Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 22., csütörtök A politikai egyeztető tárgyalások második fordulója Több energiát fordítsunk a közös jövő felépítésére Németh Miklós minisxterelnök nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának (Folytatás az 1. oldalról) gátusai a baloldali alternatíva egyesüléstől Kemény Csaba, Drucker György, Varjas András, a Hazafias Népfronttól Huszár István, István Lajos, Kukorelli István, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségtől Nagy Imre, Boldvai László, Rabi Béla, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségétől Sárközi Sándor, Ispánovics Márton, Csillag László, a Magyar Nők Országos Tanácsától Duschek Lajosné, Fazekas Sándorné, Soósné dr. Dobos Mária, a Münnich Ferenc Társaságtól Berényi Ferenc, Aggod József, Széchy András, a Szakszervezetek Országos Tanácsától Kósá- né Kovács Magda, Bálint Attila és Hajdú Attila voltak jelen. Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az egész ország nagy figyelemmel kísérte aiz Ellenzéki Kerékasztal, az MSZMP és a különböző szervezetek és mozagilmak alkotta harmadik tárgyalócsoport első plenáris ülését és a további szakértői megbeszélésekről szóló híreket. Utalt arra is, hogy a nemzeti megbékélés jegyében temettük él Nagy Imrét és sorstársait. Politikánk, de főleg nemzetünk erkölcsileg erősödött — állapította meg, majd így folytatta: — Köztudomású, hogy az Országgyűlés ülésszakát június 27-re — az előkészített törvényjavaslatok és más előtér jeszitések megtárgyalására és természetesen döntéshozatalira — ösz. szehívtam. A napokban zajló képviselői csoportülések és bizottsági ülések kapcsán jelezni kívánom a tárgyaló feleknek, hogy az országgyűlési képviselők ugyancsak igen nagy figyelmet szentelnek az önök tárgyalásainak. Ügy gondolom, a tárgyalóféléktől is elvárható, hogy a képviselőket időben és kellő mélységben megismertessék a tárgyalások eredményeivel, felvetéseivel, hogy azokkal kapcsolatban véleményüket kialakíthassák. Mindenki számára alapvető fontosságú a politikai egyeztető tárgyalások és az ország- gyűlési munka összehangolása. Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demokratikus politikai á imenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozattételek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szót A Politikai Bizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta: — Örömmel állapítom meg az MSZMP képviseletében, hogy a szakértők körében folytatott tárgyalások eredményeként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék njutat- kozik meg dolgaink, ügyeink előreviteiére. — Szeretném azt is elmondani — éppen az idézett pontokhoz kapcsolódva —, hogy az MSZMP az előzetes megállapodásnak megfelelően tartja magát ahhoz a megegyezéshez, hogy bizonyos kérdésekben nem alkotnak törvényt mindaddig, amíg létre nem jön az előzetes politikai megállapodás. — Olyan politikád berendezkedésre törekszünk, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered, s ezt az akaratot egy civil társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezésé, re épülő intézményei valósítják meg. Az európai politikai kultúrának és a XX. századi tapasztalatoknak megfelelően az MSZMP ezen állampolgári akarat kifejezésére egyik alkalmas formaként elfogadja a szabad választási rendszert, amely fártok küzdelmében fejezi ki ezt az állampolgári akaratot, szándékot. Ennek összes konzekvenciáját, saját eddigi politikai gyakorlatára nézve is, levonja. Légióiképpen azt, ami már az első tárgyaláson is a szándéknyilatkozatban elhangzott: felhagy a pártállam és az állampárt összefonódásából származó mo- nopolisztíkus hatalomgyakorlása móddal. Az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és politikai törekvéseit kényszer útján, vagy különböző kényszerítő intézmények alkalmazásával általános társadalmi programmá tenni, csakis a választási küzdelemben megméretni. Ugyanakkor elvárja és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan szabadon hirdetheti, mint a többi párt és mozgalom. Az MSZMP természetesen nem vakon és nem tájékozatlanul vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Tudja, hogy miközben eltökélten és politikáját remélhetően visszafordíthatatlanul ebbe az irányba viszi, működnek olyan politikai erők az országban, amelyek számára ez a folyamat az anarchia látszatát, a berendezett és képzetüknek megfelelő világ szétesését jelenti, s ' ragaszkodnak ahhoz a világhoz, amelyben nevelkedtek és amelyhez eszméiket, elkötelezettségüket láncolták. Ezt — a tolerancia jegyében — a nyílt politika egyik elemének kell tekinteni, ugyanakkor történelmi felelősségénél fogva az MSZMP - nek kell a leghatározottabban küzdenie azért, hogy ezek az erők ne nyerhessenek olyanfajta politikai teret, amelyben a politikai küzdelem károsultja a nép legyen. Szabad György, az ellenzéki kerékasztal szóvivője elmondta: — Az ellenzéki kerékasztal június 13—i nyilatkozatában kijelentettük, hogy a megkezdendő és — Pozsgay Imrével egybehangzó reménnyel mondom — kívánságunk szerint a megegyezésig folytatandó pártközi tárgyalások célját a békés átmenet biztosításában látjuk, mégpedig az egy pártrendszerre alapozott jelenlegi uralmi viszonyokból a megteremtendő jogállam keretei között működő képviseleti demokráciába. Indítványozzuk, miszerint: az elkészítendő tör- vényjaivaslat egyfelől azt biztosítsa, hogy minden, választó gondosan mérlegelhesse, majd szabadon és titkosan eldönthesse, ki, illetve milyen irányzat által kívánja képviseltetni érdekeit és politikai akaratát. Másfelől gondoskodjék a megegyezésen alapuló új választási rendszer arról, hogy minden, a képviseleti demokrácia alapelveinek sérthetetlenségét vállaló, egyben a választások erőszakos vagy csalárd befolyásolását megtagadó politikai párt és szervezet azonos, demokratikus feltételekkel állíthasson jelölteket, és törvényes eszközökkel, azonos feltételekkel küzdhessemak megválasztásukért. A szabad választások is feltételezik a jelenlegi alkotmány módosításának szükségességét. Többek között elkerülhetetlennek tartjuk, hogy egy, a most kezdett tárgyalások keretében kidolgozandó ' törvényjavaslat rendelkezései értelmében felcseréltessék a jelenlegi alkotmánynak az egypárti hegemóniát megállapító té-' tele a többpártrendszer működésének törvényesítésé- vel. Itt jegyezzük meg, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről és egy alkotmánybíróság felállításáról rendelkező törvények megalkotását is a szabad választások eredményeként összeülő új parlamenttől várjuk. Nélkülözhetetlennek tartjuk új tájékoztatási, illetve információs törvény megalkotását annak érdekében is, hogy a választók ne vaktában, hanem a demagóg befolyásolási kísérletekkel szemben is a lehetséges mértékig felvérteződve, felismert érdekeik tényleges képviselőire szavazhassanak. Kukoreild István a harmadik oldal képviseletében kijelentette: elfogadják az előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzáteni. örömmel hallottuk Pozsgay Imre bejelentését, hogy az MSZMP nem javasolja a törvények idő előtti napi. rendre tűzését. A törvény- javaslatoknak a döntéshozatalról való levétele politikai győzelem, nem politikai vereség, hanem a józan politikai belátás eredménye. Nem kívánok érveket felhozni a párttörvény mellett. Ennek a törvénynek az igénye még az egypárti politikai berendezkedésben fo. galmazódott meg — jól emlékszünk aiz egyesülési törvény vitájára. Nem a pártok szabályozhatóságának kérdését vetjük el, azokat funkcionálisan, más-más törvényekben lehet és kell is szabályozni. Az egyesülési törvényben isment közhatalmi korlátok elegendőek, külön regisztrációs párt- törvényre nincs szükség; a nyilvántartásba vételt végezze el a rendes bíróság. Ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzetben alkothatjuk meg, amikor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgástér, mert mindenkitől tanulhatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerves fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk — mondotta végezetül. A gazdasági és a szociális válság leküzdésének straté- gaiai feladataival kapcsolatos nyilatkozatok következtek ezután. Németh Miklós miniszterelnök válaszolt a Magyar Távirati Iroda kérdéseire: — ön a nemzeti gyász napján a következőket mondta:,^Más- más utakat megjárva, különböző oldalról érkezünk a ravatalhoz. Jó lenne, ha együtt mennénk tovább”. Hogyan látja ennek lehetőségét néhány nappal a temetés után? — Még bizonytalannak, de azért már remény tél je- sebbnök. Június 16-án a magyar nép múltján elgondolkozva, európai nemzethez méltóan adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A gyászszertartások békésen, példás rendben zajlottak le. A rendezvényeken résztvevők magatartása és a .búcsúbeszédeik többsége számomra azt igazolja, hogy a magyar társadalom tisztán kívánja látná történelmét , tiszteletet akar adni mártírjainak és az indulatokat megbékéléssé oldva kíván tovább haladni. Mindez biztató abból a szempontból, hogy a demokratikus társadalomba való békés átmenet nehéz útját nem torlaszolják el a szélsőségek által felkorbácsolt szenvedélyek. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvánulásokban éppen az a — másfajta véleményt, felfogást nem toleráló, türelmetlen és a ki- zárólaígos igazság birtokának tudatában kinyilatkozó — megközelítés volt tefcien- érhető, amit közösen kell meghaladnunk a valódi demokrácia megteremtése során. Mindenképpen elismerés illeti az esemény méltó előkészítésében, szervezésében és fegyelmezett lebonyolításában aktívan részt vett szervezeteket. — Miben látja június 16-a jelentőségét? — Hozzájárult egy fájdalmasan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. A múltunkkal való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előretekintést, nyu. godtabban folytathatjuk munkánkat. Ügy vélem, hogy ez a nap bizonyította népünk politikai érettségét a demokratikus társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megteremtéséhez még hosszú út áll előttünk. — Tovább erősödött az a hitem, hogy képesek leszünk végigjárni azt az utat, amely a nemzeti adottságainkat figyelembe vevő, a demokrácia és a humanizmus értékein nyugvó szocialista társadalom felépítéséhez vezet. Továbbhaladásunk türelmet , önmérsékletet, a félelmet keltő, hangoskodó frázisok mellőzését igényli A múltba révedés, a cselekvést bénító önsanyargatás helyett most már vegyük számba a feladatokat és tekintsünk a jövőbe! Nem ebbe az irányba mutatott viszont, hogy néhányon szélsőséges kommunista, és szovjetellenes kinyilatkozásokra használták fel az eseményt. Ez országunkon belül is jogos, de kiszámíthatatlan következményekké! járó indulatokat vált ki és alkalmat ad rosszallásuk kifejezésére azoknak, akik határainkon kívül eleve rossz szemmel nézik történelmi kísérletünket. — A világsajtóban valóban különböző vélemények, értékelések jelentek meg június 16- áról. Hogyan ítéli meg a külföld reagálását? — Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolók láttak napvilágot a külföldi sajtóban Keleten és Nyugaton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a tényeknek megfelelően, az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi vélemény, amely rosszalló, illetve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az eseményt. De jórészt azzal magyarázható, hogy a szónokok sokféleképpen* elté- r őindulattal és érzelmi töltessél, más-más platformról közelítették meg azokat az eseményeket, amelyekről megemlékeztünk, és így különbözőképpen lehetett válogatni és kiemelni a véleményeket. Ez olykor egyoldalúsághoz vezetett, sőt voltak, akik olyasmit „hallottak ki” a megemlékezésekből, ami el sem hangzott. — A temetés előtti napon tűn- tetesre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyász- szertartáson egyes szónokok a szovjet csapatok . azonnali kivonását követeleték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvá- nulásokról? — Meggyőződésem, hogy ezek a megnyilvánulások — a mai sokszínű magyar társadalomban — egy rendkívül szűk kisebbség véleményét tükrözik, nincs tömegbázisuk. A történelmi ismeretek és a politikai realitás- érzék teljes hiányáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különbséget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es évek szovjet nagyhatalmi politikája között. A Szovjetunióban megvalósuló politikai reformok nélkülözhetetlen nemzetközi feltételét képezik annak, hogy a demokratikus szocializmus megteremtésére irányuló törekvéseket siker koronázza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti jó viszony sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mintsem azt felelőtlen megnyilvánulások megzavarhatnák. A demokratikus — a nemzeti adottságok jegyében megújuló — szocialista társadalom építésének feltétele a jó magyar—szovjet viszony. Nemzeti érdekeinkkel ellentétben áll minden olyan lépés, ami a magyar— szovjet kapcsolatokat ronthatja. Nyitottságunk, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő nyugati kapcsolataink is a magyar—szovjet viszony rendezettségének szilárd alapjára épülnek. Ezen az úton haladva, hasonló szellemben kívánjuk tovább építeni együttműködésünket más szomszédos országokkal is. — Végül is tehát tud-e a nemzet együtt tovább menni június 16-a után? — Erre még most nincsenek garanciák, de egy, a múltunkban gyökerező, nagyon szorongató görcs oldásán -túl vagyunk. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy több energiát fordítsunk a közös jövő felépítésére. A nemzeti megbékélés nem építkezhet másra, mint az őszintén bevallott múltra és a felvállalt jelenre. A közeljövő számos olyan kérdést állít elénk, amelyet csak megegyezés útján, együtt tudunk megoldani. Ezért vitakészségből, kölcsönös türelemből, a demokrácia játék- szabályainak minden fél részére kötelező betartásából, a nemzet érdekeinek mindenek fölé emeléséből mindannyiunknak nap mint nap vizsgáznunk kell. És, ha ez így történik, akkor optimista vagyok. (MTI) A DÉL-DUNÁNTÜLI TÜZÉP .0UNÄ/V7-, PÉCS PÉCS balatonfcnyvcsi telepének ajánlata — Lenta ajtók 30%-os árengedménnyel — műanyag falburkolók fehér, fa- és barna színben — redőnyléc maxi, midi, ívelt — 3,5 mm-es farostlemez — 19 mm-es faforgácslap — 6-os, 10-es válaszfaltégla — vázkerámia béléstest — hullámpala — 7 m-es, 9 m-es állványfa — tetőcserép nagy választékban kapható. ÉPÍTSEN VELÜNK! Telefon: 84 61-922 (105911) Gorbacsov fogadta Crowe tengernagyot A szovjet fővárosban tartózkodó William J. Crowe tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke június 21-én találkozott Mihail Gorbacsov államfővel, az SZKP KB főtitkárával
