Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ___________Somogyi Néplap__________ 1 989. augusztus 12., szombat Híre kell a tőzsde? A tűzijáték tudománya Egyszer már volt magyar tőzsde, amelyet 1864-ben alapítottak s nyolc évtizeden át működött, túlélt két világháborút, végül 1948-ban megszüntették. Mostanában sűrűsödnek annak jelei, hogy •ismét lesz magyar tőzsde. A gazdasági reformbizottság programtervezete abból kiindulva, hogy a piacgazdaságnak az ár- és munkaerő- piac mellett a tőkepiac is nélkülözhetetlen tartozéka, szükségesnek minősítette a tőzsde működési feltételeinek már ez évi megteremtését s 1990-től kezdve a tőzsde tevékenységének fokozatos fejlesztését. A tőzsde létrejöttére utaló további jelzés: a szakemberek már javában dolgoznak azon a törvénytervezeten, amely az értékpapírpiaci tevékenységet, a tőzsde szervezetét, működésének feltételeit határozza meg. Az értéktőzsdéhez vezető út 1989-ben azzal nyitódott ' meg, hogy újból lehetővé vált közületek és magánszemélyek által vásárolható, 3 —5 évre szóló hitelt megtestesítő kötvények kibocsátása. Az esztendők múltával új értékpapírfajták — letéti jegy, kincstárjegy — bővítették a választékot, az utóbbiak az 1—3 éves lejáratú, valamint a néhány hónapos befektetések lehetőségét nyitották meg. A tőkepiac létrejöttének további jelentős lépése a tőke- és értékpapír- piac másik fontos „áruját”, a tőkejuttatást és a tulajdont megtestesítő részvényt élesztette újjá, a társasági törvény pedig a tőkeáramlás, a tőkemozgás, a tőkeátcsoportosítás vállalkozásformáit teremtette meg. Ez utóbbi révén az idei évtől a magánszemélyek számára is lehetővé vált részvények vásárlása. Az elmúlt hét esztendőben csaknem 30 milliárd forint értékű több száz kötvényt, 1988 tavaszától az év végéig 14 milliárd forint névértékű, 3—6—9 hónapos futamidejű kincstárjegyet és 6,4 milliárd forint értékű letéti jegyet bocsátottak ki. A bankreform keretében majd kéttucatnyi régi és új üzleti bank lett részvénytársaság több tízmilliárdos alaptőkével. Az elmúlt évben s még még inkább az ideiben az rt. lett a vállalatgyarapítás és az átalakulás leggyakoribb formája. A régi és új rt.-k összesített alaptőkéje jóval túlhaladja az 50 mil- liárdot. Igaz, hogy a részvénytársaságok többsége zárt alapítású, a részvényeket az alapítók egyelőre nem értékesítik. Mindent egybevetve a különféle értékpapírok együttes névértéke a 100 milliárdhoz közelít. Van értékpapír-forgalom, vannak már értékpapír-kereskedelemben közreműködő, megbízásokat teljesítő tőzsdeügynökségek (bróker- ségek), s bár értékpapír- tőzsde még nincs, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendszeresek a tőzsdenapi találkozók, amelyeken a bankok, pénzintézetek, brókercégek megbízottai, úgynevezett alkuszai elsősorban kötvényeket adnak- vesznek. A tőzsdéhez vezető fejlemények összefoglalásával a tőzsde — majd mindannyiunk számára elvont — fogalmát, tőkepiaci szerepét kívántuk érzékeltetni. A tőzsde ugyanis az értékpapír-, a tőkepiac csúcsszerve, az a hely, ahol a forgalomban levő értékpapírok közül csak kevéssel, a legnagyobb értékvolumenűekkel, a legnagyobb forgalmat ígérőkkel koncentráltan kereskednek. Az értékpapírtőzsdének két alapfunkciója van: befektetési lehetőségeket biztosít a szabad tőkének, a pénzmegtakarítások számára; a már működő részvény - társaságok számára pedig a külföldi tőkeszerzés — beleértve a működő tőke bevonásának — lehetőségét nyújtja. Szakmai körökben igen sokan a tőzsdétől várják az eszközök jobb — a hatékonyság által orientált — elosztását, s ennek eredményeként a gazdaság, a termelés szerkezetének ugyancsak a hatékonyság jegyében való korszerűsödését. Mind a tőzsde, mind a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelem a gazdaság társadalmi nyilvánosságát szolgálja. A várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerülő értékpapírtörvény tervezete előírja az értékpapír-kibocsátás nyilvánosságfeltételeit, az úgynevezett kibocsátási tájékoztató adattartalmát s a vállalat éves gazdasági eredményeinek, mérlegének sajtóban való rendszeres közzétételét. A tőzsdére való bekerülésnek, a részvények befogadásának és jegyzésének, forgalmazásának különösképp szigorúak a feltételei. Ezt példázza, hogy a Tungsram Rt. külföldi tulajdonba került részvényeit a befektető pénzintézetek egyelőre pihentetik, s ha az elkövetkező három évben a korábban több kontinensen ismert Tungsram gazdasági eredményei bizalmat ébresztőek lesznek, akkor, vagyis a következő évtized első esztendeiben jegyeztetik be a nyugati tőzsdéken. Az értékpapírtőzsde elsősorban azokról és azoknak a vállalatoknak, cégeknek nyújt információt, amelyeknek részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. A saját részvények, értékpapírok árfolyama, annak alakulása a vállalat piaci megméretését, értékelését fejezi ki, s ez a piaci érték egyaránt több és kevesebb lehet a vagyonmérlegben szereplőnél. A tőzsdei árfolyamok alapján a vállalatok üzleti és fejlesztési döntéseket hozhatnak. Nem véletlenül honosodott meg a tőzsdei barométer kifejezés. Valószínűsíthető, hogy 1990-ben lesz már magyar tőzsde, megfelelő elhelyezkedésekkel, technikával, frissen képzett fiatal szakemberekkel, alkuszokkal, egyszóval rendelkezik mindazzal, ami a tőzsdéhez kell. Azok számára, akik tudják, hogy a hajdani Budapesti Áru- és Értéktőzsde — a Tv által használt Szabadság téri épülettömbben székelt. Az új tőzsdéhez nem kell sem palota, sem tornaterem nagyságú helyiség, a mai korszerű tőzsdék tulajdonképpen elektronizált irodák, amelyek az alkuszok és az úgynevezett piaccsinálók egyidejű jelenlétét sem igényli, az üzletek számítógépeken köttetnek. Tehát jövőre már újra lesz budapesti értéktőzsde, de további esztendők kellenek majd ahhoz, hogy elegendő volumenű, összegű régi és új, forgalomképes értékpapírok piacra kerüljenek s a tőzsdének bőven legyen „árualapja” — mindenekelőtt részvénye —, amely- lyel a forgalmazás, a kereskedelem folyamatossá válhat. Egy-egy nagyobb tömegszerencsétlenség — legyen az légi katasztrófa, hajóelsüly- lyedés, vonatkisiklás vagy gépjárművek tucatjainak egymásba rohanása — mindig az éppen aktuális közle kedési ágat láttatja a legveszélyesebbnek. Pedig már évtizedek óta jól kialakult sorrendjük van a baleseti gyakoriságoknak az életben maradási esélyeknek. Az utazás viszonylagos biztonsága szempontjából a vasút a középmezőnyben foglal helyet, miután — a statisztikai adatok tanúsága szerint — a légi közlekedés követeli a legkevesebb áldozatot, a közúti pedig a legtöbbet (természetesen az utazásokon részt vevők száma és a megtett kilométerek arányában). Érdekes tendencia, hogy míg korábban a légi katasztrófák csaknem minden résztvevője elpusztult, napjainkban egyre gyakoribbak az olyan balesetek, amikor jelentős számú a túlélő. A vasúti szerencsétlenségek történetében ritkaság az Augusztus 20-a legnépszerűbb látnivalója Budapesten a tűzijáték. A színpompás szórakozás — amelyet Kínában a puskapor felfedezése nyomán már i. e. 2000 évvel ismertek — Európába a 14., Magyarországra a 17 —18. században jutott el. Uralkodók, nagyurak kerti mulatságait koronázták meg vele. A reformkorszak elején már a vagyonosabb polgárok is megengedhették maguknak, hogy családi ösz- szejöveteleik, szüreti mulatságaik fényét emeljék vele. A pompás látványosság ugyanis nem volt olcsó szórakozás. Amikor Ferenc József Pestre érkezését 1857- ben tűzijátékkal ünnepelték, tízezer akkori forintot fizettek érte. Ezt a tűzijátékot az osztrák Sturver tűzszerész állította össze, csakúgy mint azt, amelyet 1867-ben rendeztek Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázásakor. A tűzijátékok megfelelő tartályokba (hüvelyekbe) préselt lisztfinomságú vegyi anyagok egyenletes keverékei. Tartalmaznak égő, a könnyű égést biztosító oxidáló és lángfestő anyagokat. Egy részük még hajtóanyagként fekete füstös lőport, ezenkívül a préseléshez szükséges kötő-, és az égést lassító anyagokat is foglal magába. A tűzijátékszerek fény- és mechanikai hatásuk alapján világító-, szikratűz- és hajtókeverékek néven csoportosíthatók. A világító keverékek mindegyikében van oxidálószer (és lángklorát, -nitrát), égő anyag (kén, foszfor, gyanta stb.) és Iángszínező olyan totális katasztrófa, mint amilyen ez év júniusában fordult elő a Szovjetunióban, az Ural-hegység- ben. Ismeretes, hogy hatalmas gázrobbanás történt a vasút közelében húzódó vezetéken, éppen akkor, amikor a robbanás térségében két, utasokkal teli személy- vonat haladt el. Több mint kétszáz halottjával és a mintegy 1200 (!) sebesültjével alighanem ez volt a vasúti közlekedés történetének legnagyobb katasztrófája. Képünk, a döbbenetes fotó, egy kevésbé tragikus vasúti szerencsétlenségről ad számot, amely ez év májú1 12-én történt az Egyesült Államokban, Kaliforniában Szinte hihetetlen, hogy a íe- hervonat 56 vagonjának ki siklása csupán két emberéletet követelt, igaz, hogy három ház teljesen romba dőlt, másik tízben jelentős károk keletkeztek, amikor a homokkal töltött vagonok a töltésről lefordultak. (stroncium-, bárium-, nátriumnitrát). Ez utóbbi fémsók a lángot a rájuk jellemző színűre festik, például a stroncium vegyületek kár- minpirosra, a bárium sói zöldre, a káliumé téglavörösre stb. A világító tűzijáték-keverékek egyike a ben- gáli- vagy görögtűz. Lassú, nyugodt, színes világító lánggal ég, és emiatt például Az ipar új szerkezeti anyagai, a korszerű kerámiák forradalmi jelentőségűek, ezek szervetlen és nem fémes anyagok, amelyek belső szerkezetét tudományos beavatkozással bizonyos célokra optimálisan alkalmassá tették. Elsősorban különféle oxidokról, nitridekről, kar- bidokról, boridokról, valamint ezek elegyéről van szó. Nagyarányú felhasználásuk magyarázata olyan különleges tulajdonságaikban rejlik, amelyek más anyagoknál ismeretlenek, vagy legalábbis nincsenek olyan mértékben kifejlődve, mint ezekben. Kivált a magas hőmérsékletekkel szembeni ellenállóképesség, a kopásállóság, a hőszigetelő képesség és az oxidációval, illetve korrózióval szembeni állékonyság teszik olyan értékessé ezeket a szerkezeti anyagokat. S e tulajdonságok némelyikükben egész különleges kombinációkat A citrusfélék családjába tartozó Murraya paniculata cserjének a gyökerét a hagyományos kínai orvoslás ősidők óta alkalmazza fájdalom ellen, de fogamzás- gátló és elhajtószerként is. A skóciai glasgow-i Strathclyde Egyetem kutatói most meghatározták a gyökérben található hatóanyag vegyi szerkezetét, s állatkísérletekben vizsgálták, hogy ez miképp akadályozza meg a megtermékenyülést. Megálépületcsoportok, színházi díszletek megvilágítására alkalmazzák. A második fajta tűzijátékszernek, a szikratűznek vagy „kínai tűz"-nek szikráit elégő fémrészecskék (vas, alumínium, magnézium) okozzák. > A tűzijátékok harmadik csoportját alkotják a szenei, ként, salétromot és lőporlisztet is tartalmazó hajtőkévé rékek. A lőporliszt itt nem mint „dobó töltet" szerepel, hanem az alapanyag egyik fontos alkatrésze, s az a feladata, hogy a belőle fejlődő gáz az égő anyagokat változatos, aktív mozgásra késztesse. A világ sok városában ünnepelnek valamilyen történelmi eseményt tűzijátékkal, így Moszkvában a május elsejét, Párizsban a forradalom évfordulóját, július 14-ét, Budapesten Szent István napját. Képünkön: Madridban a csillagászati nyár beköszöntését ünnepük tűzijátékkal. is alkotnak, amelyek lehetővé teszik mindeddig sok gondot okozó műszaki problémák megoldását. Ilyen kombináció például a jó hővezető- és az elektromos szigetelőképesség párosulása, ami nígv teljesítőié vű számítógépekben. vagy például a savszivattyúk csúszócsapagyainak kialakításánál bír jelentőséggel. „Nagy teljesítményű” kerámiák nélkül szó sem lehetne a forrógázos turbinák forgórészeinek előállításáról. Nagy előnyük még az új kerámiáknak, hogy környezetkímélők, és hogy olcsó, mindenütt előforduló nyersanyagokból állíthatók elő. Képünkön egy kerámiai kristályrostról raszteres elektronmikroszkóppal készült felvételt láthatunk. Ilyen whiskerek tömegéből állítják elő a nagy szilárdságú szerkezeti anyagokat, a különlegesen hőálló kerámiákat. lapították: az úgynevezett indolalkaloidok közé tartozó anyag azt gátolja meg, hogy a megtermékenyült petesejt megtapadjon a méhben, s ekként — noha a nemi közösülés fogamzásgátló nélkül ment végbe — megakadályozza a teherbe esést. E cserjegyökér az állatkísérletekben 100 százalékosan hatásosnak bizonyult, s eddig semmiféle mellékhatását nem tapasztalták. Garamvölgyi István KATASZTRÓFAKRÓNIKA „Nagy teljesítményű” kerámiák Fogamzásgátlás — utólag
