Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
Somogyi Néplap 1989. augusztus 19., szombat ÁLLÁSPONTOK Sztrájkok, munkásgyűlések 15 ezren csatlakoztak Somogybán öles, szemet szúró betűkkel a címoldalán jelent meg tegnap a Népszava, a magyar szakszervezetek központi lapja, A Vas-, F*ém- és Víllamosene'rgia-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a SZOT sztrájk- bizottsága fordult felhívással a dolgozókhoz. A tervezett élelmiszerár- emelések elleni tiltakozásra szólítottak, ám kiderült! a tervezett áremelés csak indok volt a figyelmeztetés ilyeténképpeni kinyilvánítására. A dolgozók ezrei tiltakoztak az általánot elszegényedés ellen! Kilátástalannak tartják a további teherviselést. Elemi erejű felháborodással tiltakoznak most, mert nem tartják szerencsésnek, ha az Utcára kellene ezért vonulni. Somogybán az ágazathoz közvetlen tartozó vállalatok többsége az országoshoz hasonlóan kapcsolódott tegnap a felhíváshoz. Volt -azonban olyan vállalat is, ahol közös megegyezéssel, munkáltató és munkavállaló egyaránt úgy döntött, hogy nem csatlakozik, mert a munkabeszüntetés úgysem old meg semmit. A sztrájkhoz elsősorban olyan vállalatok csatlakoztak, ahol eddig is rendezetlenek voltak a kapcsolatok a központtól való függőség miatt, Példa erre a tab! Videoton, ahol mintegy 800 ember tartott félórás munkabeszüntetést, A Kaposgép öt gyáregységében összesen mintegy 1200 ember sztrájkolt. Miután elkülönített sztrájkalap nincs, a szakszervezet tartalékalapjából fedezik a munkabért. Azoknál a vállalatoknál, ahol szintén a munkabeszüntetés mellett* döntöttek, a gazdasági vezetés biztosítja a teljes munkabér kifizetését. Voltak olyan vállalatok, ahol munkásgyülésen támogatták a felhívást, másutt bizalmi vagy titkári testületi szinten foglaltak állást. Ezekről a helyekről a szolidaritás megerősítése céljából levéllel fordultak az illetékesekhez, A megmozdulások mindenütt fegyelmezetten zajlottak. A munkavállalók egyetértettek a munkáltatók ama döntésével, hogy a demonstrációt mindenütt a legkisebb vállalati veszteséggel kell megrendezni. Saját kárukra sehol sem cselekedtek. Az SZMT-nél tanulságképpen megfogalmazták tegnap, hogy csak érvekkel a továbbiakban nem lehet válaszolni i.z igényekre, s így -cem lehet1 kordában tartani az indulatokat sem. A kompromisszum a jövőben nem igény, hanem kötelező, megoldandó feladat! Szóljunk azokról a vállalatokról is, amelyek a közellátás veszélyeztetése nélkül, csupán levélben fejezték ki szolidaritásukat a felhívással. Ilyen nyilatkozattal élt a Dédász üzemigazgatósága is Kaposváron. A helyszíneken érdeklődve kiderült, hogy a miértekre a választ nem a munkahelyeken kell keresni. Van még realitása a kotnpromisz- szumnak, de fogytán a türelem, A megélhetés ma már szembenézést és intézkedést követel. öreg autó nem vén autó Hogy kinek miből telik a tízezer márkás, kiszolgált nyugati .autóikra', ahhoz talán csak az adóhivatalnak van köze. Márpedig a suzu- kisok, hondások és Volkswagenek tábora egyre >nő, ezer és ezer márka kerül elő az ég tudja honnan. Az autókról .újabban az osztrák vagy a nyugatnémet felség- jetzést sem vakarja le az újdonsült tulajdonos: hadd pukkadjon a szomszédja. Egyesek szerint az osztrákok remek üzletet csinálnak a magyarokkal, A naiv vásárlók elámulnak a nyugati portéka láttán^ leszurkolják a pánit gi egy-két-három éves kocsiért és azt hiszik ezek után, hogy nekik van a világon, a legszebb, leggyorsabb kocsijuk. Az osztrák meg nevet a markába: megint sikerült elpasszohii egy viszonylag jó állapotú masinát, amelyet helybeliek nemigen vettek volna meg. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben jelentősen emelkedett a használt autó ára nyugati szomszédainknál, sőt a távolabbra me- részkedők szerint az NSZK- ban is élelmes kereskedők laknak. Még Svájcba is eljutott a híre, hogy a magyarok most a fél világot bejárják egy valamire való autóért. A nagy autógyárak komolytalannak vesznek minket. A sok hitegetésből nem lett semmi. A Suzuki képviselői talán már kész szerződést is az asztalra tették, de huzakodtunk tőle. Fontosabb volt elgondolkodni azon, hogy nem kellene-« tőkét fektetni a Zaporozsec- programba. Nem kooperáltunk a Suzukivel, mert nem volt elég előnyös az ajánlatuk. Ehelyett inkább szabad utat adtunk annak, hogy a rengeteg — jobbára feketén vásárolt — valuta egyszerűen kisurranjon az országból. Ha konvertibilis mérlegünket nézzük, azonnal kiderül, hogy micsoda bődületes pénz vándorolt a határon túlra. A videók és Fa dezodorok bagóba kerülnek már, a valódi, nagy tételeket az autók jelenítik. A legszomorúbb az egészben, hogy ezzel- az égvilágon nem odott meg semmit a kormányzat. Elindított egy lavinát, amelynek a jelen gazdasági körülményeink között b el áthatatlanok a következményei. Számtalan típusú kocsi érkezik az országba, tessék utána érdeklődni, hogy mennyibe kerül egy lámpa, mondjuk a BMW-hez. Mennyibe kerül ugyanez márkában? Óhatatlanul, hogy egyik-másik al- katrészt ne kelljen cserélni, a legtöbb hozzávalót még mindig az ismerősök hozzák meg Ausztriából vagy az NSZK-ból. ' Mindez onnan jutott eszembe, hogy megnéztem egynéhány autómúzeumot, vagy ahogy nálunk mondják. autópiacot. A kereskedők szerint nincs vén autó, de hogy a Balatonig se jutnék el egyik-másik ott kínált kiszuperált masinával, az biztos. A lehetetlen hazai autóelosztás szégyene a háromszázezer forintba kerülő Samara és a kétszázötvenezerért kínált vadonatúj Skoda. Az autót ma már senki sem meri luxuscikknek kikiáltani. Az árak ügyesen álcázzák a megreformálódott értékítéletet. Faragó László ENERGIÁINK Az energiaellátás létkérdés. Emlékezzünk csak arra a néhány évvel ezelőtti télre, amikor a megszokottnál korábban kellett abbahagyni a televíziós adásokat, hogy takarékoskodni tudjunk, s még így is néhány nagyobb üzemben kényszerpihenőket kellett tartani, mert nem volt áram, Hogy az energiéfhonnan és hogyatviehet előteremteni, azt az újságíró természetesen nem tudhatja, Azt viszont fogyasztóként is érzékeli, hogy ha nincs, akkor baj van. Es tudja azt Is, hogy ha korszerűtlen egy Vezetékrendszer, akkor a legkisebb hiba esetén is olyan üzemzavar keletkezhet, amelynek következtében ő sem kap áramot. Gyertyát kell gyújtania, mert a szél elszakította a légvezetékeket, azokat, amelyekről a szakemberek régen tudják már, hogy földvezetékkel kellene felváltani, de nem jutott rá pénz, mert sokkal „fontosabb” feladatok adódtak, Ezek előnyeiből persze nem mindig egy város, hanem olykor egy szükebb környezet részesült ilyen-olyan épületekkel, utakkal, Épült va- dászösvényekre olyan aszfaltszőnyeg, melyet a főközlekedési útvonalakon Is megirigyeltek volna, de a legújabb lakótelepeken még a járda is hiányzott, és gyakorta sárban kellett gázolni. Ez volt! Minek tagadjuk? Tények és legendák szólnak arról, hogy az egyik országgyűlési képviselőnknek az akkor még faluszámba menő településére úgy sikerült gázvezetéket szereznie — az ötlet nem öncélú, hanem nagyon is logikus terveken alapult —, hogy együtt vadászott a legfontosabb főemberrel, s ezért az „jószívűségből” egyetértett a megalapozott tervvel. A gázvezeték elkészült, méghozzá úgy, hogy az egykori pénzügyminiszterhez a legfontosabb ügyekben is nehezen bejutható emberek előtt a most már város akkori küldöttei soron kívül léphettek be olyan apróságokkal, mint az, hogy nem lehet ílyan vagy olyan vezetéket kapni. Érveimet természetesen támadni lehet, mert az eset koronatanúi közül többen meghaltak. Volt, akinek az egészsége ment ró erre az akcióra. De Csurgó gázt kapott. Berzence pedig nem. Legalábbis eddig nem. Most már megvan a főhatóság engedélye; ők is rácsatlakozhatnak arra a bizonyos, mellettük elhúzódó fővezetékre. De ehhez évek kellettek. A logikus dolgok nem mindig a logikától függtek. És nem is mindig a kijárástól! Az akkori barcsi tanácselnök hiába bizonygatta, hogy nagyüzemeiknek százezrekbe kerül az utaztatás a fővárosi központba, mert telefonálni képtelenség, nem figyeltek rá. Pedig ö talált egy logikus megoldást, de az nem illeszkedett be a posta elképzeléseibe. Előbb Kaposvár, aztán Nagyatád, majd esetleg Csurgó! Ha egy csurgói gazdasági vezető telefonálni akar az ország valamelyik részébe, akkor egy pakli magyar kártyával átmegy a szomszédos jugoszláv faluba, megajándékozza vele a kocsmárost, s máris közvetlenül hívhatja akár Budapestet is. Remélem, hogy hamarosan ő sem lesz rákényszerülve gz ilyen megoldásokra- Elkészült a nagyatádi központ, erre ráköthető maid a barcsi és esetleg a csurgói is. Nagyatádot bekötötték a belföldi és külföldi távhívóhálózatba- A szobámból hívhatom Rómát, Párizst, Prágát és Varsót, de már csak a postán keresztül hívhatom atád külvárosát, Ötvös- kónyit- A Somogyszobhoz tartozó Beleg viszont közvetlenül tárcsázható- A posta ennek „logikáját” minden bizonnyal meg tudná magyarázni, de én akkor sem értem. Mint ahogy még ma sem tudom megérteni, hogy egy felújított utcát miért kellett néhány hét múlva még egyszer „felvágni”, azért, mert csak utóbb tudtak egy sokadik vezetéket lefektetni. Nem vagyok energiaügyi szakember, csak a szükebb környezetemből vettem a példákat, amit csupán „pletykák” erősíthetnek meg. Azokat viszont olyan híresztelések erősítik, amelyek szerint máshol is megírhattam volna ugyanezt a jegyzetet, csak a konkrét helyszíneket kellett volna megváltoztatnom. ! Nagy Jenő Ma, amikor egymás után alakulnak a különböző pártok és egyesületek, változatos programokat kínálva; amikor az MSZMP feladja kizárólagos monopóliumát, ma is vannak, akik az MSZMP-t választják. Mi készteti őket arra, hogy soraiba lépjenek? A Kaposvári Városi Párt- bizottságon az elmúlt három hónapban 22 tagfelvétel volt. Elsősorban fiatal nők, túlnyomórészt értelmiségiek jelentkeztek. Közülük beszélgettünk Mihalicz Renátával és Tarlóst Sándorral. Renáta elektronikai műszerész, Sándor lakatos. Mindketten a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában dolgoznak. Tenni akaró emberekre van szükség „Vissza kell szerezni a bizalmat” (A vállalatnál három alapszervezetben mintegy 120 párttag van, ami a munkások 12—15 százalékát jelenti ; ez megfelel az országos átlagnak.) Mihalicz Renáta sokáig KISZ-tag volt. Jelenleg a gyárban dolgozó fiatalokat tömörítő Dolgozó Fiatalok Szövetségének a vezetőségi tagja. Két évvel ezelőtt határozta el, hogy belép az MSZMP-be. Tarlósi Sándor szintén a KISZ-nél kezdte a mozgalmi munkát. Édesanyja régi párttag. Bár nyugdíjas már, az MSZMP-hez máig hű maradt. Már 3—4 éve elhatározta, hogy tagja lesz az MSZMP-nek. Mint mondta, részben az ő hibája is, hegy csak most lett párttag. — Miért döntöttek úgy. hogy belépnek az MSZMP- be? — kérdeztük a két fiatalt. — Ügy érzem, az MSZMP-nek most van a legnagyobb szüksége a tenni akaró emberekre — kezdi a beszélgetést Renáta. — A párt vezetői nagy tapasztalattal rendelkeznek. Bár követtek el hibákat, én bízom abban, hogy ezekből tanultak. Véleményem szerint csak az MSZMP vezetői tudják kivezetni Magyarországot a gazdasági válságból. — A jelenlegi válsághelyzet csak átmeneti állapot — folytatja Sándor —. Ezt túl fogja élni a párt. Az MSZMP újra képes lesz a vezető szerepre az ország életében! Ebben a megújulási folyamatban szeretnék aktívan részt venni. Fontosnak tartom, hogy megmaradjon az MSZMP vezető szerepe! — Munkatársaik hogyan fogadták, hogy az MSZMP tagjai szeretnének lenn; ? Nem próbálták meg önöket lebeszélni elhatározásukról? — Többen is megpróbáltak lebeszélni szándékomról — mondja Renáta. — De nem tudtak befolyásolni. — Sok munkatársam párttag. Részben ez is befolyásolta, hogy tagja legyek az MSZMP-nek — veszi át a szót Sándor. — Olyanok is akadtak persze, akik megpróbáltak erről lebeszélni. Ma olyan emberek kellenek, akik cselekednek. Nincs szükség azokra, akik csak azért lépnek be, hogy ebből előnyük származzon. — Mit várnak? — Egy demokratikusabb MSZMP-t, amelyben — többek között — nagyobb a szólásszabadság. A párttol várom, hogy az országot kivezesse a gazdasági válságból.. Ez az elsődleges feladat. Mert hiába változik a politika, ha az ország gazdasága közben tönkremegy. Az MSZMP hatalma megingott. Sokan elfordultak a párttól. A legfontosabb, hogy visszaszerezze az emberek bizalmát! Ha sikerülne olyan programot kidolgozni, amely megoldaná a gazdasági válságot, sokan fordulnának megint a párt felé. Ehhez azonban minél több emberre van szükség, hogy segítsék a megújulási folyamatot. Rendkívül fontos, hogy — részben a választások miatt — politikailag sokkal aktívabb legyen az MSZMP, ne kerüljön háttérbe. Eredményesebbnek kell lennie a többi párttal szemben. Tehát az MSZMP legfontosabb feladata az emberek bizalmának visszaszerzése és az ország gazdaságának helyreállítása. Ha nincs gazdasági válság, a politikai válságot is el lehet kerülni, és az emberek nyugodtabbak lesznek. — Azt várom az MSZMP- től — folytatja Sándor —, hogy a lehető legrövidebb időn belül szüntesse meg a válságot! Olyan vezetőknek kell a párt élére kerülniük, akik megfelelő' programot tudnak felmutatni, amellyel rövid időn belül ki tudják vezetni az országot a gazdasági válságból. — Ha megvalósul a többpártrendszer, milyennek ítélik meg az MSZMP esélyeit? — A válsághelyzetre való tekintettel az MSZMP nem tudja megtartani vezető szerepét. Koalíciót kell alkotnia más pártokkal együtt. A többi párt föllépése jogos, de nincsenek olyan eredményeik, hogy ennyire keményen bírálhatnák az MSZMP-t. ök nem kerültek — még nem kerülhettek — olyan helyzetbe, hogy hibát kövessenek el. A 40-es évek végén nemcsak az MSZMP, hanem más pártok is követtek el hibákat! — Annyiból jobb a többpártrendszer, hogy lesznek ellenfelek, akik aktívabb és jobb munkára serkentik az MSZMP-t. Eddig hiányzott ez a kontroll — egészíti ki mondandóját Sándor, majd Renáta folytatja: — Könnyű bírálni akkor az MSZMP-t, amikor gazdasági válság van. Miért csak most lép fel a többi párt? Miért nem léptek föl előbb, amikor még nem volt ennyire elmélyült a gazdasági válság? Beszélgetésünk vége felé megkér Renáta, írjam le a következőket: — A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának kongresszusi küldöttjelöltje Papp József. Nagyon szeretnénk, ha eljutna a kongresszusra. A gyár dolgozói megbíznak Papp Józsefben. Fenyő Gábor
