Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 28., hétfő Pápai üzenetek Lengyelországról Európa, amely 50 évvel ezelőtt kirobbantotta a má­sodik világháborút, és fele­lős annak minden borzail- máéirt (zsidóüldözés, totali­tarizmusok, a földrész ket­téosztása), legyen ma újra egységes, és a béke forrósa, az emberi jogok és a népek jogainak teljes tiszteletben tartásán alapuló renddel. — Ez a központi gondolata an­nak a két pápai okmánynak, amelyet a hét hét végén, tet­tek közzé a Vatikánban,. Az egyik II. János Pál apostoli levele az 50. évforduló alkal­mából minden hívőhöz, a másik a lengyel1 püspöki karhoz intézett üzenet. A két üzeneten, átsütnek Karol Wojtyla személyes ér­zelmei, hiszen átélte a há­borút, Lengyelország leroha- nását, majd kettéosztását, a gázkamrák korszakát, ké­sőbb a sztálini intézmény- rendszer kiépítését. Az üze­netek célja megfigyelők sze­rint: intő figyelmeztetés Lengyelország teljes szuve­renitásának tiszteletben tar­tására annak mai sorsfordu­lóján. Az üzenet emlékeztet a Molotov—Ribbentrop pak­tumra, amely „halálra ítélte Lengyelországot és a Balti államokat”. Roger Etchega- ray bíboros, aki ismertette az üzeneteket, hozzáfűzte azonban,; „ez nem jelenti azt, hogy a Vatikán és a pá­pa a mai határok felülvizs­gálatát támogatná.” A hábo­rú a történelem leggyilko- sabb konfliktusa volt, amelyben „semmibe vették az emberi méltóságot”, s amely a „tervszerű barbár­ságot” hozta Európára. En­nek csúcsát a zsidóság kiir­tása jelentette, ami „az em­beriség örök szégyene” a pá­pai üzenet megfogalmazása szerint. Az üzenet — s ez először fordul elő — önkritikus han­got üt meg a történelmi ese­mények kapcsán a katolikus egyház nevében: „lelkiis­mereti és önvizsgálatot kell tartanunk, hogyan hirdettük az evangéliumot, ha a ke­resztény értékek ilyen mély­re zuhanása bekövetkezhe­tett Európában, s folyamato­san ügyelnünk kell erre” — hangoztatja egy helyütt. Európa ma sem gyógyuLt ki teljesen az akkori sebekből — hangoztatja. A földrész k étté os ztot tság a az akkori konfliktus következménye az is, hogy keleti részén em­berellenes eszmék és intéz­mények kerültek hatalomra. A pápai üzenet arra buz­dít, vonjuk le a tanulságo­kat a múltból. Az okmá­nyokból. egyértelműen ki- csendül: y. János Pál érté­keli a szovjet, a lengyel és a magyar reformfolyamato­kat, s arra igyekszik sar­kallni a szovjet vezetést: állja szavát és tartsa teljes tiszteletben a népek önálló­ságát és jogai t, így Lengyel- ország jogát ahhoz, hogy kormányzatot változtasson. Buzdít a pápai üzenet az emberi személyiség és mél­tóság tiszteletben tartására, a faji gyűlölködés és megkü­lönböztetés felszámolására,, s elítéli a „totalitárius ideoló­giákat” (a náci pogányságot és a marxista dogmatiz- must), mint „vallóspótléko- kat, amelyek a keresztény értékek megsemmisítésére törtek. Mindez úgy haladha­tó meg, ha tiszteletben tart­ják a nép>ek és egyének jo­gait, jogállamok jönnek lét­re, aihol kölcsönös türelem érvényesül .és mindenki jo­gát, felfogását tiszteletben tartják, a fiatalokat pedig az értékek (értsd: keresztény értékek) vállalására nevelik. A lengyel püspökhöz inté­zett üzenet azt hangoztatja: az ország sorsa annyi szen­vedés után ma végre csakis a lengyeleken múlik. Raj­tuk áll, sikerül-e behozni a súlyos lemaradást, amely nemcsak gazdasági, és hely­reállítani, különösen a fiata­lokban, a bizalmat saját jö- vőjükben. Hozzáteszi: ebben Keletnek és Nyugatnak, egész Európának van fele­lőssége. II. János Pál a szembenállás meghaladására, összefogásra szólít fel, egy­séges, demokratikus érték­rendet valló Európa kialakí­tása érdekében. Szovjet—román külügyi tárgyalások Rendkívül nagy jelentősé­gű, hogy a Varsói Szerződés tagországai erősítsék együtt­működésüket, és hatékonyab­bá tegyék azt — hangzottéi Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter román kol­légájával, loan Totuval foly­tatott szombati moszkvai megbeszélésein, amelyről va­sárnap adott hírt a TASZSZ hírügynökség. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek legutóbbi ülése jól pél­dázza a nemzetközi életben tapasztalható kedvező ten­denciák elmélyítésére irá­nyuló közös törekvést. Se­vardnadze és Totu hangsú­lyozták: fontos hogy állandó kapcsolatot tartsanak a szo­cialista országok külügymi­niszterei. A szovjet külügyminiszter és román vendége kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialis­ta építésről. Hangoztatták, hogy a szovjet—román kap­csolatok a kétoldalú megál­lapodásokkal és a szocialis­ta országok egymás közti vi­szonyában meghonosodott új politikai gondolkodással összhangban fejlődnek. Ugya*akkor állást foglaltak a kétoldalú külügyi kapcso­latok fejlesztése, a két- és többoldalú tárgyalások haté­konyságának növelése mel­lett. Sevardnadze és Totu állást foglaltak a gazdasági kapcsolatok új formáinak erősítése mellett. A találkozó a szocialista országok viszonyában hagyo­mányos nyíltság és bizalom légkörében zajlott — jelen­tette a TASZSZ. Vasárnap a román külügyminiszter haza­utazott Moszkvából. Ma kezdődő tárgyalások Á tét: egy új szerződés Üjabb tárgyalások kezdőd­nek Magyarország és az IMF között ma, Budapesten,. A Nemzetközi Valuta Alap képviselői és a magyar kor­mány azt a megbeszélést folytatják, amelyet közös megegyezéssel júniusban hagytak abba. A Magyar Nemzeti Bank­ban az MTI munkatársának elmondották, hogy a mosta­ni tárgyalásokon már nem az 1988. május 16-án megkö­tött megállapodás meghosz- szabbítása a téma^ hanem egy új szerződés kialakítása. Mint ismeretes, a korábbi készenléti hitelmegállapodás alapján Magyarország 350 millió dollárt vehetett fel az IMF-től öt részletben. Ebből az összegből- négy részletet . igénybe vettünk, ám az ötö­dik részlet lehívásét az IMF nem tette lehetővé, mivel a magyar fizetési mérlegben s az állami költségvetésben a megállapodásban foglaltak­nál' jóval nagyobb hiány ala­kult ki. Az első félévben kezdett tárgyalásokon az IMF szakértői megfelelőnek tartották a kormány álltai kidolgozott programot a költségvetési hiány csökken­tésére, de javasolták, hogy a Magyar Nemzeti Bank erő­teljesen szűkítse a hitelkibo­csátást. Ez utóbbi témában nem jött létre egyetértés a magyar kormány és az IMF képviselői között. Így abban állapodtak meg, hogy a tár­gyalásokat az év második felében folytatják. Erre ke­rül sor hétfőn,. A megbeszéléseken az új hitelmegállapodás mellett egy második téma is napi­rendre kerül. A nemzetközi szervezet valamennyi IMF tagországnál minden évben megvizsgálja, hogy az érin­tett kormány eleget tesz-e az alapokmányban vállalt kötelezettségének. Az IMF alapokmánya előírja, hogy a tagországok a gazdasági lehetőségeik figyelembevéte­lével fokozatosan liberali­zálja a kereskedelmet, a va­lutagazdálkodást. A hétfőn kezdődő megbeszéléseken e téren jelentős eredmények­ről számolhatnak be a ma­gyar tárgyalófelek, hiszen az elmúlt egy esztendő során jelentős mértékben előreha­ladt Magyarországon az ár-, a bér-, az import-, a deviza gazdálkodás liberalizálása. Ennél lényegesen bonyo­lultabb ügy az új hitel-meg- álilapodás kialakítása. Az MNB szakemberei hosszú tárgyalásokra számítanak, mivel egyes kérdésekben még mindig számottevő a nézeteltérés a magyar kor­mány és az IMF szakértői között. Mindkét fél érdeke, hogy a megállapodások eredmény­nyel záruljanak. Az IMF többször jelezte: támogatja a magyarországi reformokat. A magyar kormány számára pedig létkérdés, hogy új hi­telszerződést kössön, a kül­földi hitelezők ugyanis en­nek figyelembevételével haj­landók kölcsönöket folyósí­tani Magyarországnak. Az MNB szerint az lenne a leg­kedvezőbb, ha a szerződést három évre kötnék meg a partnerek. Egy ilyen megál­lapodás nagyban hozzájárul­na a készülő új hároméves munkaprogram külföldi fi­nanszírozásának megalapo­zásához. Konzuli jegyzők Deutsch és Kerényi ügyében Jegyzékben kérte vasárnap a prágai magyar nagykövet­ség a csehszlovák külügymi­nisztériumot, hogy a prágai magyar konzul az őt megil­lető konzuli jogokon túl a védelem tevékeny tagjaként vehessen részt a Deutsch Ta­más és Kerényi György el­len indított perben. A prágai magyar ügyvivő Horn Gyula külügyminiszter utasítására vasárnap jegyzé­ket adott át a csehszlovák külügyminisztériumnak. Eb­ben azt kérte, hogy Taba La­jos prágai magyar konzul általános jogain túl a véde­lem tagjaként vehessen részt a Deutsch Tamás és Keré­nyi György ellen indított perben. Eszerint a magyar konzul a Deutsch és Keré­nyi által megbízott csehszlo­vák védőügyvéddel, dr. Josef Lzlcarral együtt látná majd el a két magyar ellenzéki fiatal jogi védelmét. Képek, események A jövő évtől női pilótákat a Rrl( lf ir“iyi (RAF), egyetlen megkötéssel: a gyengébb nem képviselői pem ülhetnek vadászgépekre. 1990-től évente húsz női pilótát és navigátort oktatnak különböző repülési feladatokra. A hölgyeket elsősorban utas- és teherszállító gépeken való szolgálatra képezik ki (MTI-F A Voyager—2 amerikai űrszonda által 14,8 millió kilométer távolságból -készített kép a Neptunusz bolygóról, amint a Nagy Sötét Foltból nyugati (balra) és északi irányba (fel­felé), az egyenlítő felé sötét anyag terjeszkedik■ Az izgal­mas jelenség viszonylag rövid idő alatt, a bolygó három fordulata, azaz kb, 54 óra alatt bontakozott ki, és fejlődése az idő előrehaladtával folytatódik. A további megfigyelés kiderítheti, hogy ez a terjeszkedés a Nagy Sötét Foltból ki­induló felhőmozgás-e, vagy a Folt nyugati szélén keletkezett atmoszférikus zavarok eredménye. Mindenesetre ez az els' bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Nagy Sötét Folt az atmoszférában alacsonyabban helyezkedik el, mint a világos felhők. Nagyszabású ünnepségeken emlékeztek meg augusztus 2tí-án Párizsban arról, hogy két évszázaddal ezelőtt adta ki a nem­zetgyűlés dekralációját az emberi jogokról. Philippe Petit artista 700 méter hosszú kötélen vitte át a Szajna felett a dekraláció egy példányát és nyújtotta át Chirac polgármes­ternek A ros« szellemet eltemetik Különös koreográfiája volt az idén a Molotov—Ribben- trop paktum titkos záradéka miatti baltikumi tiltakozás­nak. A nyiltság és nagyobb szabadság elmúlt négy éve alatt már hagyományossá vált augusztus 23-1 megem­lékezésen Észtország és Lett­ország határán eltemették a „rossz szellemet”, amelyen a baltikumi országokat függet­lenségüktől megfosztó nagy­hatalmi beavatkozást értik. A hitleri Németország és a Szovjetunió éppen ötven éve állapodott meg Lengyelor­szág felosztásáról és az ér­dekövezeteknek a Balti-ten­ger vidékén, továbbá Bessz- arábiában történő elhatáro­lásáról. A mostani jelképes teme­tés mindenképpen egy kor­szak végét és a nyíltság újabb keletű határait jelzi, ugyanis Moszkva hosszú éve­ken át eleve tagadta a do­kumentum létét. De később, amikor a nyugatnémet kor­mány Moszkva rendelkezésé­re bocsátotta a titkos zára­dékról készült mikrofilmet, a hivatalos álláspont még min­dig kétségbe vonta annak hitelességét. A Szovjetunióban hatal­mas vitát kavart a paktum titkos záradéka. A baltikumi képviselők határozott nyo­mására végül is a Legfel­sőbb Tanács bizottságot állí­tott fel a kérdés kivizsgálá­sára. A bomba két hete rob­bant, amikor a bizottság ve­zetője, Jurij Afanaszjev tör­ténész bejelentette, hogy va­lóban létezett a titkos zára­dék. A bizottság a nemzetkö­zi joggal ellentétesnek mi­nősítette a titkos jegyző­könyv rendelkezéseit, s rá­mutatott, hogy a megegyezés jól illusztrálja Sztálin kül­politikájának imperialista jellegét. A mintegy két és féloldalas állásfoglalás alap­téziseit nem sokkal később közölte az Argumenti i Fak- ti című folyóirat. A tézisek­ben viszont nem sok szó esik a balti országok Szovjetunió­hoz való „csatlakozásáról”. Márpedig a kérdést nem lehet többé úgy elmismásol- ni, ahogyan Hruscsov tette visszaemlékezéseiben. Az ő megfogalmazásában a Szov­jetunió tárgyalásokat kez­dett a három köztársasággal és előterjesztette feltételeit... Az akkor kialakult helyzet­ben ezek az országok barát­sági szerződést kötöttek Moszkvával... Kormány­változás történt. Ez magától értetődik... Egyes vezetők, mint Sme- tona, Litvánia elnöke a tár­gyalások kezdetekor Német­országba menekült, csakúgy mint az észt és lett kor­mányfő. Ez azonban nem fontos. A lényeg, hogy a Szovjetunió iránt baráti ér­zelmű kormányok alakultak. Bizonyos idő után aztán lét­rejött ezekben az országok­ban a szovjethatalom ... A baltikumi radikális szer­vezetek nem érik be az eh­hez hasonló homályos meg­fogalmazásokkal és a szerző­dések semmissé nyilvánítá- , sát követelik. Természetsze­rűen másképp ítélik meg a kérdést az érintett balti or­szágokban mint Moszkvában. Egyes történészek szerint a titkos záradék önmagában nem jelentette a balti álla­mok szuverenitásának meg­sértését, de megteremtette a későbbi „csatlakozás” felté­teleit. A szakemberek véle­ménye eltér abban is, hogy mennyire volt „önkéntes” ez a csatlakozás. A balti köztársaságokban a radikális szervezetek ugyan­akkor megszállásként értel­mezik az utóbbi évtizedek történelmét. Mind gyakrab­ban kapnak hangot a három köztársaságban a független­ségi törekvések. Az, hogy most hivatalosan is beismerték a paktum tit­kos záradékának létezését, lényegesen nem változtat a történelmileg kialakult hely­zeten. Nincs könnyű hely­zetben a moszkvai vezetés a mind erőteljesebbé váló el­szakadási törekvések miatt, ugyanis jelenleg mind gaz­daságilag, minÁ katonailag nehezen elképzelhető a há­rom köztársaság különválá­sa. Egyedül Észtországban több mint száz katonai bázis van. Sok fejfájást okoz a Kremlnek a köztársaságokba betelepülteik helyzete is. Megfigyelők szerint a jár­ható út o térség mind na­gyobb gazdasági és politikai önállóságának biztosítása oly módon, hogy a Szovjet­unió stratégiai érdekei ne szenvedjenek csorbát! Ebbe az irányba mutat a köztár­sasági teljes gazdasági önel­számolásra való tervezett át­térés. Politikai szinten a he­lyi irányítás befolyása mind erősebb. A legutóbbi észt vá­lasztási törvények és az ál­lampolgárságról készülő tör­vény is ezt jelzi, amely máris a betelepültek heves ellenállásába ütközik. Jelen­leg leginkább türelemre van szükség, hogy ne születhes­senek olyan újabb döntések, amelyek a most elásott szel­lem kiszabadulásához vezet­nek. Köti Lóránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom