Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-09 / 186. szám
4 / Somogyi Néplap 1989. augusztus 9., szerda OTTHON ÉS CSALÁD •4* ' +, & 'v í / * 7 - * A falikép A fekvőhelyek mellé falvédőnek, a kanapék-fotelok fölé gyakran teszünk dísz- nek-védőnek faliszőnyegeket. Persze, nemcsak e célra lehet felhasználni őket, hanem más lakásdísznek is. egy-egy falszakasz lezárásának, vagy éppen a különböző funkciójú térségek falon jelzett elválasztójának. A faliszőnyeg nem új találmány — azt hisszük erről nem kell különösen sokat beszélni. Hiszen már az ősember is igyekezett elsősorban a hideg elleni védekezésül fekvőhelye mellé a barlang falára, később a kőből épített menedék falára állatbőröket kifeszíteni. Még később, a hideg kővárak hálófülkéit, asszony- szobáit már nemcsak állatbőrökkel igyekeztek otthonosabbá tenni, hanem szőtt faliszőnyegekkel — gobelinekkel. Mi már sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk: nem magunknak kell évek munkájával elkészíteni ezeket a hidegtől védő, ugyanakkor szemet gyönyörködtető darabokat, a fejlett szövőipar jóvoltából igazán elérhető áron üzletben válogathatunk a bőséges kínálatból. * S nemcsak szövött faliszőnyegek állnak rendelkezésünkre: szőrme, bőr, háncs és raffia, szövetkombinációk között válogathatunk. Sőt, magunk is készíthetünk ilyen faliképet, akár rátétes megoldással, akár böködéses (suba) technikával' vagy ragasztással. Hanem mielőtt megvennénk vagy magunk elkészítenénk ezeket, gondoljuk át alkalmazásuk módját, hova szánjuk őket. Néhány évvel ezelőtt a subaszőnyeg-készítés volt az uralkodó. Készültek nagyon szép, mértéktartó darabok is, akár az úgynevezett me- lírozott eljárással (egy-két szín variálásával), de bizony készültek nagyméretű, pálmalevelek alatt hűsölő tigrisek is, nem szólva a vásári árusok filmnyomatát utánzó tarka képekig, ahol egyaránt előfordul a szarvas, a háttérben a tornyos kastéllyal, a hűs patak és a piros szoknyás leányka. (Közbevető- leg: nem lesz lakásunk dísze az a íaliszőnyeg sem, amelyet a piacokon sóznak a gyanútlanok nyakába. Általában vad színkavalkád jellemzi őket, minden művészi igény nélkül.) Miből válogassunk tehát? Sokkal inkább az üzletek árukészleteiből és ha több pénzünk van rá, az Iparművészeti, Képcsarnok boltok hálózatából. Kolóniái vagy más stílbútorhoz elsősorban a hagyományos, úgynevezett perzsamintás faliszőnyegek a megfelelőek, s ugyanakkor nagyon szép geometriai alakzatú kárpitokat is árusítanak. Igen szépek a szovjet, moldáviai faliszőnyegek, vagy az eredeti csergék. Modern és stílbútorhoz egyaránt alkalmazhatjuk az úgynevezett torontáli mintájú-szövésű anyagokat, a régi magyar szín- és formavilágot felölelő kárpitokat. Végezetül ismerkedjünk meg a felerősítés néhány módjával. Legegyszerűbb, legelterjedtebb és sajnos legkevésbé esztétikus változat, amikor a faliszőnyeg szélére kis karikát varrunk és ezeket akasztjuk a falba vert szögekre. Szemnek sokkal kellemesebb látvány, ha a szőnyeget visszáján a szélénél fogva keskeny léckeretre erősítjük, és színére visszahajtva a lécet rögzítjük három-négy helyen a falna. Ha nem kifejezetten nehéz, csomózott technikájú szőnyeget választottunk e célra, hanem könnyebb szövött anyagot, különösen^ szép, ha a textilt léckeretre feszítjük vagy natúr fába keretezzük. Ezeknek a rögzítéseknek nagy előnyük, hogy nem deformálódnak. K. M. Hol az a foltoszsák? Alig akad olyan háztartás — főleg, ahol varrnak is —, amelyben ne lapulna valahol úgynevezett rongyosvagy foltoszsák kisebb, nagyobb anyagmaradék gyűj1- tésére. Egy kis csokorra való ötletet mutatunk be: hogyan lehet ezeket az anyagdarabokat gazdaságosan felhasználni. Különösen tizenévesek anyukáinak figyelmébe ajánljuk a tarkabarka szoknyát. Divatos, bohókás szoknya készülhet a legkülönbözőbb színű, mintájú — de lehetőleg anyagában rokon típusú — egyforma négy- szögletesre szabott darabokból. Ez tetszés szerint lehet /mini, midi vagy bokáig érő. Ilyen megoldással készül a praktikus melles kötény, megvédi ruhánkat a háztartási munkák során. Készülhet csinos kis díványpárna többféle mintájú anyagból. Selyemből, kreppből dúsan húzott fodrot varrhatunk. A kislánynak meglepetés lesz, ha babájának új ruhákat varrunk, a kisfiúnak kitömött játékállatot készíthetünk. Nagylánynak, magunknak, barátnőnknek különböző fazonú bevásárlótáskákat is készíthetünk, pvc-vel kibélelve, különböző formájú rátett zsebekkel díszítve. Hasonló módszerrel ügyes kis tasakokat, neszesszereket is összeállíthatunk, például kozmetikai cikkek tárolására. Hasznos kis tűpárnáról se feledkezzünk meg, beletéve egy csinos tojástartóba. A legkisebb foltokból készítsünk üres óráinkban tetszetős rátétmintákat: virágot, vitorlást, almát, szívet stb. Sok minden díszíthető vele. B. K. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A szerelem és a féltékenység Ahogy „nincsen rózsa tövis nélkül”, valóban annyira hozzátartozik a szerelem érzéséhez • a szenvedés, melynek egyik forrása a féltékenység. Ez a „tövis” fájdalmasan megszúrja a másikat, de megsebzi vele saját magát is, gyakran keserűvé torzítja az édes érzést. Szellemesen világítja meg a féltékenység lényegét egy német szójáték: Die Eifersucht ist eine Leidenschaft, die mit Eifer sucht, was Leiden schafft. (A féltékenység olyan szenvedély, mely hévvel keresi azt, ami szenvedést okoz.) Szerencsére nem feltétlen velejárója a szerelmes állapotnak a féltékenység — hiszen sok emberpár szerencsésen megússza enélkül —, de mégiscsak a szerelem lényegéből fakad. Az igazi szerelem jellemzője a kizárólagosság és felcserélhetetlenség ' érzése és kívánsága; az, hogy „csak 6 kell és senki más”, őrá viszont teljes egészében igényt tart a partner, nem tud és nem akar osztozni mással. Amíg az ember — főleg serdülőkorban, ifjúkorban — bizonytalan az érzéseiben, amikor egyik nap az egyik barát, másik nap a másik felé vonzódik jobban, amikor sokáig töpreng azon, melyiket is válassza — addig valószínűleg nem is/ igazi még a szerelem. A baj ott kezdődik, hogy míg a másiktól kezdettől megkívánja az ember a kizárólagosságot, a hűséget, addig saját magánál nem veszi olyan szigorúan, ha kedves pillantást vet másra is. Ez felszíthatja a partner féltékenységét, még ha a szó szoros értelmében igazi oka nincs is rá. Súlyosbíthatja a problémát a barátok ugratása, a barátnők aggodalmaskodása. Sokszor maga a társ viselkedik szándékosan úgy, hogy féltékenységet keltsen, lányok körében ez sajnos igen gyakori, így akarván felhívni magukra egy fiú figyelmét, vagy fokozni párjuk szerelmét. Ez így — hamis módon — egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jár, mindenesetre felébreszti a féltékenység „zöld szemű szörnyét”, ez pedig senkinek sem jó. Szélsőséges esetben a féltékenység kórossá fajulhat, betegséggé fokozódhat, leginkább férfiaknál. Sok lány és asszony szenved attól, hogy a partnere állandóan apró jeleket keres rajta és a lakásban, és ezeket hűtlensége bizonyítékaiként* magyarázza. A bizalmatlanság, gyanakvás hamarosan tönkreteszi a kapcsolatot. A féltékeny ember általában új kapcsolatában is gyanakvó és óvatos marad. Pedig bizalom nélkül nyomasztó a légkör, több lesz a kapcsolatban a kellemetlen óra, mint a kellemes perc. A szerelem és a féltékenység olykor egyenes arányban áll egymással, máskor ellenkezőleg, fordított az arány. A kapcsolat elején általában az előbbi jellemző, tehát minél jobban szereti a párját, annál inkább fél az elvesztésétől. Ha bizonytalan, önmagát leértékelő, szorongó emberről van szó, még erősebben. Ahogy hűl az érzelem hőfoka, enyhül a féltés is. Más esetekben viszont fordítva, éppen a hülő szerelem helyét foglalja el a puszta féltés. Lehet, hogy saját önigazolási vágya táplálja, a féltékenységgel mintegy bizonyítani akarja, hogy még szereti partnerét. Lehet az is, hogy az irigységhez hasonló érzés munkál benne. Amíg szerelem lesz a világon — reméljük, örökké —, addig a féltékenység sem hal ki teljesen, és persze, a hűtlenség sem. A saját lelki egyensúly es a párkapcsolat harmóniája érdekében azonban mindkét félnek jobb lenne, ha mellőzni vagy legalább enyhíteni tudná a féltékenység érzését. Ennek belső feltétele a férfi vagy a nő kellő önbizalma és optimizmusa, külső feltétele pedig a partner ragaszkodása, hűsége, őszintesége, nyíltsága. Dr. Ignácz Piroska Csirkefantázia Csirkeropogós Hozzávalók: 1 darab 80 dekás, levesben főtt csirke, 5 deka vaj, 5 deka liszt, 3 deci tej, 1 tojás és 2 sárgája, 1 fej vöröshagyma, só, őrölt bors, reszelt szerecsendió; a bundázáshoz liszt, 2 tojás, zsemlemorzsa; a sütéshez olaj. A főtt csirkét lebőrözzük, kicsontozzuk, húsát finomra daráljuk vagy összevagdaljuk, és apróra vágott, kevés, forró olajban megfuttatott vöröshagymán megpirítjuk. öt deka vajból, öt deka lisztből világos vajas rántást készítünk, és tejjel felengedve, habverővel keverve, sűrű besamelt- főzünk. Belekeverjük a húst, egy egész tojást meg két sárgáját, és sóval, őrölt borssal, reszelt szerecsendióval fűszerezzük. A tűzre visszatesszük és fakanállal gyorsan összekeverjük. Ha kihűlt, tíz centi hosszú és két centi széles hengerekké formázzuk, a szokott módon lisztbe, felvert tojásba, Zsemlemorzsába forgatva bundázzuk, és bő forró olajban szép pirosra sütjük. Tűzdelt csirke Hozzávalók: 2 kicsi (70— 75 dekás) bontott csirke, 10 deka füstölt szalonna, 1 csapott evőkanál liszt, fél deci olaj, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál paradicsompüré, 1 evőkanál só, 1 evőkanál pirospaprika, 1 csapott evőkanál őrölt bors. A sót, borsot, pirospaprikát összekeverjük, és megforgatjuk benne a vékony csíkokra vágott szalonnát. Ezzel meg a szálkásra vágott fokhagymával megtűzdeljük a megtisztított, és a szokásosnál gyengébben besózott csirkéket. Forró olajban — a vöröshagyma társaságában — sütőben lefedve puhára pároljuk, majd pirosra sütjük. Végül feldaraboljuk, ‘zsírjában megpirítjuk, hozzáadjuk a paradicsompürét, majd a lisztet, és három deci vízzel felöntjük. Ha kell, megsózzuk. Néhány percig forraljuk, és a pecsenyére öntve tálaljuk. Az olasz design Kiállítás a Budapest Galériában Szerencsétlennek tűnik a design hazai térhódítása. Már a fogalom jelentéstartalmának átültetése is gondot okoz. Legkézenfekvőbb volt annak idején egyszerűen formatervezésnek fordítani a szót. S ezzel megpecsételődött a design sorsa. Pedig ez a fogalom eredetileg — s világviszonylatban ma is — a műszaki és művészeti tervezés egészét magában foglalja: az ötlettől a megvalósulásig, mi több, a fogyasztó véleményéig. Nem véletlen, hogy a Budapest Galéria Olasz design című kiállításának megnyitója kapcsán éppen ezek a gondolatok foglakoztatták a szakmát. Milyen is az ipari formatervezés avagy a formatervezés ipara hazánkban? Ha az olaszokéval vetjük össze, a kép meglehetősen lehangoló. Nálunk az ipar s a tervező -kölcsönös fenntartással viseltetnek egymással szemben. S a leglényegesebb: nem illeszkedik bele mindennapjaink világába. A design nem csupán gazdasági, művészeti, politikai kérdés, megjelenése valóságos kulturális forradalmat, jelentett. Az olaszok ezt az elsők között ismerték fel. Formatervezésükre az egész világon úgy tekintenek, mint példamutató sikerre. Minőség, tartósság, használhatóság, esztétikum, szolgáltatás jellemzi magas színvonalon. Mindebből ízelítőt kaphatunk a kiállításon. Arr^i látunk példát, miként alakítja át életünket, miként szolgálhat mindannyiunkat e tervezési szemlélet. A lak- berendezéstől a háztartás eszközrendszeréig mindenre találunk példát. A bemutatkozást természetesen megkötötték a lehetőségek. Igv aztan apróbb, ám annál jellemzőbb tárgyakat állítottak ki. Mi az, ami a mindennapi szemlélőt legelőször megragadja? A tárgyak nem mindennapi esztétikuma. A székek, az asztalok, a {háztartás tárgyai a szemnek tet- szetősek. Mindegyiket nagyipari módon állítják elő, kiváló minőségben, a mindennapok számára. Tehát nem méregdrága egyedi termékek, hanem elérhető árú, használati eszközök. A kiállításon kicsiben tetten érhető az olasz design filozófiája is. Sajátossága visszanyúlik az ókori művészeti felfogás világába. Az olasz szépségideál ugyanis mindig az emberi harmóniát állította a középpontjába. Eszménye a kiegyensúlyozottság, az arányosság. Nos, a legmodernebb ipari-technikai-művészeti gondolkodásmódot is meghatározza mindez. Eszményképe az emberi szépség, amelyet átvetít a tárgyak tervezésébe. Mert tudja jól: ezek között a tárgyak között élni boldogság. Erdösi Katalin A MEZÖTERV, Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 7., a Délzalai Vív-, Csatornamű és Fürdő Vállalat megbízása alapján pályázatot hirdet ZALAKAROSON, A FÜRDŐ TERÜLETÉN 12 VENDÉGLATŐPAVILON MEGÉPÍTÉSÉRE, s ezáltal a bérleti jog .meghatározott időre szóló elnyerésére. A pavilonok a meglévők helyett épülnek, melyeket lebontanak. Az épülő pavilonok .az (alábbiak: — 2 büfé — 2 pecsenyesütő — 2 lángos-palacsinta sütő • — 1 rétessütő — 1 grillsütő — 1 cukrász — 1 presszó — 1 halsütő — 1 zöldség-gyümölcs A pályázat részletes feltételeit tartalmazó dokumentáció 1000 Ft-ért átvehető a MEZŐTERV, Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 7. sz. alatti titkárságán 1989. augusztus 15-től. A pályázatok benyújtásának határideje 1989. aug. 24. A pályázatok elbírálása az 1989. aug. 31-i versenytárgyaláson. (133664)
