Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 174. szám Ára: 4,30 Ft 1989. július 26., szerda NYER S REZSŐ ÉS GRÓSZ KÁROLY HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL Szovjet-magyar tárgyalások Kiugró eredmények Az első félév az IKV-nál — Számítóközpont segíti a szolgáltatást Sokoldalúan elemezték a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívá­sára hivatalos baráti munkalátogatást tett Moszkvában, kedden este hazaérkezett. Kíséretükben volt Iványi Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Dégen István, az MSZMP elnöke irodájának ve­zetője, Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanács­adója és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője. A küldöttséget a. Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Központi Bizottság elnöke és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osz­tályának vezetője fogadta. Jelen volt Alekszej Bodrasov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Mihail Gorbacsov Nyers Rezsővel és Grósz Károllyal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára kedden a Le- nin-hegyl kormányszálláson munkareggeliin látták ven­dégül a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőit, 5 köztük Georgij Szmirnovot, az SZMBT elnökét, a Marxizmus-Leninizmus In­tézet igazgatóját. A*1' megbeszélés szűkebb körű eszmecserével kezdő­dött, amelyen Nyers Rezső üdvözölte a szovjet vendé­geket. Az MSZMP elnöke utalt arra, hogy a két or­szág életében nyílt új sza­kasz lehetőséget teremt a két nép barátságának, együttműködésének lendü­letesebb fejlesztésére, hi­szen e téren még sok tarta­lékkal rendelkezünk. Magyarországon a szovjet politika nagy rokonszenvet és visszhangot kelt, de ter­mészetesen sikerek kellenek a Szovjetunióban és hazánk­ban is. Reméljük, hogy ez a siker meglesz — folytatta Nyers Rezső, majd utalt a gondolkodásmódban történt jelentős változásokra, átala­kulásokra a szocializmus, a demokrácia, a világhelyzet értelmezése tekintetében. Nyers Rezső szavai sze­rint a „glasznoszty” követ­keztében a 'Szovjetunió most kitárulkozik a magyar közvélemény előtt. Olva­sunk sztrájkokról, nemzeti­ségi ellentétekről is, de hát ez a valóság, így ismerhet­jük meg a valós életet. A „peresztrojka” és a „glasz­noszty" szívünk szerint va­ló — mondotta. Az MSZMP elnöke kitért arra is — a magyar tapasztalatokra, a reform három szakaszára Utalva —, hogy az átmene­ti korok gondjaira nem je­lenthet megoldást még az időleges visszarendeződés sem. Csak előre haladva le­het konszolidálni a társa­dalmat — jelentette ki. Georgij Szmirnov a talál­kozón rövid ismertetést adott az SZMBT tevékeny­ségéről, a magyar partne­rekkel folytatott együttmű­ködéséről. Az SZMBT elnö­ke kitért arra, hogy bizo­nyos dolgok tisztázásra szo­rulnak, nem egészen vilá­gosak a szovjet közvéle­mény szemében. Grósz Ká­roly erre reagálva megje­gyezte, hogy a gyors válto­zások, átalakulások, mozgá­sok a magyar közvéleményt is hasonló próbatétel elé állítják. Nyers Rezső pedig hozzáfűzte, hogy magyar részről különösen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a világ felé kitárulkozó fiatal értelmiségi rétegnek, amely- lyet a magyar—szovjet ba­rátság hagyományait is meg kelt ismertetni. A párbe- iszéd során szó esett arról is, hogy a múlt egyes kér­déseit ugyancsak újra kell gondolni, mintegy „le kell győzni a múltat”. A kötetlen eszmecsere ezt követően a fehérasztal mel­lett folytatódott, itt már a magyar tudósítók csak pár percig lehettek jelen. Az MTI tudósítóinak értesülései szerint a munkareggelin •Nyers Rezső és Grósz Ká­roly felhívta az SZMBT ve­zetőinek, gyeimét arra: az MSZMRí iáíhogatja, hogy a baráti társaságok más pár­tok képviselőivel, vezetőivel is kapcsolatot teremtsenek, párbeszédet kezdjenek, s e téren is széles körben bon­takoztassák ki tevékenysé­güket. Az MSZMP vezetői visszautaltak a felszabadu­lást követő 'időkre is, ami­kor az értelmiség kiemel­kedő képviselői irányították a baráti társaságokat, s hangsúlyozták, hogy e szem­pontból érdemes lenne meg­vizsgálni az akkori tapasz­talatokat, esetleg visszatér­ni az akkori gyakorlathoz. Fogadás Gorbacsov dolgozószobájában Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak épületében lévő dolgo­zószobájában fogadta Nyers Rezsőt és'Grósz Károlyt. Az MSZMP elnöke és főtitkára kedden délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor lépett a szerény berendezésű te­rembe, ahol Mihail Gorba­csov mindkettőjüket baráti kézszorítással, öleléssel kö­szöntötte. — Most jobban néz ki; mint a tévében — mondta az SZKP KB főtitkárának Grósz Károly, utalva a Leg­felsőbb Tanács előző napi üléséről sugárzott közvetí­tésre. — Igen, reggel van, valamit pihentem — hang­zott a válasz. (Folytatás a 2. oldalon.) Hasznosan telnek a szünidő napjai a Masterfil Pamut- fonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának diáknapközijé­ben, játékkal, sportvetélkedőkkel. A vállalat területén működő táborban minden gyereke megismerkedik az úszás alapelemeivel is. A kaposvári Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalatnál értékelték az első félévi munkát. Megállapították: igen jól sikerült a lakóházak felújítása. A Marx Károly közben már átadták a meg- újhodott lakásokat; a terve­zettnél jobban haladt a Kos­suth tér 5., a Latinka S. u. 8. és a Május 1. utcai 4—6. számú házaknál is a munka. Ennek alapján már bizton­sággal ki lehet jelenteni, hogy az ez évre tervezett 40 lakás felújítását, amelyre — az úgynevezett átmenőmun­kákat is számítva mintegy 70 millió forintot fordítanak — határidőre el tudják vé­gezni. Mindez nagyrészt an­nak köszönhető, hogy a vál­lalat építőipari szervezete 40 százalékkal teljesített töb­bet, mint az előző év ha­sonló időszakában. Jól dolgoztak a karban­tartók is, ezért tudtak elő­rehozni mintegy 6 millió fo­rint értékű megrendelést. Az első félévi erőfeszíté­seknek köszönhetően a ter­vezettnél előbb helyezhetik üzembe a szolgáltatást segí­tő számitógépes irányítóköz­pontot és a diszpécserszol­gálatot. Az IKV vezetése úgy dön­tött; az idén már vállalkoz­nak olyan építőipari igények kielégítésére is, amelyek kí­vül esnek a vállalati szol­gáltatás hatókörén. Ettől azt várják — mondta Ember- sics Sándor igazgató, hogy jelentősen növeli a bevétele­ket s ezáltal lehetőséget nyújt a lakossági szolgálta­tás bővítésére és színvona­lának emelésére. Most, a félévi értékelés­kor érthetően nagy érdek­lődés kísérte, hogyan vált be az elképzelés. Megnyu­godva vették tudomásul, hogy siker koronázta a szá­mukra új tevékenységet. En­nek is betudható, hogy az év első hat hónapjában az IKV bevétele 17 százalékkal lett több a tervezettnél, s ez pénzben kifejezve 300 mil­lió forint árbevételt $s 60 millió forint tiszta nyeresé­get jelent. Az első félévi tapasztala­tok tehát azt bizonyítják, hogy érdemes vállalkozni. Ennek az IKV esetében nemcsak a vállalat, hanem a lakosság is hasznát látja. (Szegedi) Öt és fél millió dollár Tálteljeiítette első félévi tervét a Nagyatádi Cérnagyár (Tudósítónktól.) Műszaki konferencián tárgyalták meg tegnap a Nagyatádi Cérnagyárban az első félévi célkitűzések tel­jesítését, eredményeiket és gondjaikat, s szóltak a má­sodik félév főbb tennivalói­ról is. A tanácskozáson — amelyen részt vett és fel­szólalt Jakab Sándor, a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat központja képvise­letében — Lovkó Imre fő­mérnök fűzött szóbeli ki­egészítést az írásban kikül­dött összegezéshez. A gyárnak 1989. évi ter­melési feladata 2820 tonna varrócérna és 335 tonna nemesített fonal. Első félévi tervét — amely 1432,2 ton­na volt — 1476,3 tonnára teljesítette, így 2,1 százai lékkai termelt többet a ter­vezettnél. Az előző év ha­sonló időszakához képest 154,5 tonnával gyártott töb­bet. A cérnagyártás minden fázisában az export teljesí­tésére fordították a legna­gyobb figyelmet. Egy sor intézkedést tettek a terme­lés hatékonyságának növe­léséért, ilyen volt például a cérnázógépek orsófordulatá­nak, a motringsúlynak az emelése. A második negyed­évtől a különböző utánke- zelő szerekkel folytattak eredményes kísérleteket. Változtattak a fehérítés! technológián is. Mindezeknek az intézke­déseknek köszönhető, hogy 938 tonna varrócérnát és 197.4 tonna nemesített fo­nalat termeltek exportra, 126.5 tonnával többet a ter­vezettnél. Az export értéke megközelíti az öt és fél millió dollárt. A gyár belföldi termelése 80,2 tonnával haladta meg a múl,t év hasonló idősza­káét. Ennek ellenére a je­lentkező cérnaigényeket nem tudták minden esetben ki­elégíteni még a túlórák és a vgmk-k többlettermelésé­vel sem. örvendetes, hogy az első félévben kedvezően alakult a gyár energiafel­használása. A tervezett vil- lamosenergiának a 89,5, a fűtőanyagoknak pedig a 84,7 százalékát vették igénybe. Sajnálattal állapította meg a főmérnök, hogy ebben az évben szembeötlően csök­kent az újítások száma, míg a korábbi években fél év alatt 30—40 újítást adtak* be, addig az idén csupán nyolcat. A tanácskozáson megfo­galmazták azokat a tenni­valókat is, amelyek hozzá­járulhatnak a gyár éves. tervének teljesítéséhez. Hangsúlyozták: szükség van arra, hogy a cérnázógépek kapacitását jobban kihasz­nálják, és változatlanul szükség lesz a túlmunkára és a vgmk-k igénybevételé­re is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom