Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-28 / 202. szám
1989. augusztus 28., hétfő Somogyi Néplap 3 HORDÓHIÁNY - DRÁGA PRÉS Szüreti szonda Csökken a kereslet is, a választék is A kánikulai meleg előbbre hozta néhány szőlőfajta érési idejét, a korai szőlők szürete már megkezdődött. A gondos gazdák, a borászok lassan hozzákezdenek a hordómosáshoz, a pincetakarításhoz, előkészítik a szü - réti edényeket. Ilyenkor derül ki, mennyi edényt kell pótolni, mi az, ami már nem jó a tavalyi készletből. Körkérdéssel fordultunk a kaposvári szaküzletekhez, milyen az ellátottság, mire számíthatnak a szőlősgazdák. A szentjakabi Gazda boltban kezdtük a nézelődést, — azaz kezdtük volna. Tóth Edit üzletvezető, aki alig három hónapja vette át a boltot, elmondta, hogy a negyedévi tapa52^3! alapján inkább az élelmiszerüzletet szeretnék szerződéses formában kibérelni. A hajdani gazdabolt vevőkörét jócskán elvitték a belvárosi üzletek, akik ide betérnek, inkább a hiánycikkek iránt érdeklődnek. — Egyelőre tartjuk az üzletet,- árut is rendelünk, de a profilt nem szándékozzuk bővíteni — mondta. A vásárcsarnokban jól megfér egymás mellett a magánkereskedő boltja és a Zöldérté. Király János a hánycik- kek fölsorolásával kezdte. Sajnos idén sincs elegendő szőlődaráló és prés, de kereslet sincs igazán irántuk. Sokan keresik az üvegballonokat és a különböző űrtar- %lmú demizsonokat, de abból sem tudták eleget beszerezni. — Szerencsére nincsenek sokan az új telepesek, így a hiányzó cikkek nem okoznak feltűnő problémát — vélekedett Király János, majd hozzátette — a várhatóan jó közepes termés mindenütt elfér majd a tavalvi edényekben. Az állandó és rugalmas anyagbeszerzői tevékenységnek köszönhetően itt már kapható mindenfajta borélesztő, kénből sincs hiány. Hordócsapok széles választéka egészíti ki a kínálatot. A Zöldért' 417-es boltjában Vass Sándor üzletvezető inkább csak a hiánycikkekről tudott beszámolni. Hordót itt sem árusítanak, mint megtudtuk a szekszárdi lerakat megszűnése után nincs a közelben sem gyártó, sem lerakat. A hordócsapot keresőket is a szomszédhoz kénytelen irányítani, sok esetben a vegyszer- és a műtrágyaellátás is akadozó. — Műanyag edényekből most van némi választék, de holnap már azt sem tudunk adni — mondta az üzletvezető. A Kaposvár és Vidéke Áfész Ady Endre utcai 53- as számú boltja előtt, az utcán is látható a választék. Ottjártunkkor éppen német szótól hangzott az utca, még ők is sokallták a kis nyolcliteres prés árát: 2460 forintot még ajándékként sem ér meg. Esküdt György üzletvezető szerint a kapható termékek iránt inkább az érdeklődés a jellemző, mintsem a fizetőképes kereslet. A hazai vállalkozások, vállalatok, szövetkezetek az első félévben a múlt évinél lényegesen gyorsabban növelték árbevételüket, és a vártnál kedvezőbben alakult jövedelmezőségük. Ez állapítható meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési HivaitaL elemzéséből, melyet a mérlegbeszámolók összesítése alapján készített. Bár stagnáLt a termelés, a vállalkozások árbevétele gyorsult, a múlt esztendő hasonló időszakához képest mintegy 20 százalékkal nö— Hordót sajnos nem tudunk tartani, mert nincs megfelelő választékunk van, Műanyag tárolóedényekből megfelelő választékunk van, 30—200 literig. Sajnos a szigorú készletgazdálkodás igencsak rányomja bélyegét a választékra, de ez sajnos nem rajtunk múlik — mondta búcsúzóul Esküdt György. Az érdeklődő körút „fényesen” bizonyítja azt, hogy a különböző szektorok között már megindult a kereskedelmi verseny. Sajnos még ma sem a vevő kerül ki ebből győztesen ... M. T. vekedett, köszönhető részben a dollár elszámolású exportnak. Kedvezőtlen viszont, hogy a rubelexport terven felül bővült, a mérséklő központi szándékok ellenére. Mindezt elősegítette az is, hogy a termelői árak a számítottnál nagyobb mértékben emelkedtek, s így a vállalatok jelentős inflációs árnyereségre tettek szert. Az APEH szerint a vállalatok pénzügyi helyzete lényegesen kedvezőbben alakult, mint ahogy azt a gazdálkodók önmagukról állították. Több bevétel, jobb jövedelmezőség KÜLDÖTTVÁLASZTÓ PÁRTÉRTEKEZLET SIÓFOKON Türelmet a sokszínűséghez Dr. Házas József: „Az embert igazá ból nem a programja, hanem eddig élete, pártmunkája minősítheti.” — Én a munkájukból élők pártjához kívánok tartozni, — vallotta Ferenczi Miklós, az MSZMP siófoki városi küldöttértekezletén. — Hiteles, szókimondó vezetők és áttekinthető kontrollálási rendszer szükséges az előrelépéshez. Siófok és vonzáskörzete 3200 párttagjának felhatalmazásából a szombati értekezlet résztvevői: alapszervezeti küldöttek és titkárok, valamint a városi pártbizottság tagjai 27 jelölt közül választották meg azt a 6 kommunistát, aki képviselni fogja a térségben élők véleményét az MSZMP XIV. kongresszusán. Giay László városi első titkár a jelöltek bemutatkozása és programbeszéde előtt röviden számot adott a helyi pártélet helyzetéről. — Tagságunk változásokat sürgetett — mondta — de a változásokat nem így képzelte el. Bizalomvesztés, hi- tehagyottság, közömbösség vagy igen éles kritika párt- életünik átalakulásának velejárója. Sokan úgy érzik, fejük felett folyik az alkudozás a politikai elittel, s fontos döntések születnek a tagság megkérdezése nélkül. A megélt „élmények” illetve a tanultak közötti ellentmondás feloldhatatlan a többség számára, akik elmondták: akiket eddig a felsőbb parancs tiszteletére neveltek, azoktól ma senki ne várja, hogy az egymásnak ellentmondó vezetői myilatko- tok között eligazodjon. Pártbizottságunk gondosan előkészített tervezőmunkáját a folyamatok túlhaladták. A legjelentősebb energiát a lakóterületi munka megerősítésébe fektettük. A városi pártstruktúra átalakításában, a társadalmasítás széles körűvé tételében komoly eredményeket értünk el. A mozgalmi munka koordinálását szeptembertől a korábbi 22 helyett mindössze három főfoglalkozású politikai munkatárs végzi majd. A mérsékelt áldozatkészség miatt nehéz előrelépni — ugyanakkor új arcok, elkötelezett, felkészült aktivisták tűntek fel, akikre a pártharcok folyamán építeni tudunk. A térség számos intézményének, gazdasági egységének vezetője vállalta a jelölést, ami azt mutatja: a párt még jelentős cselekvést szervező energiával rendelkezik. Többen közülük örömmel fogalmazták meg — az MSZMP a programtervezet' összeállításánál végre felülemelkedett saját érdekein. — Ha eddig kibírtam egy rossz pártban, akkor most ragaszkodók tagságomhoz a megújuló MSZMP-ben — mondta Gubányi Imre. Az értekezlet felelőssége volt — olyan küldötteket választani, akik képesek lesznek segíteni, hogy a kongresszus egy korszerű európai párthoz méltó szocialista programot véglegesítsen és a valóságos élet követelményeihez igazítsa a szervezeti- szabályzatot és a pártstruktúrát. Több jelölt nem tudott túllépni a reformretorika általánosságain. Mások felvállalták markáns, esetlegesen szélsőségesnek ítélt véleményűk hangoztatását, — ekkor kiütközött az is, hogy nem rendelkezünk kelllő politikai kultúrával, hiányzik az egymással szembeni tola- rencia. — Az én gerincem nem képes 180 fokos fordulatra — mondta Magyarosi György. — Én nem tartom zsákutcának az elmúlt 40 évet, de félő, hogy ez a társadalmi struktúra nemcsak tartalékait, de a jövőjét is felélte. Ne a nevet, hanem a tartalmat változtassuk meg — kérte Szőke Zoltán, s ne lehessenek tagok azok, akik miatt, most százezreknek kell lehajtott fejjel járniuk. Pro- hászka István úgy vélekedett, hogy bár a vélemények sok esetben jelentősen különböznek, toleráns igazán csak az lehet, aki jól él. Lenkey Tibor, és Jakab János felszólalásában a lakóterület, a falu megnövekedett politikai fontosságát hangsúlyozta. A 133 szavazati joggal rendelkező jelenlévő a legtöbb voksot dr. Házas Józsefre, (104) Prohászka Istvánra (75), Ferenczi Miklósra (68), dr. Pelsóczky Gáborra (51), Szőke Zoltánra (47) és Virág Erzsébetre (45) adta, így ők képviselik Siófok párttagságát az október 6-án megnyíló legmagasabb pártfórumon. — A kongresszusra akár a taglétszám csökkenése árán is olyan platformot kell kialakítanunk, amelyet vállal a tagság — mondta az értekezleten megjelent Sárdi Árpád, a megyei pártbizottság első titkára. — Pártot kell csinálnunk! 40 évig nem tanították az alulról építkezést. A mi erősségünk hosszú éveken keresztül a vállalatok, az intézmények voltak, — most ki kell mennünk a lakóterületre. Én az önkormányzat híve vagyok, vallom, hogy a megyére hosszú távon nincs szükség, de átmenetileg ' be kell töltenie a koordinátor szerepét. Most egységesnek — ha nem is monolitikusnak — kell lennünk. Én ehhez az kell, hogy mindenki döntse el a platformhoz való viszonya alapján: vállalja-e a (cselekvő) tagságot? Czene Attila Érdekek, érvek — élesben Á sántoti falugyűlés nemet mondott 1989. június 13-án a szentbalázsi közös községi tanács végrehajtó bizottsága testületi ülésen határozott arról, hogy nem ért egyet a Sántoson létesítendő húskom- bináti hulladékot komposztáló üzemmel. Az 1989: július 6-i ismételt területbejárás után döntöttek arról, hogy a lakosság véleményét ki kell kérni. 1989. július 14. A Hazafias Népfront és a községi elöljáróság döntése alapján falugyűlés összehívására van szükség, mert a döntés terhét ez ügyben a testületek sem vállalhatják magukra. Szombaton este 19 órára hívták össze a falugyűlést Sántoson. A kedélyek mintha már megnyugodtak volna, a döntést a lakosság nagy része magában ífláh' megfogalmazta. Az előzetes tapogatódzás nem vezetett semmiféle eredményre, mert a falugyűlésig vélemény- nyilvánításra, állásfoglalásra nem vállalkozott senki... Hétkor viszont megindult az a 120 ember' aki jelenlétével kívánta szentesíteni a falu döntését. A művelődési ház színpadterme kicsinek bizonyult a gyűléshez, a karzat is teljesen megtelt. Kisbank Sándor tanácselnök röviden köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a kialakult helyzet történetét... Ezután Marosán László, a Húskombinát igazgatója mondta el a falu képviselői előtt, miért és hogyan jutott idáig a komposztáló telep építésének az ügye. Szólt a több mint kétéves területkereséséről, a szakhatósági engedélyekről. Külön kiemelte azt is, hogy a szentbalázsi közös községi tanácsnak nincs építési hatósági jogköre, ezt a Kaposvári Városi Tanács műszaki osztálya látja el, ezért fordultak 1989. február 23-án(!) közvetlenül ehhez az illetékeshez. Ezután felkérte Ravasz Károlyt, a gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorát, ismertesse az általa kidolgozott technológiát. A professzor közérthetően, szemléletesen ismertette mindazt, amit erről a komposztálási technológiáról tudni kell. Szólt arról a nemzetközi igényről, hogy a keletkezett hulladékokat környezetbaráttá és újrafelhasználhatóvá kell tenni, és az itt alkalmazandó technológia ezt miképp biztosítaná. Példákkal igazolta, hogy a találmány jó, elrontani viszont csak az ember tudja. Ha az üzemeltetés folyamatosan ellenőrzött és a technológiai utasítások szerint történik minden, akkor az emberi környezetre teljesen ártalmatlan. Marosán László ezután ismertette a húskombinátnak az üzemeltetéssel kapcsolatos szándékait, és a falu érdekében hozandó „anyagi áldozatokat”. A falugyűlés a hozzászólásokkal, kérdések feltevésével folytatódott. 29 sántosi lakos mondott véleményt, szenvedélyesen keresve a falu igazát a nem kívánt beruházás ellen. Az engedélyezési eljárás körülményeit kutatva minduntalan visszatérő kérdés volt, miért most kérdezik meg a falu véleményét. Azok a lakók, akik a húskombinát szervezésében Pápára is elutaztak megszemlélni az ottani komposztáló üzemet, elítélően nyilatkoztak a látottakról, érhető hogy szakmai megalapozottság nélkül. Egy sántosi lakos felkérésére mondta el elutasító szakvéleményét a Magyar Demokrata Fórum nevében Paksi Miklós, aki ezt írásban is eljuttatta a húskombináthoz. Kár, hogy mások véleményére már nem volt kíváncsi, mert felszólalása után otthagyta a falugyűlést. A felmerült kérdésekre Molnár István, a Somogy Megyei Tanács vízügyi és környezet- védelmi irodájának vezetője kezdte a válaszadást. Szólt a felértékelődött környezetvédelmi helyzetről, igazat adott az aggódóknak, hiszen emberi mulasztás okozhatja a környezet szennyezését. Ismertette a korábbi helykereső munkákat, és a felmerült helyszínekről történt lemondás okait is. Külön kiemelte a Kaposvár vízellátását biztosító kutak jelenlétét, és azt a véleményt, mely szerint a telep működése a víznyerést nem veszélyezteti. Az ismételt kérdések után Bér Ernő, a húskombinát környezetvédelmi szakmérnöke igyekezett megnyugtatni a falugyűlést afelől, hogy minden szükséges szakhatósági engedélyük megvan. Egyedüli és sarkalatos pontja a beruházás megkezdésének illetve az üzemelésnek, a falu közösségének hozzájárulása. A válaszokat kissé lehiggadva fontolgatta a falugyűlés közönsége, majd egy közbeszóló után ismét az eredeti mederbe terelődött a közhangulat. Kár a parttalan vitáért — mondták — szavazzunk és menjünk haza! Egy újabb felszólaló érdeklődött, mennyiben támogatja az ügyet a megyei tanács és a városi tanács. Fülöp Zoltán, a megyei tanács önkormányzati irodája nevében kijelentette, nem szerencsés a falu ilyen kései megkérdezése, és kijelentette: ha a falu akarja, népszavazás útján dönthet ebben a kérdésben. Marosán László ezek után már csak a hitelesség kedvéért sorolta a tényeket. Valójában azt kapták, amire számítottak is ... A húskombináti dolgozók ugyanis korrekt tájékoztatásban részesültek, nem gyakoroltak rájuk semmi nyomást. Természetesen megfellebbezi a kombinát a határozatot, mert kényszerhelyzet állt elő a termelésben. Ha nem születik megoldás, akkor — úgymond — a húskombinát nem a hatvan sántosi dolgozója előtt csukja be a kaput, hanem a több mint kétezer dolgozója marad munka nélkül. (1984 óta semmi köze a húskombinátnak Sántos- hoz, így az ottani telep jelenlegi és közelmúltbeli állapotáért felelősség őket nem terheli ...) Szót kért Friss Mihály a szabadalmaztató eljárás kidolgozója is, aki elmondta, a szakmai hozzáértés nélküli véleményeket 95 százalékban azonnal meg tudná cáfolni, de úgy látszik, a falu már döntött. Kifejtette még, hogy a Ravasz professzor által kidolgozott módszert a környezetvédelmi miniszter elismeréssel minősítette és terjesztését külön is támogatja. Gondolkodásra kérte a falugyűlést, mi lesz akkor, ha holnap esetleg egy sántosi probléma hasonló módon nem fog megoldódni. Meglepő bejelentést tett a városi tanács műszaki osztálya képviseletében jelen levő Somlyai László, aki szerint a húskombinát februárban csak levelet írt és nem engedély- kérelemmel fordult a műszaki osztályhoz. Ez a szerv tiltotta meg a Schönherz Zoltán utcai szemétlerakó-telepre való szállítást a húskombinátnak.) ök egyébként a falugyűlés véleményétől függően adják ki az engedélyt. Mindezek után jött a szavazás, amely során egy ellenszavazattal, öt tartózkodással és 114 nem szavazattal a falugyűlés úgy döntött, hogy a húskombinát komposztáló üzemének létesítését elutasítja. Egyhangú volt a falugyűlés abban is, hogy amennyiben szükséges, népszavazáson döntsenek ebben az ügyben. Sántos a saját pénzéből jövőre megoldja a kommunális szennyvíz- és szemétproblémát — fogalmazták meg ... Ezt hozta tehát a szombat este Sántoson. Amikor a húskombinát elkezdte a hulladék- tárolás tervezését, még „nem volt divat” megkérdezni a falu közösségét. Szakhatósági feladatkör volt a beruházás engedélyezése. A politikai változások meghozták a nagyobb beleszólás lehetőségét, de a négymilliárdos termelési értékű üzem létét megkérdőjelező lépés beláthatóan további érvek csatájához vezet majd. A húskombinát fellebbez, s nem akármilyen horderejű kérdés az: találkozhatnak-e még az érdekek ... Mészáros Tamás
