél-Afrikai Köztársaság új elnö- két Szeptember 21., icsütörtök: ►— George Bush amerikai elnök fogadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert. — Megkezdődött a vietnami csapatok kivonása Kambodzsából. '— Az NDK hátóságai elutasították az Űj Fórum elnevezésű (alternatív .szervezet engedélyeZéSzeptember 22., péntek: — Amerikai—szovjet külügyminiszteri találkozó kezdődött a Wyoming állambeli Jackson városban. A hét kérdése Vajon hatással lehet-e a Közös Piac és Lengyelország megállapodása az EGK és Magyarország kapcsolatainak alakulására? Csaknem napra pontosan egy évvel azután^ hogy Brüsszelben aláírták az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződést, Varsóban hasonló megállapodást szentesítettek a közösség és Lengyelország képviselői. Míg a magyarokkal kötött szerződést „történelmi jelentőségű” áttörésnek nevezte a világsajtó, a varsói aláírást már nem kísérte ilyen megkülönböztetett figyelem, sőt az óvatosabb elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a politika ebben az esetben megelőzte a gazdaságot. önmagában is fontos politikai lépésnek számít, hogy az EGK kötelezettséget vállalt a két szocialista országot sújtó diszkriminatív intézkedések megszüntetésére. Az sem volt titok, hogy Magyarország esetében az gyorsította fel az évek óta húzódó tárgyalások menetét, hogy erőteljes fordulat kezdődött a magyar belpolitikai életben, Az akkori előrejelzések viszont Csehszlovákiának adták a legtöbb esélyt arra, hogy következő szocialista országként megegyezésre juthat a Közös Piaccal. A reformokkal szemben táplált csehszlovák idegenkedés és a lengyel változások azonban felborították a sorrendet. Varsó lett a következő, s a hangsúly is eltolódott: már nem az összeurópai együttműködés, a közös európai otthon létrehozásiát elősegítő lépésnek minősül a megállapodás, hanem annak a politikának a része lett, amellyel a Nyugat a magyar és a lengyel reformfolyamatok esélyeit igyekszik javítani. A két megállapodás között nincsenek érdemi eltérések. Magyar részről már jelezték, hogy a tavalyi megállapodás — mai szemmel nézve — nem támogatja eléggé a nyitást, bizonyos pontjait újra kellene tárgyalná. A legfontosabb az lenne, hogy a mennyiségi korlátozásokat már 1990. január 1-jétől szüntetnék. (A szerződésbén ezt 1995. december 31-ig, a lengyel árukat sújtó diszkrimináció feloldását 1994-re vállalta a közösség). Budapest speciális vámkönnyítéseket is szeretne elérni, de a lengyel szerződés sem tartalmaz ilyen kitételeket. Egyelőre csak egy konkrét előnyt lehet várni a varsói csatlakozástól. A megállapodás keretében az EGK jelentős élelmiszersegélyt kíván Lengyelországnak nyújtani, s mivel a Közös Piac most nem rendelkezik feleslegekkel, az ígért élelmiszert Magyarországtól tervezik megvásárolni. A magyar Országgyűlés meghívására hazánkba látogatott a Kanadai Szenátus Európa (Bizottságának küldöttsége. A Terry Clifford elnök ,(b. 1.) vezette delegáció szeptember 20-án Tahitótfalura látogatott, ahol megtekintették az erdélyi menekültek számára épülő családi házakat. Képünkön a vendégek, égy már elkészült ház előtt A közélet hírei Búcsúdal Egy vietnami katona szeptember 22-én gitáron játszik él egy búcsúdalt, társai pedig énekelnek — azután, hogy megkezdődtek a vietnami csapatkivonások Kambodzsa területéről Németh Miklós fogadta Gerhard Schürert Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke tegnap hivatalában fogadta Gerhard Schürert, az NDK miniszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét. A megbeszélésen részt vett Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke. Ott volt Gerd Vehres, az NDK magyarországi nagykövete. Magyar-osztrák határesemény-bizottság A határeseményeket kivizsgáló magyar—osztrák bizottság szeptember 19-től 22-ig Bécsben megtartotta soron lévő, 40. ülésszakát. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Sztankovics Imre nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, az osztrákot pedig dr. Helmut Zwettler, a Szövetségi Belügyminisztérium miniszteri tanácsosa vezette. Pozsgay Imre tájékoztatója Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, államminiszter péntek délután a Központi Bizottság székházában a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, az eredményeket rögzítő megállapodásról tájékoztatta az MSZMP-tag országgyűlési képviselőket. Megyei tanácselnöki értekezlet Tegnap a Belügyminisztériumban Horváth István miniszter elnökletével a megyei tanácsok elnökei megvitatták a szociálpolitika 1990—1992. évekre vonatkozó elképzeléseit: ezeket Cse- hák Judit szociális és egészségügyi miniszter ismertette. Az értekezleten Verebé- lyi Imre belügyminiszterhelyettes előterjesztésében részletesen áttekintették és megerősítették az új önkormányzati törvény szabályozási koncepcióját, amely a közeljövőben széles körű társadalmi vitára kerül.
