Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLV. évfolyam, 146. szám ___________________________________________________Ara: 4,30 Ft 1989. június 23., péntek Ü lést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága 1989. június 23-án, pénteken 9 órára összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság az alábbi napirendi pontok megtárgyalását javasolja: 1. Javaslat az MSZMP kongresszusának összehívá­sára és előkészítésének rendjére. Előadó: Grósz Károly. 2. Állásfoglalás-tervezet az MSZMP viszonyáról az egyházakhoz és a valláshoz. Előadó: Berecz János. Kereskedelem, gazdasági diplomácia Ülést tartott .az Országgyűlés külügyi bizottsága Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön, a Parlamentben megtartott ülésén vita nélkül elfogadta az 1988. évi állami, valamint külügyminisztériumi költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló jelentéseket, továbbá egyetértőleg támogatta a honvédelmi törvény módosí­tására vonatkozó javaslatot. A külügyi bizottság tag­jait Patkó András pénzügy­miniszter-helyettes tájékoz­tatta az 1988-as zárszámadás legfontosabb elemeiről. Ha­vasi Béla külügyminiszter­helyettes a külügyi tárca anyagi helyzetét vázolta, hangsúlyozva, hogy a mi­nisztériumot többszörösen hátrányosan érintik a rest­rikciós intézkedések. Az ál­lami támogatás csökkentése, a kétszeri forintleértékelés, a költségvetés egyensúlyát javító intézkedési csomag­terv és az ezzel összefüggő pótcsomagterv együttesen mintegy 600 millió forintos elvonást jelentett. Véleménye szerint a külügyi költségve­tés kezelésének mechaniz­musát oly módon kellene fi­nomítani, hogy abban vagy csak a belföldön, vagy pe­dig csak a külföldön műkö­dő intézményeket érintő ne­gatív hatások érvényesülje­nek. Megoldásként javasolta a Pénzügyminisztériumnak: a pénzügyi gondokat enyhí­tendő, a konzuli és vízum­bevételekből származó ter­ven felüli többlet az idén kivételesen a Külügyminisz­tériumnál maradhasson, ne kelljen azt a Pénzügymi­nisztériumnak befizetni. Patkó András támogatta ezt a javaslatot. Havasi Béla a miniszté­rium tulajdonában lévő in­gatlanok több helyütt — pél­dául Brüsszelben, Ottawá­ban és Ankarában — immár tarthatatlan állapotát ecse­telve azzal a kéréssel for­dult a pénzügyi kormányzat­hoz: járuljon hozzá, hogy néhány régi épületét érté­kesítse külföldön és az eb­ből származó összeget fel­újításra használhassa fel a külügyi tánca. A pénzügy­miniszter-helyettes ezt a ké­rést is teljesíthetőnek tar­totta. A két kérés, illetve ja­vaslat jogosságát a külügyi bizottság is elismerte és tá­mogatta. Barcs Sándor (országos lista) azt firtatta: nem gon­dol-e a minisztérium arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben fényűzésnek szá­mító külképviseleti poszto­kat megszüntessen. Havasi Béla egy példával válaszolt. Elmondotta: öt külképvise­let felszámolásából 35 millió forintnyi megtakarításhoz jutott a tárca, ugyanakkor Tel Avivra és Szöulra 180 milliót költött. Mindemellett arról tájé­koztatta a képviselőket: fog­lalkoznak az adeni képvise­let bezárásának lehetőségé­vel, Kabulban a létszám csökkentésével, és felvető­dött az is, hogy Afrikában csupán három képviseletet tartanának fenn a jövőben. Véleménye szerint az igazi megoldás az lenne, ha Ma­gyarországnak minden or­szágban egy képviselete len­ne — ide értve a kereske­delmi kirendeltségeket is —, s ezeket egyetlen központ irányítaná. Fekete János (Békés me­gye) arra hívta fel a figyel­met. hogy évtizedek óta so­ha ilyen nagy feladatok nem vártak a külügyi apparátus­ra:, mint napjainkban. Ép­pen ezért szükség van a dip­lomáciai szakembergárda megerősítésére. Nem enged­heti meg magának az or­szág, hogy a legképzettebb káderei dolgozzanak azokon a külképviseleteken a kü­lönböző nemzetközi szerve­zetekben, ahol a hazánkat ostromló alaptalan vádak el­len, s a határainkon kívül élő magyarok érdekeiért is kell egyre többször harcol­ni. Minthogy a tanácskozáson több ízben felvetődött a dip­lomáciai képviseletek és a kereskedelmi kirendeltsé­gek elkülönültsége, Patkó András azt javasolta, hogy az Országgyűlés külügyi és kereskedelmi bizottsága együttesen tekintse át a dip­lomácia, a gazdasági diplo­mácia, a kereskedelem je­lenlegi munkamegosztását és vizsgálja meg a változtatás lehetőségeit. Az előterjesztett költség- vetési jelentések elfogadását követően Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter ismertette a hon­védelmi törvény módosítá­sának lényegét, ezzel össze­függésben a haderőreform legfontosabb lépéseit, és körvonalazta a hadsereg helyzetét, a tervezett változ­tatásokat. A törvénymódosí­tó javaslatot, a minisztériujn elképzeléseit a képviselők többsége támogatta. A meg­hívottként részt vevő Bara­bás Miklós, az Országos Bé­ketanács főtitkára több kér­dést is érintő fejtegetése so­rán távlatilag egy profesz- szionailista hadsereg meg­szervezését tartotta elkép­zelhetőnek. A honvédelmi törvény módosításával, illetve a pol­gári szolgálat bevezetésével összefüggésben többen fog­lalkoztak az egyházi közös­ségekkel. (MTI) Nem félünk a megmérettetéstől s Sárdi Árpádnak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatója Nagyatádon szerint tiszta vizet kell önt­sön a pohárba, ugyanis csak így tud a párt a kongresz- szusra egy olyan minimális programot kidolgozni, amely képes lesz az országot ki­lendíteni a katasztrofális gazdasági helyzetből és fel­sorakoztatni az embereket a párt céljai mögé. Azonban csak a kemény munka és a korszerű politikai szemlélet vezethet el ahhoz a ver­senyszellemhez, amelyben gazdasági és poditdkaá veze­tőnek, egyénnek és közös­ségnek a jövőben1 élni, dől. gozni kell. mégpedig úgy, hogy jói érezze magát. Ez a fajta jó közérzet viszont csalk akkor valósul meg, ha mindenki belátja: addig ma­radhat a helyén, ameddig képes megfelelni az elvá­rásoknak. Tudomásul kell venni, hogy ez ma egy-egy vezető poszton nem több négy-öt évnél. — Mi a me­gyében így gondolkodunk, és nem félünk a megméret­tetéstől — mondta. — Ép­pen ezért küldöttértekezle­ten határozzuk meg felada. tainkat a kongresszust meg­előző időszakban. Döntsön a párttagság arról, hogy he­lyileg mit és kiket akar! Erre a kétségkívül rokon­szenves magatartásra is gondolhatott a tájékoztatót levezető Gál Ottó őrnagy, a helyőrség párthizottságá. nak titkárai, amikor azt mondta befejezésül: — Olyan politikára van szük­sége az MSZMP-nek, amely nem csak a párttagságnak tetszik. Szegedi Nándor KÖVETTÉK A JÓ PÉLDÁT A kaposvári tanács hoziájárul a pedagógusok bérének rendezéséhez Nagyatádra látogatott tegnap Sárdi Árpád, az MSZMP Somogy Megyei Bi­zottságának első titkára. A helyőrség klubjában talál­kozott civilekkel, katonák, kai, akik közül többen is­merősként üdvözölték, hi­szen az ifjúsági mozgalom­ban már dolgoztak együtt, mások most találkoztak ve. le először — legalábbis úgy, mint a megye első számú politikai vezetőjével. Nem csoda hát, hogy az írásban előre és szóban a helyszí­nen föltett kérdések egy ré­sze „tegező viszonyban” hangzott el. Ám a baráti hangnemben megfogalma­zott kérdések is áltáléiban súlyos mondanivalót hor­doztak, bizonyítva, hogy tár­sadalmunkat nagyon is fog­lalkoztatja az ország, a pánt helyzete, jövője. Csak sza­porította az érdeklődők szá. mát az a körülmény, hogy tegnap jelent meg a me­gyei párt-végnehajtóhizott- ságnak a Központi Bízott, ságihoz intézett levele, és csupán egy nap választott el bennünket a KB bel- és külföldön egyaránt nagy ér­deklődéssel várt mai ülésé­től. A másfél ónás tájékozta­tó így csak arra volt elég, hogy a megyei első titkár néhány mondatban adjon eligazítást a bonyolult or­szágos, helyi politikai, gaz­dasági, társadalmi gondhal­mazban. Ennek ellenére a hallgatóság mégsem távozott csalódottan, hiszen abban, hogyan kell szemlélni ma a pontot kapott a fiaital poli­tikai vezető válaszaiból, helyzetértékeléséből. Bennünket különösen el­gondolkoztatott az, amit a társadalomban ma nagyon is föüellhiető szélsőségekről mondott. Szavai nyomán senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a szélsőséges kijelentések, tettek bárhol forduljanak is ölő, nagy­mértékben veszélyeztetik a közmegegyezést. Nagyon rossz példát ' mutatnak eb­ben gyakran az alternatívok is. Közben nem veszik ész­re, hogy ugyanazt teszik, amit másokban ostoroznak. Elítélik a központi irányí­tást, de meg sem szólalnak központjaik engedélye nél­kül, bírálják a hatalmi struktúrát, miközben ke­ményen hatalomra törnek — fittyet hányva minden­féle toleranciáinak. Vala­hol mélyen történelmünk tragikus tanulságai rejle­nek abban, hogy nem tu­dunk egymásra tekintettel lenni, elismerni a másik igazát, véleményét, állás­pontját, becsülni törekvése­it. De meg kell tanulnunk ezt, mert nincs más út szá­munkra, mint a szocialista demokrácia. Rögös, göröngyös út ez, amelyen sikerek és kudar­cok közepette haladunk, né­ha éles és nem veszélytelen fordulókkal, elgondolkodta­tó megállókkal. Egy ilyen fontos állomás lesz — muta­tott ró az első titkár — a Központi Bizottság mai ülé­se, amely sokak véleménye A Kaposvári Városi Tanács szerdai ülésén többek között foglalkozott a pedagógusok bérfejlesztésével. Ügy hatá­rozott, hogy Kaposvár peda­gógusainak bérrendezésé­hez ugyanolyan öszeggel já­rul hozzá — 1 millió 373 ezer forintról van szó —, mint amennyit a megyei ta­nács juttatott erre a célra a Kaposvári Városi Tanács­nak. Mint ismeretes, a Somogy Megyei Tanács úgy határo­zott, hogy mintegy 2 száza­lékkal növeli saját forrás­ból a központi bérrendezés mértékét és felhívta a he­lyi tanácsok figyelmét arra, hogy saját forrásból egé­szítsék ki a bérfejlesztés összegét. ÉVADZÁRÓ TÁRSULATI ÜLÉS Visszatapsolt előadások, új bemutatók Szekszárdon, Sopronban és Szombathelyen három előadást tart még a jövő hét elején a kaposvári Csiky Gergely Színház. Tegnap évadzáró társulati ülés volt. Mrozek Mészárszék című bogiári bemutatója már nyári feladatot jelent. Babarczi László igazgató az évadzáró társulati ülésen bejelentette, hogy a jövő év­adra több darabot vissza­tapsolt a közönség, ezekkel egészül ki szeptembertől az öt nagyszínházi bemutató, illetve két új gyerekdarabot és két új stúdióelőadást ter­veznek. Az évadzáró társulati ülésen részt vett dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalom- politikai főosztályának veze­tője is. Az igazgató a színházfel­újítást követő első teljes évad mérlegét megvonva, si­keresnek tartotta a társu­lat művészi munkáját, ki­emelte az idősebb pályatár­sak megújulását és a fiata­lok beilleszkedését. A társu­latépítés azonban nem zárult le: hat új taggal gyarapodik a színház szeptembertől: hárman távoznak, két ven­dégművészt fogadnak az új­vidéki Magyar Színháztól. A színházrekonstrukció ideje alatt nem vesztette el közönségét a színház. Utalt az igazgató arra, hogy az el­múlt évad bemutatói iránt nagy volt az érdeklődés, több előadást újra műsorra tűzhetnek. A stúdióban két sikeres bemutatót tartottak, s kiemelte Tóth Béla alakí­tását a Kihallgatás című da­rabban. Az elmúlt évadban a ko­rábbiaknál kevesebb bemu­tatót tartották, ám ezek mű­vészi színvonala bizonyítot­ta, hogy nem szükséges emelni az új darabok szá­mát. Felújítják a Marat halálát, ennek a bemutatója Buda­pesten a Vígszínházban szeptember 27-én lesz. Egy hónap múlva a Hegedűs a háztetőn című musicallel folytatják az évadot; a nép­szerű zenés darabot Bezeré- di Zoltán rendezi. Az év utolsó hónapjában tűzi mű­sorára a színház Schiller Ármány és szerelem című darabját Mohácsi János át­dolgozásában és rendezésé­ben. A jövő év elején mu­tatják be az Orwell regénye alapján készült musicalt — Ascher Tamás rendezésében. Lukács Andor a Borisz Go­dunov bemutatójára készül. Továbbra is játssza a szín­ház a 3:1 a szerelem javára című sikeres operettet és Az öngyilkost. A stúdióban a Boldogtalanokat és a Godot- ra várva című darabokat is műsorra tűzik. Babarczi László a színház gazdasági helyzetéről is szólt. Kívánatosnak tartotta, hogy a működési feltételek megteremtésével segítsék elő a másfél évtizede töret­len fejlődést. Dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalompolitikai főosztá­lyának vezetője értett a szó­ból, s kifejtette: a megye, a magyar színházművészet együttes érdeke, hogy a színház továbbra is nyugodt feltételek között dolgozhas­son. A művészi teljesítmé­nyek elismerése mellett Ba­barczi László kiemelte az évadzáró társulati ülésen a színház műszaki gárdájának eredményes tevékenységét. A színház művészeti ta­nácsa díjat alapított a gye­rekdarabokban kiemelkedő alakításokért, ezt nevezték el Nózi-díjnak — Pinokkió- ra gondolva: a díjat Kosa Béla vette át. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom