Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

4 Somogyi Néplap 1989. július 6., csütörtök Vadásxtovábbképzés Nagysallérban Vérebbemutató és orrszarvútenyésztés A pitifoly csöve fekete lyuk volt Összeköttetés a világgal SOMOGY3ÁDI POSTÁSOK KOZOTT Az agrárgazaton belül szá­mos olyan feladatkör talál­ható, melynek megoldása csak kitűnően képzett, nagy elméleti tudású, és kellően gyakorlatias szakembergár­dával lehetséges. Ezek egyi­ke a vadgazdálkodás, ezen belül is a nagyvadgazdálko­dás. Az állandóan változó erdő- és vadállomány idő­szerű problémáit feltárni, s ezeket megismertetni a va­dászokkal és erdőt járó em­berekkel elengedhetetlen feladat. E feladatra hivatott az évenként megrendezett elő­adássorozat és bemutató, amelyre idén Somogybán a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát vadászterületén, a nagysallérpusztai va­dászházban került sor. A szervező, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem vezető-to­vábbképző intézete, melynek vezetője dr. Tibay György. Milyen előadásokat tartottak az egy hét alatt, s melyek most az időszerű kérdések? — Az idei rendezvényünk sorrendben a második, ta­valy a gyulaji területen vol­tunk. Mindig keresünk ak­tualitást, s itt most a seb- tett vad keresése vérebek­kel, s így a hits és trófea megmentése a legnagyobb témakör. Ezenkívül termé­szetesen más fontos kérdé­sekről is halottunk előadást. A szervezők neves szak- tekintélyeket nyertek meg ügyüknek, így dr. Kőhalmi Tamast és dr. Nálik And­rást. a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem vaddisznó- ilietve muflonszakértőjét, akik az állatok életéről és vadászatáról beszéltek. Bü­ki László, a gyulaji vadre­zervátum igazgatóhelyette­se a dámvadról tartott elő­adást, dr. Galamb Gábor, a dél-somogyi kombinát vadá­szati igazgatója a gímszar­vasról, az azzal kapcsolatos vadgazdálkodási problémák­ról, takarmányozásról, vala­mint a helyi eredményekről beszélt. Dr. Sugár László. az ATEK Kaposvári Állatte­nyésztési Karának főmun­katársa a vaddisznó, szarvas, dám, muflon betegségeiről, valamint tenyésztési mód­szereiről tartott nagy sikerű előadást, ismertette a hall­gatókkal az űj-zélandi zigó- taprógram eredményeit is. Külön érdekesség volt a vietnami dr. Hang Huy Huynh előadása. melyben hazája érdekességeiről, va­dászatáról beszélt, köztük a Ho Si Mính város melletti orr szarvát enyészetükről. amely, egyedülálló a világon. A szátpos nagyszerűen il­lusztrált kiváló előadás mel­lett a legnagyobb érdeklő­dést a gyakorlati bemutató keltette, ahol „disznós" ku­tyák és vérebek mutatták be, hogyan tudják segíteni a vadászok munkáját Galamb Gábor mondta: — Területünkön évente átlago­san 2000 nagyvadat ejtenek el a vadászok. Bármilyen jól is lőnek, a lövések 15— 20 százaléka sebzés, azaz a vad nem múlik ki helyben, hanem továbbfut. s általá­ban a legsűrűbb bozót me- • lyén pusztul el. Ez jelentős mennyiségű vadhúsveszte­séget jelent, nem beszélve a trófeák értékéről! Megtalál­ni és hasznosítani azonban' csakis jól képzett vérebek segítségével lehet. A gazdaságban 1958 óta foglalkoznak a hannoveri vé­reb tenyésztésével és hasz­nálatával. Két. NSZK-beli vérvonallal kezdték a te­nyésztést, s az eltelt idő alatt Európa egyik legjobb tenyészetét hozták létre. — A kutyákat nemcsak Izgatott hang kereste a minap szerkesztőségi ügyele­tesünket. — Horváth Zoltán vagyok, kérem. jöjjenek azonnal, a bácsikámat most hántolják ki a két órája el­temetett sírból. Tévedésből rossz helyre temették. A kaposvári Nyugati te­mető hatos parcellájánál te - jes a káosz. A nemrég terne- tet halott legközelíbbi hoz­zátartozói — fel-lége ki /ve­iével. akinek még nem mer­ték elmondani az esetet —. s a következő temetés feke­tébe öltözött gyásznépe ta­nácstalanul, s lelkűk mélyé­ig felháborodva áll a sírnál. Megegyezni nem tudnak. Horváthék szeretnék, ha az eredeti sírban maradhatna a 01 éves korában elhunyt al- sóbogáti Horváth József, még akkor is, ha ezt a par­cellát jelölték ki temetésére. A másik fél azonban nem enged. Ott nyugszanak a rokonok, ragaszkodik hozzá, hogy ez. a halott is az el­hunyt családtagok közelében maradjon. Egyetlen megol­dás marad tehát: Horváth Józsefet áthelyezik a má­sik. az. eredetileg i.s neki szánt sírhelyre. —- Ez a föld azonban nincs megszentelve. a pap nem tenyésztjük, hanem a kuly- köket kiképezzük és úgy ad­juk el. A felsorakoztatott kutyák többsége már túl volt az öt­ven ^eredményes keresésen. Ez a trófeák értékén kívül évente több, mint félmillió forint értékű vadhús meg­mentését jelenti. A bemutató után ..éles­ben” is kipróbálhatták a va­dászok a vérebek képessé­geit. csoportosan elindulnak felkutatni a sebzett vadat. mondott fölötte imát. s mit szólnak a rokonok, ismerő­sök, ha virágot hoznak a sírra. Egy idegen fekszik ott. ahová Horváth Józsefet te­mették. Az. új sírt talán meg sem találják — háborog a Horváth család, s a követ­kező temetés résztvevőit sein csupán a gyász dönti ko­morságba. A fél háromra meghirdetett végső búcsúra két órával később kerülhet csupán sor. Ennyi idő kell. míg a temető dolgozói min­dem „helyrehoznak": Hor­váth József koporsóját, a csokrokat. koszorúkat ar­rébb viszik néhány méter­rel. Igaz. a rokonság szerint nem teljes a leltár. Hiány­zik például a halott egyet­len unokájának a sírba do­bott levele, s még néhány apróság. Ki ügyel most er­re? A lényeg, hogy legalább látszólag minden rendben menjen, s hogy a léi ötös temetésen is túl legyepek végre. A Horváth család azonban nenj elégszik meg ennyivel. Teljes erkölcsi és anyagi kártérítést követel a temet­kezési vállalattól. Erre Hor­vath Róbert, megbízott igaz­gató hajlandó is, — Mindenben kárpótoljuk A somogyjádi postán Trencsényi László élettörté­nete kicsiben a falusi posta fejlődéstörténete is. 1950- ■ben került az akkor egyhe- lyiséges —. a szolgálati la­kást is magába foglaló — hivatalba. Ezt az öreg épü­letet a tavasszal korszerű­sítették. A szolgálati lakást megszüntették. Trencsényi eg.v élet munkája eredmé­nyeként saját otthonra cse­rélhette fel az ittenit. Itt amolyan körzeti köz­pont féle lett, amelyet Tóth Lászlóné hivatalvezető irá­nyít. A fejlesztés eredmé­nyeként olyan távbeszélő berendezést kaptak, amely lehetővé teszi, hogy néhány, a közös tanácshoz tartozó községet közvetlenül is hív­hassanak, különösen a kör­zetben működő gazdaságok nagy örömére. Egyik vona­luk arra is alkalmas, hogy segítségével a világ bárme­lyik országát gyorsan elér­hessék. Amikor a somogyjádi pos­ta korszerűsítése befejező­dött, a környező falvakban csökkentették a szolgálatot. Ig.v került az osztopáni pos­táról ide Gárdonyi Mihály- né telefonközpont-kezelő, aki korábban szenvedő ala­nya volt az ismert osztopá­ni postarablásnak. Az ablakon át látta, amint a két álarcos közeledik — mesélte. — Kolléganője a következő pillanatban már nyomta is lábával a riasztó rejtett kapcsolóját, ám a tá­madókat nesn lehetett meg­állítani. A riasztó is csak addig adhatta a vészjeleket, amíg az egyik bandita le nem rúgta a hivatalvezetőnö lábát az érintkezőről. A szörnyű élmény hatása lassan elmúlik, csak a gáz­pisztoly fekete csövének lát­ványa él még most is ben­ne élénken. Azt, hogy gáz- pisztoly volt. persze csak akkor tudta meg. ami kot már az arcába lőttek. Mim később a szemtanú;: elmondásából kiderült, va­lószínű, az első kiszemeit célpont a somogyjádi prsta volt. Feltehető, hogy a bű­nözők számára túl forgai­a családot, ezzel i.s elismer­ve mulasztásunkat. Több odafigyeléssel megelőzhető lett volna ez a kínos eset. Hogy miként történt? Nem értem. A felelős vezető nem volt ott a temetésen, az elő­készítés azonban pontosan megtörtént, s a hirdetőtáb­lára is minden részletesen ki volt írva. Csak pontosan el kellett volna olvasni a sírásóknak. A félreértést va­lószínűleg az okozta, hogy mielőtt a főnök elment, megkérdezte a sírásókat, kész lesz-e a fél hármas te­metés sirgödre fél kettőre. A sírásó ezt úgy értelmezte. ..övé" az első temetés, ami fél kettőkor kezdődik, s így oda szállították Horváth Jó­zsefet. Ez azonban nem mentség semmire. A vétke­seket szigorú felelősségre- vonásban — bércsökkentés- ben —- részesítem, a hozzá­tartozóknak pedig minden igényét kielégítjük — ígéri a temetkezési vállalat meg­bízott. igazgatója. A szándék nemes, ám a lelkűk mélyéig megalázott hozzátartozókat mindenben kárpótolni ugyan mivel le­hetne? Széki Éva elálltak eredeti szándékuk­tól. A történetet a .somogyjá­di postán Górdonyiné kollé­ganői ismerik, hiszen elme­sélte már néhányszor. Itt ugyanis Trencsényit kivéve mindenki a gyengébb nem­hez tartozik. Ennek ellené­re félelem egyikükben sincs. Pedig' Szabó Lászlóné, Ko­vács Lajosné, Ropos Tibor- né, Bodó Istvánná kézbesí­tők jelentős értékeket cipel­nek gyalog, kerékpáron. Jó­don kívül Alsóbogéira és Eddére is. Ugyanaz á kötelességtudót dolgozik bennük, mint Gár- donyinéékban. akiknek a rablás egész ideje alatt csak az járt az eszükben, hogy megakadályozzák a pénz megszerzését, és valahogy megpillantsák később a me­nekülők kocsijának rendszá­mát. Am úgy látszik, ilyen meg­rázó élmény ellenére is von­zó a postáspálya. A két ta­A Növényolajipari és "Mo­sószergyártó Vállalat csepeli gyárában július 10-én indul meg a repceolaj gyártása az idei termésű növényből, ami­ből az üzemnek már csak két- három napi készlete van. A gazdaságok megkezdik a vállalat kőbányai, rákospa­lotai és martfűi gyárához is a repce szállítását. Ezeknek a gyáraknak a feldolgozóka­pacitása a múlt év; rekonst­rukciók során bővült. Ugyan­akkor a cég nyírbátori és győri gyárát csak ezekben a hetekben korszerűsítik. A feldolgozás összességében az elmúlt évekéhez hasonló nagyságrendben alakul majd. A vállalat az idén csak­nem 47 ezer hektár termé­sére kötött átvételi szerző­dést az üzemekkel. Ebben az esztendőben közepes tér* mést. hektáronként átlago­san 1.9 tonna repcét várnak a termelők. Azért nem job­Az angol ICI konszern me­zőgazdasági laboratóriumá­ban sikerült bizonyos mikro­bákkal műanyagot előállíta­ni szőlőcukorból. A glükóz­ban tenyésztett mikrobák kristályos, kemény műanya­got hoztak létre. Több kilo­gramm műanyagot állítottak nulólánv — Tóth Andrea és Ihász Hajnalka — akik a fonyódi postaforgalmi szak- középiskolába járnak — szí­vesen dolgoznak a jádi pos­tán nyáron. Egyikük —mint mondta — érettségi után egy életre el akarja magát kö­telezni a postával. A somogyjádi postán még szinte érződik a friss rtiész szaga. A falak hófehérek, tisztaság, rend van. Minden­ki a helyén és teszi a dol­gát. A kézbesítők újságokat raknak táskáikba, Tóthné a vezető besegít, ha kell. Qár- donyiné pedig New Yorkot kapcsolja készülékén ... Trencsényi, az öreg postás ott ül a kisablaknál. Vala­hányszor belép valaki, egy kis terefere kezdődik, mi­közben kiszolgálja ügyfelét. Harminc év óta ugyanúgy. Mozdulatai, mintha jelez­nék. vannak dolgok, me­lyekhez érdemes hűnek ma­radni. bat, mert a kora tavaszi me­leg időjárás nem kedvezett. A vállalat egyébként a most betakarítandó termésre egy évvel ezelőtt kötötte meg a szerződést a gazdasá­gokkal. Akkor tortánként 7 ezer forintot ígértek számuk­ra. Tavaly decemberben az átvételi árat 1000 forinttal megtoldották, a jelenlegi át­vételnél pedig már 8500 fo­rinttal számolják el a gaz­daságoknak a repcét. A plusz 500 forintot viszont majd csak később folyósítják azok­nak, akik valamennyi ter­mést a jelentős exportot tel­jesítő növényolajipari válla­lat gyárainak adják át. A repce felvásárlásához a vál­lalat elegendő pénzzel ren­delkezik; a vételár nagyobb részét már előlegben ki is fizette a gazdaságoknak. A cég az átvételi ár 40 száza­lékát készpénzzel, a többit váltóval egyenlíti ki. CUKORBÓL elő — egyelőre kétszer olyan drágán, mint a gyári poli­propilén. Remélik, hogy gén­technológiai beavatkozással használható és olcsóbb mű­anyag előállítására kény­szeríthetik majd a mikrobá­kat. A SOMOGY MEGYEI NYOMDAIPARI VÄLLALAT nagyatádi telepe az 1989-es tanévre beiskoláz érettségizett, vagy 8 általánost végzett fiatalokat stknyomé gépmesteri szakmában, ipari tanulónak. A képzés időtartama: 2. illetve 3 év. Jelentkezés: Nagyatád. Kossuth u. 2. (100040 al Varga Ottó masna-k tűnt a környéke. így Egy ember, akit kétszer temettek ÖSSZECSERÉLT SÍRHELYEK. MŰANYAG — Sz. N. Megkezdődik a repceolajgyártás

Next

/
Oldalképek
Tartalom