Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
6 Somogyi Néplap 1989. augusztus 26., szombat ÁLLÁSPONTOK TÖBB MARAD A TAGOKNAK Nem voltak elégedettek a képviselettel Egy vállalatnál két szakszervezet Somogyi politikai paletta SZDSZ-VÉLEMÉNYCSOKOR NÍÉ Az eddigiektől eltérően a Szabad Demokraták Szövetsége négy képviselőjét küldte el a szerkesztőségi beszélgetésre. Az SZDSZ kaposvári városi szervezete március 6-án, a megyei pedig április 24-én alakult meg. Kérdéseinkre a közelmúltban megválasztott négy megyei megbízott ügyvivő — Ficzere Mátyás kaposvári keramikus, Incze Domokos, a kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ tiszteletdíjas népművelője, magánvállalkozó, Németh Péter épületgépész mérnök (Siófok) és Ormos Elek üzemmérnök (Tab) - válaszolt. Kiváncsiak voltunk arra, hogy mekkora az SZDSZ taglétszáma Somogybán, ehelyett azonban be kellett érnünk azzal a válasszal: növekvő. — Miért nem egy ember nyilatkozik az SZDSZ tevékenységéről : INCZE DOMOKOS: — Azért jelentkeztünk négyen az SZDSZ, a megyei szervezet nevében, mivel vannak kaposvári és vannak vidéki ügyvivők is. A kaposváriaknak helyzeti előnyük van a vidékiekkel szemben minden szempontból. Nincs erkölcsi jogunk kiszorítani senkit az SZDSZ ügyeinek intézéséből és a nyilatkozat- tételből sem. így demokratikus. — Általában az a vélemény az SZDSZ-ről, hogy alaposan részletekbe menő a programja, de nincs tömegbázisa. Melyek a szövetség céljai, törekvései Somogy megyében? ORMOS ELEK: — Az SZDSZ tömegbázisát az határozza majd meg, hány szavazatot kap az első demokratikus, szabad választáson. Hozzátehetném példaként, hogy Nyugat-Európá- ban egészen kis taglétszámú pártok olyan mennyiségű szavazatot kapnak, hogy részt vehetnek a kormányzásban. Ami arra vonatkozik, hogy esetleg kicsi a létszámunk Somogy megyében, ez arra vezethető vissza, hogy mikor alakultak meg ezek a szervezetek. A tabi például május 18-án, tehát nagyon rövid idő telt el még ahhoz, hogy kellőképpen megismertethessük magunkat, megismerjék a környéken azokat a személyeket, akik az SZDSZ tagjai. Másrészt az emberekben — mi úgy látjuk — még munkál egyfajta félelem az új szervezettel kapcsolatban és bizonyos fokú közömbösség. Ez utóbbi leginkább az életföltételek nehezedésére vezethető vissza, a nehezen megszerezhető kenyérre. INCZE DOMOKOS: — A tömegbázis többek között azért is kevés, mert egyelőre még nagyon kevesen merik adni a nevüket a megyei szervezet jelenlegi célkitűzéséhez, mint például az MSZMP vagyonának zárolása vagy leltárba vétele, a munkásőrség feloszlatása, az állami épületekről a vörös csillag levétele. Ezek mind olyan dolgok, hogy az emberek az elmúlt negyven év folyamán meg voltak félemlítve, s nem merik ehhez adni a nevüket. S ahhoz sem, hogy az MSZMP-t szétválasszuk az államtól. Ez elsődleges célunk. — Ezt az MSZMP szintén célul tűzte ki. A reformerők egyik tő törekvése éppen ez volt a kezdettől! — Hogy valaki reformer legyen — ez nem pártfel- adait?! Föl tehetjük a kérdést: mindig volt pártfeladat, így ha kellett, akkor volt reformer, ha kellett, volt miniszter. — A külföldi pártokra is hivatkozhatok: ott is van egy konzervatív és egy reformerréteg. FICZERE MÁTYÁS: — A nyugati pártok életkörülményei mások, és a nyugati társadalmakban az életkörülmények szintén mások. Nem hiszem, hogy összehasonlítást lehet tenni a nyugati és a keleti társadalmak között ilyen irányban. INCZE DOMOKOS: — A tömegbázis szervezése jelenleg folyamatban van. A programunk terjesztésével az első plakátsorozat egy hónappal ezelőtt jelent meg a munkásőrség ellen. Az SZDSZ már a megalakulásakor kijelentette, hogy csakis békés eszközökkel hajlandó a céljaiért küzdeni. FICZERE MÁTYÁS: — Számunkra egyértelmű az, hogy a jövőben nem fegyverek oldják meg a demokratikus átalakulást. Egy idejétmúlt fegyveres testületen, teszem azt a római idegenlégión a történelmi kor túlhaladt; jelenleg a munkásőrségen is a történelmi kor túlhaladt. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi gazdasági rendszerünk annyira kátyúba jutott az MSZMP irányításával. Nem engedhetjük meg a magyar nemzetnek azt a luxust, hogy 800 millió vagy 1 milliárd körüli összeget ilyen haszontalan célokra költsenek, mert ezen a pénzen nagyon- niagyon sok kórházi ágyat tehetne létesíteni, iskolai szemléltető eszközt lehetne venni, az oktatásban, az egészségügyben nagyon-na- gyon sok hasznos tevékenységet lehetne folytatni, amely tényleg a nemzet föl- emelkedését jelentené. Nem hiszem, hogy a munkásőrség fegyverzete egyértelműen a nemzet fölemelkedéséhez segítene hozzá! — A párt és a kormány több vezetője kinyilvánította: lejárt annak az ideje, hogy fegyverrel oldjuk meg a politikai kérdéseket. Garanciák vannak a munkásőrség átszervezésére is. Szerintem egyébként az úgynevezett csöndes vagy hallgatag tömeget az SZDSZ nem fogja megnyerni az ilyen szóhasználattal. INCZE DOMOKOS: — Az nem zavarja a csendes tömeget, hogy az MSZMP csak ígérget, és nem tesz semmit? Hiszen megígérte, hogy mindent megtesz a demokratikus átalakulás érdekében. Ugyanakkor, amint Tölgyessy Péter nyilatkozataiból tudjuk, az MSZMP küldöttsége Fejti György vezetésével mindent megtesz a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon, hogy ne történjen meg a demokratikus átalakulás. ORMOS ELEK: — Az SZDSZ-nek, akárcsak jó néhány szervezetnek és pártnak az a legfőbb törekvése, hogy Magyarországon a demokratikus átalakulás megvalósuljon. Amennyiben ezt a demokratikus átalakulást óhajtják esetleg a reformkommunisták és más szervezetek, az csak azt jelenti, hogy többen óhajtják, s nagyobb a valószínűsége annak, hogy meglesz. — Azt hiszem, hogy még kevés hangzott el az SZDSZ el* képzeléseiről. INCZE DOMOKOS: — Az országos programunk részletesen foglalkozik azzal például, hogy milyen alkotmányt akarunk. Ezt tudatosítani kell az emberekben, hogy igenis, a megyei szervezet támogatja az országos ellenzéki kerekasztalt és a budapesti SZDSZ-t, hiszen az a kérdés, hogy valóban csak az a pár ember képviseli-e az SZDSZ-t, vagy a többiek is támogatják. Szükségünk van egy demokratikus, új alkotmányra, egy olyan választási törvényre, amely demokratikus választást tesz lehetővé az átmeneti időszakban. Hogyan induljunk el az átmeneti politikával? Van egy csomó programtézis a lelkiismereti és vallásszabadságról, a mezőgazdaságról, a sztrájkjogról és a politikai pártok jogi szabályozásáról. Ezt a megyében is meg szeretnénk valósítani. — Gondolom, hogy a program egyes részei — mint a mező- gazdaság — fontosabbak Somogybán. NÉMETH PETER: — Valóban úgy vélem, hogy az SZDSZ országos programja — minden elfogultság nélkül — annyira karakteres és célratörő, az összes jelenlegi ellenzéki szervezeteké között ez a legjobb. így a megyei csoport és a helyi csoportok már önmagában azzal nagy feladatot vállalnak magukra, hogy a program helyi képviseletét, az országos SZDSZ-érdekek helyi képviseletét megvalósítják. Nyilván, ha e programból kiemeljük azokat a részeket, amelyek a megyére jobban vonatkoztathatók, még akkor is bőven van a megyei, illetve a helyi szervezeteknek feladatuk. — Az SZDSZ-nek sok a szakértője a fővárosban. Vannak-e ilyenek a megyében? INCZE DOMOKOS: — Jelenleg kialakulóban van egy szakértői gárda. A tagságból adódik, alakulnak a munka- csoportok Kaposváron is, hogy a helyi problémákat feltárják és megoldást javasoljanak rá. A környezetvédelemtől kezdve a tulajdonjogi kérdésekig, a gazdasági és idegenforgalmi változások szükségességének indoklásáig sok mindennel kívánunk foglalkozni. Mi azonban hátrányban vagyunk a budapestiekhez képest, mert vidéken mégiscsak jobban érvényesült a megfélemlítés, mint Budapesten. Eddig nem mertünk, sokan nem mertek és merik adni a nevüket a gondolataikhoz. Nagyon sok a reformer otthon a szobában, a tévé előtt, a rádió előtt, a folyosón és az utcán is akad egy-kettő, de hogy egy tömeg elé kiálljon és nyíltan elmondja: „Uraim, én féltem a gyerekeimet, a családomat”... ez nehezíti a helyi csoportok kialakulását is többek között, , NÉMETH PÉTER: — Azt hiszem, ha sor kerül ezekre a demokratikus választásokra és az SZDSZ eredményeket ér el, akkor tagságában vidéken is megnő a szakértői gárda. A másik az, hogy a szakértőket nemcsak mint SZDSZ-tagokat kell elképzelni, abban'lehetnek kívülállók. Merem állítani, hogy vidéken a csendes többségben nagyon okos, értelmes emberek találhatók. FICZERE MÁTYÁS: — Nekünk is tanulnunk kell és jelenleg megküzdenünk mindazzal a 40 évig reszke- tésig belénk vert vagy belénk hazudott múlttal és igazságtalan történelem-magyarázatokkal, amelyek jelenleg a kommunikációs illetve minden tájékoztatási rendszereken, az újságokon, eszközön keresztül a tömegekre zúdulnak. A „szakértők” pillanatnyilag magunk vagyunk, mert valamennyien magunkon érezzük az eddigi 30 évben elkövetett hibákat. — Furcsa a negyven évet hallani, figyelembe véve az itl ülök életkorát! — Én 1949-ben születtem. Az már nem volt egy dicsőséges idő. ’56-ban még a szovjet ágyúcsöveken csúszkáltam a rámpán, és nem tudtam fölmérni, hogy valójában mit kerestek itt. Most már fel tudom mérni! Az akkori dadogások most már gondolatokká váltak, s ezek a gondolatok valahol közvetítőként az emberek agyában ... valamennyiünkben benne vannak. Ez a reszketés, ez a dadogás most már végre szavakká, mondatokká áll össze, s remélem, hogy az elkövetkezendő jövőben a még nem létező unokáink élete jobb lesz. Már megérte az egész demokráciáért való harc vagy küzdelem. ORMOS ELEK: — Egy ma születő gyermek csaknem kétezer dollár adóssággal jön a világra, és talán any- nyi hátránnyal, amelyet a következő 40 év sem fog talán behozni. Az elmúlt 40 évben ezek az emberek nem éltek, akik most születnek, nyilvánvaló tehát, vetítsük vissza.. .. INCZE DOMOKOS — Az MSZMP jelenleg ezer szállal kötődik a gazdasági rendszerhez. Ezeket a szálakat egyenként el kell szakítani. Az emberei; hozzászoknak, hogy az MSZMP szép lassan vonul ki, megszűnnek az MSZMP-jegyei, jogai az állami és gazdasági intézményekhez.' — Ezt az űrt azonban más párt sem töltheti be. Nem azt tartjuk fontosnak, hogy a gazdaság pártsemleges maradjon? — Természetesen az SZDSZ is ezt szeretné. Aki gazdálkodik, az gazdálkodjon, és egyenlő jogi alapon; a kisszövetkezet, az állami vállalat, a magángazdálkodó, a kisiparos ugyanolyan föltételekkel induljon egy versenytárgyaláson és a gazdasági életben. Mindegyik úgy induljon tehát, mintha magántulajdon lenne! — Köszönöm, a tájékoztatót. L.G. A megye első ágazattól független szaikszervezeti alapszervezete a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat kaposvári központjában alakult meg. Az ösztönzést a SZOT főtitkárának egyik nyilatkozata adta még ez év elején, amikor kijelentette, hogy az eddigi ágazati szerveződés mellett elképzelhető a szakmai, a réteg- és az egyéb érdekek szerinti szerveződés is. Az utolsó lökést az jelentette, hogy a vállalatnál is megkezdődött a szakszervezeti választás. — Ügy gondoltuk hogy „csinálunk magunknak” egy másik szakszervoíeti alapszervezetet — mondta Szűcs László, a Sütév munkavédelmi vezetője, az új szak- szervezeti alapszervezet intéző bizottságának elnöke, — Eljuttattunk egy felhívást a szervező bizottság nevében a vállalat minden munkavállalójához. Új alapszervezet Részlet a felhívásból: „A szakszervezeti vezetés jelenlegi — és a most folyó választások után várható — összetétele nem ad biztosítékot elsősorban a műszaki, értelmiségi, alkalmazotti, kereskedelmi dolgozók munkavállalói érdekeinek megfelelő képviseletére. A vállalati doigozólétszámbajn kisebbségben levő termelési, műszaki és adminisztratív alkalmazottak érdekei ez- idáig nem kerültek markáns megfogalmazásra. A nevükben és nélkülük döntöttek.” Azok, akiket későbbi tagnak gondoltak, többségében egyetértetek azzal, hogy megalakítsák az új szakszervezeti alapszervezetet a régi mellett. Persze Könnyebb volt határozni mindezt, mint megvalósítani. Ágazattól függetlenül — Az Édosz központja tudomást szerzett a szándékunkról, s MencZ'ir Tibor osztályvezető tájékozódott nálunk. Szóba került az a furcsa helyzet, hogy egy vállalatnál két alapszervezet lesz. Azt ajánlották, hogy tagozat formájában csatlakozzunk a jelenlegi alapszervezethez. Ezt elvetettük. Jobban tetszett, hogy tag- szervezetként csatlakozzunk az Édoszhoz. Az elnökség elvi döntéséről levélben kaptunk értesítést: „nem javasolja egy vállalaton belül több alapszervezet létrehozását, s így azokat nem is fogadja a soraiba.” Megsértődtünk, de nem bántuk meg. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa fogadott bennünket, s rajtuk keresztül a SZOT-hoz csatlakoztunk, mint ágazattól független alapszervezet. A másik választásunk az lett volna, hogy legyünk úgynevezett független szakszervezet. Ezt azonban nem szerettük volna. Július 17-én alakult meg az új alapszervezet ötven taggal. Ügy döntöttek, hogy csak egyszintű legyen a vezetőség, intéző bizottság formájában. Ennek elnöke Szűcs László. elnökhelyettese pedig Posza István, a marcali kenyérgyár vezetője lett. — Kik a tagok? — Elsősorban a központi apparátusban dolgozók — főmérnök, osztályvezetők, technológusok, műszaki alkalmazottak, gépírók —, egy kivételével nálunk vannak a gyárvezetők és az üzemvezetők. S vannak fizikai dolgozók, tmk-sok is. Persze azt szeretnénk, ha minél több lenne belőlük. Négy bizalmit választottunk, ha azonban nő a taglétszámunk, akkor több lesz a bizalmi is. A vállalatnál van egy jóval nagyobb létszámú, hagyományos alapszervezet is, amely az Édosz megyei bizottságához tartozik, s az élén függetlenített szb-tit- kár áll. Ö is részt vett az új alapszervezet alakuló ülésén, s tartják a kapcsolatot vele, sőt együttműködnek sok mindenben, így a kollektív szerződés módosításában. — Sok előnye van ennek a szerveződésnek — magyarázta Szűcs László. — Többek között az, hogy a tagdíj 40 százaléka helyett csak 15-öt kell befizetünk, s így többet tudunk visszaadni a tagoknak különféle célokra. Itt ugyanis nem függetlenített a vezetés, s nem is lesz. S hogy mire költenénk a pénzt? Gondoltunk arra, hogy adunk később beiskolázási segélyt, üdülési támogatást. Most nulláról indultunk, szeptemberben lesz először bevételünk. Már fölvettük a kapcsolatot a SZOT szervezetpolitikai osztályával, s majd szeretnénk egy kis indulótőkét kérni. Célok, tervek Elolvastam az alapszervezet programját, s nagyon érdekesnek találtam. Ebben leszögezték, hogy helyeslik és támogatják a vállalat vezetőségének hosszú távú stratégiáját, s azokat a törekvéseket is, amelyek a vállalat hatékonyabb működtetését, a jövedelem — termelőképesség növelését szolgálják. A gazdálkodásitermelési kérdésekben ugyan nem kívánnak beavatkozni, a tagok érdekeit, élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben azonban nem lehetnek semlegesek. így például célul tűzték azt, hogy a műszaki, szellemi, alkalmazotti, kereskedelmi dolgozók, valamint a termelésben foglalkoztatottak jövedelme arányosan növekedjen, s csökkenjenek a túlzott és indokolatlan különbségek. —- Figyelembe véve, hogy a másik alapszervezet szb- je nem mindig úgy foglalt állást, mint kellett volna, elsősorban az ismeretek hiánya miatt, mi szeretnénk konzultálni a szakismerettel rendelkező tagokkal, mielőtt állást foglal a vezetőség. így bekapcsolódunk a döntési folyamatba, s nem utólag akarunk okosak lenni. — Várható-e a taglétszám növelése? — Mi kinyilvánítottuk, hogy az alapszervezet nyitott, bárkit várunk közénk, így a pékeket is — mondta Szűcs László elnök. — Mi ugyanis nem külön vezetői szakszervezetet kívánunk csinálni. Lajos Géza
