Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 7., hétfő Hirosima: a földre fekve emlékeztek az első atombomba-tá- madás áldozataira a város lakói augusztus 6-án, a pusztító robbanás negyvennegyedik évfordulóján. A háttérben az az­óta atonj bomba-dómnak nevezett, egykori iparfejlesztési csarnok maradványa Időszaki választások A túszügy újabb fejleményei A Szovjetunió is részt vesz az erőfeszítésekben (Folytatás az 1. oldalról.) ben szánnak időt arra, hogy szavazni menjenek. Ez azon­ban csak az egyik tényező. A másik — az állampolgá­rok vitathatatlan közömbös­sége — még lényegesebb és elgondolkodtatóbb. Ugyan­így az a kétségtelen tény is, hogy a három jelölt — Fe • kete Pál (MDF), dr Garai István (MSZMP) és dr. Vas László (HNF) a két pótva- lasztás között eltelt időszak­ban nem tudta világosab­ban. vonzóbban megfogal­mazni a programját. Kecskeméten, Bács-Kis- kun megye 3. számú válasz­tókörzetében viszont, ahol a korábban ugyancsak érdek­telenség miatt vált szüksé­gessé g pótválasztás megis­métlése, ezúttal döntés szü­letett. A három jelölt — dr. Debreczeni József (MDF), dr. Kiss István (MSZMP) és Varga László (HNF) közül nagy fölénnyel (több mint 70 százalékos szavazat- aránnyal) dr. Debreczeni Jó­zsef került az élre. (Folytatás az 1. oldalról.) gyalófelek tisztázzák ma­gukban, kit is képviselnek igazán, s erről nyíltan szint is valljanak. A felek egy része ugyanis ma még asze­rint lép fel munkaadóként vagy tagságának munkavál­lalói képviseletében, hogy éppen milyen téma van te­rítéken, de sokszor még egy kérdésen belül is ellentmon­dásba keverednek saját ma­gukkal. Ugyanígy kevés eredmény várható a legfel­sőbb fórumoktól, ha nincse­nek meg azok a középszin­tű, akár ágazati, akár terü­leti egyeztetési lehetőségek, Szeged 1. sz. választókerü­letében Raffay Ernő törté­nészt, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjét választották meg országgyűlési képvise­lőnek Apró Antal megürese­dett helyére. A küzdelem ugyancsak a második fordu­lóban dőlt el: a július 22-i első fordulóban ugyanis csak a választásra jogosul­tak 45,1 százaléka adta le szavazatát. A szombati pót­választáson viszont már 50,22 százalékuk voksolt. Raf­fay Ernő az érvényes sza­vazatok 61,8 százalékát kap­ta. Az új képviselő, mint kifejtette, az egész választó- kerület gondját magáénak érzi. Elmondta, havonta leg­alább egy alkalommal talál­kozni akar a választóival. Miklós Károly, a Tisza Volán művezetője, az MSZMP jelöltje alig több mint 22 százalékkal lett a második. Dobozy Levente pártállástól független ügy­védet a Hazafias Népfront indította a választáson; ő 16,08 százalékot kapott. amelyek az országos szintű megállapodásokat magukra nézve elfogadnák, s aaokat további, a helyi körülmé­nyekhez, sajátosságokhoz igazodó tárgyaláskon reali­zálnák. Márpedig azok a szervezetek, amelyeknek fel­adatuk lenne a középszintű fórumok kialakítása, egyelő­re csak szavakban — bár egyre nagyobb hangsúllyal — sürgetik létrehozásukat. A szakszervezetekkel szemben a munkaadói szervezetek, a vállalati vezetők nagy része még csak szükségességét sem látja a középszintű ér­dekegyeztetéseknek. Az amerikai Joseph James Cicippio elrablói vasárnap este pontosították foglyuk „azonnali szabadonbocsátá- sa” fejében támasztott kö­veteléseiket. Az amerikai túszt a Forradalmi Igazság­tevés Szervezete tartja fog­ságban. A Cicippióra kimon­dott halálos ítélet végrehaj­tásának elhalasztását csütör­tökön jelentették be, mond­ván: „barátaik” kérték őket erre. Vasárnap kiadott közle­ményében Cicippióért cseré­be azt követeli a csoport, hogy izrael bocsássa szaba­don az elrabolt Abdel-Ka- rim Obeid sejket, továbbá fogságában levő 150 libano­ni és 300 palesztin foglyot, valamint hogy Izrael tegye lehetővé a megszállt terüle­tekről kitoloncolt paleszti­Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter vasárnap Kabulban tárgyalt. Munka­látogatása során találkozott Nadzsibullah afgán államfő­vel, Szultán Ali Kestmand kormányfővel és más politi­kusokkal. A megbeszélése­ken elsősorban Afganisztán belső helyzetével foglalkoz­tak. A szovjet külügyminisz­ter átadta Nadzsibullahnak Mihail Gorbacsov üzenetét. Sevardnadze még vasár­nap elutazott az afgán fővá­rosból. A tárgyaló felek megálla­pították: a szovjet csapatok Afganisztánból történt kivo­nok visszatérését lakhe­lyeikre. A szervezet a kézírásos közleményt az An-Nahár cí­mű bejrúti laphoz juttatta el, az általa fogva tartott másik amerikai túsz, Ed­ward Tracy fényképével együtt. A közlemény méltatja a válság megoldása érdekében kifejtett szíriai erőfeszítése­ket és arra kéri Háfez Asz- szad szíriai elnököt: adja hozzájárulását „nemzetközi szervezetek közvetítésével lebonyolítandó tárgyalások­hoz”. Egy másik Irán-barát sí­ita szervezet, a libanoni Baalbekben működő Iszlám Amal vezetője, Húszéin Mu- szávi — szintén vasárnap — kijelentette, hogy csoportja el van szánva a fogságában levő izraeli katona megölé­nása óta a mostani vezetés bebizonyította életképessé­gét, s befolyása egyre nő az országban. Az elmúlt hóna­pok történéseiből nyilvánva­lóvá vált, hogy az afgán konfliktus megoldását békés eszközökkel kell elérni. A megbeszélésen hangsúlyoz­ták, hogy az Egyesült Álla­mok és Szaúd-Arábia nyíl­tan támogatják a kormány erőszakos megdöntésére törő ellenzéket. A szovjet kül­ügyminiszter s tárgyalópart­nerei méltatták az ENSZ sze­repét az afganisztáni hely­zet rendezésében. sére, ha Izrael szabadon nem engedi Obeid sejket. Jichak Rabin izraeli vé­delmi miniszter elutasította a Hezbollah szombaton sza­bott feltételét, amely sze­rint csak akkor lehetne szó a Libanonban eltűnt 3 iz­raeli katona kicseréléséről Izraelben bebörtönzött liba­noni és palesztin foglyokra, ha előtte elengednék Izrael­ben a Dél-Libanonból elra­bolt siíta Obeid sejket. Ra­bin kijelentette: ilyen nyi­latkozatokat mi nem ve­szünk figyelembe! Hangsú­lyozta, hogy Izrael állás­pontja változatlan a teljes fogolycserét illetően, azaz kormánya kész lenne szaba­don engedni mintegy 200, Izraelben és a dél-libanoni, úgynevezett biztonsági öve­zetben elfogott személyt, kö­zöttük Obeid sejket is, ha a túszejtők elengednek három izraeli katonát, valamint 17 Libanonban fogva tartott nyugati túszt is. Egy szovjet diplomata megerősítette: a Szovjetunió részt vesz a túszügy poli­tikai rendezését célzó erőfe­szítésekben. George Bush amerikai elnök állítólag fel­ajánlotta, hogy felszabadítja az Egyesült Államokban zá­rolt iráni javákat, ha Tehe­rán segít a .túszok kiszaba­dításában. Közben Marrack Goulding ENSZ-diplomata Damaszkuszban ugyancsak a túszválság rendezéséről tár­gyal a szíriai vezetőkkel. Vaszilij Kolotosa, a Szov­jetunió bejrúti nagykövete vasárnap közzétett nyilatko­zatában hangsúlyozta: észre­vehetően megszaporodtak a túszügy rendezését szorgal­mazó erőfeszítések. A nagy­követ megerősítette, hogy ezekből az erőfeszítésekből országa is kiveszi részét. Dubcek és Cemik levele Alexander Dubcek és Old- rich Cemik — az 1968-as „prágai tavasz” pártfőtitká­ra, illetve kormányfője — levelet intézet annak az öt szocialista országnak a kom­munista pártjához, illetve kormányához, amely annak idején részt vett a Csehszlo­vákia elleni katonai beavat­kozásban. Dubcek és Cernik felszólítja ezen országok je­lenlegi vezetőit: ítéljék el az 1968. augusztus 21-i inter­venciót és annak elméleti alapját, a szocialista orszá­gok „korlátozott szuvereni­tásáról” szóló Brezsnyev- doktrínát. A levélből — amelyet a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Bulgária és Ma­gyarország vezetői mellett Csehszlovákia jelenlegi irá­nyítóinak is megküldték — a L’Unitá, az Olasz Kommu­nista Párt központi lapja közölt részleteket. A „prágai tavasz” két egykori vezér­alakja szerint eljött az ide­je a történelem bátor átér­tékelésének. Dubcek és Cer­nik emlékeztet rá: 1968-iban egy demokratikus szocializ­mus megteremtését tűzték ki célul, s az idő azóta iga­zolta, hogy ez megfelelő út, olyan, amelyen ma a Szov­jetunió, Lengyelország és Magyarország halad. A kelet-európai országok­ban nem lehet hitelt érdem­lő reform, ha nem gyógyít­ják be a Csehszlovákiának okozott sebeket, s nem íté­lik el a Varsói Szerződés beavatkozását — fűzi tovább a gondolatot Dubcek és Cer­nik. Még ha a mai vezetők nem is felelősek a tegnapiak magatartásáért, ez a gesztus fontos lenne a nemzetközi közvélemény számára, azon kétségek cáfolataként, hogy ilyen katonai beavatkozások még mindig véget vethetnek a reformoknak — állapítják meg. Ezzel a levéllel Oldrich Cernik hosszú évek óta most először szólalt meg a nyil­vánosság előtt. Londoni tüntetések Negyvennyolc embert vet­tek őrizetbe szombaton Lon­donban, miután tömegvere­kedés tört ki két tüntető csoport között. Az egyik menet Észak-Irország füg­getlenségéért tüntetett, s résztvevői — a rendkívüli állapot bevezetésének 20. év­fordulója kapcsán — köve­telték a brit katonaság - ki­vonását a tartományból. A másik demonstráció résztve­vői, a jobboldali szélsőséges Nemzeti Párt tagjai ezzel éppen ellentétesen, felvonu­lásukkal megemlékeztek a brit csapatok észak-írorszá­gi bevonulásának 20. év­fordulójáról. Kennedy-űrközpont (USA): az indulásra várnak a Columbia űrrepülőgép személyzetének tagjai, akiket a támaszpontra elkísért a feleségük is. Balról jobbra: David Leestra, James Adamson, Mark Brown, Brewster Shaw és Richard Richards Intézményes érdekegyeztetés SEVARDNADZE KABULI MEGBESZÉLÉSEI A mi külpolitikánk... A Moszkovszkie Humánus és erkölcsös-e annak az országinak a kül­politikája. amely olyan kér­désekben, mint a Rushdie- ügy, a magyar—román vi­szony, és a pekingi diákok elleni föllépés, nem foglal állást? A Moszkovszkije No- vosztyi e heti számában elemzést közöl az átalakítás külpolitikájának négy évé­ről és bevezetőjében idézi Eduard Sevardnadze külügy­miniszter nemrég elhangzott nyilatkozatát: „Ha a külpo­litika nem szolgál humánus célokat, amorális. A mi kül­politikánk mélyen erkölcsös, amelyben az általános em­beri értékek mindennél fon­tosabbak.” A hetilap beszámol arról, hogy a bukaresti kormány újabb mezőgazdasági terüle­tek nyerése érdekében sok­száz magyar falut kíván fel­számolni. Európa nagy része egyértelműen elítélte a bu­karesti kormány terveit, míg a Szovjetunió hallgatott, sőt még a szavazást is megke­rülte Genfben, az Emberi Jogi Bizottságában — írja az MN. A Rushdie-ügyben a ve­zető nyugati államok hiva­talosan és diplomáciai csa­tornákon keresztül egyaránt elítélték az iráni vezetés ki­jelentéseit. A Szovjetunió egy jellegtelen kijelentést tett, amely olyan homályos volt, hogy még az sem derült ki első olvasásra, kinek az ol­dalán áll. Július elején az egész világ határozottan el­ítélte a tüntető kínai diákok tömeges meggyilkolását. A Szovjetunió pedig — a Ru- shide-ügyhöz hasonlóan — semleges nyilatkozoatot tett, amely egyetlen szóval sem bírálta a kínai hadsereg föl­lépését. A Moszkovszkije Novosz- tyi sajnálatosnak tartja, hogy még alternatív értéke­lés sem látott napvilágot a sajtóban ezekről a tények­ről, pedig az ország közvéle­ményének egy jelentős része határozott, elítélő vélemény­nyel rendelkezik az említet­tekről. A szovjet külpolitika bi­zonyos területeken nagyot lépett előre — írja —, de az általános emberi értékek előtérbe helyezése, a mélyen A Moszkovszkie Novosztyi cikke erkölcsön külpolitikai irány­vonal még csak szavakban létezik. Végezetül az MN felhívja a figyelmet arra, hogy a külpolitika nyilvánossá téte­le ugyancsak fontos lenne: közölni kellene a külföldre irányuló szovjet gazdasági és katonai segélyek mérté­két és meg kellene nyitni a külpolitikai archívumokat legalább húsz évre vissza­menőleg. Jelenleg a külügy­minisztérium archívumai nemcsak az állampolgárok, hanem a szakemberek előtt is zárva vannak. Kiváló minőség, magas színvonalú hangvisszaadás TITÁN IPARCIKK ÁRUHÁZ kedvező ajánlata: BASF AUDIO KAZETTÁK C 60 Ferro extra I, C 90 Ferro extra I. C 60 Crom extra II. 150,— Ft helyett 110,— Ft 200,— Ft helyett 135,— Ft 212,— Ft helyett 160,— Ft Cím: 22. s2. Iparcikk Áruház Kaposvár, Zalka Máté u. 18. Telefon: 14-841 KERESKEDELMI VÁLLALAT (106223)

Next

/
Oldalképek
Tartalom