Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

2 Somogyi Néplap 1989. július 27., csütörtök Európai baptisták kongresszusa Budapesten A fővárosban tájékozódnak a közös piaci szakértők A Kelet és a Nyugat kö­zelítése, egymás jobb meg ismerése a célja az Európa Baptista Szövetség budapes­ti kongresszusának, amely­nek első alkalommal ad ott­hont szocialista ország. Jú­lius 26-a és 29-e között 46 országból mintegy' ötezer baptista találkozik a Buda­pest Sportcsarnokban, hogy a .,Jertek és lássátok Isten telteit’’ mottó jegyében ke­ressék a közös hídépítés' le­hetőségeit. A tizedik alka­lommal megrendezett kong­resszus rangját emeli, hogv a megnyitó beszédre Szűrös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke vállalkozott. Tegnap a déli órákban a rendezvény helyszínén az eu­rópai szövetség, a Baptista Világszövetség, valamin* a Magyarországi Baptista Egy­ház vezetői találkoztak az újságírókkal, s adtak tájé­koztatást a négynaposra ter­vezett kongresszus program­it) millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra he­lyezik Adnan Kashoggit, a híres-hírhedt szaúdi üzlet­embert, ha elfogadja, hogy — mint a New York-i ügyészség indítványozza — olyan elektronikus karkötőt viseljen, amellyel ellenőriz­ni lehet minden lépését. Kashoggit egy időben a világ leggazdagabb emberé­nek' tartották. Bukását az okozta, hogy kiderült: se­járól, valamint a baptista egyház tevékenységéről. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a vallás nélküli Albánia ki­vételével valamennyi szo­cialista ország képviselői je­lezték részvételüket. A Szov­jetunióból több mint 160-an, az NDK -ból pedig csaknem hétszázan érkeztek. Az eu­rópai gyülekezetek hívein kívül amerikai, sőt afrikai vendége is van a rendez­vénynek. A 1 kameruni egy­házi személyiség meghívása is jelzi a szövetség érdeklő­dését a harmadik világ iránt A 36 millió baptistát össze­fogó világszövetség képvise­letében az elnök és a főtit­kár vesz részt a találkozó munkájában. A szövetség vezetői el­mondták azt is, hogy regge­lente bibliatanulmányozási csoportok dolgoznak majd, s az úgynevezett megbeszé­lő csoportokban 10 nyelven cserélnek véleményt többek gédkezett Ferdinand Mar- cosnak és feleségének, Imel- dának a Fülöp-szigeteki ál­lamkassza mintegy 100 mil­lió dollárjának elsikkasztá- sában. Marcosék az ő nevén vettek meg több híres mű­kincset, köztük egy El Gre­co és egy Rubens-képet, to­vábbá négy ingatlant Man- hattan-ben. Kashoggit a múlt héten adta ki Svájc az Egyesült Államoknak. között a mai egyházi éiet lényeges kérdéseiről, a küi- misszió jelentőségéről, a bé­ke és igazságosság témájá­ról. Esténként pedig — fél 7-1Ő1 — evangelizációs isten­tiszteletre várják az érdek­lődőket a BS-be. Az egyházi életben nagy fontosságú közös éneklés is jelentős szerepet kap a négy nap programjában. • Ezernél több tagú énekkar lép majd fel rendszeresen Beharka Pál zeneszerző vezetésével. A magyar egyházi zene-ének kultúra magas szintjének el­ismerése, hogy a kórus mag­va a 740 tagú magyar együt­tes. A budapesti kongresszus szombaton záró istentiszte­lettel fejeződik be: este Billy Graham népstadionbe­li igehirdetése köszönti a baptista szövetség találkozó­Második napja tárgyalnak Budapesten a Közös Piac brüsszeli székhelyéről érke­zett magas rangú tisztségvi­selők, s tájékozódnak a ma­gyarországi helyzetről, ér­deklődnek azokról a ma­gyar kívánságokról, amelyek a 23 fejlett nyugati ország augusztus 1-jére tervezett brüsszeli szakértői értekez­letének napirendjére kerül­nek. Mint ismeretes, az Európai Közösségek Bizott­sága a jövő hónap első nap­ján vitatja meg, hogy mi­lyen módon segítse a ma­gyar és lengyel reformok megvalósítását. Ezen a ta­nácskozáson a közös piaci országokon kívül az EFTA- államok, az Egyesült Álla­mok, Kanada, Japán, Auszt­rália és Üj-Zéland képvise­lői lesznek jelen. A budapesti 'megbeszélé­sekről az MTI munkatársa tájékoztatást kért Surányi Györgytől, az Országos Tervhivatal államtitkárától, aki elmondta: a közös piaci szakértők jártak a Tervhi­vatalban, valamint a Keres­kedelmi Minisztériumban, s tárgyalásokat folytatnak még a Külügyminisztérium­ban és a Magyar Nemzeti Bankban is. Az OT-ben az államtitkár tájékoztatást adott a készülő kormány- program főbb elemeiről. A magyar tárgyalófél kifejtet­te: a kormány elszánt a mű­ködő piacgazdaság kiépíté­sére, illetve az ahhoz szük­séges feltételek kialakításá­ra. Mindenekelőtt átfogó tu­lajdonreform bevezetésére készül, amelynek egyik ele­me a hazai magántőke sze­repének növelése, továbbá a szabad vállakózást gátló akadályok, bürokratikus szabályok felszámolása. A kormányzat támogatja és elősegíti a külföldi működő­töké bevonását. A külföldiek tulajdonszerzéséhez Magyar- országon a jogi keretek jó­részt már adottak. A kor­mány hozzákezdett a dregu- lációs program megvalósítá­sához, az ezt irányító kor­mánybizottság várhatóan a jövő év elejére eltöröl min­den idejétmúlt jogszabályt. Felülvizsgálnak minden mi­niszteri, illetve alacsonyabb szintű jogszabályt, és csak az indokoltakat hagyják meg. Az államtitkár tájékoztat­ta a közös piaci tisztségvi­selőket arról is, hogy már készül az állami szektor privatizációs programja. Az ezt felügyelő kormánybiztos várhatóan októberben a parlament elé terjeszti az állami vagyonkezelésről szóló törvényt. A Tervhivatal államtitká­ra arról is tájékoztatta ven­dégeit, hogy a kormányzat szükségesnek tartja a valós tőkeipac mielőbbi kiépítését és a tőzsde működését. Már ma is nagy a szerepe a köt­vénypiacnak, kidolgozták az értékpapírtörvényt, így vár­ható, hogy az év végétől, vagy a jövő év elejétől már létrejön az ipari tőzsde ha­zánkban. Elmondta továbbá, hogy a kormányzat számol a magánbefektetők megjele­nésével, valamint azza/, hogy sorra megalakulnak a különböző befektető társasá­gok, nyugdíjalapok, új biz­tosítók és bankok. Az államtitkár elmondta a szakértőknek, hogy hazánk konvertibilis exportját a2 elmúlt két évben számotte­vően növelte, eközben az import is bővült, két év alatt a szaldó egymilliárd dollárral javult. Az év vé­gére 600 millió dolláros ke­reskedelmi aktívummal szá­molunk. Az importliberali­záció ellenére javult a ke­reskedelmi mérleg. Kedve­zően alakul a lakossák ta­karékbetét-állománya, a je­lentős infláció ellenére az áremelkedés nem gyorsul. A közös piaci tisztsékvise- lők kérdésére, hogy milyen segítséget vár Magyarország, a tervhivatali államtitkár elmondotta: bízunk a nyu­gati országok együttműkö­dési készségében, a külön­féle kooperációk ösztönzésé­ben, a nagyobb arányú tő­kebevonásban, amely fontos a tervezett szerkezetátalakí­tás megvalósításához. Ma­gyarország adósságtörlesz­tési kötelezettségeit — mint eddig — a jövőben is idő­ben teljesíteni fogja. Ez a kormáiny határozott szándé­ka. | Az államtitkár nyilatkoza­tában végül elmondta, hogy a tárgyalások várhatóan még Csütörtökön is folyta­tódnak. 10 millió dolláros óvadék KASHOGGL SZABADLÁBON ját. Margaret Thatcher hrit miniszterelnök-asszony hivatalban fogadja Iímitrij Jazov hadseregtábornokot, akinek személyé­ben a második világháború óta először látogatott szovjet honvédelmi miniszter Nagy-Britanniába Ceausescuról, amerikai szemmel David Funderbunk ma az USA Észak-Karolina álla­mában él, de amolyan „uta­zó, volt nagykövet". Utazik, mert az Egyesült Áljamok- ban híveket akar szerezni politikájához: hogy elszige­telhessék Romániát, ponto­sabban a Ceausescu-rend- szert. Funderbunk négyéves bukaresti tartózkodás után lemondott az amerikai nagy- követségről. Nem az volt a fő ok, hogy hiányzott az áram, a melegvíz. Nem ér­tett egyet azzal, ahogyan Reagan elnök támogatta Ceausescut. Megpróbálta meggyőzni az amerikai ve­zetőket, de hiába. A tudós- politikus, aki az akadémiai pályáról tért át a diplomá­cia útvesztőibe, szenátor akar lenni. így a washing­toni Kongresszusban is han­goztathatja majd nézeteit, amelyeket a Magyar Televí­zió Külpolitikai Szerkesztő­sége riporterének, Beszter­cei Gábornak rhondott el. *— Kezdjük a nyolcvanas évek történetével. ön a nyolcvanas évek elején ér­kezett Bukarestbe. Mit lá­tott? — Hadd mondjam el, hogy először 1971-ben jártam Bu­karestben diákként, és aztán még négyszer az 198(Tas években. Ügy látszott, vala­hányszor Romániába me­gyek, a helyzet egyre rosz- szabb. Az emberek életszín­vonala romlott. Fokozódott az üldöztetés, egyre ka- tasztrofálisabban bántak az emberi jogokkal. Tehát 1981-ben érkeztem amerikai nagykövetként és 1985-ben távoztam. Az életkörülmé­nyek drámaian romlottak ez alatt a - négyéves időszak alatt..; — Hogyan magyarázza ezt a jelenséget? — Nos, persze a legjobb magyarázat az, hogy Ceau- sescu őrült... — Ezt csak így mondja? — Igen, ö elmebeteg. Efe- lől nincs kétségem. Talál­koztam vele mintegy tizen­négy alkalommal. — Négyszemközt? — Nem mindig négy- szemközt. Bár az is előfor­dult. Máskor jelen volt a román külügyminiszter, vagy az alelnök, vagy egy tábor­nok, vagy amerikai üzlet­emberek, szóval valaki. Te­hát különböző emberek vol­tak jelen, amikor odamen­tünk, de találkoztam vele többször négyszemközt is, és meggyőződésem, hogy na­gyon ravasz, a maga mód­ján intelligens is. — Mit jelent, hogy a ma­ga módján? Sztálinista, a legrosszabb fajtából — Ez azt jelenti,’ hogy tehetsége van az emberek manipulálására és arra, hogy uralkodjon fölöttük, ellen­őrizze őket. Nagyon cseles abban az értelemben, hogy ha találkozik egy amerikai vezetővel, sokkal jobban is­meri annak az amerikainak a lelki beállítottságát, mint az az övét, és ahogy mi mondjuk, képes megnyomni a megfelelő gombot, hogy elnyerje a másik személy szimpátiáját vagy megérté­sét. Az árnyalatokat, utaláso­kat, a szavak közötti gon­dolatokat, még a mozdula­tokat is felhasználja, hogy közvetítse, amit a hallgató­nak sugallni akar. De az tény, hogy szélsőségesen pa­ranoiás, egomániás, aki ko­molyan azt hiszi magáról, hogy ő az Isten. Szerinte Romániában mindenki min­dent neki köszönhet. Tehát ha van ipar, ha van valami gazdasági fejlődés, az mind Ceausescunak köszönhető. És minden haladás. De meg kell állapítanom, hogy uralma alatt túl sok fejlődés nem volt, hiszen ami ott van, az gazdasági katasztrófa. Ám ő azzal érvel, hogy amit mégis elértek, az az ő láng­elméjének és -kemény mun­kájának, áldozatvállalásá­nak köszönhető. Ezért füg­getlenül attól, hogy Romá­niában milyen nehéz az élet, ő. azt mondja, hogy az ő gyerekkorában, a negyvenes években, meg a harmincas években sokkal rosszabb volt. Tehát az emberek va­lójában mindent neki kö­szönhetnek. Tehát Ceausescu alapve­tően sztálinista a legrosszabb fajtából. Olyan, aki komo­lyan gondolja, hogy át akar­ja rendezni a társadalmat alapvetően azért, hogy őt és családját szolgálják, imádják. Az egész Ceauses- cu-klánra kiterjesztette a személyi kultuszt. De ezt az ideológiát torzított változat­ban arra is fölhasználja, hogy igazolja, ésszerűvé te­gye a nép fölötti totális el­lenőrzést. Ezzel magyaráz­ható például az, hogy miért gondolja, hogy feltétlenül szükséges minden parasztot, gazdát, munkást elszakítani mindattól, amit a múltból ismer, legyen az kultúra, vallási meggyőződés, vagy család. Ezért pusztítja el a temetőket, a templomokat, a házakat, a műemlékeket, mindent, ami a múlt törté­nelméhez, kultúrájához, a Nyugathoz, Európához, a civilizációhoz kapcsolódik. Mindezt felszámolja és az embereket kis betonkockák­ba zsúfolja, olyan lakások­ba, ahol az ellenőrzése alatt állnak és teljesen tőle függ, van-e ennivaló, fűtés, vil­lany, víz és minden egyéb. Szerinte így kell uralkod­ni, ellenőrizni és engedel­mességre kényszeríteni min­denkit a társadalomban. Ez nagy tragédia a XX. század­ban. — Bizonyos értelemben hatással volt önre? Hiszen említette, hogy Ceausescu el­sősorban az amerikaiakat igyekszik befolyásolni. Én gyanakvó voltam- — Mondjuk úgy: az első alkalommal, amikor az em­ber találkozik vele, na­gyobb hatást gyakorol rá. De ha ismételten találkozik vele, ez a hatás gyengül, hiszen kiderül, hogy ugyan­azt a közeledési módot is­métli, amely az első alka­lommal még normálisnak tűnhet, mert a látogatónak még új­— Milyen ez a közeledés? — Pszichológiai megköze­lítés. Igyekszik elérni, hogy a látogató bűnösnek érezze magát. Védekezésre kénysze­ríti az embert és igyekszik rátapintani arra, ami sze­rinte az illető személynek fontos... — Es amikor első alka­lommal találkoztak, sikerült neki? — Velem nem, hiszen én éltem családoknál Romániá­ban, akik elmondták, mi­lyen kártékony, micsoda szörnyeteg, mit tett, hogy tönkretette az ország népét. Én tehát nagyon gyanakvó voltam és Ceausescu már kezdettől fogva nagyon fá­rasztott. Nos, csak azt aka­rom mondani, hogy Ceauses­cu első találkozáskor jó elő­adást rendez. — Szerintem az az alap­kérdés, hogy Románia ho­gyan termelte ki ezt a ve­zetőt, és az, hogy hogyan tudna megszabadulni tőle? — Szerintem Ceausescu a rendszer logikus terméke. A gyakorlatban a kommunista rendszernek ez az legrosz- szabb oldala. Hiszen, ha ha­talomra juthatott Sztálin vagy Kim Ir-Szen Észak- Koreában és Pol Pót Kam­bodzsában, akkor miért ne lett volna esélye Ceausescu­nak is, aki megszerezhette a teljes uralmat az emberek fölött. A második világhá­ború után a sztálini éra Romániában sikerrel terro­rizálta az embereket, meg­félemlítette és nagyfokú en­gedelmességre kényszerítet- te őket. így tehát Ceausescu most már építhet erre a sztálinista rendszerre abban, hogy totális ellenőrzésre te­gyen szert és hogy mégin- kább megnyomorítsa az em­bereket. Szerintem a román népnek a határokon kívül élőkkel együtt tenniük kell valamit azért, hogy megsza­baduljanak nemcsak Ceau- sescutól, hanem annak a lehetőségétől is, hogy még egysZer megszerezze a ha­talmat egy Ceausescu. — De hogyan? Kik és mit tegyenek? Meg kellene vonni tőle a támogatást — Ez nagyon nehéz kér­dés. Nekem, mint kívülálló­nak nagyon nehéz erre vá­laszolnom, csak azt mond­hatom, hogy jó lenne az or­szágon belül mind többen nagyobb bátorságot tanúsí­tanának. Voltak merész emberek, és sokan bátrak azok közül is, akik elmenekültek az országból. De az országon belül több embernek kelle­ne késznek állnia arra, hogy bátran fellépjen és kinyil­vánítsa szembenállását. Ha­sonlóképpen kell tennünk nekünk itt Nyugaton is. Mert mi nem a népet tá­mogattuk, hanem Ceausescu rezsimjét. Ez a Nyugat szempontjából tragikus: Ceausescu részben azért tu­dott hatalmon maradni, mert az Egyesült Államok, a nyugatnémetek, az angolok, a franciák támogatták és segítették. Meg kell értenie valamennyiüknek, hogy ez nem célravezető módszer, hogy minden támogatást meg kell tőle vonni, el kell szigetelni, meg kell mutat­ni a világnak, hogy ez az ember szörnyeteg, és való­jában szankciókkal és más gazdasági intézkedésekkel kell büntetni. Ezt kell ten­ni. A nyugati világnak ősz-, sze kell fognia és azt a politikát kell követnie, hogy nem támogatja Ceausescut. — Később, 1985 utánvisz- szatért Romániába? — Azóta nem. Engem is nemkívánatos személynek nyilvánítottak Romániában. Nagyon veszélyes lenne visz- szatérnem amiatt, amit Ceausescuról és rendszeré­ről mondtam. Ugyanis ez a nagyhatalmú rezsim az egész j lakosságot • engedel­mességre kényszeríti. Az em­berek; gyakorlatilag 24 órán át azzal foglalkoznak, ho­gyan szerezhetnének némi ennivalót maguknak. Romá­niában azért dolgoznak olyan keveset és rosszul, mert a legtöbb ember kénytelen va­lami ennivaló után kutatni, megvesztegetéssel, hazug­sággal, csalással. Ilyenné te­szi az embert ez a korrupt és hanyatló rendszer, amely szörnyű pusztítást végez az emberek lelkében, szívek­ben, szellemben. De mint reménykedő ember elmond­hatom: 1981. és 1985. között a helyszínen figyelhettem meg, hogy mitől fél a leg­jobban Ceausescu: ő az em­berektől fél. Beszterczey Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom