Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

Somogyi Néplap 1989. június 23., péntek Magyar javaslatok a párizsi találkozón Az európai helyzet embe­ri dimenziójával foglalkozó párizsi találkozóin a magyar küldöttség az osztrák és a norvég delegációval közösen javaslatot terjesztett elő a nemzeti kisebbségek ügyé. ben. A kezdeményezés többek között az anyanyelvi okta­tás biztosítását,, a nemzeti­ségi történelem és kultúra elsajátításának lehetőivé té­telét célozza. Kimondja, hogy a korma, nyok az országok közigaz­gatási beosztásával kapcso­latos és más adminisztratív döntései nem' irányulhatnak a nemzeti kisebbségek kul­túrájának megőrzése és fej. lesztése ellen. Szorgalmaz­za, hogy a nemzetiségi egyé­neik, szervezeteik és intéz­ményeik előállíthassanak az országba behozhassanak és terjeszthessenek anya. nyelvi sajtótermékeket. Előirányozza továbbá, hogy a kormányok ösztönözzék a nemzeti kisebbséghez tarto­zó személyek, azok szerve­zetei kulturális tevékeny­ségét, kezdeményezéseit s különleges kapcsolatokat tartsanak fenn azokkal az országokkal, ahol hasonló nemzetiségű kisebbség vagy hasonló kulturális örökség, gél rendelkező nemzet él. A magyar küldöttség üd­vözölt és támogatásáról biz­tosított több más kezdemé­nyezést is. így kiemelt fon­tosságot tulajdonított és társszerzőként csatlakozott ahhoz a franciái—szovjet ja­vaslathoz, amely közös európai jogi térség kialakí­tását tűzi ki célul és a tör­vényhozási, jogi mechamiz. musok, normák összeha­sonlító elemzését szorgal­mazza. Támogatta a jogállam alapelveit összesítő francia illetve brit kezdeményezést. Tdljes egyetértését fejezte ki azokkal a szovjet elgon­dolásokkal, amelyek a kon. zuli tevékenység javítását irányozzák elő. s azokkal a csehszlovák, lengyel és bol­gár elképzelésekkel, ame­lyek az utazási feltételek könnyítését tartalmazzák. Áz ILO-bizottság elítéli a romániai nemzetiségi diszkriminációt A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyik bizottsága határozatban ítélte el szer­dán Romániát a foglalkoz­tatásban megnyilvánuló nem­zetiségi és politikai diszkri­mináció miatt. Az egyhangúlag elfogadott határozatban a bizottság mély aggodalmának ad han­got amiatt, hogy Romániá­ban számos dolgozót ér hát­rányos megkülönböztetés po­litikai nézetei és nemzetiségi hovatartozása miatt. A ha­tározat előirányozza, hogy a szervezet bizottságot küld Romániába a kérdés hely­színi tanulmányozására. A határozat szerdán a szervezetnek abban a bizott­ságában született, amely a foglalkoztatásra vonatkozó nemzetközi megállapodások tiszteletben tartását ellenőr­zi. Megfigyelők szerint a bi­zottsági határozatot elfogad­ja majd a Nemzetközi (Mun­kaügyi Szervezet éves köz­gyűlésének jövő heti záró plenáris ülése is. A romániai helyszíni ellen­őrzésből azonban nyilván nem lesz semmi, mert aro­mán' delegáció azonnal je­lezte, hogy Románia nem lesz hajlandó fogadni egy ilyen küldöttséget. A Romániát elítélő bizott­sági ülésen a magyar kül­döttség élesen elítélte a ro­mániai gyakorlatot. A többi kelet-európai ország képvi­selői nem vettek részt a vi­tában. Erősödő magyar-ausztrál kapcsolatok A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Hasnean Rafszandzsani, az_ iráni parlament elnöke június 22-én a Kremlben találkozott Mihail Gorbacsov államfővel, s mindketten kézjegyükkel látták el a két ország együttműködési programját Leszállási bravúr Az éppen sztrájkoló repülésirányítók útmu­tatása nélkül is sikerült leszállnia Helsinkiben Cessna 210-es gépével a 11 éves Tony Aliengená- nak. Tony az Egyesült Ál­lamok és az Atlanti­óceán átrepülése után Izland, Norvégia és Svéd­ország érintésével érke­zett Finnországba. Édes­apja és nővére kísére­tében a Szovjetunióba repül, hogy ott egy 243 méter hosszú, és 250 ezer amerikai iskolás aláírá­sával ellátott „barátság- tekercset" adjon át Mi­hail Gorbacsovnak. A kisfiú a kaliforniai John Waine repülőtérről szállt fel június 5-én, s 35 leszállással a Földet 47 nap alatt megkerülve kíván hazatérni. Nem­csak a világ legfiatalabb pilótája, aki ilyen útra vállalkozott, hanem az első nyugati sportrepülő is, aki engedélyt kapott a szovjet hatóságoktól a Szovjetunió területének átrepülésére. Szovjet­unióbeli „missziója” után Tony Alaszka érin­tésével tér haza Dél- Kaliforniába. Elismerően méltatták a külpolitikai nyitást NSZK parlamenti határozat Magyarország támogatásáról Az NSZK Szövetségi Gyű­lése (Bundestag) csütörtök délután egyhangúlag elfo­gadott határozatban biztosí­totta elismeréséről a de­mokrácia fele tartó Magyar- országot, és felszólította a nyugatnémet kormányt, hogy mind saját eszközeivel, mind pedig nemzetközi közbenjárásával támogas. sa Magyarország megúju­lási és gazdasági reformtö­rekvéseit, valamint az euró­pai intézményekkel való eredményes együttműkö­dését. A határozatot — a Szö­vetségi Gyűlés Magyaror­szágról napirendre tűzött vi­tája során — a kormány — és az ellenzéki pártok együt. tes előterjesztése alapján fogadták el. A Keresztény- demokrata—Keresztény­szociális Unió (CDU/CSU), a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabadde­mokrata Párt (FDP) és Zol. defc pártja által megszava­zott indítvány vitájára és elfogadására, a vendéglátók meghívásának eleget téve, megjelent Nyers Rezső éJ- laimminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja és Horváth István, Ma­gyarország bonni nagyköve­te is. A Bundestag — a hatá­rozat érteimében — a ke­let—nyugati bizalo-mépítés. hez és a helsinki folyamat keretében a rendszerek megnyílását előmozdító együttműködéshez való fon­tos hozzájárulásként üd­vözli és támogatja a Ma­gyarországon kibontakozott fejlődésit a demokratikus és pluralista viszonyok irá­nyában. A pártok egybe­hangzó véleménye szerint Magyarország a potiitikai rendszerinek olyan lényegi reformját vezette be, amely a többpártrendszerű parla­menti demokrácia megho­nosítására, az emberi jogok, a hatalommegosztás, a jog- államiság, az intézményi pluralizmus, a tömegtájé­koztatás sokrétűsége és a közéleti nyíltság szavatolá­sára vezet A kormány és az ellenzék átfogó párbe­szédbe kezdett, hogy széles alapra helyezzék az átala­kítás folyamatát — állapít­ja meg a határozat. A Bundestag-képviseílők pártállásra való tekintet nélkül együttes állásfogla­lásukban külön kiemelték a piacgazdaság irányába tett gazdasági és törvényhozási, valamint a külföldi tőkebe. ruházások előmozdítására életbe léptetett intézkedé­seket. A belső reformokon kívül ugyancsak elismerő­en méltatták Magyarország külpolitikai nyitását, a ma­gyar állampolgárok sza­bad utazási lehetőségét szavatoló rendelkezéseket, a szomszédos országokkal való együttműködés széle­sítését, a vasfüggöny em­bertelen határberendezé­seinek a nyugati határon való lebontását, a nemzeti kisebbségekkel való egyen, jogú, a kulturális önazonos­ságuk megőrzését garan­táló bánásmódot. Ez a poli­tika iránymutató lehet Ke. let-Európa többi országa számára is — állapítják meg. A Bundestag szintén üd­vözli azt a tényt, hogy Ma­gyarország tevőleges és ki­egyenlítő szerepet játszik a sokoldalú fórumokon, ki­váltképpen a helsinki biz­tonsági és együttműködési folyamatban, az ENSZ-ben, az Interparlamentáris Unió­ban. Ezért a Magyarország­gal való nemzetközi együtt­működés elmélyítésére ősz. tönzi a szövetségi kormányt. A határozat megelégedéssel nyugtázza, hogy Magyaror­szág — kiemelt jelentősé­get tulajdonítva a könnye- zetvédelemmék — elhatároz, ta a nagymarosi beruházás építésének felfüggesztését. A képviselők á nyugatné­met—magyar együttműkö­dést modellj elLegűnek érté­kelik az eltérő társadalmi berendezkedésű áiiamoK partneri kapcsolatainak Ki. alakítása szempontjából, és helyeslik, hogy az NSZK kormánya határozottan tá­mogatja Magyarországon a politikai, gazdasági és tár­sadalmi demokrácia, plu­ralizmus megteremtése és a nyitás céljából megindí­tott folyamatot. Kérik ezen kívül a magyarországi né­metek hagyományőrző és kulturális tevékenységének felkarolását a jövőben is. A Bundestag felszólította a bonni kormányt, hogy le­hetőségeihez mérten to­vábbra is segítse a magyar gazdaság szerkezeti átalakí­tását, és megelégedéssel ve­szd tudomásul az Európai Közösséggel (EK) megkötött megállapítást, amely szilárd keretet biztosít a kereske­delmi korLátozásök lebon­tásához. Szorgalmazza to­vábbá: a kormány támogas­sa Magyarország arra irá­nyuló javaslatát, hogy a nyugateurópai tizenikettek- kel politikai párbeszédet kezdhessen az európai pali. kai együttműködés intéz­ményesített keretében. A Szövetségi Gyűlés fel­szólítja még a kormányt ar­ra is, hogy EK-ban járjon közbe az EK és Magyaror­szág megállapodásának tel­jes megvalósításáért. A határozat üdvözli a nyugatnémet—magyar vál­lalatok elmélyülő kooperá­cióját, mindenekelőtt a kö­zepes és kisvállalatok terü­letén, s megállapítja: főként a közös vállalkozások járul­hatnak hozzá hatékonyan Magyarország fejlődéséhez. A Szövetségi, Gyűlés egy. ben felszólítja a nyugatné­met gazdasági élet képvise­lőit, hogy fokozzák a Ma­gyarországgal való együtt, működést, segítsék az üze­mi szakemberek és vezetők képzését, .és erősítsék a köz­vetlen beruházásokat. A magyar—ausztrál kap­csolatok felfelé ívelő szaka­szában látogat országunkba — Németh Miklós minisz­terelnök meghívására — jú­nius 30-án Robert Hawke, Ausztrália miniszterelnöke, tanácsadók és üzletemberek kíséretében. Látogatásától főleg a gazdasági és keres­kedelmi együttműködés to­vábbfejlődését várjuk. A két ország kapcsolatai ugyanis rövid múltúak, 1983, az Ausztrál Munkáspárt hata­lomra kerülése óta élénkült meg. Országunk is nyitott ebben az időszakban Auszt­rália irányába. Ez a kettős törekvés alakította ki azt a kedvező politikai lágkört is, amelyben lehetővé vált a miniszterelnöki látogatás. Ausztrália és Magyaror­szág parlamenti küldöttségei öt alkalommal jártak egy­más országában. Július 4. és 11. között hazánkba érkezik az ausztrál parlament dele­gációja, a szenátus elnöké­nek vezetésével. A külügy­minisztériumok több ízben folytattak konzultációt. Az utóbbi három évben a magyar export meghárom­szorozódott, értéke 1988- ban elérte a 26,5 millió dol­lárt. Jelentősen nőtt beho­zatalunk Ausztráliából: im­portunk értéke 15,7 millió dollár. A távoli országból főleg nyersanyagokat és fél­késztermékeket — nyers­bőrt, gyapotot, gyapjút —, kisebb mértékben fogyasztá­si cikkeket és mezőgazdasá­gi termékeket hozunk be. Országunk viszont jobbára fogyasztási cikkeket, mező- gazdasági termékeket, gépe­ket és berendezéseket szállít Ausztráliába. Az első ma­gyar—auszrtál vegyes vállalat a Tungsram, a másik az ausztrál légitársaság, a TMT részvételével alakult. Jelen­leg tárgyalásokat folytatnak járműipari együttműködés­ről, sörgyártásról, a telefon és a hírközlés fejlesztésé­ről. Szó van arról is, hogy Magyarország szenet, illetve vasércet vásárolna Ausztrá­liából, magyar gépipari ter­mékek ellentételezésével. A két ország gazdasági vegyes bizottsága következő ülését Canberrában tartják ez év őszén, de lehetséges, hogy fél évvel elhalasztják, mivel a tervek szerint a következő évben magyar gazdasági és műszaki napokat rendeznek Ausztráliában. Szaporodnak a magyar vállalatok képviseletei: Mel- bourne-ban a Tungsramnak és a Taurusnak, Perth-ben az Industrialexportnak van már irodája, és előrelátha­tóan szeptemberben megnyí­lik a Hungarotex irodája Sydney-ben. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak a két ország me­zőgazdasági együttműködé­séről is. Ausztrál cégek ér­dekeltek a világbanki fi­nanszírozással megvalósuló állattenyésztési és élelmi- szeripari beruházásokban. Abból a közös érdekből ki­indulva, hogy a mezőgazda- sági termékek világpiaci ár­csökkenése veszteséget okoz mind Ausztráliának, mind Magyarországnak, s a pro­tekcionista mezőgazdasági politika következményei miatt a piacra jutás felté­telei, valamint az árfeltéte­lek nehezedtek, együttműkö­désünk szoros, mondhatni bensőséges. A két ország tudományos­műszaki együttműködése vi­szont elmarad a lehetősé­gektől. Ausztrália tudomá­nyos miniszterének tavalyi, s az ausztrál Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet elnökének idei magyarorszá­gi látogatása során megerő­sítették együttműködési szándékukat, szorgalmazták a kölcsönösen előnyös tudo­mányos-műszaki kapcsola­tok . fejlesztését. Kulturális kapcsolataink főleg a zene- és a filmművészet területén fejlődnek. Magyar zenemű­vészek — köztük Fischer Annie, Kocsis Zoltán, a Bar­tók Vonósnégyes — gyak­ran vendégszerepeitek Auszt­ráliában. Magyar zenepeda­gógusok — meghívásra — tanfolyamokon, szemináriu­mokon ismertetik a Kodály- módszert. Az ausztrál Etni­kai Televízió évente mint­egy 10—15 magyar filmet mutat be. A Sydney-i Fesz­tiválon rendszeresen szere­pelnek magyar játék- és rö­vidfilmek. Rendszeres az ösztöndíjasok cseréje is. Ausztrál személyiségek és befolyásos magyar szárma­zású üzletemberek részvéte­lével 1986 áprilisában Syd- ney-ben megalakult az Ausztrál—Magyar Kapcso­latokat Előmozdító Bizott­ság, amely feladatának te­kinti a két ország kereske­delmi, kulturális, turisztikai és sportkapcsolatainak fej­lesztését is. Ez ideig közre­működött például a magyar művészek, népi együttesek fellépésének, a magyar fil­mek bemutatásának ausztrá­liai megszeryezésében, a kétoldalú gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok fej­lesztésében. A soknemzetiségű állam­ban 60—70 ezer magyar, il­letve magyar származású él. Sokan hozzájárulnak Auszt­rália politikai, gazdásági és szellemi életének gazdagítá­sához. Közülük a legismer­tebb Sir Peter Abeles, a TNT Szállítmányozási Vál­lalat vezérigazgatója, akit gazdasági tanácsadóként is­mernek el. John Charoudy üzletem­bert másfél évvel ezelőtt a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjává választot­ta. Mr. Lustig Melbourne-i üzletember nem magyar ugyan, de tiszteletbeli ma­gyar konzulként a minisz­terelnököt kísérő delegáció tagja, konzuli megbízóleve­lét a látogatás alkalmával veszi át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom