Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
3 1989. július 6., csütörtök Somogyi Néplap AZ MNB KÖZLEMÉNYE A Nemzetközi Valuta Alappal folytatott tárgyalásokról A Magyar Nemzeti Bank szerdán az alábbi közleményt juttatta el az MTI- hez: A magyar kormány és a Nemzetközi Valuta Alap között egy évre szóló, úgynevezett készenléti hitelmegállapodás van érvényben. Az utóbbi hónapokban tárgyalások folytak az említett hitelmegállapodás meghosz- szabbításáról. A Nemzetközi Valuta AÍap szakértői úgy ítélték meg, hogy a jelen megállapodás csak abban az esetben tartható fenn, illetve lehet sikeres, ha az évközi magas költségvetési hiány ellensúlyozására — mivel az Országgyűlés által elfogadott intézkedési csomag hatása csak fokozatosan, az év végére válik teljessé — további rendkívül szigorú monetáris intézkedések történnek. A tárgyalások egy szakasza most lezárult, de azokat rövid időn belül — augusztus végén, szeptember elején — azzal a kölcsönös szándékkal folytatják, hogy egy új. az érvényben levőnél hosszabb látra szóló megállapodást készítsenek elő. A Valuta Alap szakértői és a magyar pénzügyi hatóságok egyetértettek abban, hogy a hamarosan folytatandó tárgyalások célja — középtávú gazdasági és reformprogramunk előrehaladása függvényében — egy több évre szóló hitelmegállapodás létrehozása Is lehet. A magyar kormány eltökélt abban, hogy a költség- vetés egyensúlyának javítása érdekében az Országgyűlés által elfogadott intézkedéseket végrehajtja, s a monetáris eszközök szelektív működtetésével a fizetési mérleg hiányát az elfogadható szinten tartsa, az ország fizetőképességét megőrizze. Összefogás a gyermekekért A Gyermekvédő Liga első közgyűlése Több hónapig taró előkészítő munka után került sor a Somogy Megyei Gyermekvédő Liga június 30-i alakuló és programalkotó közgyűlésére. Örömmel tapasztaltuk, hogy a mozgalmunkhoz csatlakozók egyetértettek álláspontunkkal: minden gyermeknek joga van különleges oltalomra, gondoskodásra, védelemre; szüksége és joga a boldog gyermekkorra. Ligánk arra szövetkezett, hogy növekedjenek, gazdagodjanak, s ha kell, megteremtődjenek a gyermekek számára az emberi méltósághoz nélkülözhetetlen testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi íejpdés feltételei. Hitünk szerint a lassan szétforgácsolódó erőket egyesíteni kell, mert társadalmunknak elegendő erkölcsi és érzelmi tartaléka van ahhoz, hogy a boldog gyermekkor megtermtéséért ösz- szefogjon. Felhívásunkra egy emberként mozdultak a megye intézményei, egyházai, szervezetei és sok vállalat, tenni akaró magánszemély. Ligánk hangsúlyozottan társadalmi szervezet. Tevékenységünk elsőrendű szempontja: a gyermekek érdekében és javára cselekedni. Arra szövetkezetünk, hogy egy gyermek se legyen kiszolgáltatva kegyetlenségnek, megaláztatásnak, ne szenvedjen testi és lelki el- hagvatottságtól, a család széthullásától. Első lépéseinket tettük meg június 30-ig, most nemes feladataink végrehajtásán a sor. Célunk, hogy az összes hozzánk csatlakozó saját lehetőségei szerint aktív részt vállaljon közös ügyeink előmozdításában, segítsen a gondokat felderítő és azt jelző, javaslat- tevő munkánkban. Tudjon minden érdekelt arról, hogy segítő kezet nyújtunk, minden lehetséges fórumon képviseljük a gyermekek jogait, véleményt szeretnénk nyilvánítani a fontos döntéseló- készítésekben. Sok érdeklődőben felvetődött: állami feladatokat vállal-e fel a liga! A válasz egyértelműen: nem. Azonban az állami döntések alapos előkészítése és eredményes végrehajtása érdekében szükséges a jelenlétünk, hiszen a liga — szándékaink szerint — a legszélesebb tömegbázisra támaszkodik. Megválasztott. elnökségünk összetétele is ezt reprezentálja. Jelenlétünk társadalmi kontrollja lesz az állami és intézményi feladatok végrehajtásának, a gyermekérdekek hatékony érvényesítésének. Vagyonúnkat a tagdíjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, alapítványokból és jótékony célú gyűjtésekből szeretnénk megalapozni. Örömmel számolhatunk be a közgyűlésnek, hogy ligánk első nyári táborát szervezi meg hátrányos helyzetű gyermekeknek Törökkoppányban, és szeptemberben ifjúsági klubot indít önjogúvá vált egykori állami gondozott fiataloknak. A következő — várhatóan őszi —■ közgyűlésig sok a feladata elnökségünknek; a tagtoborzás mellett a liga bírósági bejegyzésének előkészítésével, az alapítvány és a munkabizottságok létrehozásával bízták meg. Varga Zsolt ügyvezető titkár • Helmut Schulze úr előírásszerűén áztatja magát 20 percig a csisxtapusztai meleg vizes medencében, majd a kötelező pihenések után ezt néhányszor megismétli. Távozás előtt pedig lehörpint egy pohárral a fürdő kútjának vizéből. Schulze úr 1981 óta minden évben öt hetet tölt Magyarországon, és szinte semmi más nem érdekli, csak a csisztai fürdő, s ter- mésztesen az egészsége. Esküszik árra, hogy ez a víz kiváló a láb- és derékfájásra, a gyomorbetegségek megelőzésére. SZABÁLYOZOTT ZSÚFOLTSÁG Amikor megemlítem az NSZK-beli vendégnek, hogy nem lehet kellemes Fonyódról mindennap a rossz utakon kiautózni Csisztára, csak elmosolyodik és azt mondja-: — Addig jó itt vendégnek lenni, amíg rossz az út. Ha megépülne, többszöröse lenne a látogatók száma a jelenleginek, s az már elviselhetetlenné tenné a zsúfoltságot. Molnár János, a lengyeltóti gamesz vezetője és Borsi Lajos, a fürdő gjMdnoka viszont állítja, hog^Rcöjál- eiőírás szabályozza az egvTőkés export új föltételekkel A KVGY lefaragj«?, a veszteséget Á jó minőségért rendes árat A Kaposvári Villamossági Gyár össztermelésének mintegy 20—22 százalékát a tőkés piacon értékesíti. Éppen ezért egyre nagyobb szerepe van annak, hogy a minőségnek megfelelő árat kapják minden termékcsaládért. A gyár három éve önálló, előtte a VBKM, vagyis a tröszt vezetői utazhattak a nagyvilágban, s ők kötötték a külkereskedelmi szerződéseket. A villamossági gyár most próbálkozik meg azzal, hogy megszüntesse a hajdani alacsony árakat és a kedvezőtlen fizetési kondíciókat, ahol még megmaradt. — Amióta önállóak vagyunk, minden termék ára fontos, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben — mondta Hanisch József, a KVGY kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Most már egyes termékfőcsoportok gazdaságosságát alaposan meg kell vizsgálnunk. Az olyan termékcsoportokért, amelyeknek a nagyobbik részét tőkés exportra szánjuk, nem mindegy, hogy mennyit kapunk. A tőkés export révén elért nyereség, illetve a gazdaságosság befolyásolja az egész termékcsoport gyártásának gazdaságosságát. Sajnos, ilyenkor ütközünk azokba a meglevő korlátokba, amelyeket elődeink, a tröszt vezetői „építettek ki” a piacon. — Akkor nem könnyű a gyár helyzete. — Természetesen nem. El lehet képzelni: egy vevő, aki tíz évig valamilyen ár- és fizetési kondíció mellett kapja termékünket, az egyik napról a másikra nem fogja belátni, hogy manapság már ezen az áron nem szállíthatunk. Nekünk tervszerűen információkat kellett beszereznünk arról, hogy milyen a konkurencia minősége. Akkor nem tudják azt állítani, - hogy a minőségünk rosz- szäbb, s emiatt kénytelenek áron alul adni termékeinket. Ezenkívül információkat kellett szereznünk a többi nagybani gyártó eladási árszintjéről. Egy bolti árból ugyanis nehezen lehet következtetni a sok tagból álló kereskedelmi láncolat miatt arra, hogy a nagybani gyártóművek milyen áron is adják a terméküket a nagy- kereskedőknek, az importőröknek. — Mit állapítottak meg mindebből? — Azt, hogy a „D” rendszerű termékcsalád — biztosítóbetétek, aljzatok, fejek — gazdaságosságát a tőkés export határozza megy^Cörül- belül 30 millió bétájú értékesítünk belőle évente tőkés export révén, s körülbelül 15 milliót belföldön. S éppen ez a termékcsalád az, amelyiknek az .árkondícióját az elődeink elrontották. — Milyen e termék minősége? — Olyan, hogy versenyképesek vagyunk. Van olyan nagybani gyártó, például a Linrter cég, amelynek a minősége nem éri el a miénket. Azt is be kell vallanunk azonban, hogy jobbak is vannak, így a Siemenskonszern betétjei. Lényeges különbség azonban nincsen, így a nagybani vevőink, a nyugati importőrök nem érvelhetnek azzal, hogy a minőség miatt kell1 olcsón árusítani. — Mekkora az eltérés? — Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy bizony 20—30, esetenként 40 százalékos a különbség a kárunkra egyes esetekben. — Sikerült-e már jobb árakat elérni? — Sikerült, de még nem a kívánt mértékben. A nagy- kereskedőknek is idő kell, amíg a piacon az új árakat kialakítják a viszontvevőik- kel. Ennek a termékcsaládnak az exportja veszteséges, ennek a mértékét nem növelhetjük, ezért kénytelenek voltunk azonnali intézkedéseket tenni. Vevőink nagy része ezt megértéssel fogadta, elfogadva érveinket. Volt olyan reláció, ahol sikerült 6—8 százalékos emelést elérni, s van, ahol csak 3—4 százalékost. — Hol sikerült a nagyobbat? — A legnagyobb átvevőnk, a holland vevő átlagosan 5 százalékkal ad többet a termékekért. A svéd partnerünkkel megegyeztünk abban, hogy az 1—2 százalékos áremelésen kívül a fizetési határidőt 12 hónapról 6 hónapra vesszük le. Ha az éves szokásos kamatlábat figyelembe vesszük, akkor ez további 3—4 százalékos áremelésnek tekinthető. — így gyorsabban fizetnek. — Igen, s gyorsabban térül meg a pénzünk. Egyébként a veszteségünket olyan mértékben sikerült csökkenteni, amilyen százalékban sikerült áremelést elérnünk. Ez azonban még nem elég. Ennek a termékcsaládnak távlatban is jövője van a nyugat-európai piacon, hiszen 25—30 százalékban uraljuk bizonyos termék- csoportokkal. Tervszerű, kemény ármunkával nyereségessé tehető ezeknek a tér;; mékeknek az exportja is. — Mennyi idő kell mindehhez? — Ezt nehéz megbecsülni innen, de 2—3 éves kemény ármunka mindenképpen kell ehhez. Évről évre folyamatosan változtatnunk kell Azonkívül igyekszünk majd kapcsolatot kiépíteni a konkurenciával is, bár ezt tiltják a kereskedelmi és a nemzetközi szabályok. Szerintünk bizonyos árkartellt is el lehet érni bizonyos esetekben. Nyugati nagy cégek már gyakorolják, mi azonban ezen kívül vagyunk, de igyekszünk bekerülni. Ez azzal az eredménnyel járhat, hogy a konkurens cégek — a piaci részvétel százalékában — megegyeznek egymással. Ezt az úgynevezett gentlemen’s agreementet (írásba nem foglalt, az adott szóra épülő megállapodást) a piacon betartják, s ennek fejében egyik se szorítja ki a másikat. így egységes árszintben lehet megállapodni, amely mindegyikünk számára kedvező. Azt még elmondom, hogy a nagy meny- nyiségben exportált egyéb termékeink — mint például a nagyfeszültségű biztosító- betétek és a sorkapcsolók — nyugat-európai árszintje sok esetben kedvezőbb, mint a belföldi! Tehát itt csak a nyugat-európai általános inflációhoz igazodó 1—2, legföljebb 3 százalékos, évi. ár? emelés szükséges. Lajos Géza Csisztai vizet a pohárba! \ Illatosított folklór, keserű szájíz szerre fogadható vendégek számát, s ez nem több 260 ionéi! Ha a napi cserélődést vesszük figyelembe, akkor sem több a látogatók száma 600-nál. Kétségtelenül zsúfolt mindkét felnőttmedence. Az egyikben 38, a másikban 34 fokcs a víz! A gyermekmedence is gyorsan meglelik, az öltözőből rohamra indul a budapesti Alsó-erdősor utcai ének-zene általános iskola néptáncos hadserege, Zsigmond Attiláné tanár vezetésével. Ök tíz napja táboroznak Márián, de a rossz idő miatt még alig tudtak a Balatonban fürdeni. A fürdő gondnoka is panaszkodik az időjárásra. A május kimondottan esős volt, de a június sem kényeztette el a vendégeket, így hiába a gondozott park, az igazán pedáns rend, Helmut Schulze félelme a vendégek rohamától mégsem alaptalan. — Minden tavasszal mintegy 150—180 ezer forintot fordítunk a felkészülésre — mondja Molnár János. A fürdőnél £j.z egészségügyi követelmények egyébként is magasak. így például állandóan cserélődik a víz a medencékben, melyeket minden este kiürítünk, kimosunk, fertőtlenítünk. A fertőző betegségek megelőzésére a vizet három-négy ezrelékes hí- gítású hipóval keverjük, a hétfői szünnapokon nagytakarítást végzünk. Ezekre a napokra szól a szerződésűn«: a köztisztasági vállalattal, amikor a szennyvízszippantást kellene elvégezniük. Még nincs itt az iga/.flA:súcs- szezon, s máris rendszeresen felrúgják a megállapodást. Nyitva tartási napokon végzik ezt a munkát, s ilyenkor a vendégeket menekülésre késztetik a mellékhelyiségek környékéről. A gyanútlan külföldi arra gondolhat, hogy a közeli Buzsák népművészete mellett ez itt az illatosított magyar „folklór" ... Az idegenforgalom — gond és öröm forrása. A fürdő területén több magánvendéglő. étterem is működik. Horváth József két évig figyelte annak az egységnek a forgalmát, amelyet most vett meg. 16—!? féle étel, elfogadható áron várja nála a vendégeket. Horváth Istvánná szerint kevesebb még idén a vendég, de fizetőképesebb. Korábban elsősorban az alacsony nyugdíjúak jártak ide. Nekik érthetően más gondjaik vannak mostanában, mint a csisztai fürdőzés ... A csisztai vendégforgalomra alapozzák megélhetésüket a népi iparművészek, a buzsáki hímzőasszonyok is. A strand bejáratánál Tóth József fafaragó esztétikus ajándéktárgyait vásárolhatnák meg a látogatók, de ezen a délelőttön csendes még körülötte minden. HÍMZÉS ÉS CSODAVÁRÁS A buzsáki utcákon futók, térítők kiterítve — és idősebb asszonyok várják a kuncsaftokat. Az elsuhanó Fordok. Opelek, Mercedesek láttán azt mondják az asszonyok, olyan az üzletmenet, mint a kutya vacsorája. Pedig négy nap alatt készül el egy futó, s hogy kellene a pénz — a nyugdíj kiegészítéséként, legalább a villanyszámlára. Ambrusics Ferencné minden reggel ötkor kel, kimegy a szőlőbe kapálni, permetezni, utána kiül a háza elé árulni. Közben dolgozik, hímez — várja a csodát egy nyugatnémet vásárló képében, Este munka a ház Körül, s ez így ismétlődik nap mint nap, májustól szeptemberig. Ez a néhány óra „hoza- déka” Csisztán, Buzsákon, Lengyeltótiban. Utazással ~a simának tűnő földúton, ahol a csapda mindig akkor leselkedik az autósra. amikor gyorsítani, vagy előzni készül. Lelkes, lelkiismeretes tanácsi vezetők, akik az évről évre soványabb költség- vetésből legalább a már elért színvonalat próbálják fenntartani. Reménykedő kereskedői, népművészek, 20 éves munkaviszonnyal, özvegyen, 4 ezer forint nyugdíjból élő öregasszonyok. Örömmej jelenthetem, Magyarország idegenforgalmi felkészülésének még vannak tartalékai! — Csisztán legalábbis. Süli Ferbnc
