Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

2 Somogyi Néplap 1989, szeptember 18., hétfő Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom Parlamenti küldöttség az Egyesült Államokban (Folytatás az 1. oldalról.) rancia szükségességére hívta fel a figyelmet, s arra, hogy különböző világnézetű em­berek is cselekedhetnek kö­zösen. Abból, hogy ezek az emberek most eljöttek, ér­zékelhető, hogy nyugalmat teremtő, de ugyanakkor ra­dikális és kérlelhetetlen lesz a politikai átalakulás ha­zánkban. — Mi, értelmisé­giek még nem tettük meg a fordulatot — mondotta. — De bizonyos értelemben a nép már igen, s ez esetben követnünk kell a népet és nem követésre felszólítani. A mozgalom elhatárolja magát attól a szociális de­magógiától, amely megfe­ledkezik arról, hogy nemez a kormányzat, nem ez a re­zsim hozta a válságot az or­szágra — emelte ki. Ennek a kormányzatnak és parla­mentnek egyvalami jutott osztályrészül: görnyedni az elődök Öröksége alatt és a nép bizalmáért kapaszkodni, s kitartani addig, amíg ki­kristályosodott politikai in­tézmények lesznek hazánk­ban. Az országgyűlésnek egyet kell még tennie: meg­alkotni azokat a törvénye­ket, amelyek átvezetnek a szabad választásokhoz, a jogállam, az alkotmányos­ság európai értelmű megte­remtéséhez. A mozgalom eh­hez is támogatást kíván nyújtani. Pozsgay Imre végezetül arról szólt, hogy a DMM el­határolja magát mindenek­előtt azoktól, akik a vissza­rendeződést akarják, ám azoktól is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérdekük szerinti értéke­ket tudják felfedezni. Az alakuló ülést távirat­ban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök leve­let küldött az alakuló köz­gyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban a politikai, tár­sadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges meg­nyilatkozás és egyes politi­kai csoportok a hatalom ki­zárólagos megragadására tö­rekszenek. Magyarország a több mint egy éve megnyílt út elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a he­tekben, illetve napokban dől el, hogy ki tudjuk-e hasz­nálni páratlan történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy olyan konfliktusok so­rozata tör ki, amely belátha­tatlan időre visszaveti fejlő­désünket, eltorlaszolja szá­munkra Európához és a vil­iághoz vezető utat. Ebben a helyzetben örö­mömre szolgál egy olyan po­litikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefo­gást és egységet tűzte zász­lajára, s a békés átmenet­re mozgósít — írta a kor­mányfő. A nagygyűlés résztvevői elfogadták az alapító nyilat­kozatot, valamint az ideig­lenes működési szabályza­tot. A mozgalom ideiglenes elnökévé közfelkiáltással Pozsgay Imrét választották meg. Az elnökség tagja lett Bihari Mihály egyetemi ta­nár, Király Zoltán ország- gyűlési képviselő és Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság elnöke. Á főtitkári teendőket Gazsó Ferenc egyetemi tanár lát­ja el. Az Egyesült Államokban tartózkodó magyar parla­menti küldöttség szombaton az amerikai magyarság egyik központjába, New Brunswickba látogatott. A New York közelében lévő egyetemi városban, amely­nek számos magyar lakója van, a küldöttség megtekin­tette a Szent László temp­lomot és a gyermekek ma­gyar nyelvoktatását. Megis­merkedett az idén felavatott tágas, korszerű magyar kul­turális központtal, amely az amerikai magyarság ado­mányaiból épült fel. Molnár Ágoston professzor, az Ame­rikai-Magyar Alapítvány elnöke, a központ igazgató­ja köszöntötte a vendégeket, akiket üdvözölt John Lynch, New Jersey állam szenátora, a város polgármestere is. Később a delegáció, meg­hívásnak eleget téve, Ce­dar Grove-ban részt vett az Amerikai Magyar Szö­vetség (AMSZ) igazgatóta­nácsának ülésén. Az AMSZ magyarok ezreit tömöríti. Az ország tizennégy államá­ban működnek tagszerveze­tei, amelyek javarészt kép­viseltették magukat az ülé­sen. Dömötör Tibor refor­Zalai vélemények választás után MUOSZ-közgyűlés Az első nap végén — szombaton este — gördülé­kenynek ítélte a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének tanácskozását Baló György, a szervezet elnöke, aki már a közgyűlést indító felszólalásában dióhéjban összefoglalta azokat a gon­dolatokat, amelyek mentén azután az eisö nap vitája ki­bontakozott. A MUOSZ el­nöke elöljáróban hangsú­lyozta; a szövetségnek vala­milyen formában együtt kell maradnia, működnie kell, s erre több változat is kínál­kozik, így — mind mondot­ta — elképzelhető az or­vosokéhoz és az ügyvédeké­hez hasonló kamarai forma, de lehetséges egy olyan új­ságírószövetség is, amely ér­dekvédelmi, érdekképvise­leti feladatokat ellátva, egy­fajta szakszervezeti tömörü­lésként tevékenykedik. Baló György szólt az u,l- ságíróképzés gondjairól, va­lamint az etikai problémák­ról is, Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: az etikai ügyek, eljárások szaporodá­sával szinte végveszélybe került a szakma presztízse, s ennek a folyamatnak csak az újságírói önkontroll szab­hat gátat. Végezetül hangsú­lyozta: olyan szabad sajtót képzel el, amelyben nincse­nek monopóliumok és pa- pirkontingensek, s minden tekintetben megvalósul az esélyegyenlőség. Számos felszólaló érintette o megyei lapok ügyét. Álta­lános nézet volt: tarthatat­lan állapot, hogy az ország vidéki lakossága — azaz a népesség négyötöde — ki­zárólag az MSZMP orgánu­maiból tájékozódjék mind a szűkebb régiójában, mind az ország belpolitikai életé­ben történtekről. Felvető­dött: a MUGSZ létrehozhat­na egy kuratóriumot, amely erre a célra elkülönített alapból finanszírozná a vi­déken induló független la­pokat. Hegyei szervezetek állásfoglalása A MUOSZ Komárom megyei szervezete tiltakozott a MUOSZ-elnökség augusztus 6-án kelt állásfoglalása ellen, az MSZMP megyei lapjainak további sorsát Illetően. Ezt a közgyűlés előtt megvitatta tizennégy megye képviselője — az észak-dunántúli régió (Győr-Sopron, Komárom, Fejér, Veszprém és Vas megye tartozik idg), továbbá Tolna, Sza- bolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Csongrád, Baranya, Zala és Somogy megye — elfogadta á következő nyilatkozatot: A megyei lap legyen önálló gazdasági és szellemi mű­hely. Se az MSZMP Központi Bizottsága, se megyei bi­zottságai ne dönthessenek a megyei lap kollektívájának megkérdezése nélkül sorsukról. Egyetlen párt se sajátíthassa ki a hagyományosan kialakult megyei, területi és városi médiákat, azokat a nemzeti hírközlő szervezetek részeként kezeljék. A MUOSZ közgyűlése a nyilatkozatot támogatja. Lapzarta Tegnap a késő esti órák­ban hosszadalmas jelölési és választási procedúrát kö­vetően megválasztotta veze­tő szerveit és tisztségviselőit, valamint elfogadta új alap­szabályát és etikai kódexét a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének közgyűlé­se. Baló György, akit a jelen­levő küldöttek túlnyomó többsége szeretett volna to­vábbra is megnyerni az el­nöki tisztségre, nem vállalta a jelölést többszöri felszólí­tásra sem. Elmondta többek között, hogy mivel új mun­kát vállalt az MTV2 igaz­gatójaként, ezért etikailag támadható és összeegyeztet­hetetlen lépésnek tartaná, ha továbbra is a MUOSZ elnökeként tevékenykedne. Az elnöki tisztség ellátá­sára három javaslat került fel a jelölőlistára: Eötvös Pál, Róbert László és Szán­tó Péter. A jelenlevő 193 kül­dött közül 106-an Róbert Lászlót választották meg a MUOSZ elnökének. Főtitkárnak Bencsik Gá­bort, a Nők Lapja munka­társát választották meg. A Zala megyei 2. számú országgyűlési választókerü­letben szombaton megtartott időközi képviselőválasztás győztese, a? Ellenzéki Vá­lasztási Koalíció jelöltjeként indult dr, Marx Gyula va­sárnap délelőtt Zalaegersze­gen átvette képviselői meg­bízólevelét. Az újdonsült honatya az ünnepi aktus után a következő nyilatko­zatot adta az MTI tudósító­jának: — A választás eredménye újólag bizonyította, hogy az emberek gyökeres változás­ra vágynak. S ezt elsősorban az ellenzéktől remélik Biz­tos vagyok benne, hogy szombaton nem programok­ra szavaztak, ennek az ide­je alighanem csak az álta­lános választás idején jön majd el. Egyébként most már nagyjából körvonalazó­dik, hogy hozzávetőleg mi­lyen erőkkel kell majd szá­molnia az új kormányzat­nak. Egyértelmű, hogy a kommunisták nélkül nem le­het kormányozni ezt az or­szágot, s nem is lenne he­lyes, ha őket kikapcsolnánk a kormányzati felelősségből. A szerintem eddig jól po­litizáló ellenzéken sok mú­lik a hőn óhajtott békés, konstruktív átmenet meg­valósításában. Képviselő­ként ehhez igyekszem majd hozzájárulni. Tapasztalataim szerint ugyanis az állampol­gárok elutasítják az erősza­kos megoldást, sőt még a túlságosan radikális hango­kat is félve veszik tudomá­sul. Heves István, az MDF zalaegerszegi szervezetének elnökségi tagja az Ellenzé­ki Választási Koalíció vá­lasztási kampányának szer­vezője kijelentette: — Számítottunk arra, hogy már az első fordulóban je­löltünk javára dől el a küz­delem. Reményeinket első­sorban arra alapoztuk: az emberek tisztában vannak azzal, hogy kiknek „köszön­hető” az elmúlt 40 év csőd­tömege. Természetesen az is nyomott a latba, hogy dr. Marx Gyula és családja köz- tiszteletnek örvend, orvosi tevékenységét, életvitelét jól ismerik. És — azt hi­szem — az is jócskán hoz­zájárult a sikerhez, hogy az MDF Zalaegerszegen már töbh eredményes akcióval letette névjegyét- A válasz­tási győzelem megerősített bennünket abban, hogy amit csinálunk a? jó, elfo­gadják, sőt támogatják a? állampolgárok; Győrjíy István, a Népért, Nemzetért Választási Szö­vetség jelöltje elmondotta: — Nem vagyok csalódott, bár kedvezőbb szavazat- arányra számítottam. A leg­főbb tanulságnak azt tar­tom, hogy ha az MSZMP nem válik programpárttá, akkor mindenütt hasonló kudarc érheti. Figyelembe véve, hogy több mint 6 ez­ren szavaztak rám, az o kép­viseletüket én úgy kívánom ellátni, hogy saját eszkö­zeimmel — természetesen nem kritikátlanul — támo­gatom Marx doktort. A vá­lasztókerület gondjait ala­posan megismerve ugyanis úgy látom, hogy közös ér­dek a képviselő minél ered­ményesebb parlamenti tevé­kenysége, Varga László, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságá­nak tagja, Zala megye ta­nácselnöke úgy vélekedett: — Az eredményből mér­tékadó politikai következte­téseket lehet és kell levon­ni. Az általános választáso­kon például mindenképpen sokkal mélyebb, átfogóbb agitációt kell majd kifejteni a jelöltjeink mellett. Örü­lök, hogy a szavazáson részt vettek száma miatt n«m kell pironkodnia a megyé­nek. Dr. Schein István, az MSZDP jelöltje egyértelmű választási vereségnek köny­velte el a mindössze 8,39 százalékos eredményt, mond­ván: ez azt is jelzi, hogy a Szociáldemokrata Pártnak egyelőre még csekély a bá­zisa Zalaegerszegen és kör­nyékén. Dr. Kustos Lajos, Zala­egerszeg tanácselnöke sze­rint a bizonyos értelemben előrelátható eredmény a népakaratot fejezi ki és ez tiszteletet parancsol. Alapo­san elemezni, mérlegelni szükséges a társadalmunk­ban zajló küzdelmet és fo­lyamatokat, s a levont kö­vetkeztetések felhasználásá­ra épülő politikai környeze­tet kell kialakítani — mon­dotta. mátus püspök, az AMSZ or­szágos elnöke, Beke Imre, a végrehajtó bizottság elnöke és dr. Haraszti Sándor, az igazgatótanács elnöke üd­vözölte a magyar Országgyű­lés küldöttségét. A tanács tagjait Szűrös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke tájékoztatta a magyar- országi bel- és külpolitikai fejleményekről. Majd mind ő, mind a küldöttség többi tagja (Kürti László refor­mátus püspök, Márton Já­nos, a Magyar Néppárt ügy­vezető elnöke és Nagyiványi András, a VillanyszerelŐ- iparí Vállalat vezérigazgató­ja) válaszoltak a feltett kér­désekre. Az amerikai ma­gyar vezetők többek között a magyar kormány egyház- politikájának változásairól, a szomszédos országokban élő nemzetiségek sorsáról, a gazdasági helyzetről és a magyar semlegesség kilátá­sairól érdeklődtek. A beha­tó eszmecsere után vendé­gek és vendéglátók a közeli Passaic-ban közösen meg­koszorúzták a magyar sza­badságharcos emlékművét. A város parkjában álló szo­bor a Rákóczi-szabadság- harc, az 1848-as és az 1956- os események hőséinek az emlékműve: szoboralakjai az 1956-ból ismert, lyukas zász­lót emelik magasba. Este az AMSZ igazgatóta­nácsa szívélyes hangulatú fogadást és vacsorát adott a magyar Országyűlés küldött­ségének tiszteletére. A delegáció vasárnap New Yorkhan látogatást tett Var­ga Bélánál, a háború utáni magyar nemzetgyűlés elnö­kénél, A küldöttség mától Wa­shingtonban tárgyal az ame­rikai kormány és a törvény- hozás vezető személyiségei­vel. Az első napok New York-i tárgyalásait összegezve Szű­rös Mátyás elmondta az MTI washingtoni tudósítójának, hogy mind a külpolitikai ta­nácsban, mind a vezető üz­letemberekkel' tartott talál­kozójukon élénk érdeklődést és rokonszenvet tapasztal­tak. Igen kedvező a vissz­hangja az NDK-menekültek kérdésében hozott magyar döntésnek — azt a szuvere­nitás tanújeleként értékelik. Az üzletemberek tudakozód­tak a bel- és a gazdaságpo­litikai reformokról, a lelje- tőségekről, ám egyúttal ta­pasztalható volt az is. hogy várakozó állásponton van­nak. Magyar részről ezért fontosnak tartották hangsú­lyozni, hogy az idő komoly tényező: sürgetően szükséges az együttműködés szélesíté­se, a működőtőke bevonása. Henry Kissinger volt kül­ügyminiszter, akivel a ter­vezettnél is hosszabb eszme­cserére került sor, ugyan­csak rokonszenvvel nyilat­kozott a magyarországi vál­tozásokról. Szűrös Mátyás­sal folytatott megbeszélé­sén a Szovjetunió helyzete, Mihail Gorbacsov pozíciója, az NDK-menekültek ügye, általában a német kérdés és a magyar semlegességgel kapcsolatos elgondolások ke­rültek többek között napi­rendre. Henry Kissinger nézete szerint Magyarország hosz- szghb távon finn vagy oszt­rák jellegű semleges státust szerezhet. Lényeges minden­esetre, hogy egy ilyen válto­zás a Szovjetunió számára elfogadható legyen­Németh Miklós az NDK-sokról Az emberiesség nevében engedtük meg a határátlé­pést több mint 10 ooo áttele­pülni kívánó NDK-állam- poigárnak, s ezzel megol­dottunk egy feszültség- és aggodalomterhes helyzetet. A Bild am Sonntag című he­tilap legújabb számában ez­zel a megállapítással kezdi nyilatkozatát Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnö­ke. — önálló, szuverén dön­tésünk meghozatalakor két megfontolás vezérelt ben­nünket: 1. Az önzetlen fele­baráti szeretet erkölcsi pa­rancsa. 2. Az a kötelezett­ség, hogy érvényesítsük az alapvető emberi jogokat. — Ebben a nehéz dönté­sünkben segített bennünket a magyar nép együttérző magatartása és mély ember­sége, de éppúgy hazánk egy­házai is, amelyeknek ezért szívből jövő hálámat feje­zem ki, Tudjuk, hogy a lé­nyegi problémát nem oldot­tuk meg, de ennek kulcsa nem a mi kezünkben van. Ezt a kérdést csakis a két német áüam rendezheti, mert kizárólag ők az illeté­kesek ebben. — Az NDK, szövetséges partnerünk eljárásunkért bírálattal Illetett minket. Ám én csak azt válaszolha­tom: Magyarország a hel­sinki megállapodásnak megfelelően nyitotta meg határait. Ha valóban fel akarjuk építeni azt az euró­pai házat, amelyről Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió államfője szólott, akkor nem lehet újra lezárni a határo­kat. Ebben a házban ugyan­is nem lehetnek olyan szo­bák, amelyeket szögesdrót­tal választanak el egymás­tól — állapította meg a Bild am Sonntagban a ma­gyar Minisztertanács elnöke. Karabah blokád alatt! A legalapvetőbb életmű­ködést is komolyan veszé­lyeztető blokád alatt van a Szovjetunióban a Karabah- hegyvidéki Autonóm Terület. Tíz napja nem haladt át vonat a terület egyetlen va­sútállomásán, Sztyepanakert- ben. A terület székhelyére irányuló szállítmányok 30 ki­lométerrel odébb vesztegel­nek Agdam vasútállomásán. Az alternatív szervezetek ha­tására az azerbajdzsán) vasu­tasok nemcsak megakadá­lyozzák a terület és a külvi­lág közötti vasúti forgalmat, de „elveszítettek” két tüzelő­anyagot szállító szerelvényt is. Az üzemanyag hiánya Kara babban mind az örmé­nyek, mind az azerbajdzsá­nok lakta településeken a mezőgazdasági munka fel­függesztésére kényszerítette a betakarításon dolgozókat. Felfüggesztették a személy­autók kiszolgálását benzin­nel, s éppen csak jut vala­mennyi üzemanyag a mentő­autóknak, a tűzoltóknak, a rendőrségnek. Az üzemanyaghiány kö­vetkeztében szigorúan korlá­tozni kell a helikopterek for­galmát is, márpedig az autó­utak szervezett eltorlaszolása miatt a helikopterek forgal­ma nagyon fontos az elzárt helységek ellátása szempont­jából. A Karabahhal szom­szédos vidékekről nem en­gednek át járműveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom