Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
1989. július 27., csütörtök Somogyi Néplap 3 Magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés A jó bor még mindig biztos megélhetést jelent Győröknek nemcsak a panorámája szép Negyven éve, 1949. július 26-án írták alá a magyar- szovjet tudományos-műszaki együttműködésről szóló megállapodást. Miként értékelhető ez a negyven év a kapcsolatok szempontjából? — kérdezte Sárecz Józsefet, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetőjét az MTI munkatársa. Az első években — mondotta — az együttműködés lényegében szakember- és információcserét jelentett. Az 1950-es évek végén alakult ki a két ország egyes intézményei között az együttműködés. Több igen fontos eredményt ért el ez a közös munka. Megemlíthető például a Ganz Villamossági Művek és a lenin- grádi Elektronikai Gyár közös fejlesztésével létrehozott hidrogénhűtésű turbógenerátor és a szinkronkompenzátor. A Távközlési Kutatóintézet, valamint a szovjet Rádióipari Kutatóintézet közös munkája egy mikrohullámú eelérendszer. A tudományos kapcsolatokban kiemelkedik a szilárdtest-kutatás terén kialakított együttműködés. Ma már az alapkutatások mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az alkalmazás-orientált fejlesztések, például a mikroelektronikai kutatások, a lézerek technológiai alkalmazása, az üvegfémek és a szerves vezetők előállítása, a mérésautomatizálás új megoldásai. Magyarország részt vesz az űrkutatási programban. Kiemelkedő erdeménye a magyar tudománynak a Halley üstökös kutatására szolgáló Vega- műszerek elkészítése. Több tudományág hazai fejlesztéséhez adtak segítséget a szovjet tudósok, kutatóhelyek. Az elmúlt évtizedekben több mint 7 ezer magyar szakember szerzett diplomát speciális szakmákban a Szovjetunióban; mintegy ezren tudományos fokozatot értek el. Magyarországon több mint ezer szovjet hallgató tanult ebben az időszakban. A K.GST-tagországok 2000- ig szóló komplex programjában a magyar és a szovjet szervezetek gazdasági érdekeltségük alapján kapcsolódnak be. A munkák nagyobb részét magánjogi szerződések alapján végzik. Ettől azt várják, hogy az együttműködés eredményessége javul. így mintegy 80 új vagy korszerűsített termék ipari alkalmazására, gyártására kerülhet sor. Megemlíthető például a vasúti automatizált diszpécserközpont, a geofizikai kutatások adatait gyűjtő és feldolgozó mozgatható laboratórium, a különféle célú lézerek, a gépjárműipari hegesztőrobotok, az atomerő- művi hulladéktömörítők, a különleges vágószerszámok fejlesztése. A két ország közötti együttműködés eredményeként három szovjet kutatóhajót szereltek föl a közösen kifejlesztett és Magyarországon gyártott automata fedélzeti számítógépes rendszerrel az oceanológiai adatok gyűjtésére, feldolgozására. A közös munka eredménye például a bányaüzemi digitális összegező robbanásbiztos szeizmikus kutatóállomás létrehozása is. — A két ország közötti elszámolási nehézségek miként hatnak a tudományosműszaki együttműködésre? — A tudományos-műszaki együttműködésben -is a kereskedelmi kapcsolatokra jellemző helyzet alakult ki, vagyis a magyar szállítások értéke meghaladta a vásárlásokét. A közös kutatások, fejlesztések keretében szállítandó mintaberendezések, termékek, szolgáltatások értékesítése így rendkívül nehézzé vált. Hosszú tárgyalásokat követően — egy meghatározott kontingens alapján — múlt évtől az együttműködő szervezetek már a kereteket ugyan figyelembe véve, de szabadabban adhatják el egymásnak ezeket az eszközöket, szolgáltatásokat. — Miként igazodik a műszaki-tudományos együttműködés a két országban egyaránt erősödő hatékony- sági követelményekhez? —• A hatékonyság javítását szolgálják az úgynevezett megrendeléses, szerződéses munkák. Ezek keretében egyes intézetek szerződés alapján vállalkoznak egy-egy konkrét feladat megoldására. A korszerűbb együttműködési formák közé tartozik meghatározott célokkal létrehozott közös tudós-, tervezőkollektívák kialakítása. Eddig 18 ilyen kollektívát hoztak létre az együttműködő szervezetek. Sikeresen tevékenykedik például az Energiagazdálkodási Intézet és a szovjet Atom-hőener- giai Tervezőintézet budapesti székhelyű közössége, amely a hulladékhő hasznosításával, hatékony erőművi hűtő- rendszerek kialakításával foglalkozik. Hűtőgépjavítók nyara Siófokon és környékén a háztartási gépek, műszaki cikkek legnagyobb részét a Sióvill javítja. A 32 dolgozó nyáron csak fényképről látja a Balaton hűsítő hullámait. Baksa Gyula igazgató mondja: — Működési területünk Aligától Földvárig, Siófoktól Daránypusztáig terjed; nyaranta hatszor annyi a munkánk, mint télen, a létszámunk viszont változatlan. Kevés az emberünk, aki nyáron hűtőgépet, télen hőtárolós kályhát javít. A műszerészek is sokféle berendezéssel, eszközzel ismedkednek meg, s ezáltal sokoldalúakká válnak. A helyszínre a bejelentés utáni napon kimegyünk. Pénteken este nyolcig tartunk nyitva, és. a szezonban szombat délelőtt is ügyfeleink rendelkezésére állunk. — Természetes, hogy mindenki azt szeretné, ha elromlott készülékét mielőbb megjavítanák. — Mi általában egy hét alatt tudjuk csak vállalni a javítást, és azt is csak akkor, ha van alkatrészünk. Sajnos, az alkatrészellátás igen rossz. Különösen nagy a gond a hűtőgépekkel: magánszemélyeknek komolyabb hűtőgépjavítást már nem is igen vállalunk. Egy tízéves hűtőgépbe például a kompresszor négyezer forintba kerül, ugyanakkor hatezerért már új hűtőt vásárolhat az ügyfél. Ráadásul egyre kevesebb az emberek pénze, egyre nehezebben tudnak fizetni. Épp ezért vezettük be nagyobb tételeknél a részletfizetési kedvezményt is. A Sióvill azonban nemcsak a hűtő- és háztartási gépeket, híradástechnikai fölszereléseket javítja. Van egy háromtagú építőcsoportja is, amely különösen a szezonnyitáskor talál igen sok munkát. Hattagú antennaszerelő és -karbantartó részlege pedig a családi házak kábelhálózatba kapcsolását végzi. Hét kiszálló műszerészük a helyszíni javításokkal foglalkozik. Előfordul, hogy napi 10—12 órás munka után kerülnek csak haza. Télen csúsztathatják le a nyári túlórákat. Akkor pihenik ki nyári fáradalmaikat. (Gyarmati) Szőlősgyörök és környéke — túlzás nélkül állítható — történelmi borvidék. Komáromi Ferenc tsz-elnök ezt azzal is igazolja: két évszázaddal ezelőtt a györöki bor aranyérmes lett a francia- országi Bordeaux-ban. A tsz három falu — Győrök, Kislak, Gyugy — határában gazdálkodik, 2800 hektáron. A szőlő területe ennek a 10 százalékát sem éri el, mégis ez a legjövedelmezőbb ágazat; a hektáronkénti termés csaknem kétszerese az országos átlagnak. A szövetkezet tagja a Viticoop társulásnak, s a szőlőt az egyesülés vásárolja föl nemcsak a tsz-től, hanem a különböző szakcsoportoktól is. — A szőlőterület 86 százalékát vállalkozói szerződés alapján műveltetjük. Az újonnan telepített szőlőt is kiadjuk a "tagoknak vagy a szakcsoportoknak. Reggelenként 3—4 busz viszi a Balaton-partra az embereket dolgozni; nekünk 86 tagunk, 105 alkalmazottunk és 240 nyugdíjasunk van. Azt mondhatom tehát, hogy a tsz nem a falué, mégis szinte minden itt lakó érdekelt abban, hogy a szövetkezet jól gazdálkodjon. Csak így tudunk támogatni olyan beruházásokat, amelyek a györöki és a gyugyi emberek életkörülményeit javítják. A tanáccsal megállapodtunk, hogy a gázvezeték építésénél elvégezzük a földmunkát. Ez telkenként 20— 25 000 forintos megtakarítást jelent az itt lakóknak. Kiegészítjük nyugdíjasaink jövedelmét, hozzájárulunk a művelődési ház, az öregek napközi otthona és a sportegyesület fenntartásához. Az elektronikai üzemben Több százezer forinttal finanszírozzuk a helytörténeti kiadvány megjelentetését, az iskolát különböző céltámogatásokkal segítjük. Elvégezzük a községi és a fontosabb külterületi földutak gyalulását, simítását. Ezeket a „kitérőket” csak egy jó pozícióban levő szervezet engedheti meg magának. De a györöki szövetkezet hosszú évek óta eredményesen gazdálkodik. A múlt évi nyeresége 12 millió forint volt. — Tudom, hogy sokan szívesen látnák a vezetők gyakoribb cseréjét — jegyzi meg az elnök —, ám mégis úgy gondolom; ebben az A legjövedelmezőbb a szőlő eredményben benne van, hogy 17 éve ugyanaz a vezetés irányítja a szövetkezetei. S aki azt hiszi, hogy Komáromi Ferenc bizonyára túl van már a nyugdíjkorhatáron, nagyon téved. Huszonhét évesen lett a györöki tsz elnöke, s lendülete, kezdeményezőkészsége a régi maradt. Így jutott bérmunkához az elektronikai műhely, ahol transzformátorokat gyártanak a pesti Puskás Tivadar Műszer- és Gépipari Szövetkezetnek és . a Videotonnak. Lakatos Istvánná tíz éve dolgozik itt. öt percnyire laA Kacskovics-kastcly kik a műhelytől; ez is köz-, rejátszik abban, hogy még hosszú ideig itt akar dolgozni. — Vannak szép terveink — mondja az elnök, miközben Gyugy felé autózunk. — A Kacskovies-kastély felújításával 60 személyt befogadó szállodát akaruhk működtetni, angol partner bevonásával. A 7 hefetáros parkban lovagolni is lehet majd. Búcsúzás előtt felmegyünk a szőlőhegyre. Jobbról a halastó látszik ahol heti 4 alkalommal bárki horgászhat napi 200 forintért. Alattunk Szőlősgyörök, amelynek nemcsak a panorámája szép, hanem a jövője is biztató. Süli Ferenc * / A lakóterületen politizáljunk „KIVONULÁS“ A GYÁRBÓL A többpártrendszerre való áttérés megköveteli, hogy az eddigi lakóterületi párt- szervezetek megerősödjenek, sőt újak alakuljanak az üzemek MSZMP-tagjaiból. Ez az átállás azonban nem megy konfliktus nélkül. Ezt mutatja a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának a tapasztalata. — A területi pártmunkára való áttérés elég nehéz, mert hozzászoktunk meg hozzászoktattuk az embereket, hogy mindent egy helyen, a munkahelyen végeznek, s mindent úgy terveztünk, hogy a legkönnyebb megoldás legyen: munkaidő után ne kelljen elmenni, s ne kelljen visszajönni — mondta Vizeli Istvánná, az üzemi pártbizottság titkára. Június 1-je óta igazgatási osztályvezető, előtte függetlenítettként dolgozott a tisztségében. A politika színtere — Nemcsak pártrendezvényt próbáltuk a gyárba hozni, hanem minden rendezvényt. Ehhez szoktak hozzá az emberek. Hosszú évekig ez volt a bevált forma, így nagyon nehéz megértetni annak a szükségességét, hogy máshová menjünk, máshol politizáljunk. Már tavaly elkezdték mondogatni az üzemben, hogy a jövőben egyre inkább a lakóterület lesz a politika színtere, először a pártvezetőségeket próbálták erről meggyőzni. — A csoportos beszélgetéseket többnyire én vezettem. Volt, ahol megértették, volt, ahol a párttagok a beszélgetés végén azt mondták: belátják, hogy a lakóterületen kell politizálni. Ha feladatot kapnak, elvégzik, de nem akarnak elmenni párttagnak a területre. Egy réteg pedig a pártkongresz- szus döntését várja. Aztán kidolgoztunk egy gyáron belüli szervezeti fölépítést. Eszerint a mai formában nem lesz pártbizottság, helyette mint egy nagy alapszervezet fogja át a gyárat. Az eddigi alapszervezetek pártcsoportokként, az utóbbiak pedig pártsejtekként tevékenykednek az átmeneti időben. Ez az alapszervezet tartja a kapcsolatot a területtel, összehangolja a gyári párttagok tevékenységét. Vizeli Istvánné jó példát mutatott a többieknek, részt vett egy új területi alapszervezet megszervezésében lakóhelyén, a Cserben. — Mindenhol elindult a területi alapszervezetek szervezése. A leányotthon köríiyékén nagyon sok pa- mutfonós lakik; ismerik egymást, még ha nem is egy alapszérvezetben dolgoztak. Az alapszervezet székhelye a leányotthon. Az a cél, hogy mások is legyenek benne a pamutfonósokon kívül. A Ságvári-lakótele- pen szintén elég sok a pa- mptfonós. Igaz, ott már van egy területi alapszervezet, azonban a Mezőgép vállalattal közösen szerveződik egy másik. Azt kértük, hogy a Mezőgép karolja fel a megalakítást, mert ők vannak egy kicsit többen. A város különböző lakótelepein szintén elkezdődött ilyen szerveződés. Már jelentkezett át olyan párttag, aki az ele- ján hallani sem akart erről Bizonytalankodók A pártbizottság titkára őszintén beszélt a nehézségekről. Vannak, akik nem akarnak belevágni az újba. — Néhány párttag a kilépésen gondolkodik. Van, aki már leadta a tagkönyvét, s vannak, akik leadták a kilépési nyilatkozatukat, aztán visszavonták. Bizonytalanok az emberek. Néhányan arra hivatkoznak: ha ki kell menni a területre, akkor kilépnek. — Azt hiszem, hogy az-, erre való hivatkozás nem az igazi ok. Inkább arról van szó, hogy nagyon nehéz eligazodni ma. Az emberek negyven évig megszokták, hogy megmondták nekik mit csináljanak, mi a fő irányvonal. — Sokszor inkább termelési tanácskozáshoz hasonlított a taggyűlés. — Igen. Hozzászoktak az emberek az üzemben, hogy elsősorban a helyi, napi dolgokkal foglalkozzanak. A hangsúly most áttevődik a fő politikai kérdésekre, esetenként a politika képviseletére. Ez már sokkal nehezebb ... Több feladat — Mit tehet a pártbizottság ? — Meg kell találnunk azokat a párttagokat, akik merik vállalni ezt; tőlük többet várunk, s több feladat is hárul rájuk. S lesz egy olyan réteg, amely felsorakozik mögéjük, és támogatja őket. Erre a területen és az üzemben is föl kell készülnünk. A mostani bezártságot mindenképpen meg kell szüntetni. Tudnunk kell egymásról: kik a párttagok, ki hol dolgozik, mit vállal. A politizálás a legfontosabb. Olyan új magatartásra van szükség, hogy a párttag nem 8-tól fél 5-ig lesz párttag, hanem mindenkor. Most az a fontos, hogy a párt akcióképes legyen az üzemen kívül is. Lajos Géza
