Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. augusztus 30., szerda Somogyi Néplap 3 Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács tegnapi rendkívüli ülésén döntött ar­ról is, hogy a volt Tanép irodaházában meghatáro­zott helyiségek használati jogát meghatározatlan időre az Igazságügyi Minisztérium­nak adják át 45 millió fo­rintért. Az irodaház törté­netéhez hozzá tartozik, hogy a megyei tanács akkor vette meg ezt az épületet az épí­tőipari vállalat elhelyezése érdekében, amikor a Tanép már sok gonddal küzdött. A végrehajtó bizottság akkor nem adta ezt a Tanép tulaj­donába. így aztán a vállalat felszámolásakor ez az épület nem is került bele a vagyon­elszámolásba. Az akkor fi­zetett 31 millió forintot most kamatostul visszakapja a tanács, és ezt a pénzt kollé­giumi helyek létesítésére használják fel. A testület tegnap döntött arról, hogy miként támogat­ja a kollégiumi építkezése­ket. Barcson a két tannyel­vű oktatás jövő évi kezdésé­hez alapvetően fontos egy 80 személyes kollégium felépí­tése. A létesítményt a váro­si tanács tervezteti, és a megyei támogatáson felül sa­ját forrásokat is biztosít az építkezéshez. Kollégium épül Csurgón is a szakmunkás- képző és szakközépiskola ta­nulói részére. A beruházás­hoz úgy járul hozzá a me­gyei tanács, hogy 80 kollé­giumi hely létesítését támo­gatja. A legsúlyosabb a hely­zet jelenleg Marcaliban, ahol a szakmunkásképző 60 sze­mélyes kollégiumának álla­pota rendkívül rossz, az épü­letet már nem lehet felújí­tani és a bezárás veszélye fenyeget. Túlzsúfolt a gim­názium kollégiuma is. En­nek bővítéséhez megvannak a kiviteli tervek, és rendel­kezésre áll a kivitelezési kapacitás is az idei kezdés­hez. A megyei tanács a mar­cali kollégium építését tá­mogatja a Tanép irodaházá­nak eladásából származó összeggel. A testület Tóth József fonyódi tanácstag fel­szólalása alapján úgy dön­tött, hogy megvizsgálják a fonyódi kollégium felújítá­sának és bővítésének költ­ségvetését, s a következő ta­nácsülésen döntenek arról, hogy támogatják-e megyei tanácsi pénzből ezt az épít­kezést. \ SOMOGYI VÁLLALKOZÓK A paleomágneses vizsgálatoktól a fuvarozásig Senki sem lepődik meg Marcaliban és környékén, ha a fuvarozáshoz a „Paár gmk”-t híva egy hölgy veszi föl a rendelést. A csodálko­zás annál nagyobb, amikor az udvarra egy nagy Liaz vagy Ifa teherautóval ugyan­az a törékeny alkatú, fiatal lány fordul be. Paár Mária hivatásos gép­kocsivezető. A járművezetői engedélye motorkerékpárra, személygépkocsira, teher­gépkocsikra, túlsúlyos jár­művekre és nemzetközi fu­varozásra is szól. Szinte minden szárazföldi jármű­vet vezethet. Az, hogy egy hölgy, aki nincs több negy­ven kilónál, több tonnás jár­műveket irányít a közúton nap-nap után, önmagában is érdekes. Paár Mária ráadá­sul a geológusi pályát cse­rélte föl a fuvarosira. — 1979-ben szereztem a geológusi diplomám az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen, Budapesten. Min­dent megpróbáltam, de nem tudtam a szakmámból meg­élni. Kaptam ugyan állást a fővárosban, a Földtani In­tézetben, de kikötötték, hogy lakásról magamnak kell gon­doskodnom. Hát elfogyott albérletre a fizetésemnek majd a fele — mondja tég­laszállítás közben a geoló­gus. Tekintete arról árulkodik: naponta újra megviseli a ne­héz fizikai munka. — 1979-től 1983-ig mégis kitartottam eredeti foglal­kozásom mellett. Érdekelt a feladat, amit kaptam. Az ófalui fekete kőszén kuta­tása, szerkezetkutató fúrá­sok Sámsonházán, a paleo­mágneses vizsgálatok, ami után az Egyesült Államokba vitték a mintákat, és a bau- xitkutatás. Mivel eredeti szakmámban a környéken nem tudtam elhelyezkedni, más foglalkozás után kellett néznem. Paár Mária 1984-ben első­re sikerrel vizsgázott az MHSZ-nél. Az öccse már korábban is fuvarozott, mert akkor még úgy látták, hogy ebben a vállalkozásban meg­találják számításukat. Ugyan­akkor még biztosítást sem kötöttek az autóra. — Mondta is gyakran az öcsém, amikor elvittem az autót: úgy vigyázzak, ha összetöröm, az a vállalkozá­sunk kudarcát jelenti. Ez járt mindig az eszemben, ezért kezdetben nagyon óva­tosan vezettem. Ez lassúsá­got is jelentett. Aztán ké­sőbb rá kellett jönnöm, ha nem sietek, akkor nem is keresek. Ezért az öcsém részletesen elmagyarázta, melyik úton, milyen forgal­mi viszonyok között, milyen sebességgel lehet haladni; melyik kanyart milyen gyor­san lehet bevenni. Amikor Paár Mária le­vizsgázott, Marcaliban so­kan azt hitték, rövidesen összetöri az autót. — Előfordult, hogy meg­hibásodott a billenő, volt olyan is, hogy férfiakat kér­tem meg, rakják le az árut. Még fizettem is volna érte. Ennek ellenére nem vállal­ták, inkább nézték, hogy csinálom én. Az olyan hibá­kat, amiknek a javításához nem kell erő, meg tudom csinálni, de már cseréltem kereket is. — A fuvarozók kollektí­vája hogyan fogadta a höl­gyet? — Kezdetben csak mesz- sziről nézegettek, de mára már befogadtak. Volt egy időszak, amikor teljesen ki voltam merülve, s úgy éreztem, nem bírom tovább. Hiába, nekünk akkor kell dolgozni, amikor munka van, de akkor bizony kell. Min­denhová időre kell menni. Az ügyfelet nem érdekli, mi miatt kések. Ha sorompót kapok, vagy elromlik az autó, az magánügy. Az ügy­felet az sem érdekli, hogy nő vagyok; neki az a lé­nyeg, hogy időre megkapja a kért anyagot. S ha ez nem így van, nem számíthatok elnézésre azért, mert nő va­gyok. Időközben az alkatré­szek, a gumik ára emelke­dett, nem ilyen mértékben a fuvardíj. Ezt csak munkával lehet ellensúlyozni. Ha nem vagyok pontos, akkor csök­ken a megrendelés. — A marcali fiúk azt ter­jesztik rólam a városban, hogy mint nő, megközelít­hetetlen vagyok, mert ne­kem diplomám van. Hadd monjam el: nekem nem a diploma számít. Nagyon bánt az is, hogy míg egye­temista és geológus korom­ban ismertem a napi politi­kát, mindenhez hozzá tud­tam szólni, addig ma a be­szélgetések főleg kavicsról, és homokról folynak. Azt sem tudom megszokni, hogy más lányok szép ruhákban sétálgatnak, míg én kopott farmerben rakodom vagy ülök a volán mögött. Az efféle vállalkozás te­hát nem leányálom. Paár Mária mégis egy Mercedes kamionról álmodik. Balázs Andor Beszédes számok az első félévről Csökkent Somogy iparának termelése Megjelent a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése Somogy gazdálkodásának első félévéről. Jóllehet augusztus vége van és a sta­tisztikai összegezés óta mó­dosultak a számok, a tenden­ciák ma is tanulságosak le­hetnek, ismeretük az év hát­ra levő hónapjaiban tettek­re, újabb erőfeszítésekre sarkallhat. A megye ipara összességé­ben több mint hat százalék­kal kevesebbet termelt, mint tavaly ilyenkor, ám a ter­meléscsökkenés mögött erő­sen differenciált teljesít­mények húzódnak meg. Né­hány példa: a műszer-, a fémtömegcikk-, az építő­anyag-, a tégla- és cserép- ipar termelése igen jelentő­sen visszaesett; mérsékel­tebb a hanyatlás a könnyű­iparban, a gépiparban, szin­ten maradt a villamosgép- és -készülékipar teljesítmé­nye, nőtt a vegyipar, a nyomdaipar és a textilipar termelése. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és ipari szövetke­zetek 6,6 milliárd forintos termelése 12,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a bel­földi értékesítés csökkent, az export — döntően a nem rubelelszámolású kivitel — pedig jelentősen nőtt. Jól­lehet az iparban foglalkoz­tatottak száma másfél szá­zalékkal csökkent, figyel­meztető tény, hogy az élő­munka termelékenysége csaknem öt százalékkal rósz- szabb, mint tavaly az első félévben. Természetesen ki­vételek itt is vannak. Pél­dául az építőiparban igen jelentősein, 32 százalékkal nőtt a termelékenység. 1,7 milliárd forint értékű épí­tési, szerelési munkát vég­zett el az év első hat hó­napjában a megyei székhe­lyű kivitelező építőipar, a tavalyi alacsony szinthez ké­pest húsz százalékkal töb­bet. (Országosan a termelés- növekedés háromszázalékos volt.) A mezőgazdaság termelési feladatait viszonylag ki­egyensúlyozott időjárási kö­rülmények között végezhet­te el. Ebben az évben mind a búzát, m>nd a kukoricát kisebb területen termelik So­mogybán. mint tavaly, nőtt viszont az árpa, a borsó, a repce, a cukorrépa vetéste­rülete. Tovább csökkent a megye állatállománya, ám itt is érzékelhető a differen­ciálódás. Az állami gazdasá­gok szarvasmarha-állománya nőtt, a sertésállománya vi­szont csökkent. A mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­teknél ennek épp a fordí­tottja tapasztalható. Az év első felében a me­gyében nyolcvannyolcezer munkavállalót foglalkoztat­tak, kétezer-nyolcszázzal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az átlagnál na' gyobb mértékben csökkent az építőiparban, a mezőgaz­daságban és az erdőgazdál­kodásban dolgozók száma, mérsékeltebb a visszaesés az iparban, a közlekedésben, ugyanannyian dolgoznak a kereskedelemben és a víz- gazdálkodásban'. Igen diffe­renciált, 10 és 28 százalék között mozog a bérek és ke­resetek emelkedése. A legalacsonyabb a mező- gazdaságban és az erdőgaz­dálkodásban (7,5 százalék), a legmagasabb a vízgazdál­kodásban (28,1 százalék). A múlt évihez képest né­mileg nőtt, elérte a 7,9 mil­liárd forintot a lakosság ta­karékbetét-állománya, vi­szont több mint 15 százalék­kal emelkedett, elérte a 10,3 milliárd forintot a hitelállo­mány. Ezzel a ténnyel lehet összefüggésben, hogy az or­szágos átlagot meghaladó mértékben nőtt a megyében a kiskereskedelmi forgalom. Ezen belül élelmiszerekből, élvezeti cikkekből és vegyes iparcikkekből vásárolt töb­bet a lakosság, míg csökkent a vendéglátás és a ruházati cikkek forgalma. Az előző évihez képest többen utaztak a Kapos Vo­lán járatain, mint egy év­vel korábban. A közúti áru- szállítás teljesítménye pe­dig különösen nagy mérték­ben, több mint 60 százalék­kal emelkedett. 538 új lakással gazdago­dott a megye hat hónap alatt, ennek kétharmada a városokban épült, s a döntő többsége magánerős kivitel­ben. A siófoki kórház új pavi­lonjának elkészültével né­mileg javult a fekvőbeteg­ellátás, viszont változatlanul betöltetlen tíz orvosi körzet. Az adatok arról tanúskod­nak, hogy romlik a Somogy­bán élők egészségi állapota. A tavalyinál lényegesen töb­ben, naponta átlagosan több mint nyolcezren voltak táp­pénzen, így a tavalyinál 3,7 millióval többet, 21 millió 600 ezer forintot kellett fi­zetni táppénzre. Az első félév statisztikai összegezésekor a legkeve­sebb következtetést az ide­genforgalom hathónapi ada­taiból lehet levonni. A Ba­laton-parton — a turizmus miatt — mindig a második félév első negyede válik meghatározóvá. A nyári szezon. Ám a végső mérleg­nél korántsem mindegy, hogy miként zárul a kora ta­vasz, a nyárelő. Az idén az év első hat hónapjában bizonyos mér­tékben csökkent (mintegy három százalékkal) az ide­genforgalom. A szocialista országok közül Bulgária, Lengyelország és a Szovjet­unió kivételével mérséklő­dött a vendégek száma, míg a nem szocialista országok közül Belgiumból, Francia- országból, Hollandiából, az NSZK-ból, Olaszországból többen érkeztek. Az ide ér­kezők elsősorban a három- csillagos szállodákat, pan­ziókat, kempingeket keres­ték föl, a többi típusú szál­lás iránt az első félévben csökkent a kereslet. A közvetlen Balaton-par- ton hasonlóak a tapasztala­tok. Figyelemre méltó azon­ban — és minden bizonnyal összefügg az iskolai tanév­vel —, hogy amíg összessé­gében mérsékelt volt a Ba- laton-parti idegenforgalom, a külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma is emelkedett. Más oldalról ezt a tényt támasztja alá, hogy a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatósága a tavalyi­nál nyolc-kilenc százalékkal nagyobb valutaforgalmat bo­nyolított le. Ezen belül a tő- késvaluta-forgalom 10-12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. FEJ FEJ MELLETT Kongresszusi küldöttet választottak a rendőrségen és a tanácsnál A megyei rendőr-főkapitányság és a megyei tanács, va­lamint intézményeinek kommunistái létszámuknak megfele­lően együtt egy küldöttet delegálhatnak az MSZMP októ­berben sorra kerülő kongresszusára. A küldöttjelöltek: Bene József, a főkapitányság gazdasági rendészetének vezetője és dr. Gyenesei István megyei tanácselnök hétfőn a rendőr­főkapitányság párttagjai előtt mutatkoztak be. Ezt a — sor­rendben utolsó — szereplést követte azután a választás. A gyűlés résztvevői már az első percekben megtud­hatták: azért kell e két jelölt közül választaniuk, mert az eredetileg számításba vett mintegy 30 jelölt közül ők vál­lalták a megmérettetést. Dr. Gyenesei István mindjárt ma­gyarázatot is adott erre. Többek között azt mondta: — Vá­lasztott testület tagja vagyok; az a véleményem, hogy aki át mond, mondjon bét is, vagyis becsületbeli kötelességem­nek éreztem, hogy ne lépjek vissza, vállaljam akár a ku­darcot is. Nos, ez utóbbi ott lebegett a feje fölött, hiszen köz­tudomású: egy ilyen jellegű megmérettetésnél a magas funkció nem előny, minthogy az sem, hogy a rendőrségnél több párttag jelent meg a választáson, mint a tanácsnál és intézményeinél. A legnagyobb „kihívást” persze az ugyan­csak szimpatikus, korszerűen gondolkodó, a párt mai gond­jaira jó megoldásokat ajánló, támogatásra valóban érdemes nézeteket valló Bene József jelentette számára. Noha ál­láspontjukról közérthető, sokszínű tájékoztatót adtak mind­ketten, válaszolniuk kellett — rendőrségi nyelven szólva — keresztkérdésekre is; egyebek között arra, hogyan képzelik el a fegyveres testületek politikamentességét (és itt jön a keresztkérdés): egyetértenek-e ezzel? A válasz egyéni és meglehetősen árnyalt volt. Bene szerint a fegyveres testü­letek tagjai ne lehessenek tagjai politikai pártoknak, dr. Gyenesei szerint senkit sem szabad ettől a lehetőségtől meg­fosztani. '"Á- párharc mindvégig nyílt, tisztességes volt; a gyűlés elnöke még arra is ügyelt, hogy a feleletet egyszer egyik, másszor a másik jelölt kezdje. Igazi választási hangulat alakult ki. Ez még jobban ér­zékelhető volt a megyei tanács épületében, ahol a pártvá­lasztási bizottság dolgozott, és összesítette a rendőrségi sza­vazásról és a tanácsi pártszervezetek választásáról beér­kező jelentéseket. A részadatok fej fej melletti küzdelemről tanúskodtak. A rendőrök voksairól befutott jelzésből — amely Benének hozott fölényes részgyőzelmet — már-már arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy ö lesz a küldött... Ám a mérleg nyelve végül is dr. Gyenesei István javára billent. Bene József 141 voksával szemben dr. Gyenesei Istvánt 158 párttag válasz­totta kongresszusi küldöttnek. A megye két nagy testüle­tének kommunistáit, akik között meglehetősen sok a né­zetkülönbség (Dudák Lajos választási bizottsági elnök sze­rint a tanácsiak egy része a pártot illetően a „régi erénye­ket megőrizve megújítani”, a másik „azokat megszüntetve megújítani” nézeteket vallja), nem lesz könnyű képviselni. Dr. Gyenesei István elhangzott véleménye, alapállása, prog­ramja, amelyet egyébként — mint mondta — nem „zárt rövidre”, mert gyorsan változó világunkban akár az utolsó órákban is szükség lehet bizonyos módosításra, reményt nyújt arra, hogy a kongresszuson előmozdítja egy sokszí­nű, a nemzetet összefogó, ütőképes baloldali párt hatékony fellépését a választási küzdelemben. Szegedi Nándor Hölgy a volán mögött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom