Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
1989. augusztus 15., kedd Somogyi Néplap NYÁRI VÁSÁR — TANULSÁGOKKAL Van, ahol befejeződött, van, ahol még tart Július 31-től augusztus 12- ig rendezték országosan a nyári szezon végi vásárokat az illetékes kereskedelmi szervek. A vásár tapasztalatairól érdeklődtünk, tudván azt, hogy az időpont megválasztása nem nagyon volt szerencsés, hiszen csak az augusztus 2—3-i fizetésnapok élvezőinek nyílt alkalmuk a rendkívüli költekezésre. Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek a tavalyinál nagyobb forgalmat bonyolítottak le, csupán az azóta megnövekedett áraknak köszönhették ezt. A Centrum áruházak budapesti boltjaiban élénkebb volt a kereslet, mint vidéken. Az eredeti áron 800 millió forintos ' árukészlet mintegy kétharmada talált vevőre az akció napjaiban. A Szivárványnál az igazi attrakciót a vállalat részvénytársasággá alakulása alkalmából történt végleges árleszállítás jelentette. A Skála áruházak az idén saját hatáskörükben dönthették el a leárazásra kerülő termékskálát. így történt ez Kaposváron is a Zselic Áruházban- A budapesti központtal egyeztetve mintegy 1,5 milliós árukészletet vontak be az akcióba, és a két hét alatt ,1 millió forintnyi áru cserélt gazdát. További akciókat is szerveznek, így például a tanévkezdés előtt gyermekfarmerokat és nyári holmikat fognak jutányosán árusítani. A Somogyker áruházaiban és boltjaiban összesen 25 millió forintos árukészletet áraztak le. Dóri János kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta, hogy a boltvezetői elképzelések alapján folyamatossá tették az időszaki leárazásokat, ennek csak egy része volt a mostani. Szakmánként és területenként, az üzletek adott készlete határozza meg a lehetőségeket. A folyamatos kedvezmény biztosítására alakították ki a kaposvári börzeboltot, amelyet hamar megkedveltek a vásárlók. Talán ez is összefügg azzal, hogy a mostani nyár végi kiárusítás üteme a korábbi évekéhez képest egyenletesebb volt, és elmaradtak az ilyenkor szokásos rohamok. A Somogy Áruházban befejeződött a kiárusítás, "az érdeklődés az országos tapasztalatokhoz hasonlóan mérsékelt. A felkínált áruk mintegy 75 százaléka talált gazdára, a konfekcióosztályon például a felkínált 2,2 milliós árukészletből 1,5 millió fogyott el. A Május 1. Ruhagyár kaposvári Elegant mintaboltjában meghosszabították a kiárusítást, melybe szinte valamennyi terméküket bevonták a magas készletszint miatt. Remélik, hogy a kétmilliós árukészletet augusztus 25-ig ki tudják árusítani. Megkérdeztük a Balatonpart áruházait is, hiszen ott javában tart a nyári szezon, tehát szezon végi kiárusításról ott nem beszelhetünk. Siófokon, a Sió Áruházban nem is tartják igazi vásárnak a most megrendezettet, hiszen szeptember második felében, a Sió-napok keretében számítanak a helyi lakosságra. Az idei negyvenszázalékos eredményüket mégis sikerként értékelik, hiszen Siófok speciális helyzetéből adódóan a helyi lakosság gyakorlatilag alig tudja igénybe venni az áruházát, Fonyódon, a Balaton Áruház legnagyobb konkurenciáját a „lengyel piac” jelenti. Képtelenek versenyezni az alacsony árakkal, hiszen a piacon egy Adidas melegítőt már 1000 forintért meg lehet venni, míg a bolti ára 3600. Ennek ellenére a bevont 1,5 milliós készlet felét sikerült kiárusítani. További akciókat Fonyódon nem terveznek. Somogybán tehát van, ahol befejeződött, és van, ahol még tart a szezon végi nyári vásár. Az országos tapasztalatokkal egyezően itt sem könnyen nyíltak a pénztárcák. Elmúlott már a régi vásárlói kedv. Vagy kedv azért volna? (Mészáros) Kérdéseinkre válaszol: Sütő Ödön vezérigazgató Egy világbajnokság háttere Augusztus 23-án megkezdődik Balatonnagyberekben a kettesfogathajtó világbajnokság. Az állami gazdaság nagy erőpróbája ez, hiszen az érdeklődés a reméltnél is nagyobb. A zavartalan versenyzés gazdasági hátteréről kérdeztük Sütő Ödön Állami-díjas vezérigazgatót, aki egyben a Magyar Lovas Szövetség intéző bizottságának tagjaként a fogathajtó szak- bizottság elnöke is. Két év óta ennek a versenynek az előkészítésén dolgoznak, s közben jelentős változásokon ment át a gazdaság is. — Sokszor vezettem a magyar csapatot különböző világbajnokságokon: tudtam, hogy ez a verseny nem sétagalopp, de azért ennyi gonddal, bajjal nem számoltam — mondja. — Két éve Riesenbeckben a világbajnokságon — ahol nyertünk — 52 fogat volt, és nem győzték mondani a házigazdák, hogy borzasztó ennyi fogat. Hozzánk 66 nevezés érkezett. Ezért kell augusztus 23-án megkezdeni már a versenyeket. Olyan országokból is részt vesznek ezen a vb-n, mint Ausztrália. Igen nagy gond az, hogy a fogatok érkezése széthúzódik: az NSZK-ban és Ausztriában elég körülményes a kamionok sztrádahasználata, ezért mindenki előbb akar jönni, a szövetség viszont nem járul hozzá, hogy előbb érkezzenek meg. Most keresünk helyet nekik, megoldjuk az elhelyezésüket. Olyan világ- bajnokságot rendezünk, amely méltó lesz a magyar névhez. Ülőhely ai üilethelyiségeken — A fogathajtó világbajnokság sport, megrendezése pénzbe kerül. A gazdaság egyedül vállalkozott erre, de nem egyedül készítette elő. Milyen az együttműködés a partnerek között? — Amikor elvállaltuk ezt a versenyt, az jutott az eszembe, hogy most itt az alkalom olyan infrastruktúra, vendégfogadó-hálózat kialakítására, amely hiányzik Siófok és Keszthely között. Ügy érzem sikerült: most rajtunk múlik — elsősorban a megyén, másodsorban a gazdaságon —, hogy a későbbiek során ezt a lehetőséget miként tudjuk kihasználni. A gazdaság a vi— Hogyan került éppen Nagyberekbe? — Dicsekvés nélkül mondhatjuk, a lovasbázis miatt. Két ősi magyar fajtát tenyésztünk — a kisbérit és a furiózöt — egy csodálatosain szép ménesben, Pusztabe- rényben. A gazdaság sporteredményei alapján Nagybereknek neve van a lovas világban. Könnyű volt hát meggyőzni a többi országot arról, hogy Balatonfenyve- sen legyen ez a világbajnokság. A bőség zavara — A tenyésztők mindenütt fanatikus, kitartó emberek. — A lótenyésztést fanatizmus nélkül nem lehet csinálni: itt élőlénnyel dolgozunk. Van 50 olyan fogatunk, amelyből bármelyik ország kiválaszthatná a csapata három fogatát. Ebből az ötvenből kell majd kiválogatni a magyar hármat is. A bőség zavarával küzdünk, és ez sem könnyebb, mintha nem volna. De ismerjük a hajtókát, a lovasainkat és remélem, hogy sikerül ütőképes csapatot összehozni. Tudni kell, hogy az ellenfelek ugrásszerűen fejlődnek. — A világbajnokság megrendezéséről szóló döntés előkészítésében nagyon sokan részt vettek. Sokan szurkolnak is a sikeréért? ír — Azt hiszem, hogy igen: mindenkit elkapott a láz. Mind többen vannak, akik akarják, hogy ezt jól csináljuk. A fogatok pillanatnyilag edzőtáborban vannak, mert az előírások szigorúak, a saját lovaink sem lehetnek idehaza a versenypálya körül. A csapatok 21-én vonulnak be Balatonfenyvesre. A hajtókát nagyon fűti a vágy, hogy folytassák a világbajnokságon és az Euró- pa-bajnokságon eddig megszokott jó. szereplést. — A világbajnokság után az itteni menedzserek újra vállalkoznak hasonló teljesítményre? — Sokan jönnek Magyar- országra hajtani tanulni és sok fogatot meg is vásárolnak. Magyar lovakkal jönnek már a versenyre az ausztrálok, a kanadaiak, ás az amerikaiak csapatában is van bőven magyar ló. Nagyon sok hajtónkat meghívnak külföldre oktatni. Kint nemcsak tanítanak, hanem nyelveket tanulnak, világot látnak, tágul a látókörük. Tavaly például Hollandiában voltunk négyesfogathajtó vb-m, A kanadai csapat vezetője bemutatta a fogataikat: az összes ló magyar volt. Százezerért — nem — Volt közöttük nagybere- ki is? — Ezek között nem, de találkoztunk Ausztriában nagybereki lóval, amelyik militant nyert, s versenyzővel az NSZK-bam is. A tenyésztő embernek bármenynyire is a szívéhez nőtt a ló, el kell adni, mert a végtelenségig nem lehet gyűjteni az állományt. — A versenylóexport jó bevétel? , — Elejétől kezdve nem adunk el olcsó lovakat. Rosszat nem, csak pedigrést, jól belovagolt, behajtott lovat tartunk. Ennek megfelelően talán az ország egyik legdrágább gazdasága vagyunk: aki százezer foMegkezdődött a talajelőkészítő munka a nagybajomi Szabadság Tsz-ben lágbajnokságra nem stadiont épített, hanem kilenc üzlethelyiséget, és annak a tetejére tette az ülőhelyeket. Nagy örömmel fogadta például a Hungarocamion vezérkara, hogy egy kamionpihenőt létesítünk a stadion alatt étteremmel, mosdási, fürdési lehetőséggel. Nagy a kamionforgalom a 7-esen is: olaszok, jugoszlávok, görögök, törökök járnak erre. Hiszem, hogy hasznos beruházás lesz. Olyan nézőtér és pélya épült a világbajnokságra, hogy a legigényesebb kul- turprogramokat is le lehet itt bonyolítani. Kialakult egy idegenforgalmi centrum, amely sokban különbözik a többi balatonitól: versenytársa és kiegészítője azoknak. A gazdaságnak van az ország legnagyobb lovardája, lovaglási, vadászati lehetőséggel, s a Balaton révén fürödni, pecázni is lehet. Létrehoztunk egy irodát, melynek a világbajnokság után az lesz a feladata, hogy vendégeket hozzon. Az a célunk — elsősorban a fedett lovarda révén —, hogy a Balaton rendkívül rövid főidényét megnyújtsuk. — Nyereséges vállalkozás lesz a világbajnokság? — A világbajnokság nem horribilis összeggel, de eredménnyel zár. Rengeteg külföldi vendég érkezik: jól haladunk a bérleti eladásokkal. A pályára 9500—10 000 néző fér be, s több mint 5000 bér-«í letet adtunk el elővételben. A nagy bevétel 26-án a ma- ratonhajtás napján lesz: arra külön lehet venni jegyet. A maratonhajtásra egyébként százezer jegyet nyomtattunk, mert óriási az érdeklődés. A vendég igénye — A lovassport nem olcsó. — A lovassport igen drága, a vendégkör is ennek megfelelő. Igényes vendégek jelentkeztek, s ez megítélésem szerint Balatonfenyves lakosságának nem kis bevételt jelent: egyik vendég sem kérdezte még meg, hogy mennyibe kerül egy villa bérbevétele egy hétre. — Kik finanszírozzák a bajnokságot? — A régi értelemben vett szponzorálás a múlté. — Pénzt kevesen adtak? — Kevesen. Inkább anyaggal, mint pénzzel segítettek. A gazdaság úgy lendíte magán, ahogy tudott: bezártuk erre az időre a szaunát és étteremként adtuk bérbe. Bérbe adtuk az üzletet is: a mi lányaink majd sátorban árulnak. A különböző belföldi kereskedelmi egységeink is kivonulnak, árulnak. — A világbajnokságig hosszú volt az útja a gazdaságnak? — Két éve Riesenbeckben kezdődött a harc: a franciák akarták megrendezni, de nekik semmi esélyük nem volt. A lengyelek viszont nagy ellenfeleknek bizonyultak. Nekik nincs ugyan aranyérmük, de mindig ott voltak a bronz körül. Erkölcsi alapjuk volt arra, hogy kérjék. A sors iróniája az, hogy a Nemzetközi Lovas Szövetség a lengyel fogathajtó szakbizottság elnökét bízta meg a felkészülés ellenőrzésével: több mint egy hete itt van már. — Mi volt az, amiért végül is Magyarország mellett döntöttek? — Azt hiszem, a Balaton. rintos lovat akar venni, be sem jön, az elmegy előttünk a 7-es úton, mert tudja, hogy velünk nem lehet tárgyalni százezer forintos lóról. — Mennyit kérnek egy lóért? — Hatszázezer forintot. A vevő nem zárkózott el, nem lepődött meg, amikor a lovasunk bemutatta, hogy mit tud a ló. — Gondolom, a tanulság egyértelmű — és ez nemcsak a lótenyésztésre vonatkozik —; csak a jó minőségnek van tartós piaca. — Gazdálkodni csak így szabad, s úgy, hogy mindenhol rend, tisztaság és igényesség legyen. Ehhez sem kell több munka, mintha rosszul vagy csúnyán csinálunk valamit. Az emberek ezt azután megszokják. Nem igaz, hogy a dolgozók haragszanak, ha fegyelmet kérnek tőlük. Szívesen veszik, ha szép környezetben dolgozhatnak. A heti háromszori show-műsort nemcsak a bevételért csináljuk, hanem azért is, hogy a lovászgyerekek és -lányok is felöltözhessenek fehér ingbe, zakóba, és megmutathassák, hogy tudnak elegánsan hajtani. Igényes dolgozók — Büszkék vagyunk arra, hogy a gazdaság 900 dolgozójának 38,7 százaléka 30 éven aluli. Ez sok mindent elmond. Készítettünk egy felmérést: többek között azt is kérdeztük, hogy mi tartja a gazdaságban. Áz 50 évesek beírták, hogy autóbusszal szállítanak bennünket a munkahelyre, és kiváló az üzemi étkeztetés. Ezt egyetlen 30 éven aluli nem írta be, mert neki ez a világ legtermészetesetíb dolga. Beírták viszont a sportot, az utazási lehetőséget, a kirándulásokat. Az idősebb korosztály emlékszik még a biciklis korszakra, senki nem törődött azzal, hogyan ér be a munkahelyre. A fiataloknak természetes, hogy autóbusszal jönnek. A gazdaságban lassan elfogynak a segédmunkásoknak való munkahelyek: gépesített minden, s ennek nyomán változik a mentalitás, a műveltségi fok. Én már 40 éve gazdálkodom, s tudom, hogy könnyebb dolgozni egy kulturált emberrel. Mi semmilyen munkához nem kezdünk anélkül, hogy a dolgozóknak meg ne mondjuk, miért csináljuk. Nekik ezt tudniuk kell. Jólesett, amikor az apartmant építet ték, a kőművesek feljöttek hozzám, hogy nem lesz jó, ahogy megbeszéltük, és ér veitek, ök a szakemberek Azt gondolom, el kell érni hogy minden dolgozó magáénak érezze a gazdaságot Amikor egy fogatbemutató volt, odajött hozzám a nyugdíjas, és azt kérdezte: vezérigazgató elvtárs, ez minden a mienk? ... Ezt nagyon értékelem, mert ha a dolgozó úgy érzi, hogy a mienk, akkor úgy is bánik vele. Ma már, ha valamelyik munkahelyre odamegyek, akkor abbahagyják az emberek a munkát, és odajönnek beszélgetni. Az elején fordítva volt ez. Mondtam is: ha csak akkor dolgoznak, amikor én idejövök, akkor az nem jó. Mert én nagyon keveset tudok mindenhova elmenni; nagy a gazdaság. Amikor jövök, akkor ne dolgozzanak, hanem mondják el, mi a bánatuk. Így alakult ki olyan kapcsolat a vezetők és a dolgozók között, aminek az eredménye, hogy a gazdaságnak neve van. Kercza Imre i i Az áraknak köszönhették...
