Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 196. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 21., hétfő ÜNNEPELT SOMOGY NÉPE Ünnepelt a hét végén az ország, ünnepelt Somogy népe is. Megemlékezett államalapító királyáról, Szent Istvánról, köszöntötte az új kenyeret, a föld művelőit és számot vetett jogállamisággal, alkotmánnyal. A szónoklatokban kevesebb volt a formaság, több a gondolat, az üzenet. Üzenet múltunkról, gondjainkról, tennivalóinkról... Miként azokon az aratóünnepeken is, melyek már a hét közben egybegyűjtbtték a gazdaságok tagjait Gá- losfán, Nagyberkiben, Bárdibükkön. Az ünnep gyarapodást is köszöntött — bajaink közben van jobbra törekvés és biztató eredmény is. Találkozást is jelentett a hét vége: a rendezvények szervezése közös asztalhoz ültette a népfront tisztségviselőit, aktivistáit, az egyházak képviselőit és a pártok, a társadalmi szervezetek megbízottait. Ez önmagában véve is jó jel, noha a valóságos közmegegyezéshez a mostaninál jóval több türelem, megértés és politikai kultúra kell, továbbá olykor-olykor kevesebb demagógia ... Jó lenne, ha szentté avatott István királyunk Intelmei immáron nemcsak a retorikát gazdagítanák, hanem valóságos, intelmeket jelentenének a türelmes és következetes hatalomgyakorlásról, a jövevények befogadásáról, s a „királyi tanács” összetétele dolgában a közéletben szükséges tisztességről, kivagyiság-mentességről, pöffesz- kedés mellőzéséről... Mint megírtuk már lapunkban: ezen az ünnepen nem volt „fölülről kinevezett” kiemelt rendezvény. Munkatársaink igyekeztek — lehetőségeinkhez képest ahova eljuthattunk — beszámolni mindarról, ami Somogybán történt. Ünnepi krónikánk ezen az oldalon kezdődik, a 2., a 3. és az 5. oldalakon folytatódik. KAPOSVÁR Főpapi szentmise és megemlékezés A megyei tanács elnöke, az MSZMP, az MDF és más pártok, valamint a társadalmi szervek vezetői, hívők és ateisták együtt ültek a kaposvári Nagyboldogaöz- szony templom padsoraiban tegnap, hogy közösen ünnepeljenek. Láthatatlan fajaik leomlásának lehettünk műi, s tapasztalhattuk, hogy az új nemzeti közmegegyezés már nem csupán őhaj, hanem kölcsönös gesztusokban is megnyilvánuló, közös .törekvés. r- délelőtt 10 órakor kez_:utt ünnepi főpapi szentmisét dr. Baráti János általános püspöki helynök, címzetes apát, kanonok plébános celebrálta együtt a város papjaival. A főpap szentbeszédében sokoldalúan és érzelmekre is hatóan idézte föl Szent István életét, máig ható történelmi tetteit, és keresztényi példáját. Minit mondta, egy évezred után újra válaszút előtt áll a nemzet. „Kellenek az emberek, akik az értelem fényével megformálják az új élet törvényeit, akik kijelölik az utat, melyen járnunk kell, hogy egy boldogabbt jövő teljesedhessen ki.” Miként azonban hangsúlyozta, nem elég. hogy bölcs törvényalkotók és vezetőink legyenek, szükség van arra is, hogy az egész népben igény ébredjen a lelki megújulásra. Figyelemreméltó gondolata szerint a népakarat érvényesülése fontos, ám ez az akarat ne süllyedjen szabadosságba, éljen, s ne visz- szaéljen a szabadság lehetőségeivel. A templomi szertartás után a téren levő Szent Ist- ván-kútnól kezdődött az ünnepség Kodály Zoltánnak az ünnep legmélyebb tartalmát is megmutató kórusművével, melyet a Vikár Béla Kórus szólaltatott meg. A város egybegyűlt polgárait elsőként dr. Baróti János köszöntötte. Idézte többek között a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatát, mely szerint ne a meggondolatlanság, az üres hangoskodás, a felelőtlen ítélkezés, a kisstílű bíráskodás tegye meddővé életünket. Formálja tevékenységünket az áldozatos haza- szeretet, az emberi értékek kibontakoztatásában, a családi élet örök erkölcsi alapokon való megújításában, és az önzetlen közéleti tevékenységben. A főpapi köszöntő, majd Reviczky Gyula Szent István napja című verse után a Hazafias Népfront városi bizottsága, nevében dr. Rozsos István kandidátus mondott ünnepi megemlékezést. Ezer éven átívelő metaforával villantotta föl történelmünk sorsfordulóit. Mint ennek során utalt rá, az •1945 utáni évtizedek megakadályozták, hogy az európai kultúrába illeszkedő, kellően mozgékony összkomfortos és jól működő „országhajót” építsünk. Napjainkban azonban reménykedhetünk, hogy sikerül majd István király hagyományaihoz méltó módon, a különböző kikötők között szabadabban közlekedő hajót formálnunk. E gondolatsor folytatásaként hangsúlyozta, hogy sikert csak akkor érhetünk el, ha a történelmi tapasztalatokra alapozva elkerüljük a már föltérképezett zátonyokat és sziklákat. A beszédet követő műsor után az ünnepség a Szózat hangjaival, s eközben Szent István szobrának megkoszorúzásával fejeződött be. Délután a Nagyboldogasz- szony templomban Kovács Endre orgonaművész adott hangversenyt. B. F. Az új kenyeret köszöntötte az ország Szombaton országszerte megkezdődtek és vasárnap folytatódtak az államalapító Szent István királyra emlékező és az új kenyeret köszöntő ünnepségek. Közösségi házat avattak augusztus 20-a alkalmából szombaton a Hajdú-Bihar megyei Almosd nagyközségben. A társadalmi programoknak is otthont adó épületkomplexumot Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, államminiszter avatta fel, aki ezt követően lakossági fórumon találkozott az Álmosdon és a környező településeken élők képviselőivel. Az államminiszter több, a társadalmi viszonyokkal, a közelgő választásokkal, a párt megújításával kapcsolatos kérdésre válaszolt. Pozsgay Imre a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem aulájában megtartott augusztus 20-1 nagygyűlésen mondott beszédet. Az orosházi nagygyűlésnek, amelyet a helyi Űj Élet Tsz lóversenypályáján rendeztek meg, több mint ezer hallgatója volt Horn Gyula külügyminiszternek, az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjának. Horn Gyula az országos politika számára is rendkívül értékesnek ítélte azt a toleranciát, amely e tájon ma megnyilvánul a különböző politikai elképzelések képviselői között, s mintát ad a megye azzal is, hogy itt a különböző nemzetiségű állampolgárok egyenjogúságukat érvényesítve, békésen élnek egymás mellett. A Csongrád megyei Opusz- taszeren. a Nemzeti Történeti Emlékparkban az állam- alapító Szent István király tiszteletére rendezett ünnepség szónoka Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke volt. Beszédében szólt arról, hogy augusztus 20-ához főleg az utóbbi négy évtizedben kötöttünk többféle új jelképet Volt ünnepe az új alkot mánynak, az új forintnak » munkás-paraszt szövetségnek és találkozóknak. A nép azonban nem tudott igazán azonosulni változó tartalmú és olykor hamisnak tűnő ünnepekkel. Ügy tartja ma is, hogy augusztus 20-a az államalapító Szent István napja. (Folytatás a 2. oldalon.) SINSHBIM—BARCS Új testvérvárosok Baráti körök, rokoni szálak A huszonnyolcezer lakosú NSZK-beli dél-német városkában ez év májusában írta alá Sinsheim főpolgármestere, dr. Horst Sieber, valamint Feigli Ferenc barcsi tanácselnök a két város kapcsolatát megerősítő szerződést, aminek magyarországi aláírására szombaton délután ünnepélyes keretek között Barcson került sor.íft sportcsarnokban rendezett ünnepségen a két város fúvósegyüttese működött közre. Abban is volt jócskán szerepe a sinsheimi rézfúvósoknak, hogy a magyar testvérvárost kereső német város Barccsal kötött ilyen megállapodást. A nemzetközi találkozón és versenyen ismerkedtek meg közvetlenül Barccsal az NSZK muzsikusok. A kultúra hírnökei vitték el Barcs jó hírét határainkon' túl. Szombaton délelőtt a főpolgármesterrel az élen negyvennégy sinsheimi — az ottani barcsi baráti kör tagjai, valamint a városatyák közül néhányan — Kaposvárra látogattak, ahol dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Tanács elnöke fogadta a vendégeket, bemutatva Somogyot. A testvérvárosok főpolgármesterétől, illetve tanácselnökétől rövid nyilatkozatot kértünk. Dr. Horst Sieber: — Az első lépéseket már megtettük, hogy tartalommal töltsük meg a testvérvárosi kapcsolatról szóló szerződést. Sinisheimben már megalakult a barcsi baráti kör, a német nyelvet legjobban tanuló barcsi középiskolást tavaly vendégül láttuk. Rajta kívül természetesen több diák is megfordult már a városunkban. Barcsra azért is esett a választásunk, amikor magyar testvérvárost kerestünk, mert az elmúlt húsz, harmincéves fejlődése hasonló a mi városunkéhoz. Eredetileg Pomázzal terveztük a kapcsolat kiépítését, ám Barcs mellett szólt többek között, hogy városunk lakói közül többet rokoni szálak is ide kötnek. Nagyon fontos számunkra, hogy minden sinsheimi érezhesse, tapasztalhassa a testvérvárosi kapcsolatból eredő hasznot és azt kamatoztathassa. Magyar heteket rendezünk 1990-ben Sins- neimben, ahová többek között meghívjuk a szuloki német nemzetiségi együttest, valamint a mostani nemzetközi rézfúvós verseny legjobb magyar szereplőit. 'Feigli Ferenc: — A tanács segíteni igyekszik a két város intézményei, munkahelyei, szervezetei kapcsolatának kialakítását, érre ösztönözzük is őket. Szeretnénk, ha a gazdasági szakemberek, a vállalkozók is megkeresnének bennünket Sinsheimből. 1991-ben Barcson sinsheimi heteket rendezünk, amivel viszonozni kívánjuk a jövő évben esedékes barcsi hetek rendezvénysorozatot. (Horányi)
