Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 31., csütörtök egyeztető tárgyalások 50. ÉVFORDULÓ Lengyel átértékelés Politikai (Folytatás az 1. oldalról.) lasztásokat követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Az indítványt ismertető Antal József rámutatott, hogy ezzel a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági elnöki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Tekintettel az EKA indítványának nagy jelentőségére, a harmadik oldal és az MSZMP egyetértett abban., hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői szinten tanulmányozzák, s később térnek rá vissza. Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az alkotmánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk számos anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az alkotmányjogi tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs szükség az alkotmánybíróság. felállítására, és lényegében hasonlóan vélekedett a harmadik oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal, hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait, egyenruháját pedig .ennek megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül, A harmadik oldal hozzátette, hogy célszerű lenne meghatlgatri a honvédség1 és a munkásőrség képviselőjét is erről a Földhasznosítási bizottságok felállítását szorgalmazza az Országos Gazdaszövetség — jelentette be tegnap Budapesten a szervezet első sajtótájékoztatóján, az MTESZ székházában az újságíróknak Hajagos Antail, a szövetség országos választmányának elnöke. Elmondotta: szervezetük követeli, hogy a jövőben határozzanak a tanácsok vagy az elöljáróságok a helybeli földek sorsáról, hasznosításáról, és hogy a gazdálkodás eredményét á jelenleginél sokkal nagyobb arányban élvezze a falusi lakosság. A helyi ön- kormányzati szervezet mellett működő földhasznosítási bizottságoknak csak helybeli tagjai lehetnek, ez is egy kikötésük. A bizottságok első dolga az lesz, hogy feltérképezik a nagyüzemek kezelésében lévő, jelenleg parlagon álló földeket, számba veszik a huzamosabb ideje üresen, illetve kihasználatlanul álló gazdasági épületeket. Az augusztus 19-én Péce- lem, 16 taggal alapított Országos Gazdaszövetség célkitűzései elmondották, hogy az a magángazdálkodók és azok termelő, értékesítő és vásárlási szövetkezeteinek gazdasági érdékeit kívánja védeni. Közös fellépésre készülnek a monopolszervezetek ellen. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a mezőgazdasági termelési értéknek mintegy a felét adó magántermelői kérdésről. Ezt követően Pozsgay Imre kompromisz- szumos javaslatként előterjesztette, hogy az alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából maradjon ki a munkásőrség: Az EKA képviselője szerint az alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületek létrehozását. Ezt a javaslatot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta, és szakértői bizottsági vitára javasolta. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni kellene: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus és szocialista jogállam”. Az Ellenzéki Kerékasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. Helyette új szövegtervezetet terjesztettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszkodik a szocialista jelzőhöz, s végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy szerinte a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte, hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek visz- sza erre a kérdésre. Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői -státusz. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a jellegű gazdaságoknak 1945 óta nem volt érdekvédelmi szervezete. Sme a termeléshez, sem a beruházáshoz nem kaptak olyan mértékű állami támogatást, mint a termelőszövetkezetek vagy az állami gazdaságok. Éppen ezért a szövetség követeli a magántermelő támogatásának fokozását. Helytelenítik, hogy a nagyüzemek a magántermelésbe „söpörték át” a- számúkra ráfizetéses baromfi- és sertéstenyésztő munka nagy részét, valamint például a zöldség- és gyümölcstermelés nagy hányadát is. A szervezet részt kíván venni az árvitákban, az ipari árak letörésében, az agrárolló nyílásának megakadályozásában. Saját termékértékesítési szervezetet hoznak létre. A takarmányok minőségének biztosítására ellenőrző hálózatot alakítanak ki. A sajtótájékoztatón közreadták azt a felhívást is, amelyben a pártoktól, a magángazdálkodóktól, a kiste- nyésztőktől, a termelőszövetkezetek tagjaitól, alkalmazottaitól és más szervezetektől kérik: bojkottál ják a TOT december 10—12-ére összehívott kongresszusát, mert véleményük szerint — a tsz-elnökök szervezzék meg. Szerintük csak olyan kongresszus megtartása lehetséges, amelynek előkészítő bizottságában nem csupán a szövetkezetek elsőszámú vezetői kapnak helyet. fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerékasztalnak azt ae érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik arról az EKA-javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd Az NSZK-ban szerdán felröppent hírekkel szemben: egyelőre nem törlik el a vízumkényszert Magyarország és az NSZK között s szó sincs arról, hogy a hét végén 15 ezer NDK-állampol- gár hagyná el Magyarországot. Mindezt Kovács László külügyi államtitkár mondotta el az MTI-nek adott nyilatkozatában. — A Magyarország és az NSZK közötti vízumkényszer felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről. semmiféle tárgyalás nem folyik a két ország között, ezt az NSZK nem kezdeményezte. Igaz azonban az, hogy a magyar A jövőjüket féltő, létbizonytalanságban élő mecseki uránbányászok tömegdemonstrációt — felvonulást és nagygyűlést — tartottak szerdán Pécsett. Még a nyár derekán üzemi röpgyűlése- ken határozták el a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, hogy együttes, békés megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlan voltára. Kinyilvánították azt az álláspontjukat, hogy akciójuk nem a szükségszerű, indokolt gazdasági döntések (bányabezárások) ellen irányul, hanem biztosítékot kérnek arra vonatkozóan, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. A tüntetést azért időzítették a bányásznapot megelőző hétre, hogy hangsúlyozzák: nemcsak az uránbányászokat fenyegeti a munkanélküliség a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A javas- lattevő célszerűnek ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyilatkozások — a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele — a korona jelenlétében történjenek. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a televízióval arról, hogy heti 50—60 perces műsorban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szerkesztését. Az első ilyen adást szeptember 15-én sugározza a televízió. Az EKA egyik képviselője megkérdezte, hogy miért kell még több, mint két hetet várni ezzel, mert az események rendkívül gyorsan zajlanak. Pozsgay Imre is* egyetértett azzal, ■ hogy szükség lenne az első ilyen műsor előrehozására, s javasolta, hogy az illetékes szakbizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfőn a nyilvánossággal összefüggő kérdések megvitatásával folytatódnak. külpolitika évek óta tevékenykedik ennek érdekében.. Mindössze a diplomata- és a szolgálati útlevelekre sikerült bizonyos könnyítéseket bevezetni. A vízumkényszer eltörlése elől az NSZK azzal tért ki: köti az a megállapodás, amelynek részese még Franciaoszág, illetve a Be- nelux-államok, s amely a vízumgyakoiTlat egységét írja elő. Bár az NSZK-nak szándékában állt, hogy megállapodjék Magyarországgal a vízumkényszer teljes eltűréséről az említett megállapodás ezt mindeddig lehetetlenné tette — mondotta Kovács László. réme, hanem sok ezer társukat is a szénbányáknál és más bányászati ágazatokban. Nemcsak az ország bányászközönsége, hanem más iparágak, valamint a közlekedés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szellemi élet képviselői is támogatásukról biztosították a pécsi demonstráció résztvevőit. Sokan közülük személyesen is megjelentek a tüntetésen. Több pécsi-baranyai üzem dolgozói kedden és szerdán munkahelyi röpgyűléseken fejezték ki szolidaritásukat a bányászok iránt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságához mintegy száz támogató levél és távirat érkezett az ország egész területéről. Szolidaritását nyilvánította ki a magyar bányászok iránt hatmilliós tagsága nevében a Nemzetközi Bányászszervezet is. Lengyelországban a lehető legünnepélyesebb formában emlékeznek meg a II. világháború kitörésének 50. évfordulójáról, amely lengyel évforduló is: a hitleri hadigépeket első áldozata az 1939. szeptember elsején megtámadott Lengyelország volt. A II. világháború kitörésének évfordulóiról eddig is megemlékeztek a lengyelek, a mostani kerek évfordulóra azonban rányomják bélyegüket az országon végigsöprő politikai változások, azaz — oly sok mással együtt — a m világháborút is átértékelik, illetve már átértékelték. Néhány alapkérdésben évtizedek óta változatlan a lengyel értékelés. A hivatalos állásfoglalások mind hangsúlyozzák, hogy Lengyelország volt a hitleriz- mus első katonai áldozata, a lengyel az egyetlen. nép, amely a II. világháború idején mindvégig harcolt a Harmadik Birodalom ellen, és arányosan Lengyelország szenvedte el a legnagyobb ember veszteség eket; 1006 lakosából átlag 220-at veszített el, míg a Szovjetunió esetében ez az arányszám 116. Valamennyi állásfoglalás alaptétele az, hogy a II. világháború után kialakult európai és ezen belül a lengyel határok sérthetetlenek. Szinte minden más kérdésben azonban alapvető átértékelésre kerül sor, egyfajta válaszként az 1945 után kialakított hivatalos történelemszemlélet dogmaliz- musára és a politikai érdekekhez való konjunkturális alkalmazkodásra. A háborút megelőző időszak új történelmi értékelése szerint az első világháború után létrejött lengyel állam és annak külpolitikája nem volt vétkes abban, hogy az ország valódi, tettekre kész szövetségesek nélküli, szinte teljesen, magára maradva lépett háborúba, úgy, hogy szinte egyszerre két agresszió célpontja left, nyugatról és keletről, Németország, illetve a Szovjetunió részéről. Évtizedekig keltett várni arra, hogy a hivatalos lengyel tör- témelemírás is elítélje a szeptember 17-i, a korábbi szovjet—német megállapodáson alapuló szovjet „ha- táirkiigazítást”, és visszautasítsa azt a hivatalos szovjet magyarázatot, amely szerint akkor már nem létezett a lengyel állam, az országnak nem volt kormánya. A háború menetének átértékelése után néhány „fehér folt” feltárása köré csoportosítható. Ma is tart azon lengyel fegyveres erők szerepének átértékelése, amelyek Nyugat-Európában, Észak-Afrika frontjain vagy a világ más részein harcoltak a fasizmus ellen, és amelyeknek a jelentőségét erősen alábecsülték a Szovjetunióban megalakult lengyel hadseregéhez képest. E folyamat utolsó állomása az lesz, hogy a varsói ismeretlen Katona sírjánál található feliratokat kiegészítik, feltüntetik majd mindazokat az ütközeteket, ahol lengyel katonák ontották vérüket a hazáért, függetlenül attól, hogy milyen egyenruhát viseltek. Ennek előkészítésén társadalmi bizottság fáradozik. Szorosan összefügg ezzel a Londonba menekült lengyel kormány által irányított ellenállási mozgalomnak és a varsói felkelésnek, céljainak és következményeinek a, feltárása. A felkelést megörökítő emlékmű felállítására Varsónak 1989-ig kellett várnia. Az újraértékelés kiterjed a háború után kialakult lengyel társadalmi és politikai helyzetre is, de ez önálló fejezet, hiszen a lengyelországi sztálinizmussal való leszámolásról van benne szó. Alapgondolata az, hogy a II. világháború következtében kialakult politikai és katonai erőviszonyok nyomán Lengyelországra egy olyan, tőle idegen berendezkedést erőszakoltak, amely ellentétes volt a lengyel történelmi hagyományokkal és a lengyelek alapvető érdekeivel. Az emberiség legnagyobb világégésében természetesen nemcsak a lengyelek szenvedtek óriási veszteségeket, az ötvenmillió halottból „csak” 6 millió volt lengyel. A háború átértékelése vagy akárcsak egynéhány epizódjának újabb megvilágítása csupán nemzetközi összefüggésekben végezhető el. A fehér foltok feltárásában mindinkább érdekelt Lengyelország ma még sok akadályba ütközik ezen a téren, bár az is igaz, hogy a lengyel értékelések nem mentesek a lengyel-centri- kusságtól, h töredékességtől és bizonyos nacionalista felhangoktól. Az igazságfeltárás nehézségeinek egyik kiemelkedő példája a katyni lengyel katonatisztek lemészárlásának ügye.' Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok szerint a szovjet NKVD emberei ölték meg őket, 1939- ben, nem pedig a nácik 1941- ben. Azok a szovjet történészek azonban, akik a kérdés kivizsgálásával foglalkozó lengyel—szovjet bizottságban tevékenykednek, mind a mai napig nem erősítették meg az NKVD felelősségéi a tömegmészárlásban — dokumentumok hiányára hivatkozva. Zsebesi Zsolt Bregenz, Ausztria: önkéntesek segédkeznek a mentésben augusztus 30-án, amikor két expresszvonat frontálisan összeütközött Ausztria Vorarlberg tartományában. A baleset következeiében egy ember meghalt, tizenketten megsérültek Földhasznosítási bizottságok felállítását szorgalmazzák Nyugat-Németország: Nem törlik el a vízumkényszert Bányászdemonstráció Pécsett