Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

1989. augusztus 31., csütörtök Somogyi Néplap 3 Gyászol a falu (Folytatás az 1. oldalról) nan Szombathelyre. Útköz­ben találkoztunk a helyszí­nelőkkel. ök mondták: nem kilenc, hanem nyolc halot­tunk van,. Az autóbusz négy vastag fát sodort ki, s felborult. Aki a jobb oldalon' ült... — A nyugdíjas Landi Im­re volt az egyetlen férfi utas» — A ibal oldalon ültem, a vezető mögött. Rajkán már találkoztunk három cseh­szlovák busszal. Megelőz­ték bennünket, mert vá­mot? kellett fizetnünk. Csor­nán is megálltunk még. Amikor beértük őket, az utolsó busz hol lassabban, hol gyorsabban ment. Meg­előztük. Aztán ő akart meg­előzni bennünket. Koccan­tunk ... A Vas Megyei Rendőr-fő­kapitányság helyszínelőinek megállapítása szerint se a koccanásra, se az esetleges oldalsó ütközésre utaló nyor mókát nem találtak. Fék­nyomok sem maradtak. Az útpadka felázott. mellette árok húzódott. Landi Imre kezén kötés, homlokán ragtapasz. — A sofőrt is én segítet­tem ki. Sérült volt szegény, mégis megpróbálkozott a forgalom leállításával. — Milyen gépkocsivezető a 34 éves Molnár Lajos? — kérdem Rodek Elemért, a Zala Volán nagykanizsai üzemegységének személy- forgalmi és kereskedelmi osztályvezetőjét. — Jó szakember. Teher­gépkocsi-vezetőként kezdte. aztán volt helyi járaton, majd távolságin. Néhány éve tettük a különjáratra. Tu­dom, pihenten indult el. Landi Imre próbálja fel­idézni a végzetes másodper­ceket. — Fel akartam állni, de nem volt hely, ahová a lá­baimat letehettem volna: kínnal-keservvel kiszabadí­tottam magamat... Tárgyilagosan sorolja a tényeket. Az elnök kér, er­ről ne írjak, mert csak to­vább szaggatnám a sebeket. A falu gyászát úgysem ért­hetik meg a kívülállók. Még nem akarnak emlékezni az asszonyok, még a temetés is hátravan, s azt sem tudják, mikor lesz... A faluban kisebb-na- gyobb csoportokban tárgyal­ják a történteket. A postás­kisasszonynak soha nem volt annyi dolga a telefonköz­pontban, mint most. Min­denki aggódik szeretteiért, akik még kórházban van­nak. Tegnap délután dr. Ti* borcz János főhanagy, a Vas Megyei Rendőr-főkapitány­ság munkatársa elmondta': a nyomozás folytatódik. Fel­kérték a Győri Rádiót, hogy nemzetiségi és magyar nyel­vű adásában is — mindket­tő fogható Dél-Szlovákiában aki bármit tud a balesetről, — kérjék föl a hallgatókat; jelentkezzék a szombathelyi rendőrségen. Ezt kérik tő­lünk is, mert feltételezhető, hogy az a mindmáig isme­retlen csehszlovák autóbusz a Balaton-partra ment. Nagy Jenő VISSZHANG Tényszerűen Gornja Radgonáról A Somogyi Néplap augusztus 24-i szániában egy soro­zat első írásaként jelent meg „Mezőgazdasági kiállítás Szlo­véniában”, „Kisgazdaságok országa”, „Somogy félárbócon — Alpok-Adria jegyében” címekkel cikk a Gornja Radgona-i vásárról. A valósághű tájékoztatás érdekében fontosnak vé­lem az alábbi információkat közzé tenni. Varga Ottó újságíró Somogy megye Alpok-Adria Mun­kaközösségben betöltött aktív megfigyelői státuszához mér­ve méltatlannak minősítette az észak-szlovéniai kisvárosban, Gornja Radgonában 27. alkalommal rendezett mezőgazdasá­gi vásáron való megyei megjelenést. Ez egyben pejoratív mi­nősítése a jelentősebb megyei vállaltatok reklám-propaganda munkájának, valamint a munkaközösség gazdasági bizottsá­gában résztvevők szervezőkészségének. Mint ismeretes, a hetvenes évek elején felerősödő moz­galommá vált a szomszédos országok megyéi, városai között a „testvéri” kapcsolatok kialakítása, mely az akkori idők­ben szinte egyedüli lehetősége volt a nyitásnak. így alakult ki — lévén közös határszakasz — Zala és Vas megye test­vérmegyei kapcsolata Szlovéniával. A térképre nézve pedig egyértelmű, hogy Somogy megye Horvátországban alakított ki szoros kapcsolatot. A testvérmegyei kapcsolat az első idők­ben a kulturális területeken szélesedett, majd később az egyéb területek között a hangsúly áttevődött a gazdasági együttműködésre. A gazdasági kapcsolatok bővítésének segítésére létrehoz­ták az úgynevezett gazdasági vegyes bizottságokat, melyek működésének hatékonyságát Zala és Vas megye esetében je­lentősen javította a Szlovén Gazdasági Kamara és a Magyar Gazdasági Kamara Észak-dunántúli Regionális Központjá­nak bekapcsolódása. A kialakult kapcsolat egyik gyümölcse­ként Zala és Vas megye 15 éve rendszeresen meghívást kap — a ma már kétségtelenül az egyik legjelentősebb jugoszlá­viai mezőgazdasági vásárra Gornja Radgonába —, és vesz részt azon lehetőségeinek megfelelően. Somogy megyének nincs testvérmegyei kapcsolata Szlo­véniával, ezért képviseletére a kiállításon nem került sor közvetlen formában. A Balaton Fűszért — megyénk egyik legkiválóbb vállalata — érdekelt lévén Zala megyében is, az általa forgalmazott kiváló minőségű termékeket állította ki, s nem szégyen, hogy ezek között a Nagyatádi Konzervgyár, valamint a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát néhány terméke is helyet kapott. Mind Szlovénia, Zala és Vas megye sok olasz, osztrák és NSZK kiállítóval együtt egyben tagja az Alpok-Adria Mun­kaközösségnek, ezért ebben az évben — a vásár rangjának növelése érdekében — egy Alpok-Adria díj alapításának le­hetőségét vizsgálva rögtönzött főpróbát tartottak. Remélve, hogy 1990-től e vásár is Alpok-Adria vásárrá válik, me­gyénk is bekapcsolódhat, bemutatkozhat Gornja Radgonában. Dr. Ács Tamás a megyei tanács nemzetközi referense Kaposvári előadó a mezőgazdasági mérnökök világkongresszusán das ági összefüggéseit, s be­Pártszavazás Boglárlellén és környékén Szeptember 4—8. között tartja a Mezőgazdasági Mér­nökök Nemzetközi Szerveze­te Írországban, Dublinban világkongresszusát. Ezen — előzetes felkérés alapján — előadást tart dr. Széles Gyu­la egyetemi tanár, a mezőgaz­daságtudományok doktora, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karának dékánja. Előadásá­nak címe: A termőföld hasz­nosításának gazdasági ösz- szefüggései Magyarországon. Az előadó bemutatja azt a sajátos helyzetet, amelynek alapján Magyarország ma európai viszonylatban is az elsők között van a> termőföld 89 százalékos és a mezőgaz­dasági terület 71 százalékos részesedésével. Elemzi a ter­mésátlagok növelésének gaz­Két hét alatt több mint tízezer aláírást gyűjtött a Demisz a köztársasági elnö­ki intézmény bevezetése ér­dekében. A Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség minimális célját tehát elér­te, az akciót azonban nem zárja le, hiszen azt szeretnék elérni, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon is szó essék erről — tájékoz­tatta az MTI munkatársát Kracsun Csaba, a Demisz alelnöke. Elmondotta: továbbra is várják a támogatásokat, hi- szén a helyzet az akció kez­dete óta egyelőre nem vál­tozott, annak ellenére sem hogy valamelyest felgyor­sultak egyeztető tárgyalások. Kracsun Csaba ismételten aláhúzta: a Demisz a tárgya­lásokra helyezi a hangsúlyt. Ezeken a tárgyalásokon Nagy Imre, a Demisz elnöke a harmadik oldal képviseleté­ben meghatározó szerepet kapott, reményeik szerint ■ez esélyt nyújt arra, hogy talán ebben a kérdésben is megállapodás születik. A De­m utat ja azokat a pótlólagos ráfordításokat, amelyek a ta­laj potenciális termőképessé­gének megőrzését, illetve fo­kozását jelentős mértékben segíthetik. Részletesen vizs­gálja azokat a gazdasági fel­tételeket is, amelyeknek alapján Magyarország a 23 európai ország élmezőnyébe került a területi termelé­kenységet illetően. Ebben a mutatóban mindössze hator- szág előzi meg. A minősítést az teszi igazán kedvezővé, hogy a termelés integráló feltételeiben (föld, állatállo­mány, mun kaerő, anyagi- műszaki ellátás) csak a 14., a területre jutó traktorok kapacitásában a 23., az ál­latállományt illetően pedig a 17. helyen áll. misz elképzelése továbbra is egy középerős köztársasá­gi elnök, aki alkotmányos keretek között egyfajta ki­egyenlítő szerepet játszik a politikai pártok és irányza­tok küzdelmében. A Demisz- nek azonban nem az a cél­ja, hogy a köztársasági el­nöki intézményről kiala­kított álláspontját minden­áron érvényre juttassa. Sok­kal inkább arra törekszik, hogy egyáltalán tárgyalja­nak, vitatkozzanak erről a témáról az érdekeltek. , Az aláírásgyűjtő akció, mint a népakarat kifejezé­sének egyik módja, úgy tű­nik, elsősorban a vidéki vá­rosokban keltett nagyobb ro- konszenvet. A gyűjtők sok­féle módszert alkalmaznak — az eddigi tapasztalatok szerint eredményesen. Az aláírások mellé biztató, tá­mogató leveleket és táma­dásokat egyaránt begyűjtöt­ték már. Akciójukat azon­ban ez utóbbiak ellenére is vállalják — hangoztatta vé­gezetül a Demisz alelnöke. A hét első napjaiban sza­vazott a pártkongresszus küldötteire Boglárlelle, Lát- rány, Somogybabod és Ga- más párttagsága. A szavazá­son való megjelenés 55,5 szá­zalékos volt. Szálát Pál bog- lárlellei vállalkozó kapott többséget. Fonyódon Az MSZMP fonyódi tagjai szeptember 1-jén, pénteken délután 3 órakor a gimnázi­um aulájában választják meg kongresszusi küldöt­tüket. A választási bizott­sághoz két jelölt nevét ad­CsaKnem egymillió tonna alma termett az idén — a becslések szerint —; hozzá­vetőleg 100 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly. A gyümölcs minőségére nem lehet különösebb panasz, bár egyes helyeken a termésen meglátszik, hogy az alma nehezen vészelte át a mele­get. Az almából lakossági fo­gyasztásra mintegy 200—220 ezer tonnát szánnak, a kon­zervipari feldolgozásra 460— 480 ezer tonna jut. A töb­bit exportálják: a legna­gyobb tételt, 186 ezer ton­nát a Szovjetunióban érté­kesítik, 35 ezer tonnát Cseh­szlovákiába és csaknem 90 ezer tonnát a konvertibilis elszámolású piacokra külde­nek. A termelők és az értéke­sítők árvitája némely kér­désben még tart. Az átvé­teli rendszerről, valamint a végleges árakról-.az illeté- •kesek tárgyalnak. Ami már eddig biztosnak látszik: az almatermelők érdekképvi­seleti szervezetének, az Al­maegyesülésnek a föllépésé­Az Ikarus vállalatnak há­romszáztíz darab távolsági autóbusz eladásáról sike­rült megállapodnia az ASTO nevű szovjet—angol közös tulajdonban lévő kereske­delmi vállalattal. A vegyes vállalat az autóbuszokért fe­Lengyeltóti, öreglak, So- mogyvár körzetben a párt­szavazást nagyobb aktivitás kísérte. A tagság 66,3 száza­léka vett részt, és Frank Sándor somogyvári tanács­elnökre adták ietöbheii vok- sukat. két jelölt ták le az alapszerveze*ek, illetve platformok. Klabuzai Miklós tsz-elnök és Horváth István kollégiumigazgató je­lölését valamennyi alap­szervezet és a helyi reform­kor tagjai is támogatták. re központi döntés született, hogy az almaszüret elején leadott, 50 ezer tonna lé­nek való gyümölcsért a ter­melők a feldolgozóktól 5 fo­rintot kapnak kilogrammon­ként. Ezekért a tételekért az üzemek a szállítás költségét is megkapják a konzerv­gyáraktól. A feldolgozóüze­mek viszont a kereskedelmi intervenciós alapból kilo­grammonként 50 fillér költ­ségtérítést igényelhetnek az előbbiek miatt megemelkedő költségek fedezésére. Az intézkedésekkel azt érik el, hogy a termelők már az almaszedés első idő­szakában szállítsák a ter­ményt a gyárakba, biztosít­va a rendelkezésre álló mintegy 3500 tonnás napi feldolgozókapacitás kihasz­nálását és a nagyobb kivi­telt almaléből. Az elmúlt évek gyakorlata ugyanis nem követhető: előbb sajál tárolóikat töltötték föl a termelők, majd az exportra szánt gyümölcsöt szállítot­ták, s csak szüret végezté­vel vitték a megmaradó al­mát a konzervgyárakba. le-fele arányban dollárral, illetve rubellel fizet. Ezúttal mintegy 6,6 millió dollárt és hozzávetőlegesen 10 millió 650 ezer rubelt fizet, százöt­ven 250-es és ugyanennyi 256-os, továbbá a 10 darab 365-ös távolsági autóbuszért. TÍZEZER MÁR VAN Folytatódik a Demisz alairasgyujto akciója Fellépett az Almaegyesülés... Üzletkötés az Ikarusnál Dinnyeszüret Csököiyben Csököly és Jákó között a pár éve még erdőként is­mert területen gondosan ku- pacolják a megérett görög­dinnyét. Jó termést takarí­tott be Mike Tibor gigei vál­lalkozó, aki három éve adta fejét dinnyetermesztésre. Míg a családi hagyományo­kat követő csány.i dinnyések az idén alig kasszíroznak, a helybeli családi vállalkozás kitűnően virágzik. — Két hektár földet bé­relek a termelöszövetkezet- től itt, az erdőirtás helyén. Eddig 400 mázsa dinnyét ér­tékesítettünk. Egy hete kezd­tük szedni és szeptember 10- ig mintegy 100 mázsára szá­mítunk — mondta egyszusz- ra Mike Tibor, majd azon­nal a munka után nézett, hi­szen délre két Barkas szál­lítmányát kell előkészítenie. A lejtősebb területeken tényleg alig látszik ki vala­mi is a méteres gazból, de a szedők értő szemmel vigyáz­zák az indákat. Nem tapos­nak le egyet sem. nehogy kárt okozzanak. A kóstolóba megvágott pi­rosbélű kellemes zamata bi­zonyította: kezdő is takarít­hat be jó termést. M. T. Fotó: Jakab Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom