Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 183. szám Ára: 5,30 Ft 1 ■ ’-vsr *» 1989. augusztus 5., szombat ■X3 Átgondolt fejlesztést! TOT-javaslat a határövezet gondjainak átfogó megoldására Az országhatár menti vi­dékeken sok helyen szinte ellehetetlenül a mezőgazda- sági termelés és a település­fejlesztés. Az így kialakult helyzetről készült -TOT-fel- mérés kapcsán Bálint Csa­ba főosztályvezető-helyettes az MTI munkatársának el­mondotta: a KSH és a terv­hivatal felmérésére is tá­maszkodva hét megyére ter­jedt ki a vizsgálat, s össze­sen 13 térséggel foglalko­zott. Ezeknek a zöme határ menti terület, 573 település­sel; az ország területének 10 százaléka esik ezekre a vi­dékekre. A felmérés Szerint itt mintegy 430 ezer ember él, s azért is különös súly- lyat kell róluk beszélni, mi­vel helyzetükben a vissza­esés jelei mind szembeöt- lőbbek. Abban, hogy ez a helyzet kialakult, sokak szerint az is közrejátszott: e térségek a két világháború után el­vesztették természetes gaz­dasági központjaikat, mi­vel azok más országok terü­letére kerültek. Ezeket a vonzásközpontokat az el­múlt évtizedekben nem si­került másokkal helyettesí­teni; különösen szembeötlő ez például Bodrogköz eseté­ben. Főleg a déli és a nyugati határszéleken még ma is lemérhető annak hatása, hogy egy-egy területet határ­zónává, határövezetté nyil­vánítottak, s itt hosszú ide­ig szinte semmi fejlesztés sem történt. A határövezet­ben és a csatlakozó területe­ken jelenleg nagyarányú az elvándorlás, mivel a helyi lakosság úgy érzékeli, mint­ha ezek a vidékek keveseb­bet érnének, mint az ország más területei. A TOT-nak az a véleménye: az elmara­dott térségek elhanyagolá­sa, a vidékek kiürülése az egész ország számára káros, s tulajdonképpen a nemzeti vagyon leértékelődésével jár. A mezőgazdaság a határ­övezetek gondjait természe­tesen egymaga képtelen fel­vállalni. A TOT már három évvel ezelőtt felhívta az Or­szágos Tervhivatal figyel­mét arra, hogy az elmara­dott térségekkel kapcsolatos tétova látszatintézkedés-so­rozat nem lehet megoldás. A testület kifogásolta, hogy jelenleg az elmaradott tér­ségeket az állam 6—8 alap­forrásból támogatja, s az összegek szétforgácsolva és nem célirányosan jelennek meg a területek fejlesztésé­nél. Ugyanakkor emlékezte­tett rá: a világon ma min­denütt, ahol komolyabban foglalkoznak az ilyen térsé­gekkel, tiem az íróasztalok mögött elbírált pályázatok és pénzosztogatások révén rendezik a helyzetet. Inkább olyan rendszereket alkot­nak ■ — s ezt javasolja a TOT is —, amelyek elősegí­tik: ha valaki ott akar vál­lalkozni, beruházni, az em­bereknek munkát adni, ak­kor — találja is meg a szá­mítását. A TOT. fenntartja korábbi javaslatát: össze­vont rendszert kellene al­kotni, amely kedvezménye­ket helyez kilátásba — ma­gánszemélyek számára is —, egyebek között például több­éves adómentességet. Meg kell szüntetni azt a helyte­len gyakorlatot is, hogy a budapesti ipari vállalatok el­adhatatlan termékeik gyár­tókapacitását helyezik ki oda, valamiféle szerkezetát­alakítás címén. Meg kell akadályozni továbbá, hogy a költségvetés számos kiskapu­ját meg lehessen nyitni a különböző hatalmi csoportok pénzosztogatásának a lega­lizálására. A kormánynak — a TOT véleménye szerint — na­gyobb figyelmet kell fordí­tania a határövezetekre, a csatlakozó részekre, na­gyobb hatékonyságot bizto­sítva a fejlesztési pénzeknek. — Nem az a lényeg, hogy ki kezeli a pénzalapot, ha­nem hogy a pénzfedezet biz­tosítson egy normatív felté­telrendszer számára kellő hátteret és alapot — mon dotta a főosztályvezető-he­lyettes. Segítség a menekülteknek Az év első felében 171 millió 262 ezer forintot for­dítottak az úgynevezett Le­telepedési Alapból a Ma­gyarországon menedéket ke­reső, jelenleg már több mint 17 ezer romániai menekült ellátására, beilleszkedésük megkönnyítésére. Az idén 326 millió forinttal rendel­kező alap felhasználásának alakulásáról a Belügyminisz­térium menekültügyi hivata­lától kért tájékoztatást az MTI munkatársa. Az év első felében fel­használt összegből 150 millió 693 ezer forintot fordítottak a tanácsok és intézményeik menekültekkel kapcsolatos kiadásainak megtérítésére. A tanácsok a rendelkezésükre bocsátott pénzből csaknem 64,5 millió forinttal segítet­ték vissza nem térítendő tá­mogatás és kamatmentes köl­csön formájában mintegy 400 család lakásépítési, illetve -vásárlási szándékát. Több mint 250 lakást, szálláshe­lyet alakítottak ki; az alap­ból mintegy 13 millió forin­tot fordítottak erre a célra. Csaknem 30 millió forint­ba került az átmeneti szál­lások fenntartása; 19,4 mil­lió forintra rúgott a rend­szeres és rendkívüli segélyek folyósítása, s több mint 28 millió forintot kaptak egy­szeri letelepedési segélyként a gyermekes családok. Ez arra utal, hogy sikerült né­mi eredményt-elérni a szét­szakadt családok egyesítésé­ben. Mintegy 6 millió forint szolgálta az alapból a mene­kültek egészségügyi, bölcső­dei és óvodai ellátását. A Letelepedési Alap az el­ső félévben 2,5 millió forint­tal járult hozzá a Magyar Vöröskereszt menekültekkel kapcsolatos költségeihez. Az MSZMP nyilatkozata a Panoráma-vitáról Az utóbbi napokban élénk visszhangot keltett a Magyar Televízió Panoráma című politikai magazinműsorának interjúja, amelyet Románia egykori uralkodójával,. I. Mihállyal készítettek. Az in­terjú sugárzását hivatalos román tiltakozás követte, s kisebb fajta diplomáciai bo­nyodalom támadt a két or­szág között. Az ügyben csü­törtökön hivatalos nyilatko­zatot tett közzé a magyar Külügyminisztérium; péntek délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában pedig Nagy József, a KB munkatársa, a párt szóvivő­jének képviseletében tájé­koztatta a Népszabadság és az MTI munkatársát a párt vezetésének állásfoglalásá­ról. (Folytatás a 2. oldalon.) 1 ■ i P 0 o V|f * M A Somogyi politikai paletta A fenti feleimmel új sorozatot indítunk. A beszélge­tés-sorozat célja, hogy olvasóinkat tájékoztassuk a me­gyében szerveződő pártok, alternatív szervezetek, moz­galmak céljáról, törekvéseiről — ahogy azt megszólal­tatott vezetőik tolmácsolják. Felvetődhet a kérdés, hogy az MSZMP megyei lapjának feladata-e ez, továbbá kellő objektivitással teszi-e. ítélje meg az olvasó. Ügy gondol­juk, hogy a mai közéletben az elkötelezettség, a hova­tartozás — korántsem konfliktus- vagy vívódásmentes — vállalásával együtt fontos a kiszámíthatóság. Vagyis az, hogy mi áll a célok homlokterében vagy hátterében, egy­szerűen: ki mit akar és miért. S ez nemcsak országos viszonylatban van így, hanem helyi-megyei értelemben is. Somogybán ezt kívánjuk elősegíteni e szombatonként megjelenő tájékoztatókkal. Tudjuk:, ez nem helyettesíti és nem teszi feleslegessé a vitát, ám talán (hivatkozási) alapul is szolgál ahhoz. Ma tehát a Független Kisgazda- párt megyei titkára nyilatkozik, s a jövő héten a Magyar Demokrata Fórum megyei tisztségviselője szólal meg ha­sábjainkon. Ha felkérésünknek eleget tesznek — következnek a többi szervezetek is. Feltétel részünkről, a miénktől el­térő nézetek és vélemények közreadása közben, csupán egy van: ne csak hivatkozzunk a kulturált politizálás szükségletére, hanem képviseljük is azt. A Somogyi politikai paletta első része lapunk 4. ol­dalán olvasható. ALPEJAPRAN •SS ■ #*■ <ViH<lVK3«nv Parigi Mandeville Triesztet ábrázoló metszete a múlt század közepén készült. A felső sarokba montírozott embléma már az Alpok—Adria Munkaközösség e századi létét jel­képezi. összeállításunk a lap 6—7. oldalán olvasható. Mentés a Balatonon Az első pohár tea Johan Kranenbroek sze­rencsés ember. .Csakúgy, mint az a további 145, aki­ket ebben a szezonban sike­rült a tóból kimenteni. Min­den második mentés másod­fokú viharjelzés alatt tör­tént, s az önmagukat bajba sodrók fele külföldi volt. 112 embert vízi rendőrök, 28-at önkéntes rendőrök, hármat a közelben tartózkodó nya­ralók, kettőt a menetrend- szerű járaton közlekedő Ke­lén motoros kapitánya, Tyu- kos Imre mentett ki a víz­ből. Tizennyolcán azonban elmerültek a hullámsírba: legtöbbjük vízibicikliröl ug­rott a halálba. Lábunk alatt két tankmo­tor dübörög Nagy László ví­zi rendészeti őrsparancsnok vezetésével a Moszkva mo­toros lassan maga -mögött hagyja a siófoki kikötőt. A meteorológiai obszervatóri­um tetején percenként hat- vanszor felvillanó fényjel­zés figyelmezteti a vendége­ket: a másodfokú (piros) vi­harjelzés van érvényben. Be­tartják-e ennek hatályát a nyaralók? — ezt indul el­lenőrizni a járőr. Látrányi László önkéntes rendőr észak felé mutat: a szél a hegyek felől fúj, ezért a túlparton nyaralók van­nak veszélyben, a matraco­kat, szörföket, vízibicikli­ket a szél a tó közepe felé sodorhatja. — A vízibiciklikre, ször­fökre — mert fürdőeszközök — sajnos nem vonatkoznak a hajózási szabályok — tá­jékoztat a parancsnok. — Előfordult már ezen a nyá­ron, hogy egy fiatalember kisszéket erősített a szörf­deszkához, és leszakadt vi- torlarúdjával evezve indult átszelni a tavat. A múlt hé­ten Almádiban két ifjú hölgy egypárevezős csóna­kot kölcsönzött, majd mi­után megtudakolták, hogy merre van Siófok, elindul­tak a déli part felé. Szük­ségesnek tartanám, hogy a láthatóan vízpartra készü­lő külföldieket már a határ- átlépésnél, illetve az összes nyaralót a kölcsönzőnél fi­gyelmeztessék valamikép­pen azokra a veszélyekre, amelyeket a Balaton-parton a percről percre változó, szeszélyes szélirány jelent az emberekre. — Ismeretlen objektum a hajó jobb oldalán, 400 mé­terre előttünk — jelenti Horváth Zoltán őrmester. Hirtelen „sűrű” lesz a leve­gő. Közelebb érve kiderül, egy „rendőrbosszantóra” bukkantunk. Az északi part­ról nagy nádcsomót szakí­tott le a szél, ez éviekéi las­san — hátán egy megpihe­nő sirállyal — a déli part felé. ,Félvízen még egy ma­gányosan bukdácsoló vízi­biciklire találunk. Az éter­ben gyors szóváltás: koordi­náták számai röpködnek a levegőben, s hamarosan ki­derül: a vízi eszközt tegnap éjjel tépte le láncairól a vi­har, ember nem tartózko­dott rajta. — Tegnap nem akármi­lyen vihar volt — emléke­zik vissza Nagy László. — Egy magyar és egy nyugat­német szörföst mentettünk ki talán az utolsó pillanat­ban az északi parton. Sza­badi-Sóstón pedig egy 11 éves egri kislány rekedt bent a parttól 250 méterre álló horgászstégen. Ma remélhe­tőleg jobban vigyáznak ma­gukra az emberek. A vízibicikli kihalászása után Kérdő Sándor törzsőr­mester teljesen előrenyomja a gázkart: irány Balatonfü- red. Az „ítéletidő” még ké­sik. A nap átszúródik a fel­hők között, a hajó felett bé­késen repkedő sirályok: csak a rendszeresen érkező, egyre magasabb hullámok figyelmeztetnek a közeledő veszélyre. A víz 18 fokos, s a levegő is lehűlt. így csak a szörfösök kergetőznek a hegyek árnyékában. Feláll, vagy nem áll fel? Mármint a felbukott szélvi­torlás: ez most létkérdés, mert aki nem képes talpra állni, azt a szél a Balaton közepe felé sodorja. Figye­lünk, kutatunk a part 20 ki­lométeres hosszában. A szörfdeszkán mozdulat­lan fiatalember fekszik: tár­sa kísérli meg partra von­tatni — sikertelenül. Egy ki­lométerre a biztonságtól, s attól egyre távolodva küzde­nek a hullámokkal. A le­génység egyszerre mozdul. A nagy hajó óvatosan köze­líti meg a bajbajutottakat. Fél óra múlva a fűzfői öböl­ben találunk egy másik bajbajutottat, majd még egyet. Integetni sincs már erejük, csak elkeseredetten kapaszkodnak a deszkába. Mind a négyen Hollandiából érkeztek. A rendőrök gyor­san teát főznek, de a merev­re fagyott, meleg pokrócok­ba csavart remegő fiúk most még képtelenek megfogni a poharat. 16—18 évesek. Az önkéntes rendőr „perfekt” beszél németül — elmagya­rázza a fiúknak, mit jelen­tenek a viharjelzések. Az almádi kikötőben tesszük partra őket, egyikük ekkor már képes leírni a nevét. Jo­han Kranenbroeknek hív­ják. Még mindig sokan lebe­csülik a Balaton veszélye­it. Pedig teljesen a nagy víz, az őserő kiszolgáltatottjai vagyunk, nem úgy, mint azok a méteres busák, me­lyek a hazai kikötő felé for­duló hajót követő hullám- falban lubickoltak. Czene Attila A Kisgazdapárt nem ért egyet A Független Kisgazdapárt aggasztónak tartja a terme­lőszövetkezeti földterületek országszerte megkezdett el­adását, s követeli a termelő­szövetkezeti földék ». elidege­nítésének jogi úton történő azonnali befagyasztását — így foglaltak állást az FKGP Politikai Bizottságának tag­jai pénteki ülésükön, ahol a magyar mezőgazdaság hely­zetét, a gazdálkodásban ta­pasztalható negatív tenden­ciákat, jelenségeket vitatták meg. A testület üléséről Hardy Péter főtitkárhelyettes, szó­vivő tájékoztatta az MTI munkatársát. Egyebek közt elmondta: a kisgazdapárt ál­láspontja szerint a föld je­lenlegi módon történő elide­genítése eleve megakadá­lyozhatja a földtulajdon ere­deti, azaz az 1945. évi föld­reform utáni állapotának helyreállítását. Különösen veszélyesnek és elfogadha­tatlannak tartják továbbá a mezőgazdasági kistermelők 500 ezer forintos árbevételig terjedő adómentességének tervezett csökkentését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom