Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

OMOGYi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 220. szám Ára: 4,30 Ft c\ '^^ ^~ 1989. szeptember 18., hétfő ————————————— ................... ■ II——— !■■■! ■ ... .r.. ■ ■—fii — ■■■■ ■ .........'fa-l I * F üggetlen mozgalomként tevékenykednek Hegyegyűlést tartott a Népfront Az új elnök: dr. Kanyar József Gazdag útravalót visznek a somogyi küldöttek a kong­resszusira, ugyanis a Hazafi­as Népfront megy egy ülésé­nek harmincegy felszólalója sok okos javaslattal gazda­gította a megyei bizottság programtervezetét, megfon­toltan bírált és mondta el, hol és miben lehetne kiegé­szíteni a Somogyi Néplap­ban is közölt tervezetet. Ugyanez a nagy érdeklődés mutatkozott meg a népfront megyei testületéinek, kong­resszusi küldötteinek és az Országos Tanács somogyi tagjainak megválasztásakor is. Rostás Károly megyei el­nök nyitotta meg a megye­gyűlést, amelyen részt vett dr. Kukorelli István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának ügyvezető elnöke is. A középiskolás diákotL. hon (a volt oktatási igazga­tóság) nagytermében, most először rendezett megye­gyűlés résztvevői érdeklő­déssel hallgatták dr. Novak Ferenc megyei népfronttit­kár szóbeli kiegészítését, amelyet az előre kiadott írá­sos anyagokhoz fűzött. Le­szögezte — elemezve a je­lenlegi politikai helyzetet —, hogy a megkövült egy- pártrendszert a hazai föld­csuszamlás megrengette, $ ez nem kerülte el a megbíz­ható kiszolgálóvá lefokozott népfrontmozgalmat sem. Az új pártok, szervezetek egyik fele őket is a sutba dobni való politikai intézmények közé sorolja. — Az előző országos ve zetőségünk " fél esztendős helybenjáró6a és saját této- vaságunk révén előbb a szervezetté válás, az átala­kulás esélyeit és következ­ményeit mérlegeltük, majd visszatértünk az 1949-től el­vett, elvesztett népfrontesz- méhez, s a megújulás mel­lett döntöttünk. Erre mond­tak igent az idei tavasztól folyó helyi megújító-meg- erősítő választási gyűlése­ken azok, akik a váro&l, fa­lusi testületeinkben kere­ken 4500-an vállalták önkén­tesen a közösség szolgálatát. Vállalásuk bizonyság, hogy a népfront a megye népes és népszerű mozgalma. Válto­zatlanul jelen vagyunk a települések közéletében. A higgadt, kulturált párbeszé­det, a közvetlen politikai részvételt nemcsak a válasz­tásokkal megteremtő, a pártérdekektől nem befolyá­solt mozgalomra a békés át­menet végigviteléhez na­gyobb szükség van, mint bármikor újkori történel­münkben. A megyei titkár sorira véve a mozgalom tevékenységét, bizonyította, hogy ébren tar­tották a nemzettudatot, s (Folytatás a 3. oldalon) Pórt értekezlet Marcaliban A BELSŐ FORRÁST A LETISZTULÁS KÖVETI Mint cseppben a tenger, úgy tükröződött az MSZMP egészének belső helyzete a szombaton lezajlott marcali városi pártértekezletnek. A pártfórum célja az volt, hogy átfogó képet adjon a város és városkörnyék párt­tagságának véleményéről, mintegy munícióval látva el a terület kongresszusi kül­dötteit. A vita során egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a négy kongresszusi küldött nincs irigylésre méltó hely­zetben. A mintegy húsz hoz­zászóló ugyanis legalább tízféle álláspontot és meg­közelítési módot képviselt. A Münnich Ferenc Társasá­géhoz közelálló „kemény marxista" áramlattól a ra­dikális reformerig jó né­hány eltérő nézet hangot ka­pott. Az értekezlet során a vélemények jottányit sem közeledtek, mert kevés kész­ség mutatkozott a toleran­ciára, mégis a zárszó per­ceire valamennyi résztvevő számára nyilvánvalóvá vál­hatott, hogy nem feltétlenül ellenfelek azok, akik más véleményen vannak. A pártértekezleten dr. Griibl László, a városi párt- bizottság első titkára szá­molt be az 1988-as májusi pártértekezlet óta végzett politikai munkáról, s ösz- szegezte az MSZMP prog­ramnyilatkozat-tervezetével kapcsolatban lezajlott helyi vitákat. Beszámolójából ki­tűnt, hogy a városi pártbi­zottság munkamódszere alapjaiban változott, eltűnt a korábbi túlcentralizáltság, és egy sor formális elem, az ettől remélt eredmény mégis elmaradt, s számos jó kezdeményezés — például a lakóterületi politizáláshoz való átmenetet szolgáló po­litikai központok kialakítása — megtorpant. Számos ön­megújító törekvés futott zá­tonyra a kialakult bizalmi válságban. Ennek okait elemezve az első titkár kiemelte, hogy az országos pártértekezlet poli­tikai döntéseinek egy részén a társadalmi folyamatok gyorsan túlléptek, a párt ve­zetése több kérdésben de­fenzívába szorult. A romló gazdasági helyzet, az élet- színvonal csökkenése, s mindeközben a megfelelő kormányzati döntések el­maradása növelte az MSZMP-vel szembeni bizal­matlanságot is. Hallhattuk emellett, hogy számos mar­cali párttagnak okozott csa­lódást a városi pártértekez­let és a tisztújítás elmara­dása. Mindennek része volt abban, hogy a májusi párt­értekezlet óta a térségben (Folytatás a 3. oldalon.) Balatoni .Ősz Szántódpusztán szomba­ton megnyitották a Balato­ni ősz rendezvénysorozatát. Az idén második alkalom­mal megrendezett szezon­hosszabbító program a há­rom parti megye összefogá­sával készült, s a tó szep­temberi vendégeinek kínál kellemes és hasznos időtöl­tést. A megnyitó színes for­gatagáról és Gellai Imre kereskedelmi miniszterhe­lyettes megnyitójáról szól tudósításunk az 5. oldalon. Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom A magyar társadalom fordulóponthoz érkezeit. Az elmúlt négy évtized bebizonyította a rendszer életképtelenségét, megér­lelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azon­ban még nem kezdődött el — hangsúlyozta Gazsó Fe­renc, a Demokratikus Ma­gyarországért (DMM) elő­készítő bizottságának tag­ja, a mozgalom zásalőbon- tó nagygyűlésén szomba­ton, a zsúfolásig megtelt Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Szólt arról is, hogy nem­csak a visszarendeződés ve­szélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társada­lom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség el­vének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a moz­galom, amely együttműkö­désre törekszik valamennyi jó szándékú és-becsületes ál­lampolgárral. A megnyitó ütán Sinkovits Imre színművész felolvasta a DMM ideiglenes működé­si szabályzatának és alapító nyilatkozatának tervezetét. A működési szabályzat egye­bek közt rámutat, hogy a DMM politikai tömegmoz­galom, tagjai a társadalom békés, demokratikus átala­kítását tartják a legfonto­sabbnak. A mozgalom céljai megvalósítása érdekében he­lyi és országos politikai fó­rumokat, akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munká­jában részt vehetnek más politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is. Ezt követően Pozsgay Im­re államminiszter tartott előadást. Bevezetőjében egye­bek között arról szólt, hogy a Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalom — amely nem uj versenytársként je­lentkezik a politikai színté­ren — nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s a diktatórikus szocializmus­ból, egy áUamszQcialista be­rendezkedésből a demokra­tikus jogállamba, alkotmá­nyos viszonyokra való átté­rést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pár­tokkal — mondotta —, nem kívánja kérdéssé tenni sze­repüket, funkciójukat, új vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Vala­mi mást akar- Tartalmat ad­ni — ha teheti, éppen a néppel összefogva — annak a szándéknak, hogy az is jelen lehessen ebben a poli­tikai átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatlakoz­zon-e. A demokratikus átalaku­lás békés úton példátlan a magyar történelemben, de Kelet-Közép-Európa törté­nelmében is. Ezért ez a moz­galom — elismerve más kez­deményezések jelentőségét — mindenekelőtt új dimen­ziójával kívánja megkülön­böztetni magát a társada­lomban. Cselekvési lehetősé­get kíván teremteni a ma még hallgató népnek, hi­szen egy lesütött szemmel járó társadalomnál vesze­delmesebb dolog nincs a békés átmenetben. — A DMM — a nemzeti párbeszéd intézményeként — nem sajátítja ki más mozgalmak, párok politikai törekvéseit; egy civil társa­dalom öntudatát' próbálja építeni, az értelmiségre min­dig is jellemző alázattal. Mi azt mondjuk: ifjúság, idő- sek, szegények, tisztes jólét­ben élők és vállalkozók, gondoljuk át együtt, tu- dunk-e magunkon segíteni. Az államminiszter ezután — végigtekintve a székso­rokban ülő, különböző néze­teket valló ismert és isme­retlen hallgatóin — a tole­(Folytatás a 3. oldalon.) Megemlékezés az 1919-es mártírokról Már pénteken elkezdődtek a megemlékezések a So­mogy megyei és a Kapos­vári Direktórium tagjai * ki­végzésének 70. évfordulójá­ról. Kaposváron a Tóth La­jos Általános Iskola, a Szal­ma István Általános Iskola, az Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola, Igáiban a helyi általános iskola falán talál­ható emléktábláknál tiszte­legtek a mártírok emlékére. A megyei Demisz a Nándas- di erdőben tartott megemlé­kezést. Tegnap délután a megye- székhelyen folytatódtak az ünnepi megemlékezések. A Latinca téren a Latinca Sán­dor munkásőregység emlé­kezett meg névadójáról. Lendvai Péter, a kaposvári ipari szakközépiskola tanu­lója Hamburger Jenő „La- tinca-ballada című versét szavalta el. Turbék János egységparancsnok-helyettes megemlékező szavai után a munkásőrök koszorút helyez­tek el a névadó szobránál. Ezután a Mártírok terén folytatódott az ünnepség. Felső-Nemes Norbert, a Ren­dezvényiroda munkatársa Jan Kostra „Siratóének” cí­mű versét mondta el, majd állami és társadalmi szerve­zetek helyezték el a tiszte­let koszorúit. A megyei párt­bizottság nevében Kávé Ist­vánná és dr. Fenyő István, a városi pártbizottságtól Mi- halics Veronika és Bogdán Ottó, a megyei tanácstól Meitczger Istvánná és Stier Sándor, a városi tanácstól Vidák Gizella és Széles Jó­zsef helyezett él koszorút a szoborcsoport talapzatánál. Eljött ifjabb Tóth Lajos és családja is, hogy koszorút helyezzen el, majd a Latin­ca Sándor munkásőregység nevében Marosi János egy­ségparancsnok és Turbék János egységparancsnok-he­lyettes koszorúzta meg a szoborcsoportot. F. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom