Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 10., csütörtök LAKÓHÁZAK — ÖRMÉNYORSZÁGNAK Dr. Armand Hammer amerikai üzletember, Vlagyimir Markajanc örmény miniszter- elnök, Russel Nelson, a mormon egyház legfelsőbb elnökségének tagja, és ,Jon M. (Huntsman, az Amerikai—örmény Barátság társelnöke augusztus 8-án .megállapodást írt alá arról, hogy egy amerikai jótékonysági szervezet és a .mormon legyház lakóházakat épít majd a földrengés sújtotta örmény területeken Kitelepítés a brjansxki területről Több mint háromezer embert, tizenkét kis település lakosait kell a közeljövőben a brjanszki területről kitelepíteni, mert a mérések szerint ezen a területen a radioaktív fertőzöttség szintje az egészségre ártalmas. A térség a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett baleset miatti radioaktív szennyeződés következtében mezőgazdasági termelésre, állattartásra, normális életvitelre alkalmatlanná vált. A szerdai Szovjetszkaja Rosszija szerint ezen a területen a lakosság körében az elmúlt három évben háromszorosára nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, több a légúti beteg, elszaporodtak a daganatos megbetegedések is. Az érintet terület Csernobiltől mintegy 400 kilométerre észak-keletre fekszik. A MUOSZ elnökségének nyilatkozata A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége szerdai ülésén több, a szakmát és a nyilvánosságot érintő témában foglalt állást. Az elnökség ismételten a háromoldalú tárgyalások résztvevőinek figyelmébe ajánlja: a közvélemény elfogadhatatlanul ■ ; keveset tud e tárgyalások' témáiról és a tárgyalási folyamat alakulásáról. Nem segíti a szakma és a nyilvánosság ügyét, hogy a folyamatokat érzékenyen befolyásoló tájékoztatási kérdésekben a döntéselőkészítési, döntési folyamatokban továbbra sem vesznek részt az illetékes szakemberek, így a szakmai megalapozottság legalábbis kérdéses. Az elnökség szerint az MSZMP által alapított lapok kiadói és fenntartói az átmeneti helyzetben csakis a megyei tanácsok lehetnek, megfelelő társadalmi ellenőrzés mellett, a választáson indulók esélyegyenlőségének biztosításával. Megoldatlan a Magyar Távirati Iroda, a Magyár Rádió és a Magyar Televízió társadalmi ellenőrzése a választásokig terjedő időszakban. Az elnökség meggyőződése: sem az MSZMP-nek, sem az Ellenzéki Kerékasztalnak, sem az úgynevezett harmadik oldalnak nem érdeke, hogy ezen intézmények tevékenysége politikai harcok tárgya legyen. A megoldás alapja csakis a politikai tájékoztatás figyelemmel kísérésén alapuló, utólagos felügyelet és panaszelbírálás lehet, ... Az elnökség egyetért a kormány azon döntésével, hogy újabb rádió- és tévé- stúdiók számára egyelőre nem adnak sugárzási engedélyt, viszont sajnálattal állapítja meg, hogy e döntést részben maga a kormány, részben a kormány felügyelete alatt álló szervek és hivatalok eltérően értelmezik, hiszen a döntés bejelentése óta is többen kaptak új sugárzási engedélyt'. Az elnökség úgy véli,.': hogy a nemzeti rádió és ; televízió frekvenciája csakis a nemzeti rádió és televízió adásaihoz használható. Javasolja, hogy új engedélyekét csakis a nyilvánosság szál; mára követhető, demokratikus pályázat útján adjanak ki. (MTI) Kaifu Tosiki az új japán kormányfő Kaifu Tosikitr a Liberális Demokrata Párt elnökét nevezték ki hivatalosan Japán új miniszterelnökének, dacára annak, hogy a szenátus a képviselőházzal szemben nem őt, hanem a Japán Szocialista Párt elnökét, Dói. Takako asszonyt szavazta meg erre a posztra. A parlament két házának szerda délelőtti eltérő döntését és megegyezésük hiányát megállapítva, a képvi-. selőház és a szenátus 10-10 tagú közös bizottsága délután a japán alkotmány előírásával összhangban Kaifu Tosikit nyilvánította az ország új miniszterelnökének. Az alkotmány az ilyen patthelyzetben az alsóház határozatának biztosítja az elsőbbséget. A július 23-i szenátusi választásokban az 1955 óta kor- .mányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) elveszítette többségét a felsőházban és ezért állhatott elő az a példátlan helyzet, hogy a törvényhozás két személyt is miniszterelnöknek választhatott meg. A gazdasági és diplomáciai tapasztalatokban nem bővelkedő Kaifu Tosiki volt oktatásügyi minisztert elsősorban életkora és ékesszólása miatt szavazta meg kedden az LDP parlamenti frakciója pártelnöknek — egyben a párt kormányfőjelöltjének. A botrányok dúlta kormánypárt azt várja a politikustól, hogy ellensúlyozza Dói Takako asszony és a japán Szocialista Párt növekvő népszerűségét. Kaifu Tosiki a nap folyamán bejelentette kormánya összetételét. A külügyminiszter a politikai életben eddig kevéssé ismert Nakajama Taro 64 éves orvos, a pénzügyminiszter Hasimoto Rjutaro, a Liberális Demokrata Párt volt főtitkára lett. A Nemzetvédelmi Hivatal államminiszteri rangban levő új vezérigazgatója Macumoto Jutó, a külkereskedelmi és ipari tárcát * Macunaga Hi- karú kapta. Kaifu Tosiki a hatalmon levő LDP vezetését is átalakította. A főtitkári cím Oza- va Icsiro volt belügyminiszternek jutott. Politikai körök szerint az Unó Szoszuke-kormányt váltó kabinet sem lesz hosszú Pokolgépes merényletet követtek el szerdán a déllibanoni „biztonsági zónában,” lévő Mardzsajúnnál egy izraeli katonai konvoj ellen. Libanoni biztonsági források szerint egy robbanószerrel megrakott gépkocsi robbant fel az izraeli járművek közelében, öt izraeli katona megsebesült, három súlyos állapotban került kórházba. Az „öngyilkos gépkocsi” Kaifu Tosiki életű, s ezért az eredetileg felkért miniszterjelöltek többsége visszautasította részvételét Kaifu kormányában. vezetője életét veszítette. Az iránbarát Hezbollah szervezet közleményben jelentette be, hogy emberei hajtották végre a merényletet Mardzsajún közelében. Egyelőre nem világos, hogy az akció közvetlen összefüggésben áll-e a Hezbollah egyik vezetőjének, Obeid sejknek az elrablásával, amelynek megtorlására a síita szervezet bosszút esküdött. Pokolgépes merénylet Dél-Libanonban NDK-beli menekültek az NSZK berlini állandó képviseletén Bonn és Berlin között különböző szinteken politikai puhatolózás folyik, hogy tisztázzák annak a 131 NDK- állampolgárnak a helyzetét, aki a másik német államba való kijutás reményében az NSZK állandó berlini képviseletén keresett menedéket. Megoldás azonban még nem körvonalazódik. Ezt Rudolf Setters szövetségi miniszter, a Kancellári Hivatal vezetője jelentette be szerdai sajtóértekezletén. A nap folyamán senki sem óhajtott távozni, noha az NDK hatóságai büntetlenségét ígértek. A korábbiaktól eltérően azonban Berlin jelenleg nem akarja az állandó képviseletet elhagyására hajlandó személyeknek bizalmas formában kilátásba helyezni a 'későbbi kiutazási lehetőséget. Setters sajtóértekezletén felhívta az NDK lakosságát: lássa be, hogy az állandó képviseletre, vagy az NSZK budapesti vagy prágai nagy- követségére való meneküléssel — szavai szerint — végső soron több problémát okoz, mint amennyit megold. Budapesten nyugatnémet adatok szerint az NSZK nagykövetségén 160—170 személy tartózkodik, a prágai nyugatnémet nagykövetségen a menekült NDK-állam- polgárok száma szerdán állítólag 20-rót 30-ra emelkedett, és úgy hírlik, hogy némelyek már a belgrádi képviseletre is bejutottak. A Kancellári Hivatal vezetője egyértelművé tette, hogy a probléma magában az NDK-ban keletkezett, ezért ott is kell megoldani. Más szóval: a több területen elért némi haladás ellenére az emberek immáron nem óhajtanak megbékélni helyzetükkel, és azt követelik, hogy Berlin a demokrácia, az emberi jogok szavatolása és az utazási lehetőségek területén kövesse a Kelet- Európában kibontakozott jelentős változásokat, reformokat. Egyidejűleg kinyilvánította, hogy kormánya továbbra A KGB titkai A szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) működését korábban övező titokzatosság. úgy tűnik, mindinkább a múlté: sorra nyilatkoznak a szovjet sajtónak a szervezet jelenlegi és egykori vezetői. Nem rejtik véka alá, hogy a sokáig bármiféle társadalmi ellenőrzés nélkül működő KGB tevékenységére is jócskán ráfér a korszerűsítés, s ideje felszámolni a KGB és elődje, a Cse- ka történetében egymást érő fehér — vagy inkább fekete — foltokat. A VCSK, az ellenforradalom lebírására 1917-ben létrehozott szervezet első vezetőjéről, Dzerzsinszkijről elnevezett moszkvai téren magasodik a KGB két hatalmas épülete, amely állandóan zárt vasrácsos ablakaival mindennél jobban jellemezte a sztálini és brezsnye- vi időkben bezárkózott, mindennel, mindenkivel szemben bizalmatlan Szovjetuniót. Az épületek most is félelmetesen magasodnak a tér fölé, ám a vastag falak mögött, úgy tűnik, változóban van a légkör. Az átalakítás, a jogállamiság megteremtésére tett erőfeszítések nem hagyták változatlanul a KGB-t, amely valóságos állam volt az államban. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke a Legfelsőbb Tanács kinevezését megelőző vitájában ígéretet tett a szervezet munkájának nyilvánossá tételére és sürgette az új állambi ztonsági törvény megalkotását. A reformer hírében álló Krjucskov, aki korábban 14 évig irányította a szovjet hírszerzést (mellesleg kitűnően beszél magyarul), legutóbb a Novoje Vremjának nyilatkozva fejtette ki elképzeléseit a szervezet megújulásáról. Egyebek között elmondta, hogy megszüntetik az „ideológiai diverzió- val”, azaz a belső ellenzékkel foglalkozó ötös számú ügyosztályt. A Krjucskov- nyilatkozattal szinte egy időben látott nyilvánosságot az ügyosztály egyik volt munkatársának leleplező cikke az Ogonyokban. A volt KGB-tiszt elmondta, hogy 1958-tól dolgozott'az ügyosztályon. A sztálini időkből hírhedt büntetőtörvénykönyv 58-as paragrafusa alapján üldöztek mindenkit, aki elkeseredésében szóban vagy írásban bírálta a rendszert. Börtönbe csukták azt, aki szamizdatként kiadta a tragikus sorsú költőnő, Cveta- jeva és fia, Gumiljov műveit. Üldözték, majd száműzték Szaharovot a „Gondolatok” miatt. A KGB-tiszt leírja, hogyan késztették módszeres üldözéssel emig- rálásra az ellenzéki írókat és művészeket, Akszjonovot, az egykori lágerlakó írónő, Jevgenyija Ginzburg fiát, az irodalmi Nobel-díjas Brodsz- kijt, vagy Ernszt Nyeizveszt- nij festőművészt. A legtöbb törvénytelen eszközt a kivándorolni szándékozó zsidókkal szemben alkalmazták. A brezsnyevi időkben állandó megfigyelés alatt tartották lakásaikat, egy-egy híresebb évforduló előtt a leghangosabb ellenzékieket megelőző jelleggel „begyűjtötték”. A cikk szerzője beszámol az egyik emlékezetes akcióról, amikor a kiutazási kérelmük miatt az SZKP KB panaszirodájában tiltakozókat a kivezényelt belügyi csapatok a parancsnok „rakodást megkezdeni” vezényszavára egyenként betuszkolták a helyszínre érkezett autóbuszokba és egy Moszkva környéki börtönbe szállították. A cikk szerzője elgondolkodtatónak tartja, hogy bár hozzá hasonlóan sokan voltak a KGB-ben, akik felismerték, hogy a „cég” egyáltalán nem azzal foglalkozik, ami a feladata lenne, mégis hallgattak és részt vettek a törvénytelenségekben. A KGB-tiszt szerint a szervezetben dolgozók csak az utóbbi időben, az országban kibontakozó nagyobb nyíltság és a demokratizálási folyamatok közepette kezdték felismerni, hogy valójában semmiféle veszélyt nem jelentettek az ellenzékiek. A szerző megállapítja, hogy egy demokratikus társadalomban megengedhetetlen az állambiztonsági szervek tevékenységének ideologizálása, a KGB- nek meg kell szabadulnia a tőle idegen funkcióktól. Ennek a vezetés szintjén történő felismerésére utal az ötös számú ügyosztály felszámolása. Mint Krjucskov a Novoje Vremjának elmondta, az átalakítás azt célozza, hogy a KGB ténylegesen csak azzal foglalkozzon, ami a feladata, így hírszerzéssel és kémel'hárítás- sal. A most bejelentett változások azonban a gyakorlatban még nem mindig éreztetik hatásukat. A Legfelsőbb Tanácsban számos bírálat érte a KGB munkáját. Több képviselő kifogásolta, hogy még az utóbbi időben is sok esetben zaklatták alaptalanul a nem hivatalos szervezetek tagjait. Az Ogo- nyok-cikk szerzője rosszallóan állapítja meg, hogy a brezsnyevi időszakban képtelen méretűre duzzasztott szervezet — 200 ezer alkalmazottja van a KGB-nek — a vezetők megnyilatkozásai ellenére számos esetben fél múltjának feltárásától és ragaszkodik a régi rendhez. Köti Lóránt A Magyarországon keresztül Ausztriába menekült NDK- állampolgárok .mintegy 100 fős ielső csoportja Bécsből a Frankfurt melletti Giessen átmeneti menekülttáborba érkezett is építő jellegű, ésszerű együttműködést óhajt az NDK-val. Ez tette például lehetővé, hogy 1989 első felében az NDK-ból az NSZK- ba irányuló utasforgalom 9,1 százalékkal nőtt, és elérte az 1 millió 168 ezret. A helsinki folyamatból adódó kötelezettségek teljesítésében így is sok még a kívánnivaló — jelentete ki Seiters.
