Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

2 Somogyi Néplap 1989. július 1., szombat Befejeződött az országgyűlés Kulcsár Kálmán expozéja Megkezdődtek a tárgyalások Budapestre érkezett az ausztrál miniszterelnök Németh Miklós miniszterelnök üdvözli Robert Hawke auszt­rál kormányfőt június 30-án az Országházban, tárgyalásaik megkezdése előtt (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető törvénykönyv mó­dosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjo­gi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésé­nek büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előter­jesztettünk, és amely bün­tetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálat­nak a teljesítésében meg­akadályoznak. Ezt a gondolatot fogal­maztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A bün­tetés tehát természetesen azokat érinti, akik a tör­vényben megállapított köte­lezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgá­lattal szemben már semmi­fajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy bünte­tőszankciót ne teremtsünk asz ilyen szolgálatot megta­gadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogi­lag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntető­jogi rendelkezés alapján ka­tonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítél­ték, maga a törvény mente­síti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövet­kezmények alól. Továbbá: rendelkezik ar­ról is, hogy végrehajtási ke­gyelemben részesüljön min­den korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanat­ban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajt­ják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törr Ük. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik el­len büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncse­lekmény miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hát­rányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kap­csán Kulcsár Kálmán indok­lásként elmondotta: az úgy­nevezett közveszélyes mun­kakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a sza­bálysértés körében eddig szereplő rendelkezéseket ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerző­désekből fakadó kötelezett­ségeink miatt is szükség van. A végre nem hajtott bünte­tések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti ren­delkezéseket a törvény eb­ben az esetben is tartalmaz­za. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédel­mi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymó­dosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba lépte­tésnek azonban van még egy föltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogad­ja el, hogy azok a kihirde­tés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság képvisele­tében Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.) a testület egyetértő véleményét tolmá­csolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Novák Béla kép­viselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntetté­vel kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét a Büntető tör­vénykönyv általános felül­vizsgálata keretében, ez év második felében kívánja tár­gyalni. A jogi, igazgatási és igaz. ságiügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tar­tott, ezért az elnök elrendel­te, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. Nyelvoktatás világbanki segítséggel Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt a művelődési mi. niszter. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásá­nak bevezetésével kapcsola­tos intézkedések iránt ér­deklődött. Glatz Ferenc elmondta, hogy a minisztérium fölmér­te az általános és középisko­lák nyelvtanárigényét, és ebből megállapította, hogy az ezredfordulóig a tudo­mányegyetemeken több mint kétszeresére, a tanárképző intézményekben pedig több mint hatszorosára kell bőví­teni a nyugati nyelvek ok­tatását. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és né­hány vidéki egyetemen jde- gennyelvi fakultásokat hoz­nak létre, máshol ilyen tan­székeket. A tárca igénybe kívánja venni a Világbank segítségét is, továbbá Auszt­riával és az NSZK-val meg­állapodott. hogy ezekből az országokból 38, illetve 40 nyelvtanár érkezik hazántk. ha. A magyarországi orosz- nyelv-tanárok átképzésére pedig az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal 135 mil­lió fórintot biztosít. Nem fogadták el a választ Movik Lászlóné (Pest m. 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémi­umokról és illetékprémiu­mokról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügymi­niszterhez. Elmondta: a PM-rendelet visszavonását azért tartja in­dokoltnak, mert a jutaléko­kat és prémiumokat olyan címen fizetik ki, amely mö­gött nem áll pluszmunka. Egymillió forint adó besze­déséért 100 ezer forintot fi­zetnek ki egy községi ta­nácsnál két embernek. Ugyanennyi marad a megyei adóügyi dolgozóknál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte a pénz­ügyminisztert: tájékoztassa a képviselőiket, hogy ilyen címen a minisztériumban hány fő és milyen összegű jutalomban részesül, illető­leg mennyi jutalékot fizet­nek ki a megyei illetékhiva­talok és a megyei tanácsok dolgozóinak. Békési László válaszában hangsúlyozta, hogy az ér- dékeltségi rendszert nyilvá­nos PM-rendelet szabályoz­za. A lényeg: az említett ju­talékban mindazon, tanácsi dolgozók — nem csak pénz­ügyi és adóügyi alkalmazot­tak — részesülhetnek, akik részt vesznek az adóhiány feltárásában. Egyúttal le­szögezte: ilyen címen a Pénzügyminisztérium dol­gozói nem kaphatnak, és nem is kapnak prémiumot, illetőleg jutalékot. A kifi­zetésekkel kapcsolatban megjegyezte: azok, akik köz­vetlenül tárták fel, illetve hajtották be az adókülönbö­zetet, évente legföljebb 100 ezer forint bruttó jutalom­ban részesülhetnek. Elmondta továbbá, hogy 1,9 milliárd forint hátralék „van kint” illetékekből, il­letve a tanácsókat megillető lakossági adóhátralékból az országban. Ebből évente át­lagosan 600 millió forintot hajtanak be azok a dolgo­zók, akiknek az ösztönzésé­re a PM-rendelet lehetősé­get ad. Hozzátette: úgy tud­ja, hogy az adóellenőrzést nem munkaidőben, hanem utána végzik. Végezetül rá­mutatott: a szóban forgó jog­címen 1988-ban 7360 dolgo­zó között osztottak szét 137 millió forintot, s ez egy fő­re számítva 18 ezer forintos bruttó összeget jelent. Mind­ezeket figyelembe véve a pénzügyminiszter nem értett egyet a PM-rendelet meg­szüntetésével. Movik Lászlóné nem fo­gadta el Békési László vá­laszát. Az interpellációra adott választ az Országyűlésnek csak 75 tagja fogadta el. 80. an tartózkodtak, ezért az in­terpellációt a terv. és költ­ségvetési bizottsághoz utal­ták további vizsgálatra. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácsko­zását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a parlament elé, így a testület ismét vissza­tért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javas­latokkal Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter egyet­értett. A bizottsági jelentés indít­ványozta: a szolgálatmegta- gadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tó indítványt, hogy a tör­vény ne július 1-jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazat­tal fogadta el a törvényhozó testületet. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Bün­tető törvénykönyv módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Következő napirendi pont­ként a földtörvény módosí­tását tárgyalta meg az Or­szággyűlés. A mezőgazdasá­gi, valamint a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. Kérdés a gyurgyeváci vízlépcsőről ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) és Horváth Ferenc (So­mogy m., 10. vk.) a gyurgye­váci jugoszláv—magyar víz­lépcső beruházási program­jával kapcsolatban tett fel kérdéseket a beruházás üte­mezéséről, az erőmű építé­sével egyidőben megvalósuló járulékos beruházásokról és arról, hogy vajon milyen kö­vetkezményekkel járna, ha a magyar fél nem vállalkoz­na a Dráva ilyen módon való közös hasznosítására. Maróthy László válaszá­ban elmondta, hogy múlt év februárjában kötött szerző­dést jugoszláv partnereivel a drávai vízi erőművek és a folyószabályozás közös meg­valósításáról. Időközben Ju­goszláviában elvetették az atomerőmű-építkezések ter­vét, így gyorsítani kívánják a vízlépcsőépítéseket. A beruházások valóban eljutot­tak már a közös határsza­kaszhoz. E területen négy vízlépcső építéséről van szó, a beruházás megvalósulása lehetővé tette a környék vízügyi gondjainak rendezé­sét, az elmaradt infrastruk­túra kiépítését. A jugoszláv fél természetesen nélkülünk is felépítené ezeket az erő­műveket, energiaigényeik miatt nem késleltethetik a program megvalósítását. Ne­künk viszont jelenleg nincs pénzünk a műszaki-fejlesz­tési tervek kidolgozásának folytatására. Ugyanakkor környezettanulmányozást vé­geznek a magyar szakembe­rek. Ha nem veszünk részt a tervezett közös beruházás­ban, úgy a Dráva>-hasznosí- tásból kimaradunk. Ezután Szűrös Mátyás sza­vazásra bocsátotta az Or­szággyűlés programját felül­vizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét. Ennek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Mi­nisztertanács a parlament idei programjában szereplő, az alkotmányozással össze­függő úgynevezett sarkala­tos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalá­sokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti elő. Az ad hqp bizottság hatá­rozati javaslatát — a Bodo- nyj Csaba véleményére adott Válasz után — az Ország- gyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogad­ta. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka saj­tóbeli visszhangjáról szolt. Mbit mondta, több helyütt is bírálat érte a testületet, hogy tagjai nem vesznek részt tel­jes létszámban az üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni jelen­ségekből nem szabad mesz- szemenő tartalmi következ­tetéseket levonni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét teljesítmé­nyük, elsősorban a törvény- alkotói munka eredményes­sége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Má­tyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisz­telt Ház, s ezzel az elnök — nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva — bezárta az Országgyűlés ülésszakát. Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására pénteken reg­gel hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszter­elnök. Űtjára elkísérte fele­sége, valamint tanácsadók és üzletemberek. Magyaror­szági látogatását megelőző­en Robert Hawke Párizsban, Londoniban, Washingtonban és Bonnban folytatott tár­gyalásokat. A két ország zászlóival dí­szített Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt az ausztrál miniszterelnök különrepü- lőgépe. A gép lépcsőjénél Németh Miklós és felesége üdvözölte Robert Hawke-ot és feleségét, majd úttörő« virágcsokorral köszöntötté« a vendégeket. Robert Haw­ke és Németh Miklós ezután fogadta a felsorakozott dísz­század parancsnokának je­lentését, majd a katonai ze­nekar eljátszotta az ausztrál és a magyar himnuszt. A két miniszterelnök ezután ellépett a díszszázad előtt. Robert Hawke és kísérete fogadására a Ferihegy) repü­lőtéren megjelent Raft Miklós államtitkár, a Miniszterta­nács Hivatalának elnöke, Bényi József külügyminisz­Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Al­varo Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárá­val. Tájékoztatták a vendé­get a magyarországi reform- folyamatokról, a demokrati­kus szocialista társadalom megteremtése érdekében vég­zett munkáról. Alvaro Cunhal hangsú­lyozta, hogy a portugál kom­munisták nagy érdeklődéssel kísérik az MSZMP megúju­lását, sok sikert kívánt a szocialista társadalom fej­lesztéséhez. A magyar és a portugál Magyar—jugoszláv belügy­miniszteri tárgyalásra került sor pénteken a határ menti Becse városában. Horváth István belügyminiszter dele­gáció élén tett hivatalos ba­ráti látogatást Jugoszláviá­ban, és megbeszéléseket foly­tatott Peter Gracsaninnal, jugoszláv szövetségi belügyi titkárral (miniszter). A ju­goszláv és a magyar belügyi ter-helyettes, valamint Mo­hai László, a miniszterelnök tanácsadója. Jelen volt Ju­hár Zoltán, hazánk Canber­rái és Douglas Alan Town­send, Ausztrália budapesti nagykövete. A delegációk kölcsönös be­mutatása után Robert Haw. ke és kísérete gépkocsiba szállt és a Hősök terére haj­tatott. Itt koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékmű­vén. Ezután az Országház delegációs termében megkez dődtek a magyar—ausztrál tárgyalások. A tárgyalóasztalnál helyet foglalt Németh Miklós, Bé­nyi József, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Mohai László és Ju­hár Zoltán, illetve Robert Hawke, M. H. Codd állam­titkár, a kabinetiroda veze­tője, R. A. Woolcott külügy. és kereskedelmi minisztériu­mi államtitkár, D. A. Holl- way, a miniszterelnök tit­kárságának vezetője, vala­mint Douglas Alan Town­send. A csaknem kétórás tárgya­láson a kétoldalú kapcsola­tokról, a magyarországi hely­zet fő vonásairól, valamint nemzetközi kérdéseikről esett szó, párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a Portugál Kom­munista Párt együttműködé­se hagyományosan jó és szo­ros. Síkra szálltak a kapcso­latok további bővítése mel­lett. Üdvözölték a hazánk és Portugália közötti politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlődését. A szívélyes elvtársi légkö­rű találkozón jelen volt Ma­jor László, a KB tagja, a KB Iroda vezetője és Alba- no Nunes, a PKP KB Tit­kárságának póttagja, a kül­ügyi osztály vezetője. tárca vezetője áttekintette a két minisztérium együttmű­ködésének aktuális kérdéseit. Tájékoztatták egymást a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Tárgyalásokat folytattak továbbá a növek­vő idegenforgalommal, a nemzetközi terrorizmus elle­ni fellépéssel, a menekült­ügyekkel összefüggő közös feladatokról. tartózkodással fogadta el az Qrszággvűlés. Azt a módosí­Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Álvaro Cunhallal Magyar—jugoszláv belügyi megbeszélések

Next

/
Oldalképek
Tartalom