Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-06 / 131. szám

2 Somogyi Néplap 1989. június 6., kedd Világszerte elítélik a tömegmészárlást Ostromállapot Pekingbon Straub F. Brúnó Törökországban tárgyal Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke Kenan Ev- rennek, a Török Köztársa­ság elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Törökországba utazott. Kíséretében van Kovács László kiilügyminlisztérlu- mi államtitkár, Dunai Imre kereskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó főigazga­tója. Straub F. Brúnónak és kíséretének különgépe helyi idő szerint nem sokkal 11 óra után landolt az ankarai repülőtéren. Az Elnöki Ta­nács elnökét Kenan Evren török köztársasági elnök fo­gadta a repülőgépnél. Az üdvözlések után Straub be­mutatta Evrennek szű'kebb körű kísérete tagjait. Az Elnöki Tanács elnöké­nek hivatalos programja délután tiszteletadással folytatódott. Straub F. Brúnó megkoszorúzta az Atatürk Mauzóleumban a modern török állam megalapítójának a síremlékét. Miután elhelyezték a ko­szorút a síremlék előtt, az Elnöki Tanács elnöke egy­perces néma tiszteletadással adózott Atatürk emlékének. Ezután az elnöki palotá­ban megkezdődtek a hivata­los magyar—török tárgya­lások. Először plenáris tár­gyalásokat tartottak, majd Straub F. Brúnó és Kenan Evren elnök szűk körű meg­beszélésére került sor. (Folytatás <az 1. oldalról.) zőre jutni, mint a nagyma­rosi építkezés felfüggesztése. A kormány hétfői ülésén elfogadta a belügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztését az úgyneve­zett rendőrhatósági őrizet­ben fogva tartás hátrányos következményeinek rende­zéséről. A bonyolult jogi ter­minus, közismertebb nevén az internálás intézményét ta­karja. Ennek történetét fel­villantva a szóvivő utalt arra, hogy az internálás gya­korlata kezdetben közvetle­nül a háborús cselekmé­nyekkel függött össze, ké­sőbb pedig közbiztonsági okokra hivatkozva rendelték el. 1945—49 között mintegy 55 ezer, 1949-től 1953-ig csaknem 25 ezer ember in­ternálását rendelték el, az 1956-os népfelkelés után pe­dig 12 900-an kerültek köz- biztonsági őrizetbe. Az intézkedés szenvedő alanyainak rehabiltálásával a kormányzati szervek már eddig is foglalkoztak. A most megtárgyalt előterjesz­tés szerint előbb az 1949—53 között internáltak munkavi­szonyát és nyugdíját rende­zik 1989. március 30-ig. Kö­vetkező lépésként még szep­temberben méltányos intéz­kedések várhatóak az 1945— 49 között, az 1956 után jog­hátrányt szenvedett emberek ügyében is; s ugyanez vo­natkozik a kitelepítettekre, illetve a II. világháborút kö­vető intézkedések elszenve­dőinek. Az erkölcsi jóvátétel kinyilvánításáról, illetve a sérelmek orvoslásának konk­rét módozatairól a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A kormány elfogadta a lelkiismereti és vallászabad- ságról szóló törvényjavaslat irányelveit is. Ennek meg­felelően a problémakörről, s ezzel összefüggésben az egy­házügyekről külön törvény születik a közeljövőben. A kormány javaslatot hallgatott meg a büntetőel­járási törvény módosításá­ról. Ennek legfőbb célja, hogy a jelenleginél jobban érvényesüljenek az eljárás alá vont gyanúsított jogai. Megszűnik például az a kor­látozás, hogy a fogvatartott védőjével csak az első ki­Peking lakossága folytatja az ellenállást a kínai hadse­reg szombaton és vasárnap a fővárosba behatolt deszant egységeivel szemben. A had­sereg páncélos alakulatai szi­lárdan kezükben tartják a több száz diák és munkás lemészárlása árán elfoglalt Tienanmen teret és annak közvetlen környékét, de a becslések szerint körülbelül 50 000 katona helyzete a vá­ros belső- kerületeiben kevés optimizmusra ad okot. Peking-szerte újabb, ben­zines palackokkal felgyújtott hallgatás után érintkezhet, emellett megkönnyíti a védő részvételét a gyanúsított, il­letve a tanú kihallgatásánál, valamint a nyomozásnál. A javaslatok közé tartozik, hogy az előzetes letartózta­tás elrendelése, illetve an­nak meghosszabbítása már a büntetőeljárás nyomozási szakaszában is bírósági ha­tárőrbe kerül. A Minisztertanács állást foglalt amellett, hogy hala­déktalanul felül kell vizs­gálni a Büntető törvény- könyvnek azokat a passzu­sait, amelyek az államelle­nes bűncselekményekre vo­natkoznak. A bűntető kódex most tervbe vett módosítása például hatályon kívül he­lyezi a közveszélyes munka­kerülés vétségére és a sza­bálysértésre vonatkozó ren­delkezéseket. A kormány elfogadta a művelődési miniszter előter­jesztését, s módosította a könyvkiadásra vonatkozó ko­rábbi rendeletét. A válto­zás lényege: a megjelenést nem kötik engedélyhez; a hatóság szerepét ezzel a fe­lelős kiadó veszi át. A kormány végül meg­vizsgálta az 1990. évi nép- számlálásról szóló előterjesz­tést. Ennek teljes költsége megközelítené a 700 millió forintot, s ebből 400 milliót már jövőre elő kellene te­remteni. A tetemes költsé­gek kapcsán felvetődött, hogy a teljes körű népszám­lálás helyett csak részleges, a lakosság tíz százalékát érintő adatfelvételt tartsa­nak. A rádió tudósítójának kérdése nyomán Marosán György kormányszóvivő megerősítette: lemond hiva­taláról. A leköszönő szóvivő döntését indokolva emlékez­tette az újságírókat, hogy a május elején tartott tájékoz­tatót követően nagy vihar támadt egy neki tulajdoní­tott, szerinte azonban el nem hangzott — a lakosságot sújtó intézkedéseket kilá­tásba helyező — bejelentés nyomán. Ez volt az első eset — mondta a szóvivő —, hogy szavahihetőségét megkérdőjelezték, s ez volt az oka, hogy május 11-én benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, aki azt elfogadta. katonai gépkocsik és szállító járművek százai jelzik, hogy a hadsereg erőszakos beha­tolása óta a helyzet nem enyhült, hanem súlyosbodott. A lakosság tömegei újból és újból megközelítik, körülve­szik a több mint harminc­fokos melegben a főbb út­vonalakon és a fontosabb út­kereszteződéseknél, felüljá­róknál állomásozó katonai egységeket és a város el­hagyására agitálják a távoli tartományokból idevezényel katonákat. Gyakoriak az ösz- szetűzések és a katonák fegyvert használnak a töme­gek — felnőttek és fiatalok, nők és gyermekek — ellen. Az embereket azonban a jelek szerint már nem tud­ják megfélemlíteni, sem a katonák, sem a fegyverek. Nem hivatalos jelentések szerint a hétfői lövöldözé­seknek legkevesebb harminc újabb halálos áldozata van. A kínai vöröskereszt illeté­kese azt közölte, hogy a szombat óta tartó katonai akció során eddig 2600 pol­gári lakos vesztette életét és a sebesültek száma immár meghaladja a tízezret. Nem jelennek meg a köz­ponti lapok, a rádióban és a televízióban is inkább csak a különféle polgári és katonai statáriális hatóságok közleményeit és felhívásait olvassák be. A televízió be­mondóinak az arca nem lát­ható, amiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a tömeg­hírközlés dolgozói is sztráj­kolnak. Az Új Kína Hírügy­nökség egyszerűen beszün­tette a hivatalos közlemé­nyek kiadását. Ugyanakkor amerikai és fülöp-szigeteki lapszemléjében az előfizetők tudomására hozta, hogy a hadsereg egységei véres bru­talitással, több száz diák és munkás életének kioltásával foglalta el a Tienanmen te­ret. Hétfőn többször felolvasták a pekingi televízióban annak a levélnek a szövegét, Gyásznappá nyilvánította a szovjet emberek szá­mára a hétfői napot Mi­hail Gorbacsov szovjet ál­lamfő a transzszibériai vasútvonalon történt ször­nyű tragédia áldozatainak emlékére. A Szovjetunióban minde­nütt félárbocna eresztették a fekete szalagos vörös lo­bogókat, a 'tévé és a rádió gyászzenét sugárzott, fel­függesztettek minden szóra­koztató rendezvényt. A Népi Küldöttek Kongresszusa is elnapolta ülését a transz- szibériai vasútvonalon, Ufa —Asa városok között tör­tént vasárnapi katasztrófa miatt. Mint ismeretes, e vasúti pályától csaknem 120 méter­amelyben a KKP Központi Bizottsága és az Államtanács a pekingi katonai akció megértésére és támogatásá­ra szólítja fel a Kínai Kom­munista Párt 47 milliós tag­ságát és az ország egész la­kosságát. A levél megismétli az elő­ző napi hivatalos értékelést, amely szerint a kínai had­sereget azért kellett bevetni Pekingben, hogy leverje egy maroknyi ellen forradalmár párt- és rendszerellenes lá­zadását. Az ugyancsak arc­nélküli párt- és állami veze- zetés megállapítja, hogy a katonai akció kezdeti sikert ért el, de — mivel a marok­nyi lázadó ellenállása foly­tatódik — az akciót és a harcot a végső győzelemig folytatni kell. Meg kell vé­deni a párt vezető szerepét, a szocialista rendszert és a népi demokratikus dikta­túrát. A párt és állami ve­zetés, valamint a hadsereg döntését és akcióját a levél szerzői szerint lelkesen és lakosság széles tömegei, sőt egyöntetűen támogatják a a hazafias szellemű diákok is. » » » Megdöbbenésről, felhábo­rodásról, szolidaritásról és együttérzésről egyszerre szólnak azok a nyilatkoza­tok, állásfoglalások, felhí­vások, amelyeket a magyar politikai és társadalmi szer­vezetek, illetve azok hely csoportjai fogalmaztak meg — a pekingi tragédiára rea­gálva. A kínai fővárosban lejátszódott véres eseménye­ket a kínai hadsereg brutá­lis beavatkozásának, hát­borzongató vérfürdőnek, az utóbbi idők legdurvább po­litikai gaztettének minősí­tik, kiemelve, hogy annak békésen tüntető, fegyverte­len diákok, ártatlan embe­rek — közöttük nagyon sok fiatal és gyermek — esett áldozatul. * * * Az európai közösség hét­főn egyértelműen jelezte, hogy a pekingi vérfürdő veszélyezteti a Kína és Nyugat-Európa közötti gaz­dasági kapcsolatokat. A közösség és Kína közötti együttműködést csak hátrá­nyosan érinthetik ezek az események. George Bush amerikai el­nök hétfőn elítélte a kínai hadsereg brutális fellépé­sét és bejelentette, hogy fel­függesztik a Kínának szóló fegyverszállításokat. Az el­nök ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót a két or­szág kapcsolatainak to­vábbfejlesztése előtt, han­goztatva, hogy e kapcsola­tok létfontosságúak az Egye­sült Államok számára. re haladó vezetékből csepp­folyósított propánbután szi­várgott ki, s megtöltötte a terep mélyedéseit. Szeren­csétlenségre a gáz akkor robbant, amikor e területen két személyvonat haladt el egymással szemben. Mihail Moiszejev hadse­regtábornok, szovjet vezér­kari főnök nyilatkozata sze­rint a gázrobbanás hatóere­je megközelítette a 10 kiló­tonna TNT-t: a környező erdők fáit négy kilométeres körzetben döntötte le a ha­talmas légnyomás. A robba­nás ereje a Novoszibirszk— Adler és az Adler—Novoszi­birszk személyvonatok mindkét Iokomotívját és 38 vagonját egyszerűen lesö­pörte a sínekről és lángba borította. Katonák és felsorakozott harckocsik a Tienanmen téren Ülést tartott a Minisztertanács Nemzeti gyásznap a Szovjetunióban 190 HALOTT, 1168 SEBESÜLT A megegyezésnek tisztesek a feltételei (Folytatás az 1. oldalról) zésben — tette hozzá Pozs- gay Imre — a választások időpontjáról, lebonyolítá­sának módjáról, és a válasz­tási törvény előkészítéséről éppen úgy nyílt vitát kell folytatni, mint az ehhez kapcsolódó összes más tör­vényhozási eseményről. Horn Gyula külügymi­niszter véleménye szerin+ napjaink politikai tevé­kenységének meghatározója az igazságkeresés és az igazságtevés. Ez a folyamat a párt és a kormány elha­tározása alapján kezdő­dött, méretei azonban min­den előzetes várakozást fe­lülmúltak. 1956. november 4-e után politikai stílusvál­tásra és bizonyos politikai elemek módosítására sor került. Nem történt meg azonban a szakítás a sztáli­ni modell elemeivel. Ennek következményei vezettek el ahhoz a tartás és súlyos válsághoz, amely különösen az elmúlt 15 esztendő alatt jellemezte az ország életét. A múlt igazságának feltárá­sához tartozik az is, hogy ezekben az évtizedekben sor került olyan politikai kon­cepciós perekre és ítéletek­re is, amelyekben azok is részt vettek, akik annak idején áldozatai voltak ezek­nek a pereknek. Nyilvánvalónak nevezte, hogy ezt az igazságkeresést nem lehet csak egy új társa­dalmi modell kiépítésével végérvényesen megvalósíta­ni. Véleménye szerint fél­úton vagyunk a népi de­mokratikus, a többpártrend­szer, a pluralizmus politikai pilléreinek kiépítésében. Sze­rinte 10—12 hónapra van szükség ahhoz, hogy legiti- mizálja az ország a kialaku­lóban levő politikai erővi­szonyokat, megteremtse a többpártrendszerhez szük­séges jogállami törvényeket is. — Rendkívül fontos — mondta —, hogy az átalaku­lási folyamatban nagy a ro- konszenv, a támogatás. Ha­zánk ma nemcsak jó vi­szonyban van a Szovjetunió­val és az Egyesült Államok­kal, hanem támogatásban Is részesül belső folyamatainak véghezviteléhez. Mind a két vezető nagyhatalom egy­aránt érdekelt a magyaror­szági változások sikerében. Tapasztalunk egyfajta euró­pai rokonszenvet is, es ez mindinkább konkretizálódik a fejlődésünkhöz szükséges anyagi támogatásokban. Fontosnak nevezte, hogy megváltozott a viszonyunk a külföldön élő magyarok­kal, az emigrációval szem­ben. Korábban alapvető­en két elválasztó elem létezett. Az egyik az erdé­lyi magyarság iránti szolida­ritás hiánya, a másik az 1956-os események — értel­mezésük szerint — egyoldalú értékelése. Ezek az elválasz­tó elemek eltűntek vagy el­tűnőben vannak. A szocialista országok kö­zötti kapcsolatot is mentes­sé kell tenni az ideológiai elemektől. Repdkívül fontos a nem szocialista, főként a nyugati világ támogatása, amely egyik alapvető felté­tele a kiegyensúlyozott bel­politikai helyzet, a külföldi tőke működési szabadsága, és nem utolsó sorban az inf­rastruktúra biztosítása. — Az egész változási fo­lyamatban illeszkedik Nagy Imre és sorstársainak ügye. Az MSZMP keretében mű­ködő történelmi albizottság megállapítása az, hogy Nagy Imre reformpolitikus volt, desztalinizációt akart s a cé­lul kitűzött folyamatokat külső beavatkozásoktól men­tesen akarta végrehajtani. Bukásában, tragédiájában egyaránt szerepet játszottak belső és külső tényezők. Ezért vélem megalapozott­nak, hogy koncepciós per áldozata lett Nagy Imre. Ezért az igazságtevésben el kell jutni a politikai és jogi rehabilitáláshoz. Ezt a folya­matot nemzetben gondolkod­va, a nemzet érdekében kell végigvinni. Elhangzott, hogy külföld­ről mintegy 400—500 részt­vevőre számítanak június 16-án. Több nagykövetség is jelezte részvételi szándékát. Kérdésre felelve mondta el a külügyminiszter, hogy szo­cialista országokbeli nincs közöttük. Mind a ketten ki­fejtették, 1989. június 16-a a közös nemzeti megbékélés napja lehet. Rendkívüli nem­zetközi figyelem kíséri az előkészületeket, és konstruk­tív jó szándékú — a magyar megbékélést szolgáló — ma­gatartás tapasztalható. Jó lenne, ha a magyar állam- polgári magatartásban is ez nyilvánulna meg. Pozsgay Imre hozzátette ehhez: „Nincs kétségem arról, hogy ez így lesz, hiszen a köz- megegyezés tételeibe ez is beletartozik.” Kercza Imre Parlamanti választások Győzelmet aratott az ellenzék Az első nem hivatalos részeredmények szerint az ellenzék jelentős győzelmet aratott a vasárnap tartott lengyel választáson. A Var­sóban közzétett adatok azt mutatják, hogy a Szolidari­tás jelöltjei fölényes több­séggel kerülnek be a lengyel törvényhozás alsóházába és a most létrejövő szenátusba, a hatalmon lévő LEMP jelölt­jei viszont az első forduló­ban nem kapták meg a meg­választáshoz szükséges sza­vazatmennyiséget, és emiatt a második fordulóban való részvételre kényszerülnek. Az első eredmények sze­rint a Szolidaritás jelöltjei már az első fordulóban meg­szerezték az ellenzék számá­ra fenntartott 161 képviselői hely többségét. Súlyos szerencsétlenség történt június 3-án éjjel a transzszi­bériai vasútvonal asa-ufai szakaszán Hétfőn este összesített hivatalos adatok szerint ad­dig 190 halottja volt a vo­natszerencsétlenségnek: a katasztrófa színhelyén 137 holttestet találtak, 53 sebe­sült kórházba szállítás köz­ben halt bele sérüléseibe. 272 ember sorsáról egyelőre semmit sem tudnak, kere­sik őket — jelentette be a szovjet polgári védelem kép­viselője a TASZSZ hírügy­nökségnek nyilatkozva. Adatai szerint Ufában, Csel- jabinszkban, Moszkvában és más városok kórházaiban 706 sebesültet ápolnak. Meg­állapították, hogy a szeren­csétlenség következtében a két vonaton utazók közül 1168 ember sebesült meg, vagy vesztette életét: az Adler felé haladó személy- vonaton 383-an, míg a No- vO'Szi bír szik felé tartó szerel­vényen 785-en.

Next

/
Oldalképek
Tartalom