Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

4 Somogyi Néplap 1989. július 27., csütörtök Kastély a város Nagyatádnak kevés mű­emléke van. Amikor az alábbi beszélgetésre készül­tem, tucatnyi könyvet lapoz­tam át, de a hivatalos érté­kelések szerint csupán az egykori minorita templom számítható műemléknek. A Mándy-kastélyról, amely 1935-ben épült neoklasszicis­ta stílusban, jóformán meg sem emlékeznek. A rendkí­vül szép parkkal övezett épület a város egyik büsz­kesége lehetne. Ám amióta Bencsik István szobrászmű- mész, majd Frank Eszter keramikus kiköltözött belő­le, nincs lakója. Az ablako­kat — jobb megoldás híján — bedeszkázták, az ajtókon lakat lóg. Dr. Takács László, a Se- fag vezérigazgatója jól is­meri a körülményeket. — Az épület valamikor az Erdészeti Tudományos Intézet tulajdona volt, majd a tanács kezelésébe került, s tőlük vettük meg. Min­denképpen meg akarjuk menteni, de nekünk is gondjaink vannak. Forintja­inkat be kell osztani. A ka- szói erdészet jövője még bi­zonytalan. A HM feltételez­szélén hetően lemond róla. Ez azt jelenti, hogy mi leszünk az ott levő épület feóntartói, így nem lesz szükségünk a nagyatádi kastélyra, s ere­deti termeinkkel ellentétben nem csinálunk belőle va­dászkastélyt. — ön is jól tudja, hogy a Mándv-kastély ' állapota napról napra romlik. — Mondtam, hogy nem akarjuk veszendőbe hagyni. Tárgyalunk egy olasz mil­liomossal, aki a lányának szeretné megvenni az épü­letet a parkkal együtt, és tárgyalunk egy nyugatnémet társasággal is. A kastély mindenképpen kapcsolódni fog Nagyatád idegenforgal­mához. — Már ne haragudjon a megjegyzésért, de nem tu­dom, hogy Nagyatád eseté­ben milyen idegenforgalom­ról beszélhetünk. Felépült egy gyógyszálló, amit a fel­újított fürdőre alapoztak, s ami már most kicsi. Van egy szobortelep, amely' haló­dik . .. — Én nem ismerem rész­leteiben az ottani feltétele­ket, azt viszont tudom, hogy van fantázia a térségben. Lehet ott például a vadász- turizmust fejleszteni, lovas­iskolát csinálni, sétakocsiká­zásokat szervezni. — Netán egy vadaspark is létesülhetne? — Előbb, mint Kaposvá­ron! A kastély, a szoborte­lep, a csónakázótó határolta terület önmagát kínálja. Ha megfelelő társakra talál­nánk, létrehozhatnánk egy olyan területet, ahol a So­mogybán honos vadakat és netán a rég elfelejtett házi­állatokat mutatnánk be. Té­vedés azt hinni, hogy ez sokba kerülne. Néhány mil­lióról van csak szó. Úgy számoltam, hogy 6—7 mil­lióból megoldható lenne. — Térjünk vissza a kas­télyhoz. Kollégámmal szinte úgy szöktünk be az épület­be. Meglepett, hogy milyen állapotban láttuk. — Napok kérdése, hogy befejezzük a tárgyalásokat. A parkját eddig is gondoz­tuk, mert ritkaságszámba menő növényeket telepítet­tek oda, s nem hagyhattuk veszendőbe menni. Hiszek abban, hogy a 4,5 hektáros park és az épület rövid időn belül ismét idegenfor­galmi látványosság lesz. (Nagy) Fató: Gyertyás László Sikere» pályázót után Kedvező feltételek a csapatmunkához CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT Valóban lassú az autók elvámolása? Magánforgalomban tavaly egész évben csak körülbelül 10 ezer személyautó érkezett az országba. A vámtételek év eleji kedvező változása hatására azonban most már naponta 100—150 autó érke­zik. (Mint ismeretes, január óta a négyévesnél nem idő­sebb, 1600 v köbcentiméteres­nél nem nagyobb benzin üzemelésű és a maximum 2000 köbcentiméteres dízel­meghajtású személyautókra 10 százalékos vámot számí­tanak.) így jelentősen nőtt a gépkocsik vámkezelésével fogalkozó Vám- és Pénzü­győrség szakembereinek munkája. Sokszor előfordul torlódás, az ügyfelek az ügyintézés lassúságára pa­naszkodnak. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán Balogh György vezérőrnagy elmondta: a torlódás általá­ban hétfőn és kedden, főleg a délelőtti órákban tapasz­talható. Délutánonként, sőt a hét utolsó munkanapján kevés az ügyfél. Ennek az a magyarázata, hogy a vá­sárlók többsége a hét végén hozza haza az új autót, s a hét első napjaiban keresi föl a vámkezelő helyet. így az időszakos rohamokra nem lehet felkészülni. A budapesti Gvadányi úti vámkezelő helyen például csak délelőtt nagy a tömeg, délután szinte alig van ügy­fél. Hasonló a helyzet az or­szág vidéki vámkezelő he­lyein; Győrött, Zalaegersze­gen, Pécsett, Szegeden, Deb­recenben és Miskolcon. Csúcsidőben nagymérték­ben lassítja a munkát, hogy az ügyfelek papírjai hiányo­sak, sokszor nem rendelkez­nek a vásárlást igazoló számlákkal. Az is gyakori, hogy nincsenek rendben a gépkocsi átírását bizonyító papírok. Olyan esetben, ha a kirótt vám nem haladja meg a 100 ezer forintot, az ügyfélnek helyben kell fi­zetni. Sokan azonban erre nem készülnek föl. Balogh György ezért arra hívta fel a külföldön autót vásárlók figyelmét, hogy előzetesen pontosan tájé­kozódjanak: milyen papí­rok, igazolások szükségesek a gépkocsival kapcsolatos vámeljárás lefolytatására. Szovjet—magyar vegyes vállalat Pozifort néven színes fil­mek előhívására magyar— szovjet vegyes vállalatot ala­pított a váci Forte, a lenin- grádi Fényérzékeny Anyagok Gyára, az ugyancsak lenin- grádi ObjeMív Szolgáltató Szövetkezet, valamint a Chemolimpex Külkereske­delmi Vállalat. A magyar—szovjet ve­gyes vállalat keretében Le- ningrádban színesfotó-labo- ratórium kezdi meg a mű­ködését. A 950 ezer rubeles, azaz 27,5 millió forintos in­duló vagyonnal rendelkező vegyes vállalat létrejöttéhez a magyar Forte (35 százalé­kos részesedéssel) a gépeket és a technológiát, a szovjet Pozitív Fényérzékeny Anya­gok Gyára pedig az épülete­ket és az infrastruktúrát ad­ta. A szovjet Obejktív Szol­gáltató Szövetkezet a lakos­sági és a közületi filmek be­gyűjtését vállalta, míg a Chemolimpex — egyszáza­lékos részesedéssel — kész­pénzzel szállt be az üzletbe. A vegyes vállalat révén a Szovjetunióban bővül az ed­digi fehér foltnak számító színesfilm-hívás lehetősége, míg az alapító magyar fél haszna az, hogy ellentétele­zésül különböző vegyipari alapanyagokat kap. A ve­gyes vállalat tervezett éves árbevétele 1 millió rubel, ainelyből a szétosztható nye­reség várhatóan 350 ezer ru­bel (9,45 millió forint) lesz. A számítások szerint a ve­gyes vállalati befektetés há­rom év alatt megtérül. A mintegy másfél éve működő kaposvári családse­gítő központ nemrég nyolc- százezer forinthoz jutott pá­lyázat útján. — Milyen pályázatról van szó? — kérdeztük Szabó Já­nost, a családsegítő központ vezetőjét. — A Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium azzal a céllal, hogy a rendelke­zésre álló pénzt minél haté­konyabban felhasználja, pá­lyázatot hirdetett fejlesztési elképzelések támogatására a szociálpolitikában. ötszáz­ötvenhárom pályázó mintegy 2 milliárd forintot kért. A minisztérium azonban csak 250 millió forintot tudott szétosztani. Ebből kétszáz- tizennyolcán részesültek, kö­zöttük mi is. — Mennyit kértek és mennyit kaptak? — Nyolcszázezer forintot kértünk, s ezt meg is kap­tuk. — Mihez kellett az anya­gi támogatás? — A családsegítő szolgálat a szociális munka módsze­rei közül eddig az úgyneve­zett „egyedi esetkezelést” gyakorolta, elsősorban azért, mert az igen eredményes és szükséges csoportmunkának nem voltak meg a tárgyi feltételei. (Helyiség, beren­dezés stb.) Megoldást kínált a Rippl-Rónai utcai közpon­tunk eddig kihasználatlan padlástere. Ügy gondoltuk, hogy ha támogatást kap­nánk, ott kialakíthatnánk egy jól fölszerelt klubot és egy úgynevezett éjjeli mene­dékhelyet. A támogatás megszerzéséhez jól jött a minisztérium említett pályá­zata, s ezen a fenntartó vá­rosi tanács egyetértésével indultunk. A kapott nyolc- százezer forint támogatás és a saját erőforrásokból szár­mazó négyszázezer forint együtt kiadja a fejlesztéshez szükséges egymillió-kétszáz­ezer forintot. Szerencsére éj­szakai ügyeletre nem kell külön költenünk, mert az, aki a lelkisegélykérő tele­fonnál szolgálatot teljesít, elvégzi ezt a feladatot is. — Mikor fogadhatják az első látogatókat? — A pályázaton elnyert pénzt csak abban az esetben használhatjuk fel, ha egy éven belül megvalósítjuk el­képzeléseinket. Erre minden esélyünk megvan. Ugyanis számítottunk a sikerre, és időben hozzáláttunk a fej­lesztés tőlünk függő feltéte­leinek megteremtéséhez. — Kiket várnak a klubba és az éjszakai szállásra? — Elsősorban az azonos gondokkal küszködőket, akik klubunkban összebarátkoz­va egymást is segíthetik, miközben hosszú távra szó­ló kapcsolatokat alakíthat­nak ki egymással és termé­szetesen a családsegítő köz­ponttal. Az eddigi tapaszta­latok alapján mindenképpen számíthatunk az állami gon­dozásból kikerülő fiatalok­ra, akik nehezen találnak ma olyan helyet, ahol pénz nélkül is tartózkodhatnak, kapcsolatokat építhetnek és értelmesen szórakozhatnak. Az éjjeli menedékhelyünk­re pedig azokat fogadjuk be, akik — rendszerint — saját hibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, hogy nincs hol lehajtani a fejüket, ők addig maradhatnak nálunk, amíg nem találunk számuk­ra más megoldást, például megfelelő albérletet. Nyil­ván csak néhány napról le­het szó. Ám az élet azt bi­zonyítja, hogy — főleg fia­talok esetében — ez az egy-két nap is sorsdöntő le­het. (Szegedi) VISSZHANG Igazságkeresők Az önök lapjában 1989. július 1. napján „Bagdi Már­ton tovább keresi igazát. A döntések az újítási javaslat helyességét igazolják" címmel, Balázs Andor névaláírásá­val újságcikk jelent meg. A cikk egyes tartalmi részei, továbbá a közvéleményt egyoldalúan és tévesen befolyásolni akaró szándéka sérti vállalatunk és annak egyes vezetőinek jóhírnevét, ezért tiltakozásunkat jelentjük be ellene. Visszautasítjuk és rá­galmazásnak minősítjük az újságcikk azon részeit, amely a Gáz- és Olajszállító Vállalat egészére, illetve vezetőire minősítést tartalmaz. Kifogásoljuk, hogy a cikkíró a bí­róság előtt folyamatban levő ügy iratainak kellő tanulmá­nyozása nélkül vállalkozott — kizárólag az egyik fél meg­hallgatása után — a közvélemény tájékoztatására. E tájé­koztatás, vagyis az egész cikk azt sugallja, hogy Bagdi Már­ton az, aki egyedül ismeri az „igazságot" és mindenki más ezért őt üldözte és folyamatosan üldözi, sőt a „nyilvánvaló igazságot" szakmailag hozzá nem értő vállalati és azon kí­vüli szakemberek és vezetők egyéni és közösségre káros érdekből nem engedik érvényesülni. Ezt az állításunkat igazolja az, hogy a cikkíró olyan nyilatkozatot is közöl Bagdi Márton részéről, amely becsületsértő, például: „Cé­lom az olyan magatartás leleplezése, amelyet a GOV veze­tői és még sokan mások folytatnak. Az nem lehet, hogy néhány vezető jólétének biztosítása érdekében kizsákmá­nyoljon milliókat.” „... a GOV-nál újabb pazarlások van­nak.” Továbbá a cikkíró egy, nem a per anyagához kapcso­lódó miniszterhelyettesi levélidézet után a közvélemény befolyásolására alkalmas egyéni véleményét a következők szerint írja le: „Ismert tehát a szakvélemény! A magam fajta laikus azt vélné, nem kérdéses a per nyertesének és vesztesének kiléte .. Az újságírónak tudnia kellene, hogy a perben szakér­tői bizonyítás még nem volt. Csupán az újítási pertől tel­jesen független Bagdi Márton közérdekű bejelentésének vizsgálata során készültek szakértői vélemények. Nevezete­sen két egyetem részéről, amelyek azonban egymásnak el­lentmondóak (például a Miskolci Nehézipari Egyetem Bag­di Márton közérdekű bejelentésének megalapozott voltát nem igazolta), és amelyeknek készítői a bíróság előtt kije­lentették (dr. Szabó Imre egyetemi tanár, dr. Blahó Miklós ny. egyetemi docens), hogy az újítási javaslatot nem is ismerték, és az általuk készített szakvélemény „a felperes által benyújtott újítás elbírálására nem alkalmas”. Tehát a cikkíró nem tudja a különbséget vagy össze­keveri a perbeli újítási pert Bagdi Márton közérdekű be­jelentésével. Megjegyezzük, hogy e közérdekű bejelentés is azzal zárult az Ipari Minisztérium részéről, hogy népgaz­dasági kár nem volt. A Somogy Megyei Bíróság előtt folyamatban levő per­ben Bagdi Mártonnak két újítási javaslata kerül jogi szem­pontok alapján elbírálásra, egy háromszázmillió forint és egy tizennégymillió forint pertárgyértékű javaslat. A köz­érdekű bejelentés anyagát (szakértői vélemények) összeke­veri a két újítási perrel, illetve arra helytelenül hivatkozik. Véleményünk szerint a sajtószabadság elvével és a korrekt tájékoztatás követelményével az az általunk kép­viselt álláspont állt volna összhangban, hogy a Somogyi Néplap kizárólag a tényeket közli, illetve amennyiben vé­leményt közöl, mindkét fél álláspontját közli. Továbbá a közvéleményt arról győzi meg, hogy a vita eldöntése ki­zárólag a bíróság feladatkörébe tartozik. Ehelyett felületes és egyoldalú tájékoztatást adott, amelyben a közvéleményt is provokálja, és olyan indulatokat és végső következteté­seket sugall, amely Bagdi Márton „igazát” látszik bizonyí­tani, illetve amely alkalmas vállalatunk és azok vezetőinek jó hírnevének rontására. Szakonyi Géza- vezérigazgató « Gáz- és Olajszállító Vállalat Csak emlékeztetőül: július 1-jei lapunkban megjelent írásunkban különböző véleményeket idéztünk Bagdi Márton újítási ügyével kapcsolatban, s nem foglaltunk állást egyik vélemény igazát illetően sem. Módot adtunk Szakonyi Géza vezérigazgatónak is, hogy kifejtse az üggyel kapcsolatos álláspontját. Lakonikusan rövid volt. A véleményeket — közöttük sok a szakmai — nem az újság feladata minősí­teni: a per bíróság előtt folyik. Bagdi Márton igazságára a döntést követően térünk majd vissza. Ennyit a körülményekről. Szakonyi Géza vezérigazgató egyéb észrevételeiről pedig azt, hogy aligha lehet a jóhírnév sérelmének nevezni, ha más véleményeket is nyilvánosságra hoz az újság. Tény, hogy cikkírónk a bíróság előtt folya­matban levő ügyet tárt a nyilvánosság elé, de nem sugallja azt, hogy ebben az ügyben csak Bagdi Mártonnak lehet igaza. ''Igaz, azt sem, hogy Szákonyi Gézának. A döntés joga a bíróság joga és feladata. (A szerk.) A Kaposvár, Ady E. u. 7. sz. alatti vasbolt ajánlatából: ROBI 55-ös kapálógép 16 100 Ft ROBI 56-os kapálógép (4 ütemű motorral) 21 900 Ft RK 02 kapálógép 4 lóerős (4 ütemű motorral) 25 200 Ft HUSQUARNA 40-es láncfűrész 28 000 Ft NDK motoros fűnyíró 12 600 Ft OTP-ügyintézés a boltban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom