Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 153. szám Ara: 5,30 Ft NIKSZBRÓTTÓL BERGENGÓCIÁÍG GYORSINTERJÚ GYENESEI ISTVÁNNÁL Egészségügyi főiskola lesz Kaposváron Halmozottan hátrányos kis település, csak „társközség” Hedrehely. Amikor ezt a kifejezést — „halmozottan hátrányos" — kimondom a falumra, nagyon fáj a szívem, mert — bár nem ott születtem — mégis ez a falu, ez a táj az, amelyhez szülőföldi szeretettel ragaszkodom. Negyvenkét éve élek és dolgozom ott, tanítok az iskolában, tehát nemcsak szeretem, hanem ismerem is szép és nehéz múltját, viszontagságos jelenét, csak a jövőjét illetően vannak fájó kérdőjeleim. Sok más kis településsel ellentétben ezt a nehéz helyzetet nem a tanácsösszevonásnak, a társközségi mivoltunknak tulajdonítjuk. Mint társközség kaptunk két utcában szilárd burkolatú utat, óvoda létesült, az iskolánál három tanterem épült, megvalósult a vezetékes vízhálózat, új tűzoltószertár, s hűtővel ellátott húsmérés épült. Átadták a kivül-belül gyönyörűen átépített, korszerűsített szövetkezeti boltot és italboltot, amelyekhez a tanács is hozzájárult. El kell tehát mondanom, hogy a mi községünk leépülése sokkal régebben kezdődött. Amikor 1947-ben Hedrehelyre kerültem, akkor ez egy jómódú, virágzó, zömében középparaszti község volt 1232 lakossal. A faluban a szolgáltatást 3 magán- és egy hangyaszövetkezeti bolt, 2 hentes, 2 kocsma, 2 cipész, 4 varrónő, 3 borbély, 3 kovács, 2 .kádár, 2 gelencsér. 2 kőműves, 2 ács, 1 gőz- és 1 vízimalom és egy takács jelentette. Az oktatás két felekezeti iskolában folyt. Hedrehely körorvosi székhely és 1872 óta körjegyzőség volt. Messze földről jártaik hozzánk csikót venni, és a jóminőségű szénát is a mi falunkból vitték a környező községek. Reggelente nagy gulyát és hatalmas kondát hajtottak ki a pásztorok. Ezzel szemben most, 1989-ben van a falunak 642 lakosa, de ma már nem mondhatom, hogy jómódúak. A szolgáltatást ma egy szövetkezeti bolt és kocsma, két palackozott italt áruló bolt és egy másodállásé varrónő jelenti. Az oktatást egycsoportos óvoda és egy 1—3, 2—4 összevonású alsótagozat végzi. Az orvos hetente kétszer két órára jön ki. Még szerencse, hogy a tsz-ek összevonásakor la központ a mi falunkban alakult ki, így legalább van egy intézményünk (!). A két felekezetnek sincs már helyben papja. A különbség magáért beszél, nézzük hát, hogyan jutottunk idáig. Mindez 1950-ben, a tanácsok megalakulásával kezdődött. A körjegyzőség embereit bélistázták és helyükre nem éppen jól képzettek kerültek. Az ügyintézés nehezen ment. S legyünk őszinték! Azok az intézkedések, amelyeket a megalakult tanácsoknak végre kellett hajtaniuk, nem voltak éppen népszerűek. Az iskolák államosítása sem a nyakas reformátusoknak, sem a buzgó katolikusóknak nem tetszett. Bizalmatlanok voltak az új forma iránt. A parasztok besorolásával pedig a mi túlbuzgó tanácsunk 42 kulákot produkált, s azokat teljesen tönkre is tette. Ügyhogy, amikor ez a helyzet feloldódott, e családokból a munkabírók mind elmentek Pécsre, Komlóra, Kaposvárra, Sztálinvárosba (ma Dunaújváros). Lett belőlük sztahanovista vájár, kiváló épitő meg élmunkás szövőnő. A tsz-szerve*éseket az idősebbek ismerik, a fiatalabbak hallották, olvastak róluk. Ez megint meglódította, tovább apasztotta a falu népét. Ugyancsak a tsz-szervezéssel jött egy másik nagy hiba: a fain számára kedvezőtlen tagosítás. Hogy a „zsíros” parasztnak legalább a földje ne legyen zsíros, a kertek végénél kezdődő jó minőségű földeket egy tagban megkapta az állami gazdaság és helyette kapta a parasztság ia falutól öt kilométerre levő Nikszbrótot, ami a: idők folyamán a nép nyelvén Bergengóciára változott, Ugyanis olyan messze volt, „csodálatosan” sokat kellett dolgozni rajta, s végül hihetetlenül keveset termett, s abból nem lehetett teljesítenei a beszolgáltatást, Ez a földcsere is az akkori tanácsunk lelkén szárad. S ez lesz az egyik oka annak, hogy a jómódú parasztgazdaságok helyén mért lesz egy gyenge tsz, ahol egyre nehezebb élni, ahonnan jobb to- vábbállni. Az iskola felsőtagozatának „bekörgetesítésél” is a saját tanácsunk szavazta meg, ennek sem örült a lakosság, fgy aztán a tanácsok összevonásakor ezt a tanácsot nem siratták meg az emberek. De az orvosi körzet megszüntetését, amelyet már az összevont tanács szavazott meg, azt viszont már megsiratták. Annál inkább, mert nekünk az esetek 98 százalékában nagyon jó orvosaink voltak, akik még kézi patikát is tartottak, hiszen tudták mi az, amiből a legtöbb fogy, ami a legtöbbször kell. így jóval kevesebbet kellet utazni a gyógyszerért, mint ma. Ami tovább növelte még a hátrányunkat, arról sem a kadarkút! tanács tehet. A „szerepkör nélküli” község címkét nem a központi község adta annak idején. A vasút megszüntetése, amely a gazdaságokat sújtja elsősorban, nem a tanácson múlott. Hogy a Kapos Volán csak egyműszakos bejárást biztosít, erről sem a tanács tehet, mégis ezért leszünk őszre ismét két családdal kevesebben. Hogy a telefon, mint postaj szolgáltatás, kritikán aluli, az sem az ő hibájuk. S ha a szép, újjáépített boltban is régi, gyenge lesz az ellátás, az ugyancsak nem a tanácson múlik. S hogy a kis falvak magúkra maradtak, nincs bennük húzó, példamutató értelmiségi réteg, emiatt ugyancsak máshol kell perlekednünk. Egy egész nemzedék szemléletének kellene megváltoznia! Egy riportot hallottam egyszer a gödöllői Márton professzorral a rádióban. Lelkesen beszélt álról, hogy az ott végzettek milyen motorjai lesznek a falusi művelődésnek. Kívántam magamban hasonlóan működő motort a professzor úr autójába! Nem akarok senkit sem bántani, hisz akkor a családom is bántanám, de nem tudja ez a nemzedék, hogy az értelmes, szép emberi élet, a saját mikrokörnyezetünk kialakítása elsősorban magunktól függ. Az igaz, hogy fejlettebb infrastruktúrával könnyebb élni, de ha. .csak vizsgálódunk és a lehetőségeket keressük még sokáig, félő, hogy a kis falvak nagy része nem éri meg a megoldást. Es ha ezek a kis falvak eltűnnek, a nemzet gyökerei szakadnak meg. Gyökér nélkül pedig nincs élet! Elmondta: Márton Istvánné elöljáró Lejegyezte: Lajos Géza 1990-től kezdődik az oktatás Közoktatási célokra ajánlotta föl a megyei pártbizottság az oktatási igazgatóság épületét. A pártbizottság és a megyei tanács kezdeményezésére, tegnap Budapesten szerződést írt alá egészségügyi főiskola létesítésére Bánfalvi István szociális- és egészségügyi minisztériumi államtitkár, Har- sányi László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese és Gyeneséi István, a megyei tanács elnöke. A szerződéskötésen jólen volt Sárdi Árpád, a megyei pártbizottság első titkára. Késő délután, miután Bu. dapestről megérkezett, kérdeztük a megyei tanács elnökét — Ma délelőtt aláírták a szerződést. Miikor kezdődik az oktatás az egészségügyi főiskolán? — Az 1990-es tanévben indul el a képzés a Pécsi Orvostudományi Egyetem kihelyezett főiskolai szakán, ahol felsőfokú védőnői képesítést szerezhetnek a hallgatók. A terv szerint 1992- től ápolónőket is képeznek A honvédelemről szóló 1976. évi i. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta muQkjüát pénteken reggel 9 órakor a? Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Hábertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet utón a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisz- szumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Ország- gyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartóz kodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgára szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint felsőfokon. Az a szándék, hogy a mindenkori igényeknek feleljen meg ez az intézet, vagyis a társadalmi szükséglet határozza mag a felsőfokú védőnő-, illetve ápolónőképzést. Számításaink szerint öt év kell ahhoz, hogy véglegesen kialakul, jón az az oktatói és hallgatói létszám, amellyel az intézmény a továbbiakban működik. — Hogyan fogadta a Szociális és Egészségügyi Mi. riisztérium a somogyi kezdeményezést? a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták: el. Végül a? Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot i eUenszgvgzattei és U tartózkodással elfogadta. — Maga a minisztérium kedvezően fogadta, ugyanis náluk már korábban megfogalmazódott egy ilyen jellegű főiskola iránti igény. Hosszabb távú és magasabb szintű szociális gondoskodást és egészségmegőrző programot akarnak megvalósítani, s ehhez szakember, re, illetve a képzésükhöz épületre van szükség. A megye épületet és szakembert is tud biztosítani, így a két gondolat találkozott. Az oktatási igazgatóság épülete felszabadul, s más célra való hasznosítása társadalompolitikai igény. A Pécsi Orvostudományi Egyetem gya- koriókórháza Kaposváron van — ez is indokolta a főiskola itteni létesítését. A főiskola működésének költségeit teljes egészében a minisztérium fedezi, így a megyei költségvetést nem terheli. — Mától egy új főiskola született Somogybán. Lesz-e második? A siófoki vendéglátóipari főiskolára gondolok. — Az elképzeléseink közé tartozik, hogy ne álljunk meg. Az idegenforgalom rövid időn belül a népgazdaság egyik legfontosabb ága lesz, s ehhez képzett szakembeíék kellenek. Ebben a kérdésben a Kereskedelmi Minisztériummal már folynak a tárgyalások, s a siófoki országgyűlési képviselő kiváló partner ebben,. A minisztérium számára alapvető kérdés, hogy tudunk-e helyet biztosítani. Siófokon vannak olyan létesítmények, amelyek az év 9—10 hónapjában teljesen kihasználatlanok, s az oktatás, számára helyet tudnának adni. Munkatársaink megbízatást kaptak, hogy vizsgálják meg ezeket az épületeket. Mi már a .közeljövőben szeretnénk megteremteni az új főiskola létesítéséhez szükséges feltételeket. (Bánfai) (Folytatás a 2. oldalon.) A bencés apátság alqpításának kilencszázadik évfordulójára készülnek Somogyvprpn. Második al* kálómmal rendezik meg a kupavári emléknapot a romoknál. A mai program 9.30-kor kezdődik, 10 órától püspöki misét mond dr. Szendi József, veszprémi megyés püspök a helyszínen. Lapunk 9. oldalán a bencés apátság történetét földpl^Pió Újkéry Csaba regényének egy részletét közöljük, Bence Pál: Megmenekült című fotója a Bányaomlás 1948. című sorozatból, (■összeállításunk a 9. oldalpn.) • MA Befejeződött az országgyűlés Módosították a honvédelmi, a földtörvényt és a BTK-t Az előzetesen háromnaposnak jelzett Országgyűlés mégis négy napig tartott, mégpedig a honvédelmi törvény módosítása körüli hosszadalmas vita miatt. A honatyák tegnap végre elfogadták a módosításokat annak köszönhetően, hogy a kormány kompromisszumos javaslatot terjesztett be. ,A módosított honvédelmi törvény a kihirdetéskor lép életbe. A Tisztelt Ház módosította Büntető Törvénykönyvet, a földtörvényt is az elfogadott tárgy sorozatnak megfelelően. Folytatódtak az inter- ptllwiók it: Az Országgyűlés várhatóan szeptemberben ül össze wjrft- 1 \
