Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
KeicUményezett a barcsi pártbizottság — A népesség 27 százaléka alacsony jövedelmű Kapcsolattartás, őszi találkozó MSZMP REFORMKÖRÖK KAPOSVÁRON (Folytatás az 1. oldalról) A többség végül is úgy foglalt állást, helyes a fenti cél is, ám a hathatós működéshez elengedhetetlenül szükség van olyan: eszközre, mint a koordinációs kapcsolatrendszer. Nehezítette a döntést az: anyagiak hiánya, a megyénként különböző viszony a vezetéshez — amelyet Somogybán jónak minősítettek —, s nem utolsó sorban az az elv, hogy az egymásközötti kapcsolat ne hasonlítson egy, az MSZMP, ben ma még érvényben lévő kapcsolatrendszerhez. A hangsúly azon van, hogy a reformkorok továbbra is önállóan tevékenykedjenek, kapcsolatuk horizontális legyen, de tudjanak egymás tevékenységéről. Végül is elfogadták a somogyiak javaslatát, hogy minden megyében jelöljenek ki egy személyt, aki tájékoztatja a többi megye koordinációs megbizöttját a fontosabb dolgokról. A tájékoztatásban minden érdekes lehet — mutatott rá dr. Mészáros Balázs és példát is mondott: — Mi fontosnak tartjuk, hogy a többiek tudjanak arról, hogy jelenleg kemény vitát folytatunk egy kérdésben a Fidesz-szeT. A kölcsönös tájékoztatásra szükség van olyan nagy horderejű események sikeres lebonyolításához is, mint az őszire tefVezett országos reformkor-találkozó, amelynek előkészületeiről Novák Zoltán, a budapesti reformkörök képviselője informálta a délnyugat-dunántúli reformkörösöket. Az, öt megye képviselői azt javasolták, hogy az országos találkozóra minden megyéből küldjenek képviselőt, mert a régió szerinti együttműködés sok helyen még nagyon gyenge. A szombati találkozón az aggodalom is többször hangot kapott. Többen azt fájlalták, hogy az utóbbi időben csökkent a reformkörök társadalmi hatása, annak ellenére, hogy számuk növekszik. A hátténhe szorulás egyik jelének tartják, hogy a korábbinál jóval kevesebbet szerepelnek a magyar sajtóban. Bizonyára erre is gondolhatott dr. Gyenesei István, amikor azt mondta: a reformkorok megtették a kibontakozás felé az első lépéseket. Ez annak idején az újszerűség erejével hatott. Ma már azonban ez kevés. Ha nem tudnak újítani, az eddiginél többet nyújtani, elveszítik vonzerejüket. Ö adott egyébként tájékoztatást a Demokratikus Magyarországért mozgalomról is. Foglalkoztak a tanácskozáson a Tabajdi Csaba ellen indított vizsgálattal. Megállapították, hogy az erről kiadott tájékoztató nem indokolja kellően a KB külügyi osztályvezető-helyettese ellen felhozott vádakat. Az öt megye reformköreinek képviselői nem búcsúztak hosszú időre egymástól. Ugyanis július 1-jén rendezik meg Pécsett az MSZMP reformkörök regionális találkozóját. (Szegedi) gerontológiai központ áldásával a város idősellátása ‘hosszú távon megoldódott, addig Vízvár és Laíkócsa térségében ez továbbra is gond. Sajnos, a támogatás ok odaítélésének gyakorlata ellentmondásos. A vitákon elhangzott, hogy olyan emberek is részesülnek segélyben, akikre nem vonatkoznak a segélyezés föltételei. Több esetben az idős korú a szerénysége vagy a szégyenlőssége miatt marad ki a juttatásból. Több idős korú azért nem kér segélyt, mert fél, hogy a juttatott összeget ráterhelik ingatlanára. Barcson és környékén három és fél ezer cigány származású él. A veszélyeztetett gyermekek aránya 6,8 százalék. (Ennek 70 százaléka cigány.) Nem elhanyagolható a gyermekbűnözés sem. Növekszik a hivatallal, hatósággal való szembenállás és ellenérzés. A viták során többször elhangzott, hogy a fiatalok nevelését vállaló szervezetek, mozgalmak te. vékenysége valójában csak elkönyvelt látszat, nincs mögötte az ember! A gyámügyi és nevelési segélyezés nem oldja meg a problémát, hiszen a szülők a pénzt általában nem gyermekükre, hanem italra költik. A tanácsok ezért inkább átutalják az óvodai, napközi otthoni térítési dijat. A cigány tanulók 60 százaléka napközis. A cigánytelepeket már felszámolták ugyan Barcson és környékén, hamarosan azonban újra lehetne kezdeni ezt a munkát. A rokonság összeköltözik és az udvarban tákolt putriiban újratermelődhet, nek a telepi körülmények. — A munkabizottság a veszélyeztetett rétegek, csoportok problémáinak megnyugtató kezelésére egyedül üdvözítő receptet nem tud adni. Csupán, többek véleménye szerint, a megoldható feladat megjelölésére vállalkoznak — fűzi hozzá dr. Németh Jenő. — Rendkívül összetett e problémakör! Pártállás és felekezeti hovatartozás nélkül kell vállalni a társadalom tagjainak és egész intézményrendszerének együtt, működésével a feladat megoldását. A cigányság problémáit pedig csak a velük való szolidaritást és toleranciát vállalva lehet megoldani — tartják Barcson. Ennek már szép példája a Bari Károly Klub, a Dankó Demisz-alapszervezet. Ki kell dolgozni a kedvezményes telekihez jutás módjait — állapították meg a viták záradékaként. Ha ilyen nincs, akkor engedni kell az építési telkek teljes közművesítettségi fokából. Barcson és a környező községekben szeretnének kialakítani egy hatékonyan működő társadalmi jelzőhálózatot, hogy a rászorultság és megérdemeltség elvének tiszteletben tartásával emberségesen karolják fel az elesetteket, az önhibájukon kívül veszélybe körűiteket. A hálózat tagja bárki lehet, aki segíteni akar! Balázs Andor A gáztüzelésű alagútke- mence végén tempósan „bújnak” elő a pirosra sült, szemet gyönyörködtető két- kilós kenyerek. A levegőben a frissen sült cipók ínycsiklandozó illata. Lovasi Sándor balaton- szárszói üzemvezető a gazda büszkeségével mutatja be felújított üzemét, Bánku- ti Béla, a Somogy Megyei Sütév igazgatója, elégedetten szemléli a munkákat. Néhány közvetlen szó az ismerős pékekhez, biztató pillantás a zsemléket formázó nagykőrösi ipari tanulók felé. Megszemléljük a konténerekben pihenő kenyereket, óriáskifliket, bepillantunk a dagasztó-, kovászológépek közé. Katonás rend a liszttárolóban, patikatiszta min- * den. A kellemesen hűvös üzemvezetői irodában folytatjuk a beszélgetést. — A hetvenes években kiemelt fontosságot kapott a Balaton-part fejlesztése. Ebből a sütőipar is kivette a részét. Ebben az évtizedben a Belső-Somogy térsége kapott fejlesztési lehetőséget. A folyamatosan növekvő igények kielégítésére csak most kerülhetett sor. A balatonszárszói üzemünket október 17-től május 31-ig teljesen felújítottuk — mondta Bánkuti Béla. A 24,5 millió forintos beruházást “két ütemben hajtották végre. Ebből több mint 5 millió forintot fordítottak az új technológiai berendezésekre. A gázüzemre áttérés után, az új alagútkemence munkába állításával nemcsak a minőség javulása várható, hanem lényegesen csökkent az embert koptató, nehéz fizikai munka. A rekonstrukció eredményeképp az üzem alapterülete 447 négyzetméterrel (60 százalékkal), a termelési kapacitás 4 tonnával nőtt. A 46 százalékos termelésnövekedés biztonságot ad a nyári szezonban a napi 100—110 mázsa kenyér és 120—130 ezer péksütemény előállítására. — Baiatonszemes-Rád- pusztától Szántódig, a hetes út mentén, valamint e szakaszon, a hetes úttól délre fekvő községeket látjuk el a sütőipari termékekkel. A nagyobb kereskedelmi egységekben bevezetjük a konténeres szállítást. Ez a módszer a minőségmegóvás mellett a tárolási és szállítási költségeinket is csökkenti. Nem beszélve az esztétikai és higiéniai körülmények javulásáról — veszi át a szót az üzemvezető. A korszerűsített üzemben 20—25 féle áru előállítására készültek fel. Nagy figyelmet, fordítanak a választék- bővítésre, különös tekintettel az idegenforgalmi igények kielégítésére. Ezt szolgálja a csomagolt zsemle, az Oázis cyti grillbe szállított sajtos hamburger és dupla zsemle, felkészültek a köményes és kömény nélküli déltiroli rozskenyér sütésére is. A munkafolyamatokat a számítógép ellenőrzi, a zökkenőmentes kereskedelmet a telefon mellett a CB-rádió segíti és szerelik a telexet is. — Úgy szervezzük — mondja az üzemvezető —, hogy nyáron a nap minden szakában szállítunk, így az üzletekben állandóan lesz friss áru ... Így legyen! — a vásárlók legyenek igazának hitelesítői. (Mészáros) Elgondolkodtató adat 1986-ból. Barcson 1121 család, 3363 személy volt alacsony jövedelmű, s akkor nem keresett többet 2500— 2600 forintnál. A barcsi pártbizottságon nem nyugodtak bele a meg. változtathatatlanba. Társadalompolitikai munkabizottság alakult az ökok feltárására. — A hibák kijavítása nem a mi feladatunk — mondja dr. Németh Jenő, a városi pártbizottság első titkára. — Elmúlt az az idő, amikor a pártbizottság1 munka, társai' kiosztották a feladatokat az állami intézmé- nyöknék. Amit tehetünk, az az, hogy megvilágítjuk a problémákat. A pécsi egyetem szociológiai tanszékének fölmérése, vizsgálata volt az első lépés. Ezt az anyagot aztán vitára bocsátották, s. erre a tanácskozásra meghívták azokat, akik a hiányosságok felszámolása érdekében a legtöbbet tehetik. A társa. dalompoLitikai munkabizottság veszélyeztetettnek azokat az embereket tekinti, akik anyagi, vagy egészség- ügyi helyzetüknél fogva nem képesek a folyamatos és önálló életvezetésre. A három- és többgyermekes családoknál a veszélyeztetettség alapvető oka az alacsony jövedelemszint. Barcson és környékén a nagycsaládok 40 százaléka veszélyeztetett, főleg a cigány származású és az alacsonyan kvalifikált, a társadalom perifériáján élő rétegekben,. A hatvanévesnél időseb, bek aránya a körzetben magasabb, még az országos és a megyei átlagnál is. Sokan közülük egyedül élnek, nincs hozzátartozójuk, s nincs rendszeres jövedelmük. A kor előrehaladtával az egészségi állapot romlásával, az inflációs hatások erősödésével egyre inkább rákényszerülnek a szociálpolitikai juttatások igény- bevételére. Ugyanakkor rö- videbb-hosszabb ideig várniuk kell a szociális otthoni elhelyezésre. A körzetben viszont ötszázan részesülnek szociális étkeztetésben. Több helyen jól működik az öregek napközi otthona, de ilyen jellegű ellátás nincs az elöregedett társközségek zömében. Míg Barcson a Indul a szezon, a hajrá! (Folytatás az 1. oldalról) — Ha jól tudom, akkor ön ma reggel hat órakor már a gyárban volt, s a szombati műszakot értekezletekkel kezdte. Sikerült előbbre lépni? — kérdezem Jámbor László igazgatót. — Minden olyan- lehetőséget megragadunk, amivel a gyár helyzetén javítani lehet. Ma már látni lehet, hogy milyen nyersanyagra számíthatunk. Várhatóan sok lesz paradicsomból és paprikából. Uborkából kétezer tonnával többet fogunk feldolgozni, mint tavaly. Ez értékben ötvenszázalékos emelkedést jelent. Napokon belül megkezdünk egy száz- ötvenmillió forintos beruházást. Eddig nem foglálkoz- tunk a csemegekukorica feldolgozásával, most, minthogy igény van rá, hozzálátunk. A százötvenmillió forintból százhúszmillióért tőkés importból származó gépeket veszünk, illetve vettünk. Termékeim két a nyugati piacon akarjuk értékesiteni. — Munkatársától hallottam, hogy a szerződésekben vállalt terményeknek csupán nyolcvan—kilencven százalékát tudják fogadni. Ha csökken a termelés, akkor csökken a létszám is? Lesznek elbocsátások a Nagyatádi Konzervgyárban? — Foglalkoztunk a gondolattal, de a korszerűsítésnek köszönhetően nem kell felmondanunk senkinek sem. A természetes létszám- csökkenéssel megoldódnak a gondjaink. Űj munkaerőt azonban nem veszünk fel. A múlt szombaton 24 vagon borsót dolgoztak föl a gyárban és négy vagon meggyet is átvettek. Szentgyörgyi József, a nyersanyagellátási osztály vezetője ugyancsak hajnalban jött a munkahelyére: — Ez szezonban így természetes. Ilyenkor nincs hivatalos munkaidő, ha kell, akkor este is beszalad az ember, s megkérdezi, hogy hogyan állnak a gyártósorok. Két éve van CB-rádi- ónk, közvetlen kapcsolatban lehetünk a termelőszövetkezetekkel, tervezni tudjuk a munkánkat. — A múlt évben is vontatók sora állt a gyár előtt. A tervezett mennyiséget átveszik-e, lesz-e sorbanállás az idén is? — Ez utóbbi előfordulhat. Attól függ, hogy a termelők hogyan szervezik a munkájukat. Most példákat sorolhatnék, miszerint reggel sokkal kevesebb csépelt szemet kapunk, mint délután, vagy este. Ha egyenletes lenne a betakarítás, akkor nem lenne kényszerű várakozás. — A nyár mindenki számára a szabadságot jelenti. Önök viszont a legnagyobb munkában vannak. — Hatan vagyunk az oíztályon. Azért megoldjuk, hogy mindenkinek jusson idő a pihenésre. Igaz viszont az is, hogy ezen a héten kezdődik az igazi hajrá. Reménykedtünk abban, hogy minden korábbi szezonkezdést megelőzünk, de az időjárás közbeszólt. Ha nem esik tovább az eső, akkor most tényleg beindulhat a konzervgyári nagy szezon! Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László Siombati műszak az atádi konzervgyárban Nem mondanak fel senkinek! 1989. június 26., hétfő Somogyi Néplap Sütőlapát éa számítógép A szárszói pékség A nagyc»qládok 40 «lóialéka v»zélyeitetett t# / I ■ w I- r I rr| /• I r ^ Ved-e a szociális vedonaloí
