Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

2 Somogyi Néplap 1989. július 3., hétfő NYERS REZSŐ A REFORMRÓL (Folytatás az 1. oldalról) tatban elkerülhetetlenek a gyökeres reformok, erre el­sősorban a szovjet—magyar viszonylatban látszanak le­hetőségek. Az EGK tagor­szágaival, valamint a sza­badkereskedelmi övezettel ugyancsak intenzív együtt­működés fejlesztésére tö­rekszünk, már megtörténtek az első lépések a korábbi korlátok lebontására. . A reformok kulcskérdésé­nek nevezte, hogy a politikai és a gazdasági szféra kap­csolatában gyökeres válto­zások következzenek be. A pártpolitikára ma már nincs olyan szükség a gazdasági szférában, a gazdaságok mű­ködésében, az üzemekben, mint korábban. A gazdaság makroszférájában azonban a pártok befolyásának a többpártrendszer keretei kö­zött is érvényesülnie kell, arra kell törekedni, hogy ez a befolyás ösztönző és ne zavaró legyen. Az új. mo­dern magyar gazdaságban szükség van a demokratikus értékek erős képviseletére, a gazdaság nem képzelhető el csupán a közgazdászok és a műszaki értelmiség „önérté­kesítése” eszközeként és. te­repéként — fejezte be fel­szólalását Nyers Rezső. Ezután Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­ke, a Közgazdasági Társa­ság főtitkára bejelentette, hogy Bognár József akadé­mikus, a társaság alelnöke 100 ezer forintot ajánlott fel Magyar Közgazdász Alapít­vány létrehozására, azzal a céllal, hogy a fiatal közgaz­dászok munkáját, valamint a magyar közgazdaságtudo­mány nemzetközi kapcsola­tainak fejlesztését támogas­sa. Az alapítvány létrehozá­sához ugyancsak 100 ezer forintal járult hozzá Csikós- Nagy Béla akadémikus, a társaság elnöke, míg Vas megye tanácsa félmillió fo­rintot ajánlott fel erre acél­ra. A vándorgyűlés, amelynek központi témája az „Érde­keltség és motiváció a pia­cosodó magyar gazdaság­ban” címet kapta, ezután plenáris előadásokkal folyta­tódott. Délután öt szekció kezdte meg munkáját, a szekcióülések várhatóan hét­fő délután fejeződnek be. Nyers Rezső a plenáris ülés szünetében újságírók kérdéseire válaszolt. Utalt arra, hogy legutóbb 1973-ban rendezték Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlést, akkor az 1968-ban elkezdett reformok folytatásának le­hetőségeiről folyt a vita, mi­közben már érezhetőek vol­tak a reformok lassítására irányuló törekvések is. Ma nem a lassítás vagy a foly­tatás az alapvető kérdés, ha­nem a hogyanra kell mi­előbb választ kapni, illetve arra: miként lehet nagyobb társadalmi zavarok nélkül gyorsítani a reformot. Ma még nincs az ország kellően felkészülve jelentős mennyiségű tőke befogadá­sára, de bízhatunk 'abban, hogy a gazdaság befogadó­képessége már a következő esztendőben jelentősen meg­változik, s a külföldi tőke érdeklődése sem csökken. A fordulat, az útkeresés idő­szakában némiképp érthető­en több a szó. mint a tett, de a tettek utolérhetik a szavakat. Kérdésre válaszolva Nyers Rezső pártelnökként fogal­mazott úgy, hogy a politiká­nak nem a termelés az igazi tevékenységi területe, mint ahogy azt a kelet- és közép­európai szocialista—kom­munista mozgalmak eddig értelmezték. Ezen mielőbb túl kell jutnunk. A politika alapvető fontosságú feladata a racionális közösségi cse­lekvés, a gazdaság országos és regionális szervezésének jó irányú befolyásolása. A gazdaság mikroszférájába, a vállalatok, az üzemek, a bol­tok, a kutatóműhelyek min­dennapi cselekvésébe napi politikát bevinni káros és gátló hatású tevékenység. Ez ma az MSZMP felfogása, en­nek hogyanját akarjuk meg­találni, pártpolitikusként ezt kívánom előmozdítani. Vé­gezetül az MSZMP elnöke a párt vállalkozásbarát politi­kájáról szólva, történelmi ta­pasztalatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a gazda­sági vállalkozó részben ugyan saját sikereinek ko­vácsa, de aki népben, nem­zetben gondolkodik, akiben él a közösségtudat, az a szo­cialista mozgalomnak is fel­tétlenül teljes részese. (MTI) MEGNYÍLT A VIT PHENJANBAN Szombaton a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában, Phenjanban megnyílt a XIII. Világifjú­sági és Diáktalálkozó. A megnyitóünnepségen — a „Május I” stadionban, me­lyet eredetileg olimpiai cé­lokra építettek — 150 ezren voltak jelen. A VIT résztve­vőit Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB Titkárságá­nak főtitkára, az ország ve­zetője köszöntötte. Az ünnepségen beszédet mondott Robert Mugabe zimbabwei államfő, az el nem kötelezettek mozgalmá­nak soros elnöke is. A világ jelenleg legna­gyobb fedett stadionjában hatvanezer ifjú sportoló tar­tott színpompás bemutatót. A jelentések ßzerint a KNDK a VIT-et a „nyitott­ság jegyében” szervezte; a világ minden részéről érkez­tek résztvevők és újságírók — köztük nagy számban nyugatiak is — a rendez­vényre. A XIII. VIT jelsza­va: „Az antiimperialista szo­lidaritásért, a békéért és ba­rátságért!”. Gorbacsov tévébeszéde a nemzetiségi kérdésekről Elutazott az ausztrál kormányfő Az ország egészét érintő és foglalkoztató nemzetiségi kérdésekről szólt a Szovjet­unió közvéleményéhez szom­bat esti televíziós és rádiós beszédében Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnö­ke. — A nemzetiségi problé­mák helyes megoldásától függ az emberek nyugalma, az átalakítás, egész álla­munk sorsa — kezdte beszé­dét a szovjet vezető. — Nem hagyhat nyugodni bennün­ket, hogy az utóbbi időben itt-ott türelmetlenség üti fel a fejét, konfliktusok rob­bannak ki nemzetiségi ala­pon. Mindezek sok esetben súlyos emberi tragédiákhoz is vezetnek. Nem lehetünk közömbösek, részvétlenek azok sorsa iránt, akik meg­szokott otthonukat, családi fészküket kénytelenek el­hagyni. A menekülők között nagyon sok az idős ember, a nő, a gyermek — tette hozzá Gorbacsov. A kérdés komoly erkölcsi, magatartásbeli problémákat is felvet, és a népek közötti ellenségeskedés súlyos kö­vetkezményekkel járhat. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy az egyes térségek, az egész ország komoly anyagi károkat is szenved a konf­liktusok következtében. A nemzetiségi kérdés megoldása sürgős intézkedé­seket követel, de nemcsak tűzoltó, rendkívüli lépéseket kell tennünk, hanem alapo­san, mélyrehatóan fel kell mérnünk a helyzetet, fel kell tárnunk az okokat. Szembe kell néznünk az igazsággal, számba kell ven­nünk a vívmányokat is, de azokat a problémákat is, amelyek sürgős intézkedése­ket tettek szükségessé. A je­len helyzet kialakulásának okai nem egyértelműek, szá­mos problémát már koráb­ban a „szőnyeg alá” söpör­tek, s most kerültek a fel­színre. Ezen túlmenően a gazdasági és a nemzetiségi gondok összefonódásáról is lehet beszélni. A nemzetek „összeolvadásának” ” elmélete ugyanakkor szembeállította a népek közeledésének ten­denciáját a nemzeti öntudat erősödésének folyamatával. Mihail Gorbacsov emlé­keztetett azokra a törvényte­lenségekre, túlkapásokra, amelyek a kisebb népek el­len irányultak, s amelyek „gyümölcsei” mára értek be. így utalt a nemzetiségi és gazdasági kapcsolatokban jelentkezett torzulásokra, a nyelvhasználat és a kultúra problémáira, a demográfiai helyzet alakulására. E fe­szültségekből adódóan bo­nyolult feladat előtt áll az ország: e folyamatokat egészséges mederbe kell te­relni, helyes politikát kell megválasztani, megfelelő megközelítést kell találni a problémák megoldásához. A szovjet vezető a helyzet megoldásának három kulcs­kérdését sorolta fel. Elsőként utal arra az -alapvetö szocia­lista kritériumra, hogy a szovjet társadalomban min­den ember — nemzetiségi hovatartozásától függetlenül — az egész országban bár­hol egyenjogú állampolgár­ként élhessen. A nemzetek és nemzetiségek egyenlősége egyben az emberek egyenlő­ségét is jelenti. Ahol ez nincs meg, ott újabb drámai helyzettel kell számolni. A feszültségek egyelőre csak a kisebb nemzetiségeket és nemzetiségi csoportokat érintették, de mi lesz akkor, ha a feszültség átterjed olyan régiókra, ahol az őslakosság mellett milliónyi más nem­zetiségű állampolgár is él? Mindennek rendkívül tragi­kus következményei lehet­nek, nem is szóivá arról, hogy ezzel milyen példát mutatnánk a világnak, ami­kor erőszakmentes nemzet­közi kapcsolatok kialakítá­sára törekszünk. Másodikként a szovjet ve­zető azt az elvet emelte ki, hogy a problémákat csak ak­kor lehet megoldani, ha minden nép biztonságban ér­zi magát saját otthonában, saját földjén. Ez feltételezi a társadalmi és gazdasági fej­lődést, a nyelv és a kultúra kibontakozását, az ősök föld­jének megőrzését. Mihail Gorbacsov ugyanakkor erm lékeztetett arra, hogy ezek a jogok nem érvényesíthetők más nemzetiségi érdekeinek, jogainak rovására. Eddig is sok nemzetiségű országban éltünk, s a jövőben is abban fogunk élni. Harmadik kulcskérdésként a LT elnöke emlékeztetett az évekkel ezelőtt megkezdett radikális reformra, amely politikai és gazdasági váltó-. Sásokat foglalt magában, s hangsúlyozta, hogy jelenleg mély változások váltak szük­ségessé a szovjet föderáció felépítése tekintetében is. Rámutatott, hogy e kérdés mélyreható tanulmányozásá­ra, a megoldás alapos előké­szítésére van szükség, hiszen mindenki érdekeit figyelem­be kell venni. Már folyik az ezzel kapcsolatos előkészítő munka, hamarosan az SZKP KB ülése vitatja meg a nem­zetiségi kapcsolatokat, s a problémát napirendre tűzi a Népi Küldöttek Kongresszu­sa és a LT is. Az SZKP KB főtitkára szerint a föderáció elemzé­sénél a realitásokból, az ed­dig megtett útból kell kiin­dulni. Utalt a népek szövet­sége keretében elért -nagy eredményekre, arra, hogy a föderáció ötvözte a köztár­saságok társadalmi érdekeit, egységes gazdasági rendszert teremtett, az egész és a rész felvirágzását is szolgálta, a nemzetiségek kárára elköve­tett hibák ellenére is. E szo­ros kapcsolatok léte olyan realitás, hogy megszakításuk húsba vágó döntés lenne. Rombolással nem lehet az új társadalmat építeni, s az autarkiás törekvések ellent­mondanak valamennyi nép érdekeinek. — Ezeknek a törekvések­nek a megvalósítása messze visszavetne bennünket — je7 gyezte meg Gorbacsov. — Átalakítási politikánk célja életünk jobbá tétele, a reá­lis lehetőségek kihasználása révén. A mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekre a megoldásokat az egység szétrombolásában, hanem a föderáció határozott meg­újításában kell keresnünk, a lenini elvek alapján. Ezek­re a kérdésekre nem valami­kor a jövőben kell megad­nunk a választ, hanem már most, a politikai reform je­lenlegi szakaszában. Negyedik lényeges kérdés­ként a szovjet vezető a kommunisták, komszomolis- ták, a közvélemény, az ér­telmiség, a tudósok és mű­vészek roppant felelősségé­ről beszélt. — Számítunk rá — mondta a főtitkár-állam­fő —, hogy pozitív befolyá­suk eredményes lesz. Az embereknek az eszére és a szívére kell hatnunk egyide­jűleg. Ma elsősorban felelősség- teljes hozzáállás és tisztes­ség kell ezekben a kérdé­sekben, de a legfontosabb, hogy hozzáfogjunk a konk­rét tettekhez. Új kormány Görögországban Vasárnap letette a hivatali esküt Görögország új kor­mánya, amely Öannisz Can- netakisz vezetésével alakult meg. Az új kormány összetéte­lét vasárnap ismertették. A kormánynak még bizalmat kell kapnia a ma először összeülő új összetételű par­lamentben. A kormányt a PASZOK nem támogatja. Cannetakisz így csak két tömörülés, az Űj Demokrá­cia és a baloldali koalíció ideiglenes együttműködési megállapodása alapján ala­kíthatott kormányt. Megbí­zatása ideiglenes jellegű, csak három hónapra szól. Robert Hawke ausztrál.mi- niszterelnök — aki Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására, hi­vatalos látogatáson tartózko­dott Magyarországon — va­sárnap délelőtt hazautazott. Útjára feleségén kívül elkí­sérték tanácsadók és üzlet­emberek. A két miniszterelnök va­sárnap reggel zárómegbeszé­lést tartott. Ezen áttekintet­ték, mely területeken támo­gathatja a két kormány az üzletemberek együttműködé­sét. Robert Hawke ausztráliai látogatásra hívta meg Né­meth Miklóst, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta; hozzátéve, hogy a választá­sok kimenetelétől függ, mi- nisztelenökként ki utazik majd a távoli földrészre. „Ifjúság — 2000" Országos konferencia a fővárosban Két és fél milliót számlá­ló korosztály hallatta hang­ját szombaton az „Ifjúság — 2000” országos konferencia második napján, a Budapesti Műszaki Egyetemen. A résztvevő fiatalok — a Ma­gyarországi Ifjúsági Szer­vezetek Országos Tanácsa tagszervezeteinek és más if­júsági szervezeteknek a kép­viselői — ajánlásokat fogal­maztak meg a készülő álla­mi ifjúsági koncepció, illet­ve a kormányprogram kidol­gozásához. Németh Miklós, az MSZMP elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke a kor­mány készülő programjáról tájékoztatta a fiatalokat. El­mondta: a társadalom tisztá­zatlan erőviszonyai, mai kö­rülményei között a múlt ér­tékeit nem tekinthetjük a cselekvés bázisának. A de­mokratikus szocializmus ér­tékrendje pedig most formá­lódik. Ezért nagyon lényeges a minden vonatkozásban át­gondolt, az eddigi ifjúságpo­litikához képest hangsúly- váltásokat magán hordozó kormányprogram, stratégia kialakítása. A kormány az ifjúságot egyenrangú, érde­keit felismerni, képviselni és érvényesíteni tudó partner­nek tekinti, és nemcsak az ifjúság problémáinak ke­zelésénél. Hangsúlyozta: olyan általános társadalmi politikát célszerű a straté­giában felvázolni, amely megakadályozza a további feszültségek keletkezését azt, hogy az ifjúság problé­mái robbanásszerű belpoli-. tikai feszültséghez vezesse­nek, másfelől elkerülhetővé teszi azt, hogy az előttünk álló időszak belpolitikájának egyetlen jellemvonása a tűz­oltószerű munka és vonalve­zetés legyen. A modellváltás békés át­menete alapvetően az ifjú­ság érdeke is — hangsúlyoz­ta a miniszterelnök. A vál­ságmenedzselő politikával egyidejűleg kell kezelni ar akut szociális válságot. ''fi szociálpolitikában is, akár­csak az oktatás- és az ifjú­ságpolitikában társadalmi vitában kell meghatározni a prioritásokat. A miniszter- elnök szólt arról is, hogy piaci ’jellegű lakásgazdálko­dási rendszer kidolgozása, közzététele várható. A mai helyzetben ugyanis a 89—90 milliárd forint költségvetési támogatás ellenére rohamo­san romlik a fiatalok lakás- hozjutás-esélye. Ezen a pa­radoxonon radikális lakásre­formokkal lehet segíteni, en­nek több változatát bocsát­ják majd társadalmi vitára. Az akut szociális feszültsé­gek oldására is programot dolgoznak ki, hogy szűkít­sék a még nem védettek kö­rét. A foglalkoztatáspolitiká­ról Németh Miklós elmondta: a meglévő eszközrendszer megújítása mellett a foglal­koztatási hátránnyal küsz­ködök esélyeinek javítása szükséges, a foglalkozás- és az oktatáspolitikát az eddi­gieknél jobban összehangol­ják. _ . A Volán Utazási Iroda nyári ajánlatai: 1. Jugoszláv tengerparti üdülés Selcén és Bracs szigeten. 7 nap saját gépkocsival vagy autóbusszal, teljes pan­ziós ellátás. 108—112 USD -j- 950 Ft fő -j- autóbusz­költség: 2800 Ft. Selcén lakókonténerben igen olcsó szállást tudunk kínálni. 2. Görög tengerpart: Paralia. 7 nap félpanziós ellátás. Saját gépkocsival 105 DEM + 950 Ft/fő. 3. Bulgáriai Napospart: 7 teljes panzió, szállodai elhelyezés. 8950 Ft/fő. 4. Isztambuli utazások egész évben szerveződnek. 6 nap éjszakai utazással, autóbusszal, 3 fél panzió. Irányár: 120 DEM + 3350 Ft/fő. 5. Bécsi kirándulás: 1989. augusztus 7-én. 500 Ft -j- 15 ATS. VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT! Érdeklődni lehet telefonon: 82/12-222. Személyesen: Kaposvár, Berzsenyi u. 1. szám alatt. (106046) CAPOS ■fnri.i TOURS

Next

/
Oldalképek
Tartalom