Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 4., péntek Kedvező fejlemény Hock nyilatkozata Szovjet—amerikai tárgyalások Mérsékelt haladás Genfben Beszámoló a leszerelési konferencia képviselői előtt Ürügy a kapcsolatok további szűkítésére A Külügyminisztérium közleménye Nyugat-Berlin státuszáról Tárgyalás kezdődik A bonni kormány szóvivő­je szerint a Szovjetunió je­lét adta annak, hogy hajlan­dó tárgyalásokat kezdeni Nyugat-Berlin nemzetközi státusának kedvezőbbé té­teléről. Hans Klein nyugat­német kormányszóvivő be­jelentette: szovjet diploma­ta érkezett javaslatokkal a Nyugat-Berlin életét szabá­lyozó három nyugati szövet­séges hatalom képviselőihez. Klein nem fejtette ki a moszkvai indítványok rész­leteit, csak annyit mondott: Bonn mindenben kész együttműködni a nyugat­berlini lakosság életkörül­ményeinek javítása érdeké­ben. Amerikai katonai költségvetés Módosított összegek Az amerikai szenátus be­fejezte a jövő évi katonai költségvetés tárgyalását. A 95:4 arányú szavazással jó­váhagyott csomag 305,5 mil­liárd dollár értékű, miként a kormányzat kérte, s a képviselőház is jóváhagyta. A Pentagon kívánságaival szerkezetében is megegye­zik, míg a képviselőház a hadászati fontosságú prog­ramok tekintetében jelen­tős módosításokat hajtott végre az eredeti tervezeten. A kormányzat 4,7 milliárd dollárt kért az újabb „Lo­pakodó” B—2 bombázók megépítésére, és a szenátus 4,4 milliárd dollárt jóvá is hagyott (egyetlen gép terve­zett költsége 530 millió dol­lár.) Fűzött * azonban a megajánláshoz egy megjegy­zést: „Repülj, mielőtt vásá­rolsz”. Vagyis a szenátorok szerint az ellenséges radarok számára állítólag észrevehe­tetlen hadászati bombázónak (egyetlen mintapéldány ké­szült még csak belőle) újabb sikeres próbarepüléseken kell túlesnie, mielőtt az újabb összegeket végleg fel­szabadítanák. A képviselőit — a gép árát túl nagynak találva — úgy döntöttek: a Pentagon fogja vissza a 132 gép megépítésére vonatko­zó eredeti programot, s nyújtson be egy új terveze­tet. Addig is csupán 3,73 milliárd dollárt szavaztak meg a B—2-re. A csillagháborús fejleszté­sekre a kért 4,9 milliárdot a képviselőház 3,1 milliárdra csökkentette. Kijev: Katonai, rendőri és tüzoltóalakulatok vesznek részt a mentési munkákban, miután leomlott az ukrán fővárosban a főposta homlokzatának egy része. A baleset következtében — a jelentések szerint — 11 személy vesztette életét A Moszkovszkije Novosz- tyi munkatársa, Gennagyij Zsavoronkov magánnyomo­zásba kezdett a szmolenszki körzetben, hogy feltárja a katyni erdő titkát. A történ­tek rekonstruálása nem volt nehéz, hiszen elkövetőik ugyan nem hangoztatták, de különösebben nem is rejte­gették, mi folyik a környé­ken — írja a tudósító. Az általános rettegés légköré­ben mindenki a „szövetsé­gesük” volt, és mára kevés szemtanúja maradt a kor­szaknak. De akik még élnek és emlékeznek, egybehang­zóan állítják: 1935-től a szmolenszki körzetben na­ponta holttestekkel megra­kott teherautók robogtak a katyni erdő irányába, és a helyzet 1941-ig nem válto­zott. Kevés írott dokumen­tum maradt abból a korból, s minden megsemmisült. Ed­dig az egyetlen a szmolensz­ki terület belügyi hivatalá­ban egy dosszié 1937-ből; eb­ben 4500 kivégzési parancsot őriznek... A hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalások legutóbbi fordulóján történt haladásról számolt be a két ország küldöttségveze­tője. Képünkön: Jurij Nazarkin Kedvező fejleménynek tartja és a jószomszédi kap­csolatok fejlesztéseként ér­tékeli Ausztria, hogy Ma­gyarország lebontja a „vas­függönyt” — mutatott rá Alois Mock, osztrák külügy­miniszter csütörtökön ki­adott nyilatkozatában. Nemcsak gesztusnak, ha­nem az enyhülési politika fontos megnyilvánulásának tekintendő, hangsúlyozta Mock, hogy a két ország külügyminiszterei június vé­gén közösen vágták ki a vasfüggöny egy darabját, és Horn Gyula az együttműkö­dési szándékról szóló nyi­latkozatot tett a helyszínen. — A jószomszédságot szol­gáló intézkedések szellemé­ben Ausztria kötelezve érzi magát — mondta —, hogy ahol és amikor ez kívánatos, támogassa a magyar gazda­sági és társadalmi reform- törekvéseket. A magyar—osztrák kap­csolatok fejlődése konkrét hozzájárulást jelent a kelet— nyugati enyhüléshez — álla­pította meg. Mock ugyanezen nyilatkozatában üdvözölte a csehszlovák hatóságoknak azt a döntését, hogy keske­nyebbre szabják a határ- sávokat. Mérsékelt haladás történt csupán a hadászati támadó­fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalások leg­utóbbi fordulóján — állapí­tották meg Genfben tegnap a két ország küldöttségveze­tői. Richard Burt és Jurij Na­zarkin a 40 ország részvéte­lével Genfben folyó leszere­lési konferencia képviselői előtt számolt be az eddigi tárgyalások eredményéről. A két szakértő ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb — a rakétael­hárító fegyverek és a ten­geri indítású manőverező nukleáris robotrepülőgépek — kérdésekben még mindig eltérnek az álláspontok. Búrt kijelentette: a hasz­nos és konstruktív légkör­ben folyó megbeszéléseken a nézetek kicsi, de a maguk nemében jelentős léptekben közelednek egymáshoz. Jurij Nazarkin azt emelte ki, hogy a hadászati fegyve­rek ötvenszázalékos csök­kentésének kérdése továbbra is meghatározó eleme lesz a szovjet—amerikai kapcsola­toknak. Továbbra sincs előrehala­dás a nagy hatótávolságú tengeri indítású manőverező robotrepülőgépek korlátozá­sában. Szovjet vélemény sze­rint az ellenőrzésük — bár­mennyire nehéz is — meg­oldható. Bizonyítja ezt az a szovjet—amerikai kísérlet, amelyben sikeresen próbál­ták ki a nukleáris tölteteket kimutató berendezést. Jurij Nazarkin elmondta, hogy a legutóbbi fordulón a Szov­jetunió újabb elgondoláso­kat terjesztett elő a másfaj­ta hadászati támadó fegyve­rek — légi indítású manőve­rező robotrepülőgépek, moz­gatható indítóállású raké­ták, kontinensközí balliszti­kus rakéták — ellenőrzésé­re. Végül közölte: a jelenle­gi tárgyalási forduló a jövő héten hétfőn ér véget. Minden követ megmozgatunk... A Magyar Távirati Irodát a Külügyminisztérium il­letékes helyéről felhatalmazták az alábbiak közlésére: „Azt követően, hogy a Ma­gyar Televízió műsorában előzetesen meghirdették a Mihály volt román királlyal készített interjú bemutatá­sát, a Román Szocialista Köztársaság Külügyminisz­tériuma mind Bukarestben, mind Budapesten diplomá­ciai lépéseket tett az inter­jú bemutatásának megaka­dályozása érdekében, anél­kül, hogy annak tartalmát ismerte volna. A magyar Külügyminisz­térium, a hazai tájékoztatás­politikái gyakorlat alapján, közölte a román féllel, hogy a kérés teljesítése nem áll módjában. A Panoráma július 31-i adását követően a román fél ismételten tiltakozott, ezút­tal az interjú tartalma mi­att. Hangoztatta, hogy az megítélésük szerint román­ellenes, szocialistaellenes, fasiszta jellegű^ Románia függetlensége és szuveréni- tása elleni közvetlen táma­dásokat tartalmazott. Kö­zölte, hogy az interjú bemu­tatása miatt román részről visszavonják a magyar ta­nácsi küldöttség romániai látogatására szóló, már elő­készített meghívását, és kon­zultációra "hazarendelik Ro­mánia budapesti nagyköve­tét. Az MNK Külügyminiszté­riuma a román lépéseket ha­tározottan visszautasította, és megismételte korábban többször kifejtett álláspo'nt- ját, mely szerint elfogadha­tatlan az a román maga­tartás, amely a tömegtájé­koztatás egyes megnyilvánu­lásait hivatalos magyar ál­láspontként értékeli és ürügyként használja fel a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi szűkítésére. Különösen sajnálatos, hogy ezzel a lépéssel román részről az egyetlen olyan konkrét megállapodást is érvénytelenítették, amely­ről az új magyar vezetésnek a közelmúltban Bukarest­ben sikerült megegyezésre jutni a román féllel. Magyar részről ismétel­ten a román illetékesek tu­domására hozták, hogy to­vábbra is érvényben levő­nek tekintjük a két ország közötti kapcsolatok norma­lizálására vonatkozó koráb­bi javaslatainkat és készek vagyunk azok alapján érde­mi tárgyalásokat folytatni a kapcsolatokat terhelő vala­mennyi kérdésről. Budapest, 1989. augusztus 3." SZOVJETUNIÓ Újabb sztrájk Üjabb, ezúttal kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot tartot­tak a Szovjetunióban a kuz- nyecki szénmedence bányá­szai csütörtökön reggel A 17 bányára kiterjedő mun­kabeszüntetést azért rendel­te el a helyi sztrájkbizott­ság, mert egy júliusi kor­mányhatározat ellenére to­vább folytatódnak a tömi folyón egy vízerőmű építke­zései. A térség bányászainak többsége nem csatlakozott a tegnapi figyelmeztető sztrájkhoz. A területi tanács szerdán, esti ülésén intézkedéseket hozott az építkezés felfüg­gesztésével kapcsolatban. Ám ezt egyes vezetők figyelmen kívül hagyták, s folytatták a munkát. A harmadik oldal egyeztető megbeszélése Diplomáciai lépések a túsiok kiszabadításáért A politikai egyeztető tár­gyalásokon résztvevő harma­dik tárgyaló fél képviselői csütörtökön egyeztető meg­beszélést tartottak a Parla­mentben. Az ülésen a gaz­dasági, szociális kérdésekkel foglalkozó szakbizottságok vezetői és az egyes szerve­zetek koordinátorai vettek részt. A megbeszélésen át­tekintették a szakbizottsá­gokban folyó munkák állá­sát, a tárgyalásokon képvi­selendő vélemény koncepcio­nális kérdéseit, valamint a tömegtájékoztatási szervek­kel kialakítandó kapcsolatu­kat. A harmadik oldal képvi­selői úgy ítélték meg: a tár­sadalom részéről az általuk tárgyalt kérdések legalább olyan érdeklődésre tartanak számot, mint a politikai té­mák. Különösen sürgősnek tartják a kölcsönös nézet­tisztázást olyan alapvető kér­désekben, mint a válságke­zelésre kidolgozandó kor­mányprogram jellege, az ál­lamháztartási törvény, az adórendszer továbbfejlesz­tése, valamint az átalakulá­si törvény által keltett el­lentmondások mihamarabbi kiküszöbölése. A harmadik tárgyaló fél megbízottjai nagy jelentősé­get tulajdonítanak álláspont­juk minél szélesebb körű nyilvánossá tételének. A katyni erdő titka Teherautók holttestekkel A katyni erdő nemcsak a lengyel tisztek, valamint 135 ezer szovjet hadifogoly holt­testét rejti, hanem egyelőre ismeretlen számú zsidó, len­gyel és lett földi maradvá­nyait is, és a helybéliek kö­zül senki előtt sem kétsé­ges, hogy mindegyiküket a szovjet belügyi erők végez­ték ki. Fazekas László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti Washingtonból: — Legyenek nyugodtak, minden követ megmozga­tunk — mondotta George Bush a Fehér Házban a Li­banonban őrzött amerikai túszok sorsáról, a megvédé­sük érdekében tervezett ak­cióról érdeklődő újság­íróknak. A washingtoni kor­mányzat egyelőre a diplomá­ciai módszerekre helyezve a hangsúlyt, több országgal, köztük Iránnal is fölvette a kapcsolatot a libanoni szer­vezetek fogságában levő amerikaiak kiszabadítása érdekében, s közben katonai erődemonstrációval is igyek­szik „hatékonyabbá tenni” a politikai eszközöket. Bush elnök ismét mintegy másfél óra hosszat tárgyalt tanácsadóival a Higgins al­ezredes meggyilkolása után kialakult helyzetről, a to­vábbi nyolc — Libanonban elrabolt —- amerikai meg­mentésének lehetőségéről. Szerepelt ez a téma az el­nök és a bahreini külügymi­niszter délutáni találkozó­ján is. A megbeszélések után Bush újságíróknak kijelen­tette: nemcsak a közvetlenül kivégzéssel fenyegetett Jo­PáncclozoU' harcjármű őrködik egy libanoni gép clolt a Gö­rög főváros repülőterén. A libanoni tűszválság miatt fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe seph Cicippio, hanem más túszok élete is veszélyben van. Közölte azt is, hogy az utóbbi napokban több or­szág vezetőivel is fölvette a kapcsolatot. Arra vonatko­zóan, hogy számításba vet­te-e egy katonai akció lehe­tőségét, az elnök csak any- nyit mondott: „nagyon meg­fontoltan tervezünk”. Az amerikai külügyminisz­térium képviselője meg­erősítette: az Egyesült Álla­mok Svájc teheráni nagykő vétségén keresztül kapcso­latba lépett az iráni vezetés­sel a foglyok érdekében. A közvetítésre azért volt szük­ség. mert a két ország kö­zött nincsenek diplomáciai kapcsolatok, s Teherán és Washington közvetlenül nem érintkezik egymással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom