Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 26., Hétfő Nyers Rezső Grósz Károly Németh Miklós Pozsgay Imre Kovács Jenő Barabás János KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei HATÁROZATA az MSZMP kongresszusáról, összehívásáról és előkészítéséről (Folytatás az 1. oldalról) Az elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 taigú Politikai Intéző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dud- la József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyu- ricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, lványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára; Németh Miklós mi. niszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre ál- lamminiszter, Rajki Sándor- né, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnö. ke és Vastagh Pál, a Csong- rád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság áldást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről; akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és lványi Pált választotta. F 1. A Központi Bizottság .1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a) A tagság által minden ÖOO párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagijai. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy: a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldött jelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson ; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi- pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszereikről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normáikat. 4- A kongresszusra — szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást : a) az. Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői ; b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, rétében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között a,z előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be -kell fejezni. Ettől a küidöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldött- csoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a- programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszere, sen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munÁLLÁSFOGLALÁS a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről 1. A párt az 1988 májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a. reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jáT azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. 2. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt heteikben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újább nemzeti tragédiát. 3. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi-gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. • • • Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy. a napi. rendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról, a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldötték választóik véleményének ismeka során, felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bi_ zottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács \László, Tökei Ferenc, Vajda {Zyörgy. II. 1- A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresz- szus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete óta végzett munkáról. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vi. tána bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2. A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989, június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat terve, zetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párttestüiLetéket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989 júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyilatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszu. son létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendő jelölőbizottság összetételére.
