Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 5., szombat A hét kérdése Véget ért-e a hadiálla­pot Argentína és Nagy- Britannia között? Alig két hónapja van új lakója az argentin elnöki palotának, de már látható, hogy gyorsan szeretne meg­szabadulni az elődök rá ha­gyott terhes örökségétől. A gazdasági nehézségeket alig­ha lehet egyik napról a má­Szuhumi (Abház ASZSZK): Alekszander Rodkin, a szov­jet belügyminisztérium kü­lönleges alakulatának őrna­gya (balról) a lakosságtól begyűjtött fegyverek közül mutat be néhányat. A nem­zetiségi villongások kezdete óta több száz fegyvert ko­boztak el vagy szolgáltattak be sikra megoldani, de a kül­politika terén Argentína el­érhet olyan látványos sike­reket, amelyek minden bi­zonnyal a nemzetközi pénz­világ jóindulatát is erősít­hetik a dél-amerikai ország iránt. A szakértőkön és az ille­tékes politikusokon kívül szinte már elfelejtette a vi­lág, hogy Argentína 1982 óta még mindig hadban áll Nagy-Britanniával. A két or­szág akkori rövid háborúja természetesen a világsajtó vezető témája volt, de ahogy vesztettek az argentinok és belebukott ebbe a vereségbe te: kész bármiről tárgyalni Nagy-Britanniával — anél­kül, hogy a szigetek kérdé­sét az argentin fél szóba hozná. A brit sajtó alig titkolt elégedettséggel vette tudo­másul, hogy Thatcher asz- szony — máskor bírált — keménysége ismét sikert ara­tott. A kapcsolatok rendezé­se Argentínának fontos, a további lépéseket is neki kell megtennie. A legjobb az lenne, ha hivatalosan kije­lentené, hogy megszűntnek tekinti az ellenségeskedést maga és Nagy-Britannia kö­zött — sugallták a lapok. Gőzön István a katonai junta, ismét a ko­rábbi érdektelenségbe me­rült a furcsa háború tétje, mégpedig az, hogy ki is bir­tokolja az Atlanti-óceán déli részén fekvő ridegen barát­ságtalan Falkland-(Malvin)- szigeteket. A gyászos kudarc nyomán Argentínában távozni kény­szerültek a kormányzó tá­bornokok. A demokrácia visszaszerzése feletti öröm azonban nem kárpótolta az argentinokat a kietlen szi­getek vissza nem szerzése és a vereség miatti bánatért, s ez az érzés a szabadon választott polgári kormány külpolitikájában határozot­tan meg is fogalmazódott. „Argentína soha nem mond le a szigetekről és nem is hajlandó Nagy-Britanniával úgy tárgyalni, hogy ezt a kérdést ne rendeznénk” — szögezte le a radikális párti Raúl Alfonsin elnök — és nem is tudott tárgyalni Nagy-Britanniával. „Argen­tína soha nem mond le a szigetekről, ha kell, fegyver­rel is visszaszerzi azokat” — mennydörögte nem is olyan régen Carlos Menem, a pe­ronista párt elnökjelöltje. Londont hidegen hagyta a harcias retorika. Menem pe­dig — ahogy beköltözött a „Rózsaszín Palotába” (ál­lamfőként) —, gyorsan be­látta a világpolitikai reali­tásokat. Már első elnöki be­szédeiben váltott. Kijelentet­Jasszer Arafat, a PFSZ VB és az El-Fatah KB elnöke, Ajjad atya, az emigrációban működő Palesztin Parlament tagja és Hani Al-Hasszan, az El-Fatah KB tagjai (J—B) az El-Fatah kongresszusán HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: A lemondott Wojciech Jaruzelski he­lyett Mieczyslaw Rakowskit választották meg a LEMP KB első titkárának. — Párizsban a legközelebbi szov­jet—amerikai csúcsról tárgyalt Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter. — Dél-Koreába szökött családjával a kínai hadsereg egyik tisztje; VASÁRNAP: Párizsban megkezdődött a nemzetközi Kambodzsa-konferencia. — A szovjet törvényhozás re­formpárti képviselői parlamenti csoportot alakítottak. — Bizalmat kapott az új olasz kormány. — Népszavazást tartottak Chilében az alkotmány reformjáról. — A len­gyel kormány elrendelte a kötetlen szabadpiac beveze­tését az élelmiszer-gazdaságban; HÉTFŐ: A Hezbollah nevű Irán-barát síita szerve­zet kivégezte egyik amerikai túszát. — Teheránba ér­kezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. — Kubában őrizetbe 'vették Jósé Abrentest, a nem sokkal korábban leváltott belügyminisztert; KEDD: Brüsszelben tanácskozást tartott 24 nyugati ország a Magyarországnak és Lengyelországnak terve­zett gazdasági segítségről. — Prágában újjászervezték a Pen Club 1971-ben feloszlatott csehszlovákiai tago­zatát; SZERDA: Czeslaw Kiszczak addigi belügyminisztert választották meg Lengyelország új kormányfőjének. — Korrupciós ügyek miatt 'leváltották a kubai kormány építőanyagipari miniszterét. — 11 ember halt meg a kijevi főposta leomlott homlokzatának romjai alatt. — Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta Alfred Miodo- wiezot, a lengyel szakszervezetek országos tanácsának elnökét; CSÜTÖRTÖK: Letette a hivatali esküt Hasemi Raf- szandzsani, Irán új államfője. — Megkezdődött Tunisz­ban a legnagyobb PFSZ-tagszervezet, az El-Fatah kong­resszusa. — Első alkalommal került a szovjet kormány­ba párton kívüli politikus; PÉNTEK: Befejeződött a szovjet parlament nyári ülésszaka. — Az afgán kormányerők harcászati rakétá­kat vetettek be a kormányellenes csapatok ellen. — Khieu Sampan, a Vörös Khmerek képviselője Párizs­ban kijelentette, hogy csoportja mindenképpen részt akar a hatalomból Kambodzsában. SZOVJET PARLAMENT Több fontos döntés A moszkvai Kremlben pénteken délután befejezte első ülésszakát a májusban megválasztott új szovjet par­lament. Mihail Gorbacsov a mérleget megvonó zárszavá­ban jelentős eseményként értékelte a 40 napos ülés­szakot, s külön is utalva a vélemények pluralizmusá­nak fontosságára, hangsú­lyozta: a Szovjetunióban erős és munkaképes parla­ment van kialakulóban. Az utolsó munkanap is több fontos döntést hozott; ezek közül is az élre kíván­kozik a bűnözés elleni küz­delem erősítéséről szóló ha­tározat. A másik fontos ele­me a határozatnak a belügyi csapatok létszámának növe­lése. Ugyancsak a péntek dél­előtti ülésen fogadták el a bíróságok státusáról szóló törvényt. Ez nagyobb önál­lóságot és függetlenséget biz­tosít a bírói testületeknek. A felsőbb szintű népképviseleti tanácsok ezentúl tízéves idő­szakra választják meg a bí­rákat. Ezután az 542 tagú tör­vényhozás határozatot ho­zott a képviselők helyzeté­ről és járandóságairól. A Legfelsőbb Tanács első ülésszaka Mihail Gorbacsov zárszavával ért véget. A szovjet államfő annak a vé­leményének adott hangot, hogy sikerült megteremteni a szocialista jogállam alap­jait, visszafordíthatatlanná tenni az átalakítási folyama­tot. Tárgyalás a túszokról Marrack Goulding ENSZ- főtitkárhelyettes pénteken három, az emberrablókkal szoros kapcsolatban álló síi­ta vezetővel tárgyalt Bejrút mohamedán szektorában. Az egyórás tárgyalás a sajtó kizárásával, szigorú bizton­sági intézkedések közepet­te zajlott. Az ENSZ-tisztvi- selő a megbeszélés után csak annyit közölt az újságírók­kal: továbbra sincs bizonyí­ték az állítólag kivégzett amerikai túsz halálára. Washingtonban megköny- nyebbüléssel, Izraelben óva­tos derűlátással fogadták a hírt, hogy a libanoni síiták elhalasztották Joseph Ci- cippio amerikai túsz meg­gyilkolását. A Forradalmi Igazságszolgáltatás nevű Irán-barát szervezet „né­hány napra” felfüggesztet­te a „halálos ítélet” végre­hajtását, követeléseit ugyanakkor kibővítette az­zal, hogy Obeid sejk szaba­don bocsátása mellett pa­lesztin ellenállók és libano­ni harcosok elengedését is elvárja Izraeltől. Továbbra is harckészült­ségben vannak a Közel-Ke­let térségébe rendelt ame­rikai hadihajók, jóllehet a túsztartók egyelőre nem fe­nyegetőznek további gyilkos­ságokkal. A The New York Times című vezető ameri­kai napilap beszámolója sze­rint Bush elnök egy újabb túsz megölése esetén kész légicsapást elrendelni felté­telezett libanoni gerillafész­kek ellen. A 6. flotta repü­lőgéphordozói már hatótá­volságon belül vannak a Földközi-tenger keleti me­dencéjében. Az MSZMP nyilatkozata a Panoráma-vitáról (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta, hogy Fejti György, az MSZMP Politi­kai Intéző Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára augusztus 3-án fogadta Traian Pop-ot, Románia ma­gyarországi nagykövetét, aki a román pártvezetés nevé­ben tiltakozott a Magyar Te­levízió július 31-én este su­gárzott interjúja miatt, ame­lyet a volt román királlyal készítettek. A .román fél szóvá tette az interjú hang­nemét, s jelezte azokat a válaszintézkedéseket, ame­lyekről a magyar kormány már korábban tájékoztatást kapott állami vonalon. Az MSZMP KB titkára vissza­utasította a román tiltako­zást, hangsúlyozva, hogy az eseményt nem ítélik olyan jellegűnek, amely indokolná ilyen diplomáciai lépés meg­tételét. Ugyanakkor hozzá­tette: az interjú közlését nem tartják szerencsésnek, an­nak néhány tendenciózus ré­szével az MSZMP vezetői sem értenek egyet. Különö­sen azzal nem, hogy az egy­kori román király román nyelven a Magyar Televízió­ban szólt Románia lakossá­gához. Traian Popot tájékoztat­ták arról, hogy az MSZMP vezetése a bukaresti felső­szintű találkozó Után több lépést tett a magyar—román kapcsolatok rendezése érde­kében. A Politikai Intéző Bizottság például július 24-ei ülésén felkérte a Miniszter­tanácsot: segítse elő, hogy a tömegtájékoztatási eszközök kiegyensúlyozott hangnem­ben foglalkozzanak Romá­niával. A testület határozot­tan elítélte a „román kato­nai fenyegetéssel” kapcsola­tos nyilvános kijelentések folytatását. Az MSZMP KB titkára el­mondta a nagykövetnek azt is, hogy nem hagyhatják fi­gyelmen kívül azokat a Ro­mániában megjelenő sajtó­anyagokat sem, amelyek az MSZMP politikáját, hazán­kat támadják. Az együttmű­ködésre törekedve azonban a bukaresti találkozó után ezeket hivatalosan magyar részről nem tették szóvá. Hangsúlyozta azonban, hogy ilyen nyilatkozatok tétele, bármelyik fél részéről tör­ténjék is, ellentmond a két párt és a két ország népei közötti kapcsolatok erősíté­sére irányuló törekvéseknek. Az MSZMP KB titkára sajnálkozását fejezte ki a román vezetés azon döntése miatt, hogy a településren­dezés tanulmányozására Ro­mániába meghívott magyar tanácsi küldöttség utazását lemondta. Reményét fejezte ki, hogy a román fél meg­változtatja ezt a döntését, s a látogatásra sor kerül. A Politikai Intéző Bizott­ság az RKP vezetésének til­takozásáról tájékoztatást ka­pott, és egyetértőleg tudo­másul vette a magyar párt vezetése nevében adott vá­laszt. Amerikai képviselők látogatása KATONAI EGYSEGEKET TEKINTENEK MEG Az amerikai képviselőház védelmi bizottságának tag­jaiból és a Szovjetunióval foglalkozó szakértőkből ál­ló népes küldöttség utazik a hét végén a Szovjetunióba, hogy az ott végbemenő po­litikai és katonapolitikai vál­tozásokat tanulmányozza. A ma Moszkvába érkező dele­gációt Les Aspin, a képvise­lőházi bizottság befolyásos elnöke vezeti. Elutazás előtt a látogatás céljáról nyilatkozva Les As­pin a sajtó képviselőinek ki­fejtette: „a Szovjetunió a legfőbb ellenfelünk, s most rendkívüli erjedés és válto­zások időszakát éli át. A nyíltság politikájának kö­szönhetően — a Szovjetunió történetében talán először — egy külföldi ma a Szovjet­unióban tudhatja meg leg­inkább, hogy mi is történik az országban.” A küldöttség katonai egy­ségeket tekint meg, elláto­gat a szovjet hadsereg ve­zérkari akadémiájára, a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök megsemmi­sítését végző támaszpontra, a bajkonuri űrrepülőtérre. Moszkvában vezető szovjet politikusokkal is találkoznak az amerikai képviselők. Az ENSZ főtitkárának megbízásából Libanonban tartózkodó Marrack Goulding főtitkárhelyettest üdvözli Mohammad Husszein Fadlallah sejk, a libanoni síita mohamedán közös­ség szellemi vezetője (jobbról). Goulding a túszválságról folytat tárgyalásokat Kamatkiegészítésre nincs lehetőség A Pénzügyminisztérium közleménye Az elmúlt napokban a Magyar Hitelbank által meg­hirdetett új személygépkocsi letéti rendszer bevezetésére, kamatkiegészítés nyújtására jelenleg nincs lehetőség — közli a Pénzügyminisztérium. A Minisztertanács külön döntése nélkül a személy­gépkocsi-igénylési letét utá­ni kamat nagysága nem vál­tozhat. Ennek indokai a kö­vetkezők : A személygépkocsi-igény­lési betét kamatát 1988-ban MT-rendelet határozta meg, s ettől eltérő mértéket csak a Minisztertanács állapíthat meg. E tekintetben a kamat­kiegészítés kamatnak számít. A személygépkocsi-előleg kamatának növelése a je­lenlegi gépkocsibehozatali és forgalmazási rendszer vál­tozatlanul tartása mellett csupán a gépkocsik keresle­tét, így a várakozási időt nö­velné meg és nem bővítené a kínálatot. Az Országos Takarékpénz­tárnál és a takarékszövetke­zeteknél lekötött alacsony kamatozású letétállomány je­lenleg a szintén alacsony, évi 2—3 százalékos kamattal ko­rábban nyújtott lakásépítési és -vásárlási hitelek fede­zetéül szolgál. A letéti ka­matok emelése így szükség­szerűen maga Után vonná a lakossági hitelek kamatának emelkedését is, amelyet a Pénzügyminisztérium el akar kerülni, A pénzügyminiszter a parlament májusi ülésszakán egy interpellációra válaszol­va vállalta, hogy ez év vé­géig a kormányzat az egész gépkocsi-forgalmazási rend­szer korszerűsítését, változ­tatását áttekinti. E munka jelehleg folyamatban van. Az eddig kialakult Vélemé­nyek szerint nem egyszerű­en a személygépkocsi-letét feltételeinek megváltoztatá­sára, hanem a belföldön megvásárolható személy- gépkocsik mennyiségének jelentős növelésére, az autó­forgalmazási rendszer meg­változtatására, és ezáltal a hosszú várakozási idő meg­szüntetésére van szükség. E döntést az OTP és az MHB is tudomásul vette. A fentiek figyelembevéte­lével a Pénzügyminisztérium kéri a személygépkocsira várakozók megértését és to­vábbi türelmét. A kormány­zat olyan új gépkocsigyártá- si, -behozatali és -forgalma­zási rendszer kialakítására törekszik, amelyben a gép­kocsikínálat növelésével — a többi tartós fogyasztási cikkhez hasonlóan — a sze­mélygépkocsiknál is meg­szüntethető lenne az előze­tes sorba állás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom