Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. augusztus 12., szombat Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK mekéveiben járó fiatal mentőápoló, Pallér Csaba az autó tetejéhez rögzített VM- tartóra. Egészségügyi szak- középiskolát végzett a Mun- kácsyban és egy rokona inspirálta: válassza ezt a munkát. — Minden reggel ott rohant el az ablakunk előtt a kocsija — mondja Csaba. — Kíváncsi lettem a munkájára. Megpróbálom kifaggatni: hogyan készültek fel az égési sérült ellátására. — Naxol? — kérdezem. — Az biztosan van ... — Irix — válaszolja a flakonra tekintve. Van infúziós készlet. Az ampullákban fájdalomcsillapító a sokk ellen. Hallgató, vérnyomásmérő és egy hordozható defibrillátor. No meg steril géz, pólya... A hűtést vajon mivel oldják meg ? Nem faggatom Csabát, mert tudom, hogy a főorvos nem szereti, ha ilyen dolgokban más nyilatkozik helyette. A mentőautó hirtelen fékez. Kiszállok. Végeláthatatlan kocsisor kígyózik az olajos, füstfelhővel takart, felborult jármű mögött. A tűzoltók, a rendőrség teljes készültséggel a helyszínen vannak. Herr Tibor főhadnagy, a megyei tűzoltó-parancsnokság ügyeletes tisztje készségesen tájékoztat. — Siófokról és Kaposvárról nagy erőkkel vonultunk ki. öt fecskendővel sikerült a tüzet lokalizálni. A műhelykocsi — legalábbis annak vélik a felborult járművet — vezetőfülkéje még okádja a füstöt. — Miért késett ennyit a mentő? Hol voltak a tűzoltók? — záporoznak felém a kérdések. — A Somogyi Néplaptól jött? — tudakolja egy fiatalember, aztán hozzáfűzi: — Ha nem írja meg az igazat, hogy egy órát késtek a mentők és a tűzoltók, hogy először szippantókocsival próbálták eloltani a tüzet, aztán egyetlen nyomorul4 fecskendővel bajlódtak, akkor lemondom a lapot. Bizonyítgatom: mi á telefonálás után egy perccel indultunk. A hívás jött későn. A tűzoltóhab lassan átfolyik az autó hátsó felén. Most már én is a mentő után merészkedem. Nincs robbanásveszély ... Dr. Ambrus Mária — mutatkozik be egy törékeny doktornő. — A másik úton jöttem Pestről a kocsimmal, amikor észrevettem a lángoló kocsit. A réten át siettem elsősegélyt nyújtani. Hideg tejjel hűtöttem — j-obb híján — az égett testfelületet és steril kötést tettem rá — magyarázza. A doktornő indulásig segédkezik. Neki ez így természetes. Az infúzió már lassan, csöppökben agadolja az életmentő folyadékot. Az URH-rádión közlik a szolgálatvezetővel: A mentőállomás értesítse a kórház intenzív osztályát! 15 százalékos égési sérült, másod-, harmadfokú égésekkel. Készüljenek a fogadásra! — hallom ismételni a mentőápoló rádiójelzéseit. — Rossz az átjátszás. Nagy a körzet, be vannak árnyékolva az állomások — kiabálja két centire a fülemtől a főorvos. Majd elmagyarázza a segélynyújtás legfontosabb teendőit. — Naxollal kezeltük — mondja és a polcra nyúl. Én már tudom, hogy Irix van a kezében. — Ez is megfelel — szabadkozik, de a további magyarázat elmarad. A beteg csöndes, fájdalma nincs. Az életfunkciói rend-- ben működnek. Az intenzív osztályon megvizsgálják, de mert 'a súlyos égési sérültek ellátására ez az osztály nincs kellőképpen felkészítve, tovább szállítják Pécsre az égési osztályra. Az út várhatóan rázósabb lesz, mert a Mercedes kocsinak fel kell készülnie egy újabb „rohamra”. Dél van. A mentőállomás ebédlőjében csöndben fogynak a falatok. Megszólal a jelzőcsengő. Az ügyeletes fiatalember kanala a leveses tányér szélért koppan. Ki tudja, ma mikor ebédel? Várnai Ágnes Fotó: Jakab Judit Hétfő, reggel hét óra. Álmos, szürke csönd üli meg a megyei mentőszervezet kaposvári mentőállomásának garázsát. A lelépő szolgálatteljesítők már, a belépők még álmosak. Csak a mentőautók fehérje „ugyanaz”, mint az elmúlt nap. Ott állnak glé- dában, kitakarítva, „bevetésre” készen. A főorvos, dr. Szerémy György bemutat bennünket a gépkocsivezetőknek, mentőápolóknak. Tíz autó teljes személyzettel — mentőápoló, gépkocsivezető várja a hívásokat. Közülük négy kocsi és a kísérők 24 órát „futnak” egyfolytában, a többi 8—10—12 órát teljesít. Fekécs Zoltán új ember a szolgálatnál. — Az éjjel két „szülésem” volt — mondja —, szerencsésen végződött mindkettő. Elég volt. Fürdés, borotválkozás, pihenés lesz a program — szaporázza elmenőben. A főorvos minden percet kihasznál, hogy információt adjon. engedelmeskedve működne. Két szigorló orvostanhallgatót mutat be. Bálizs Adrienn és Kovács Zoltán férjfeleség, a helyszíni betegellátással ismerkedik. — Sokkal érdekesebb, de sokkal nehezebb munka ez, mint az osztályos orvosoké — mondja a fiatalember. Dr. Lukácsa Mónika részállásos mentőorvos arcán nem látszik a fáradtság. Szatyorral a kezében várja a lelépést a hét végi 24 órás kivonuló mentőorvosi szolgálat után. — Átlagos nap volt, nyolc esetben hívtak autós balesetekhez — sorolja. A főorvos ennek okán említést tesz a pontatlan hívásokról. — Előfordul, hogy mindössze ennyi az információ: „Az Ikarus belement a Sióba”. És nekünk mennünk kell, kereshetjük a balesetet szenvedett autóbuszt... Dr. Szerémy György nem tartozik a panaszkodó, siránkozó emberek közé. Fegyelmezett és fegyelmet követelő egyénisége szavak nél— A dolgozóknak havonta biztosítani kell két szabadnapot,- szombat reggeltől hétfő reggelig, ha előtte folyamatosan szolgálatban voltak — mondja. Ez munkaügyi előírás. De ahogy a későbbi beszélgetésből kiderül: ennek nehezen tudnak eleget tenni. Besétálunk a szolgálatvezetői szobába. Most még minden csöndes. A jelzőcsengő egyelőre hallgat. Az előtérben fogynak a cigaretták. Előírás, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni. Balikó Mátyás szolgálatvezető füléhez szinte „hozzáragadt” a telefon- kagyló. ö fogadja a hívásokat. Mérei József főápoló, szolgálatvezető segítségével ketten irányítják a mentősök munkáját. A telefonoktól zsúfolt asztal mellett mágneses tábla áll. Színes kis kockák jelzik a kocsik tartózkodási helyét. ■— A megyében tíz mentőállomás teljesít szolgálatot. Egy Kaposváron, négy a Ba- laton-parton, egy-egy Marcaliban, Csurgón, Nagyatádon, Barcson és Tabon. Bevetésre alkalmas autó nélkül nem maradhat a porta — tájékoztat a szolgálatvezető. A főorvos kíséretéről egy pillanatra sem kell lemondanunk. Ügy tetszik, mintha az egész állomás csak az ő egyszemélyes irányításának kül is reguláz. Valószínű, hogy ez a feszített tempójú, precíz munka, a készenléti állapot idegeket marcangoló mindennapisága az oka annak, hogy egyre kevesebben vállalnak orvosi beosztást a mentőszolgálatnál. — öt üres mentőorvosi állás volt a megyében, ebből egy van betöltve — mondja. — Nincs megfelelő jelentkező Kaposvár és Siófok városi mentőfőorvosi állására sem. Jelenleg mindkettőt én irányítom. 270 embert kell „mozgatnom”. A főorvos régi mentős. 1969-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, a véletlen hozta úgy, hogy a mentősöknél kötött ki... Négy és fél évet Pécsen dolgozott, majd elvállalta a siófoki mentőállomás állomásvezető főorvosi posztját. 14 év után jött Kaposvárra. Egy évig ingázott a két1 város között. — Bár a mentőszolgálat munkája a figyelem középpontjában áll, a pálya presztízse mégis alacsony. A paraszolvencia gyakorlatilag nulla. Sok idős ember él a megyében. Örülnek, ha élnek, nem lehet tőlük elvárni, hogy arra is gondoljanak ... A szállításokban 30 —40 százalékot tesz ki az előprogramozott munka; mű- vesekezelés, kontroll, kezelésre történő szállítás. Nyáron az esetfeladat a megyében 4—6 százalékkal nő, míg a Balaton-parton 2—300 százalékkal több az eset. A létszám és a kocsik száma természetesen ugyanannyi, mint a „holt szezonban”. Nappal 43 autó, éjjel 18 teljesít szolgálatot a megyében. Az utóbbiak 24 óráznak. Délután és éjszaka az alapbér után számított műszakpótlékkal dolgoznak az embereink. A mentősök 10 év alatt 13 évnyi munkát végeznek a túlórák miatt. Az előtérben toporgó mentőápolók, gépkocsivezetők ugrásra készen várják a jelzést. Lá kovics János mentőtiszt mélyet szív a cigarettából. 18 éve mentős. Bevallása szerint napi másfél doboz . cigaretta parázslik el az ujjai között. — Ennek a munkának is megvan a szépsége. Az ember mindig tapasztal valami újat — foglalja össze tömören mondandóját. A mentősök nem beszédes emberek. Itt inkább a jól összehangolt mozdulatok, szemvillanások a „beszédesek”. Nyolc óra. A szokásos hétfői vezetői értekezlet most is pontosan kezdődik. Lákovics János a szakszervezetet is képviseli a megbeszélésen. Tőle tudom, hogy májusban újjászerveződött a mozgalom. Mentődolgozók önálló Szakszervezete néven mint ágazati szervezet közvetlenül a SZOT irányítása alá tartoznak. hézségek ellenére csökkent a fluktuáció. Az emberek 80 százaléka szakképzett, többségük munka mellett szerezte meg Pécsen a szakképesítést. A már szakképzett mentősöknek is kötelező az évenkénti továbbképzés, vizsga. Beszélgetés közben dr. Szerémy György tekintete megmegakad a falon levő kék jelzőlámpán, csengőn. — Még nem jelzett — nyugtázza. — Megtekinthetjük a szerelőcsarnokot. Wirth László műhelyvezető próbál műszaki ügyekben jártassá tenni. Nem sok sikerrel. — A csarnok 1970-ben épült — mondja —, akkor óriásinak tűnt, mostanra azonban kinőttük. Pedig a Nysák, az UAZ-ok javítása, karbantartása ugyancsak sok munkát igényel. Az állomás ,szemefénye”, a korszerű betegszállítás négy keréken guruló példaképe, a Mercedes rohammentő még pihen. Mint a megbolydult darázsfészekből, hirtelen rajzanak elő az emberek. Honnan — honnan sem, de ott áll a bejáratnál a „csodakocsi”. A főorvos nem hagy haladékot a gondolkodásra. Azonnal indulunk, egy pérc alatt készek a bevetésre. A tolóajtó zára csattan. Somogybabod felé rohanunk. „Felborult egy katonai teherautó, egy súlyos égési sérült” — ennyi az információ. Kontra Istvánnak, a Mercedes sofőrjének arcáról fotótanulmány készülhetne egy Az eddigi 30 százalék helyett az új rendszerben a megyei tagdíjbevétel 50 százalékát használhatják fel saját céljaikra. Már sikerült kiharcolniuk a 42 órás munkahét 40 órára való csökkentését a nem kivonuló dolgozók számára is. Megtörtént a bérkorrekció. Ennek alapján a kivonuló mentőápolóknak és gépkocsivezetőknek havonta 2000 forinttal nőtt a bérük. Szeretnék elérni, hogy a mentőápolókat is — akárcsak a gépkocsivezetőket — megillesse az öt év után járó égy év kor- kedvezmény. A jelenlegi 200 —220 órás munkaidőt a hivatalosan elfogadott, de be nem tartható 173 órára szeretnék csökkenteni. Az e fölött teljesített órák túlóradíját az alapbértől függően kívánják megállapítani. . — Nem panaszkodhatunk, mert a bérezés tekintetében a többi egészségügyi dolgozóhoz képest nincs lemaradásunk — mondja a főorvos. — Igaz, hogy a szolgálat után itt senki sem „teszi le a lantot”. Általában kiskertekben töltik embereink a második műszakot. Brolly Gábor vezető mentőtiszt 13 éve dolgozik a szervezetnél. Ö is a kapanyél után nyúl a hétvégi telkén, ha átadta váltótársának a szolgálatot. A mentőszolgalatnál a nelélektani teszthez, amely a figyelem mimikáját hivatotr reprezentálni. A hosszanti, mély barázdák megkeményednek arcán. Szája egyenes, feszes vonalba szorul össze. Előz és előzne, ha hagynák, mert sokan nem akarják tudomásul venni a sziréna figyelmeztetését. Nem térnek ki az útból. Szinte lehetetlen próbálkozásnak tűnik, hogy egymás beszédét megértsük. Nagy a zaj, erősen ráz a kocsi. — Milyen lehet a Nysa, az UAZ mondjuk egy gerincsérültnek? — mondom ki hangosan gondolatomat. — Van vákuumágyunk — mutat a még szinte gyérHA A 04 JELENTKEZIK
