Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
Somogyi Néplap 1989. augusztus 15., kedd üSsport EJ ' Ä e A MI „FORMÁNK” Látott-e már a kedves olvasó egymillió dolláros szerződést kézzel megírva? Aligha. Pedig a Formula—1 autóverseny egymillió-tízezer dolláros szerződésének papírra vetéséhez nem találtak írógépet, azt olyan formában fogalmazták meg, mintha mondjuk Józsi bácsi, a felvásárló egy mázsa kajszira kötött volna megállapodást a termelővel. Mindez pedig 1985 őszén történt... A hét végén immár a negyedik Forma—1 autóversenyt rendezték meg a Hungaroringen, s mint kiderült, alig lanyhul az iránta mégnyilvánuló érdeklődés. Autósberkekben mégis óriási deficitekről esik szó. Akik nem akartak hinni a pletykáknak, azok e legújabb verseny kapcsán hivatalosan is értesülhettek a fejleményekről. Gyulai István tévériporter vasárnap esti beszélgetése Bernie Ecclestonnal, a FOCA elnökével aztán végleg megdöbbentett mindenkit. Kiderült, hogy végveszélybe került a Forma—1 verseny magyarországi jövője. No, nem azért, mintha a FOCA akarna hátat fordítani hazánknak. Ellenkezőleg: úgy tetszik, hogy mi kívánunk megszabadulni attól a kölönctől, amit ez a versenysorozat jelent. A világ értetlenül áll az eset előtt, még inkább a szakemberek. Ez utóbbiak hiába törik a fejüket, nem tudják megérteni, hogy ez a világon mindenütt kifizetődő üzletág nálunk miért deficites. Érdemes visszalapozni az eseményekben. Annak idején, 1985-ben, amikor rögzítették, hogy megbízást kapunk egy- egy futam megrendezésére, óriási volt a nekibuzdulás. Valóban fényes üzletnek ígérkezett a Forma—1, hisz jól ismertek voltak a külföldi adatok, miszerint évente átlag 30—40 milliós bevételre számíthatnak a rendezők. Másutt igen, de nem nálunk. Itt másként fest a helyzet. Van egy sereg cég, amelyik busás hasznot húz a rendezvényből, de a legkevesebbet éppen b rendező, a Forma—1 GT. Emlékszem, hogy annak idején mekkora hőre folyt azért, 'hogy megszerezzük ezt a jogot. Milyen véletlenen múlott? Nem hivatalos források szerint perdöntőnek bizonyult, hogy Ecclestone úr személyi titkára magyar származású és ő beszélte rá gazdáját erre a döntésére. Néhány, ugyancsak igénylőnek jelentkező országot evett a sárga irigység, mi meg a büszkeségtől döngettük a mellünket. Mi tagadás, óriási dolognak bizonyult ez négy évvel ezelőtt. Akkor úgy éreztük, hogy egy igazán nagy nyitásra kerül sor, amikor az egész világ figyelme ránk terelődik. Es példás gyorsasággal, Magyarországon szokatlan ösz- szefogással időre elkészült a Hungaroring. Igaz, a tervezett kétszázötven helyett négyszázötven millióért, de sebaj, mondogatták a szakemberek, ennél jobb befektetésre és gyorsabb megtérülésre nem vállalkozhattunk volna. Azután az első verseny után mély csend lett. Csak bizalmas körökben fecsegtek arról, hogy a számítás nem egészen vált be. Minden verseny egyre több veszteséget hozott az üzemeltető gazdasági társaságnak, úgy hogy az első három nagydíj^ összes vesztesége már elérte a százharmincmilliót. Bár az idei versenynek még nem készült el az elszámolása, de előzetes becselések szerint minden korábbit felülmúlóan, ötvenmillióra taksálják a veszteségét. Felmerül a kérdés, hogy miként lehetséges ez? Vajon dilettánsok hada dolgozik a Forma—1 hazai világában, netán elsikkasztják valakik a pénzt? Szó sincs ilyenről. Csakhogy jó magyar szokás szerint annak idején az illetékesek nem gondolták végig teljesen az egészet. Nem mérték fel, hogy hol jelentkeznek a kiadások, és hol jönnek a bevételek. Igazán nem lett volna nehéz kiszámolni, hogy mondjuk százezer nézőt alapul véve, a jegyek árából — melynek nyolcvan százaléka ráadásul forintban folyik be — nem fedezhetők a költségek. Igen ám, de a Forma—1 nyeresége nemcsak ebből képződik. Mert hol van a szállodaipar, a vendéglátás, a közlekedés, vagy említhetnénk a Hungaro- ringet valóban remekül megépítő Aszfaltútépítő Vállalatot, amely éppen ennek révén lett világszerte ismert, s ma már tele van megrendelésekkel. Egyszóval: nagyon sokan hasznot húznak a Forma—1-ből, csak • éppen a rendező szerv fizet rá. És ezt Ecclestone úr sehogyan sem akarja megérteni. O más világban él, és hiába magyar a személyi titkára, nem tud a mi fejünkkel gondolkodni. Az említett tévériportban nem is rejtette véka alá véleményét és szavaiból kiérezhettük, hogy nagyon csalódott. Az év hátralevő részében kellene megkötnie az újabb öt évre szóló szerződést a magyarországi GT-vel. E riport láttán és hallatán már kevésbé bizakodhatunk. Mert úgy fest, hogy már egy csöppet sem ragaszkodunk ehhez a versenyhez. Nyitás ide, világfigyelem oda, nem kérünk belőle többet. Ügy látszik, hogy az eltelt négy év kevés volt ahhoz, hogy az érintettek megegyezzenek abban, hogy ki-ki a haszna arányában beszálljon a költségekbe is. Hogy erre miért nem került sor? Ezt Ecclestone úr sem érti. Mi sem. Azaz azért ő valamit kapisgál, mert mint mondta, minden igyekezete ellenére sem tudott eddig leülni egyetlen olyan emberrel, akivel érdemben tárgyalhatott volna. Ahány tárgyalás, annyi személy, azaz minden alkalommal elölről kellett kezdenie a megbeszéléseket. A FOCA elnöke ezt joggal nehezményezte, és nem éppen hízelgő jelzővel „komolytalannak” titulált bennünket. Teheti, és emiatt neki nem gyűlnek a redők a homlokán. Egy sereg ország ott áll ugrásra készen, hogy elárvult helyünkre lépjen. Szingapúrban annyira bizakodnak, hogy máris hozzáláttak a pályaépítéshez. De Venezuela is bejelentette ebbéli szándékát, nem is beszélve a szomszédos Ausztriáról, ahol kész örömest vágnának bele ebbe a „ráfizetéses” üzletbe. Hát itt tartunk most. Teljes a káosz, bizonytalan a verseny magyarországi jövője. En pedig már egy csöppet sem csodálkozom. Ismerve például az idei kiemelkedő gyümölcstermés visszásságait, kezdem érteni, hogy kezünkben az arany miként válik rendszeresen sz .. .rá. Hát ez a mi formánk! De nem a Forma—1. Mert ez már a sokadik. Jutási Forma-1 — közelről Tenisz OB II Férfiak: Az idén teljesült egy régi vágyam: nem külső, hanem belső nézőként követhettem végig az idei F—1 Magyar Nagydíj- eseményeit. Ami a pályán történik, az nekem lényegtelen volt, főleg a csapatok belső élete és a nézőtér túloldala érdekelt. Lássuk mindjárt az utóbbit: az osztrákok élnek-halnak Gerhard Bergerért. Hatalmas transzparenseken köszöntötte őt szinte az összes tartomány. Gerd nem is volt hálátlan, mert a rajtceremónia közben odament rajongóihoz, akik a kerítésen csüngve biztatták. Az olaszok csapattársától, Nigel Manselltől várják a régi- Ferrari-dicsőség helyreállítását és ezt nem is titkolják: „Mansell teremtsd újra a mítoszt!” — állt az egyik táblájukon. Érdekes, hogy Sennát is szeretik ilyetén: „Senna szép és legyőzhetetlen”. Még a tavaly elhunyt öreg Commandatore, Enzó emléke is él: „Ferrari, engedj bennünket álmodni!” És íme, az álom és a mítoszteremtés megvalósulni látszott, mert Nigel nemcsak a délelőtti szabad edzésen, hanem az „élesben” is ellenállhatatlan volt. Délelőtt a Ferrari kerékcsere-gyakorlatot tartott, ami nem valami fényesen sikerült. Még szerencse, hogy a nyerő egy garnitúrával ment végig. McLaren Hondáék mosolyogva figyelték az olaszok serénykedését, pedig akkor még nem tudták, hogy délután majd épp Prost ugrik, be egy cserére. Prostnak és Sennának más gondja is volt. Hol az egyik autóval, hogy a másikkal tréningeztek, A szerelők teljes karosszériát és több garnitúra vezetőszárnyat cseréltek, állítottak a futóművön is, de úgy látszik, nem találták meg az igazit, mert mindegyikük panaszkodott a végén a kocsi rossz úttartására. Mit ne mondjak, büszke vagyok rá, hogy beengedtek a Honda depóba. (Biztosan tudták, hogy nem értek hozzá.) Ott a. gárda két részre oszlik. A japánok sötétkék nadrágot, sötétpiros, Honda emblémás inget viselnék, és mérésekkel, irányítással vannak elfoglalva. Nem cipelnek gumikat, nem mosnak alkatrészeket, nem cserélnek kereket, nem szerelnek, hanem megmondják, megmutatják, mit kell változtatni a technikán. A végrehajtó szerep a csicsás marlborós technikai személyzet dolga, akik szintén mesterien végzik dolgukat. A barátság akkor szakadt félbe, amikor beindították az egyik erőművet, és megkértek, távozzak, s az összes többi kíváncsi elől elzárták a „szentélyt”. A Senna—Prost ellentétről csak annyit, hogy tényleg . külön gárda szervizel mindegyiknek, szállító kamionjuk viszont teljesen egyforma kívülről. Jobbról Senna, balról Prost autója van felfestve. A „brazil szfinksz”, úgy látszik, Mogyoródon jó hangulatban volt, mert egy kisgyereket ölébe véve engedte magát lefényképezni. Honfitársa, Piquet még kevésbé kimért. Jártában-keltében még arra is volt ideje, hogy elismerően csettintsen egy tényleg dekoratív hölgy láttán. A „vadember” hírében álló Mansell is jókedvű volt, pedig délelőtt még messze volt a győzelem. Gyorsan kiosztott 8—10 autogramot, és közölte, hogy a verseny után folytatja, mert — gondolom én —, ő is úgy számított — akkor többet ér majd. Szó ami szó, az F—1 nem a „csórók” sportja, de itt is meglátszik, hogy kinek van több az erszényében. A szuper, azaz a legnagyobb természetesen a McLaren Honda a Marlboró pénzén. Itt volt egy külön lakóbusszal a másik nagy támogatójuk, a TAG is. A gépek és a technika tengerében kis szigetként pálmaligetet varázsoltak sátrukba, és az asztalokat természetesen kis vi- rágikebana díszítette. Az Arrows pedig egy háromemeletes gyümölcstálat és egy ölnyi virágkölteményt tett a főasztalára. Benettoék reggel kolbászt sütöttek roston, amely egy kicsit megégett, de ettől függetlenül jó étvággyal falatozott a társaság. Mindegyik csapat önellátó, saját szeMagyar egyetemisták amerikai lovassikerei Piquet a hatodik helyen végzett ezúttal, s „fedélzeti kamerával” segítette a tévések munkáját mélyzetük főz, tálal, mosogat. A depók mögött úgy dél körül már megjelent a világkonyha illata. Az önellátás és a külvilágtól való lehetőség szerinti függetlenedés nemcsak az étkezésre vonatkozik. Tud- ják-e a kedves olvasók, kik ezek a fontos személyek? Ben Hur, Thor, Dragons és Tenax. Nos, ne is találgassák, ezek a Ferrari csapat generátorai, ez a nevük. Nem engedhetik meg azt a hibalehetőséget sem, hogy esetleg valami áramkimaradás végett félbe kelljen szakítani a műszakiak munkáját. Pénzből lehet több vagy kevesebb, a technikán és a műszaki háttéren nem spórolnak. Csodálatos az összeszokottság és a fegyelem. A boxutca piros vonalán állnak glédában a szerelők, és csak akkor mozdulnak, ha bejön a kocsi. Amikor a pálya hátsó részén Mansell átvette a vezetést és a célegyenesbe ért, ezt látva a heves vérmérsékletükről híres olasz szervizesek is csak egy pillanatig tartó összené- zéssel, s röpke mosollyal vették tudomásul. A kockás zászló után azonban hatalmas ünneplésbe kezdtek. Angol hidegvér ide vagy oda, Mansell is velük tartott. Senna arcán sem látszott szomorúság, a japánok pedig ugyanolyan kifejezéstelen arccal, mint korábban, most is számítógépükbe és jegyzeteikbe bújva szinte észrevétlenül a műszeres kocsiba távoztak, ahol gondolom, kezdték kiértékelni a történteket. A második és negyedik helyet biztosan kudarcnak tartják, ök már csak ilyenek. Dr. Kaponya István Siófok—MAFC 5:4 Gy. Szikszay, Rhein,. Dobos, valamint a Rhein—Dobos és a Szikszay—Eke párosok. A mérkőzést a fővárosban rendezték. Siófok—VM Közért 6:3 Gy.: Szikszay, Eke, Erdélyi, Rhein, Szabó és a Szikszay—Rhein párosE két győzelmével a siófoki együttes a második helyre ugrott a táblázaton. Nők: Siófok—Kaposvár 7:2 Gy.: Szarka B., Nagy A., Kopári P., Csentei, Kavi- sánszky, valamint a Szarka B.—Szarka K. és a Kavi- sánszky—Nagy páros, illetve Pandurics és a Harmath —Pandurics kettős. A mérkőzésre Kaposváron került sor. Kézilabda NB II Női mérkőzés: Dunaújvárosi Papír— Csurgó 21-21 (12-11) Csurgó: Barbér — Herr- man, Polgár Melinda, Balogh (1), Lőrincz (6), Köveséi (1), Vajda (5). Csere: Horváth, Bogdán (3), Orsóéi (5), Ráskó, Polgár Mónika. Edző: Kátai Ferenc. Lelkesen és jól védekezett a Csurgó, de az átlövők nem nyújtottak”jó teljesítményt. Jók: Bogdán, Orsódi. Férfimérkőzés: Hőgyész—Nagyatád 27-23 (14-J1) Somogyi siker Tegnap Dél-Olaszország- ból érkezett a hír. Potenzá- ban nemzetközi tornán szerepelt Somogy ifjúsági labdarúgó-válogatottja. Fiataljaink remekül helyt álltak és megnyerték a tornát. A részleteket még nem ismerjük. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a 32. játékhéten a nyeremények az illeték levonása után a következők: 13 plusz 1 találatos szelvény 2 db volt, nyereményük egyenként 2 832 326 Ft. 13 találatos szelvény 3 db, nyereményük 1 544 905 Ft. A 12-esekre 24 064, a 11- esekre 1837, a 10-esekre 342 forintot fizetnek. NYÍLIK! NYÍLIK! NYÍLIK! 1989. augusztus 20-án 12 órakor Barcson, a Baj- csy-Zsilinszky u. 57—59. sz. alatt megnyílik a DRÁVA DOM — Szekrénysorokat, — kárpitozott garnitúrákat, — textilárukat, — lakásvilágítási termékeket kínálnak Augusztus 18—20. között Torontóban rendezik az amerikai földrész egyetemista lovasainak bajnokságát, melyre 15 nemzetet hívtak meg, köztük magyar egyetemista lovasokat is. A versenyt díjlovaglásban és díjugratásban bonyolítják le és összetettben is végeznek értékelést egyénenként és csapatban. Magyar- országot Fülöp Sándor, Janik Attila, Pachl Péter egyetemi hallgatók képviselik. Részt vett a magyar együttes azon az egyesült államokbeli viadalon, amelynek az elmúlt hétvégén Sudbury adott otthont. A csapat ösz- szetettben a 2. helyen, díjlovaglásban az 1. helyen, díjugratásban pedig az 5. helyen végzett. Egyéni eredmények: díjlovaglás: L Pachl Péter, díjugratás: 3. Fülöp Sándor, összetett egyéni: 2. Fülöp Sándor. hétköznap 8—17 óráig, csütörtökön 8—18 óráig, szombaton 8—13 óráig. Egész évben — a helyi OTP nyitva tartási ideje alatt — előleg nélküli OTP hitelvásárlási akció az áruház teljes áruválasztékára. (6—18 hónapos lejáratú hitedre). DOMUS (106291) DRAVA DOMUS Telefon: Barcs 312