Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 11., péntek A lengyelországi belpolitikai válság újabb fejleményei ESELYEK — ÉS VESZÉLYEK? Ami napokkal ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt, ma nem is annyira elkép­zelhetetlen. A Lengyel Egye­sült Munkáspárt ellenzékbe kerülhet, ha leválnak róla régi szövetségesei — a Pa­rasztpárt és a Demokrata Párt — és nem lehetetlen, hogy ezek a Szolidaritással lépnek koalícióra. így olyan eset állna elő, hogy a 460 tagú szejmben 264 hely a kiskoalícióé lenne. Czeslaw Kiszczak miniszterelnöknek igen nagy kormányalakítá­si nehézségei vannak. Ha netalán mégis összeállna a kabinet, leszavazhatnák programját. Lech Walesa, a Szolidari­tás elnöke hétfőn állt elő koalíciós ajánlatával, de úgy látszott, hogy a LEMP régk szövetséges pártjainak régi vezérkarai nem mérle­gelik komolyan az ajánlatot. A Parasztpárt és a Demok­rata Párt a júniusi válasz­tások után ugyan közölte, hogy immár önállóbb, füg­getlenebb módon óhajtja ki­alakítani saját arculatát, po­litikáját — s nem feltétle­nül szavaz, mint eddig, a LEMP-pel —, de a teljes szakítás a két kis párt ve­zető gárdája számára túlsá­gosan merész döntésnek tűnt. Szerdán azonban a két kis párt parlamenti frakciói fel­lázadtak a vezérkarok ellen. A Parasztpártban leszavaz­ták Roman Malinowski pártelnököt, és félreérthetet­lenül ‘értésre adták: a párt­nak vissza kell szerezni ön­álló mozgásterét. A párt par­lamenti klubja közölte: „el­jött az ideje a koalíciós partnerváltásnak”. Sok pa­rasztpárti képviselő úgy vél­te, hogy nem kommunista miniszterelnököt kellene vá­lasztani. Hasonló eseményekre ke­rült sor a Demokrata Párt­ban, sőt: ott már nem csak tárgyalni akarnak Lech Wa- lasa ajánlatáról, hanem már­is közölték, hogy készek részt venni a nemzet bizalmát él­vező minden kormányban, amely képes kivezetni Len­gyelországot a politikai zsák­utcából és javítani a gazda­sági helyzeten. Ennek a forrongásnak köz­vetlen kiváló oka az volt, hogy Kiszczak mind re­ménytelenebb helyzetbe ke­rült: a Szolidaritás elutasí­totta a „nagykoalíciót” — a LEMP-kormányba való belé­pést: ma viszont a Szolida­ritás nélkül nem lehet kor­mányozni Lengyelország­ban. Semmilyen párt, politikai erő nem tudja magát kivon­ni az országban tapasztalha­tó helyzet hatása alól. Mint egy személyiség ezt tömören jellemezte: „éhséglázadás­tól nem kell tartanunk, mert az üzletekből nincs mit ra­bolni”. Ebben az egyre rom­ló helyzetben a közhangu­latnak egyáltalán nem hasz­nált a csúcson végrehajtott helycsere: Jaruzelskiből köz- társasági elnök, Kiszczakból miniszterelnök, Rakowski- ból pedig pártvezető lett. Az átlagember egyáltalán nem vette jónéven, hogy új ve­zetői a régiek, hiszen már nagy szüksége van arra, hogy a változásnak legalább az esélyét és reményét adják meg. A LEMP mind ez ideig nem tudott elfogadha­tó gazdasági programot kí­nálni, • az apparátus látszó­lag csak körbe-körbe jár, és a Lengyelországban oly so­kat emlegetett elvesztege­tett évek mindenkire egyre nagyobb súllyal nehezednek. Bronislaw Geremek, a Szo­lidaritás egyik tekintélyes vezetője szerdán Rómában jelentette ki: ellenzi egy Kiszczak-kormány megala­kítását. Nem bízik a régi új vezetőben, mert szerinte ö is „a nomenklatúra rend­szerét” fogja fenntartani. Lengyelország azonban el­indult a demokratikus fej­lődés útján, s ennek megfe­lelő kormányra van szüksé­ge. A kormánynak és tevé­kenységének is tükröznie kell a változásokat. Mindez nem annyit jelent — tette hozzá —, hogy a Szolidari­tás ki akarná zárni a kom­munistákat a kormányzás­ból. De az nagyon nyilván­való, hogy az erőviszonyok megváltoztak, s ezt az új po­litikai. egyenletet a LEMP- nek is tudomásul kell ven­nie. Ez a teljesen új helyzet teljesen új kérdéseket is fel­vet. Mikolaj Kozakiewicz, a szejm e. nöke, a fejlemé­nyek láttán egyenesen úgy nyilatkozott, hogy Lengyel- országnak katonai kötele­zettségei vannak a Varsói Szerződésben. „Ha pedig az egyes miniszteri tárcákat nem a LEMP kapja (bizo­nyára a védelmi és belügyi tárcáról van szó), akkor ez nem csak Lengyelországban, de a Szovjetunióban és Ma­gyarországon is veszélyeztet­heti a demokratizálást" — mondotta. Pénteken mindenesetre várható, hogy a Szolidaritás az utcákra vonul. Említésre méltó, hogy szerdán — Kisz­czak miniszterelnök és Ra- kowski első titkár jelenlété­ben — a belügyminisztéri­um 500 főtisztje vitatta meg az ország biztonsági helyze­tének, közrendjének állapo­tát. Fodor György A lengyelországi belpoliti­kai válság újabb fejleménye­ként Alexander Bentkowski, az Egyesült Parasztpárt (ZSL) parlamenti csoportjá­nak vezetője bejelentette: a párt képviselői mindenképp ellene szavaznának a LEMP mostani jelöltje, Kiszczak tábornok által kinevezendő kormánynak. Bentkowski a varsói televíziónak adott in­terjújában elmondta, hogy a ZSL képviselői erről szer­dai, viharos tanácskozásu­kon döntöttek, s határozatuk mellett akkor is kitartanak, ha az esetleges Kiszczak-ka- binetbe végül néhány pa­raszípárti politikus is beke­rülne. Mivel az Egyesült Paraszt­párt a maga 76 parlamenti mandátumával a LEMP és a Szolidaritás közötti döntő­bíró szerepét játszhatja, így ez a döntés lényegében meg- torperdózhatja Kiszczak kor­mányalakítási esélyeit. Var­sói megfigyelők emiatt utó­lag igen fontos eseményként értékelik, hogy Wojciech Ja­ruzelski államfő még szer­dán megbeszélést folytatott két miniszterelnök-helyettes­sel. Bár a találkozón a hi­vatalos közlés szerint az élelmiszerpiac helyzetéről Nem alkalmaznak semmiféle büntető szankciót volt szó, nyílt titok, hogy mind lreneusz Sekula, mind Kazimierz Olesiak potenciá­lis pályázónak számít a kor­mányfői posztra. ' II. János Pál pápa ugyan­akkor castelgandolfói nyári rezidenciáján fogadta a len­gyel ellenzék két vezetőjét, Bronislaw Geremeket és Adam Michniket. Eközben a varsói kor­mányzat dolgát a terjedőben lévő sztrájkhuMm is nehe­zíti: a múlt heti hatalmas élemiszer-áremelések miatt immár legalább öt városiból érkeztek hírek munkabe­szüntetésekről. Sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban Vasúti személykocsik hevernek a megáradt mexikói Bamoa -folyó vizében, azután, hogy egy személyvonat nyolc kocsija kisiklott és fi mélybe zuhant. A balesetet pz okoz­ta, hogy a napok óta tartó heves esőzések alámosták a híd tartópilléreit és a szer­kezet nem bírta, el az áthaladó vonat okozta terhelést. A jelentések eddig 160 se­besültről és mintegy 100 halálos áldozatról számolnak be. A Német Demokratikus Köztársaság illetékesei fel­hatalmazták a Magyar Bel­ügyminisztériumot annak közlésére, hogy az NSZK bu­dapesti nagykövetségén tar­tózkodó NDK-állampolgárok- kal — számukat sajtóbecs­lések 160-ra teszik —, illet­ve a tartózkodási- engedély nélkül Magyarországon ma­radt turistákkal szemben semmiféle büntető szank­ciót nem alkalmaznak, amennyiben rövid időn be­lül visszatérnek hazájukba. Az NDK-ba visszatért em­berek benyújthatják kiván­dorlási kérelmüket is. A töb­bi között erről tájékoztatták a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit csütörtö­kön a Belügyminisztérium­ban. Az illegális úton külföldre távozó keletnémet állam­polgárok körül az utóbbi napokban kialakult feszült­ség kapcsán a magyar ál­láspontot ismertetve Nagy Károly rendőr ezredes, a külföldieket ellenőrző osz­tály vezetője elmondta: a magyar szervek nerp gördí­tenek akadályokat az NDK hatóságainak felhívása nyo­mán hazaindulók kiutazása elé, akkor sem, ha szüksé­ges útiokmányaik egyébként már lejártak. A problémát boncolgató újságírók kérdéseire vála­szolva a BM vezető beosz­tású képviselője közölte, hogy gz idén 453 büntetőel­járást folytattak le hazánk­ban tiltott határátlépés kí­sérlete miatt NDK-állampol- gárok ellen. Magyarorszá­got egyébként évente mint­egy másfél millió turista ke­resi fel az NDK-ból.) Ma­gyarország a probléma keze­lésében abból indul ki, hogy a határ sérthetetlensége az állami szuverenitás lénye­ges eleme. A nemzetközi normáknak megfelelően minden állam eljár a hatá­rain tiltott módon átlépni szándékozókkal szemben. Ugyanakkor elismerte, hogy némi változás tapasztalha­tó a kérdés megítélésében. Az eddig bűncselekmény­ként kezelt tiltott határátlé­pés az utazási könnyítések és a hozzájuk kapcsolódó jogszabály-módosítások nyo­mán 1990. január 1-je után — amennyiben az Ország- gyűlés is jóváhagyja a BTK ezzel kapcsolatos módosítá­sát — „csak” szabálysértés lesz. A „zöld 'határnál” pró­bálkozó turistáknak azonban azután is különféle idegen- rendészeti intézkedésekkel kell számolniuk. A magyar gyakorlat már most is a külföldiek „meggyőzését” helyezi előtérbe a szankcio­nálás helyett. Ülést tartott az MSZMP KB programnyilatkozatot előkészítő bizottsága szóló egyezményt, s ebben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyarországon in­tézkedésekkel sújtott NDK- állampolgárok adataiból ha­ladéktalanul tájékoztatja az NDK budapesti külképvi­seletét. Az újságírók ugyan­akkor megtudták azt is, hogy a magyar hatóságok egyetlen NDK-beli állam­polgárt sem toloncolnak ki hazánkból, kivéve a súlyos köztörvényes bűncselek­mények elkövetőit. Ami az utóbbi napokban oly sokat emlegetett megkülönbözte­tő útlevél-pecsételést ille­ti, a magyar hatóságok — Nagy Károly megfogalmazá­sa szerint — „csak a bün­tetőeljárás után alkalmaz­nak ilyen eljárást”. A meg nem engedett határátke­léssel próbálkozók jó ré­szénél azonban beérik az egyszerű figyelmeztetéssel is. Jórészt ennek a gyakor­latnak tudható be, hogy a becslések szerint 100—150 olyan NDK-állampolgár tar­tózkodik még mindig ha­zánkban, aki a figyelmezte­tés ellenére sem hagyta el Magyarországot. Sokan kö­zülük abban reménykednek, hogy Magyarországnak a genfi konvencióhoz való csatlakozása után előbb- utóbb mégis módjuk nyílik külföldre távozni. Ezeket a várakozásokat viszont lehű­ti a Belügyminisztérium hi­vatalos közleménye, amely szerint a csatlakozás elle­nére Magyarország nem kíván a területét tiltott mó­don elhagyni szándékozó ke­let-európai állampolgárok számára tranzitfolyosóként szolgálni. Mint a kérdések nyomán világossá vált, ez a megállapítás a hazánkban élő romániai menekültekre is vonatkozik. A Magyaror­szágon menedéket találók közül ugyanis az utóbbi idő­ben többen próbálkoznak il­legális módon harmadik or­szágba távozni. Különösen nagy visszhangot keltettek azok az esetek, amikor a menekültek a vonatok va­gonjaiban elbarikádozva kísérelték meg a „határát­lépést”. Az ilyen cselekmé­nyek elkövetőivel szemben fogytán a hatóságok türel­me, a jövőben szigorúbb el­járással kell számolniuk. (MTI) / Pozsgay Imrének, az MSZMP Elnöksége tagjának vezetésével csütörtökön ülést tartott az MSZMP KB által 1988-an életrehívott munka- bizottság, amelynek feladata az utóbbi négy évtized tör­ténelmi és politikai elemzé­se, az 1975-ös programnyi­latkozat felülvizsgálata, és új programnyilatkozat elő­készítése. A bizottság tagjai megvi­tatták a „Történelmi utunk* politikai következtetéseink" és „Az MSZMP program- nyilatkozata” című doku­mentumtervezeteket. A mély­reható vitában úgy fog­laltak állást: a programnyi­latkozat egységes szándékát az adja meg, hogy modell­váltásnak tekinti a Magyar­országon már elindult folya­matokat, a megújuló párt ennek vállalására és továb­bi támogatására készül. Az elhangzott vélemények sze­rint a programnyilatkozat­nak olyannak kell lennie, hogy jelentsen bátorítást mindazoknak, akik a szocia­lista értékek vállalásával, a demokratikus szocializmus megvalósításának szándéká­val lépnek az új útra, de késztesse döntésre azokat a párttagokat is, akik néni azonosulnak ezzel a politi­kai programmal. A munkabizottság augusz­tus 19-én, szombaton a Nép- szabadság mellékleteként egv időben mindkét dokumen­tumtervezetet nyilvános­ságra hozza, s egyben párt­vitára ajánlja. Ismét fellángoltak a harcok Bejrutban Rövid, viszonylagos nyuga­lom után csütörtökön dél­ben — még Libanonban is szokatlan hevességgel — lángoltak fel a harcok Bej- rútban és környékén. A szemben álló felek egymást vádolják az újabb tüzérségi párbaj kirobbantásával. Ügy tűnik, hogy az össze­csapás a libanoni fővárostól délkeletre levő hegyvidéken kezdődött, ahol a keresztény és a drúz harcosok néznek farkasszemet egymással. A keresztények harckocsikat és ágyúkat vetettek be, a drú- zok pedig — akik az elmúlt napokban állítólag erősítése­ket kaptak — a baabdai el­nöki palota körzetét és a vé­delmi minisztériumot vették tűz alá, de a rakéták és az ágyúlövedékek a lakónegye­deket sem kímélték. Az em­berek kétségbeesett sietség­gel menekültek az óvóhe­lyekre. Délután 14 személy vesztette életét és 89 megse­besült. A város számos pont­ja lángokban áll. Vaszilij Kolotosa bejrúti szovjet nagykövet újságírók­nak nyilatkozva kitartó arab és nemzetközi erőfeszítése­ket sürgetett a „kritikus és veszedelmes” helyzet orvos­lására. A Reuter ugyanakkor idézte egy Szíria-barát poli­tikus borúlátó szavait, ame­lyek szerint „politikailag be­zárultak az ajtók... a har­cok a nyár végére teljesen kicsúsznak az ellenőrzés alól”. A problémát bonyolítja, hogy mihamarabb össz­hangba kell hozni a genfi menekültügyi egyezmény előírásait — amelyhez egyébként hazánk az idén márciusban csatlakozott — és a különböző kétoldalú nemzetközi egyezményeket. ’ Az NDK-val 1969-ben kö­tötte meg Magyarország a vízummentes utazásokról A „Nevada—Szemipalatyinszk” nevű társadalmi mozgalom tagjai nagygyűlést tartanak a szemipalatyinszki kísérleti telep közelében, követelve a kísérleti atomrobbantások be­szüntetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom